Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-19 / 116. szám
1995. május 19., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Háromfai diákok sikere Figyelnek a tanárok az elmaradókra is Szakácsiné Berendiás Tünde korrepetálja a nyolcadikosokat matematikából Korszerű matematikai és számítástechnikai módszerekkel oktatnak a háromfai iskolában. A diákok nagy része délután is az iskolában marad: tanulnak, de jut idő sportolásra és játékra is. — Kilencvenöt tanulónk van, nyolcosztályos képzési rendszerben dolgozunk — mondta Kordé Sándorné, a háromfai iskola igazgatója. — Négy napközis csoportunk van, mert majdnem minden diákunk napközis. Ez sok munkát kíván, de több lehetőséget ad a tanároknak. Alapos felkészültséget, munkát és sok megértést is követel. Délelőtt tanítás, és utána délután is az iskolában vannak a gyerekek. Szinte az egész napot tanáraikkal töltik, s hogy ezt hasznossá tegyék naponta új feladatokat jelent. Háromfán a tanítók, tanárok megpróbálták ezt. — Nevelési programunkban a szakmai, kötelező feladatok elvégzése mellett fontosnak tartjuk a gyerekek kommunikációs képességének fejlesztését, a kulturált magatartás kialakítását. Sok gyermek esetében az elemi viselkedési normákat is oktatni kell — mondta az igazgatónő —, mivel e tekintetben súlyos hiányosságokkal jönnek hazulról. Ez a feladat nehéz, összetett, de mindenképpen meg kell oldani, és a siker néha csodálatos. A nevelés személyre szabott. is létszámúak az osztályok, s mindig jut erre is idő. A felzárkóztatásra külön figyelnek: folyamatosan korrepetálják a gyengébb tanulókat. Az érdeklődők szakkörbe járnak, s különféle csapatsportot is űzhetnek. A tantermek, a könyvek soha nem porosak: sokat olvasnak a háromfai gyerekek. — Minél hatékonyabbá kívánjuk tenni a matematikaoktatást is, ezért a Soro- ban-módszert használjuk. A diszlexiás gyerekekkel is külön foglalkozunk. Lényegesnek tartjuk a számítástechnikai és a környezetvédelmi ismeretek oktatását, ebben segítségünkre van a nemrégiben kialakított számítógépes rendszer is. A különféle sportversenyek jó eredményei mellett tükrözi az oktatók munkáját az is, hogy a végzős háromfai diákok szinte kivétel nélkül továbbtanulnak: középiskolában, szakmunkásképzőkben. Az általános iskola tantárgyi jegyeit többnyire ott is tartják, sőt néhány esetben még jobb eredményt érnek el. (Harsányi) Szeptembertől már mindenki vonalhoz juthat Újabb telefonok Csurgón Csurgó közelebb került a világhoz, mert beértek a régóta vajúdó fejlesztési tervek: a vasutat villamosították, félezer telefonelőfizetőt bekapcsoltak a távhívásba, a rádiótelefon-előfizetők is könnyedén forgalmaznak. A Csurgóra látogató előtt - különösen ha külföldi - telefonálás előtt már nem kell magyarázkodni. A csurgói önkormányzat tavaly 331 telefonigényt tartott számon. Akkor, az első lehetőség megteremtésekor mindenki egyszerre akart készülékhez jutni. Sorsolással választották ki az első szerencsés 101-et. S a héten már a többiek is megnyugodtak. A beruházó Matáv megbízásából a Quintel kft nagykanizsai építésvezetősége látványos munkába kezdett. Az alvállalkozó három brigádja naponta 6-700 méter árkot ás és helyezi el az új kábeleket. Már július 31 -re át akarják adni az egész hálózatot. Ez 15 kilométernyi új vonal lefektetését jelenti. Ha egy szakaszt befejeznek, a készülékeket is beszerelik. Sokat nyer a város a felállítandó 9 új nyilvános fülkével. Közöttük kártyásak is lesznek — erre a diákság vár türelmetlenül. A 188 lelkes Csurgónagymarton egyszerre Európa élmezőnyébe ugrik a 27 új telefonnal — minden hetedik emberre jut egy készülék. A csurgói önkormányzat részéről Ferenci József irodavezető fogja össze az igényeket és a lebonyolítás ügyét. A gondok nehezén már túl van a kivitelező, és — a látottak alapján — a lakosság is. A szeptember 30-i (eredeti) határidőt minden jel szerint tartani tudja a Matáv. A műszaki bemérés, a szigorú normák beállítása két hónap alatt megtörténik. S ősztől megszűnik a telefongond Csurgón. A környező falvak miatt azonban még nem kerülhet múzeumba a százéves, kézi kapcsolású központ sem. Horváth József Visonta gyógyító vize Sokszor egész családok látogatják a visontai fürdőt Ahogy a jó bornak nem kell cégér, a jó fürdőnek sem reklám. A csokonyavisontai fürdőnek is a látogatók viszik szét hírét a világban. Néhány véleményt szedtem csokorba. — Huszonöt éve jártunk itt először — mondta a bonyhádi Szalay Zoltánná, aki férjével együtt a hét végét töltötte itt. — Éppen parcelláztak, így vettünk egy telket, s felépítettük a nyaralót. Gyönyörű a környezet, tiszta a levegő, s a víz... Sok ezer hazai és külföldi jön ide, a 68 ezer négyzetméter parkosított területen fekvő fürdőbe. Az idén a kempingben — mint Kati Zoltán, a Thermál Fürdő Kft ügyvezető igazgatója elmondta — új vizesblokkot is készítettek. — Tavaly 17,5 millió forint volt a tiszta bevételünk. Mintegy 104 ezer fürdővendég jött: négyezerrel több, mint az előző évben. A kempingben elsősorban osztrákok pihentek. Egy fillér támogatást nem kaptunk, mégis nyereségesen zártuk a múlt évet. Az idén 21 millió forintot terveztünk. Újabb vendéglátóegység is van: családi vállalkozásban éttermet nyitottunk. Focó Teodór az ausztriai Linzből majdnem tíz éve rendszeres látogatója a csokonyavisontai fürdőnek. — Harkányba mentem, amikor megláttam az út menti táblát: „Fürdő van a közelben”. Azóta idejárok, túl a hetvenen is. Tavasszal két-három hónapig itt vagyok a kempingben. Hosszú Ferencné gyermekével és unokáival napozott a parton. Kaposváriak. Tíz éve van hétvégi házuk itt. Nyugdíjas már, s így több a szabadideje. Szeret idejárni, mert — mint mondta — vágyik a csöndre, nyugalomra. Sülé Lászlóné ízületi bántal- makban szenved. Mint mondta, használ neki a víz. — Bár csak sűrűbben tudnék jönni. De Pécsről ez nem egyszerű. Horváth István szinte a szomszédból jött: Barcsról. Ingyen utazik, mert betöltötte a 80-at. Húsz éve már, hogy;,eljegyezte” magát a fürdővel. Állítja, hogy enyhíti a reumatikus bántalmait. Valóban gyógyító hatású lehet. A visszatérő vendégek növekvő száma ezt tükrözi. Gamos Adrienn Ajándék képek Amerikából Raksányi Lajos festőművész, tanár születésének május 23-i centenáriumára készül Csurgó városa. Mintegy 150 Raksá- nyi-festményben gyönyörködhetnek keddtől a látogatók. Két éve utcát neveztek el a festőről, aki 1925-től negyven évig a Csokonai gimnáziumban tanított. Művei mellett a tanítványoké is helyet kap, s ez lesz az alapja a ténylegesen most megnyíló városi múzeumnak. A héten az Egyesült Államokból is érkezett levél. Az országszerte ismert Mindszenty-portré alkotója, Schmidt Béla - egykor csurgói diák, 1940-ben érettségizett - özvegye írta. Schmidt Béla Amerikában fényes pályát futott be, a Kennedy-család tagjait is megfestette. Három éve halt meg. S Amalia Schmidt most a Csurgóról érkezett kérésre megható levélben ajánlotta fel, hogy férje rajztanárának emlékére több festményt ajándékoz a városnak. Ezeket már a jövő hónapban magával hozza Csurgóra. Világjárás Heresznyén Talpáék soha nem mentek kirándulni. - Néha elsétálunk a falu széléig: nekünk ez jelenti a világjárást — mondta a 34 éves Talpa Endre. - Utoljára legénykoromban mászkáltam egy kicsit. Régen volt már az. Feleségével és két gyermekével él Heresznyén, szerény körülmények között. Korábban jobban; amíg volt munkája. Tíz évig dolgozott a fűrészgyárban, aztán egyik napról a másikra az utcára került. Most alig tízezer forint a jövedelempótló; s a felesége gyeséből meg abból a segélyből élnek, amit mozgássérült gyerekük után kapnak. — Havi 15 ezer forintot kell beosztanunk. Ebből csak ennivalóra futja, másra nem. Megtakarítani egy fillért nem lehet — tette hozzá a felesége. — Pedig tudunk takarékoskodni; soha nem szórtuk a pénzt. Nagyobbik gyerekük, a fiú egész nap tolószékben ül. Tizenegy éves. Iskolába nem jár. Intézetbe fölvennék, de csak Pestre. A bentlakást nem tudják vállalni anyagilag sem. Nem kisebb gondot okoz nyolc hónapos kislányuk nevelése. — Ha van pénzünk, veszünk bébiételt is — mondja Talpa Endréné. — De ki tudja azt mindig kifizetni? Egy kicsi üvegért egy százast is elkérnek... Szerencsére olcsón beszereztünk almát meg krumplit; abból készítek ételt a kicsinek. — Nálunk minden fillér számít. A múltkor is — mondja a férj — sok pénzt kellett kiadnunk: 130 forintba került az orvosság. A kislánynak nőtt a foga, szinte éjjel-nappal sírt. A házukért is fizetik még a törlesztőrészleteket, jó néhány évig. Ha végleg megszorulnak, a férfi bátyja segít. De nem szívesen kémek kölcsön. — Amit lehet, igyekszünk előteremteni a gyerekeinknek. Már az utcán vagyok, mikor hallom a tolókocsiban ülő gyerek szavait: „apu, ha lesz pénzünk, ugye, veszel elemet a játékmaciba...” Harsányi Miklós Virágzó Basakert Babócsa mellett Virágba borult a babócsai Basakert. A csillagos nárcisz a hűvösebb tavasz miatt az idén később kezdett virágozni. Hazánkban - szabadon - itt nyílik tömegesen. A védett növény eszmei értéke 10 ezer forint. Út- és járdaépítések Barcs területén Öt pályázat érkezett be Barcson út- és járdaépítésre, felújításra. A munkákat a versenytárgyalás eredményeként két kft végzi majd. A Somogy Aszfalt készíti az utat és a járdát a Felszabadulás utcában, s a Munkácsy utcában a szilárd burkolatot. A Stuag Építéskivitelező Kft dolgozói a Dankó utcában aszfaltoznak és az otthonházi utat építik meg. Ezek a munkák összesen négymillió 300 ezer forintba kerülnek. Csurgói öregdiákok nyári találkozója Augusztus 25-26-án Csurgón a régi iskolájukban rendezik meg az öregdiákok nagy találkozóját. Rúzsa Miklós, a baráti kör budapesti elnöke már folyamatosan postázza a meghívókat. A részt venni kívánók vagy akik korábban nem tartották a kapcsolatot a kör havonta ülésező vezetőségével június 20-ig még nála is jelentkezhetnek (tel: 295-1322). Pályázat az országos játékalaphoz A barcsi szociális központ az önkormányzat hozzájárulásával pályázatot nyújtott be az Országos Játékalap-kezelő Szervezethez: az épülő tizenkét otthonházi lakás befejező munkáihoz kér támogatást. A pályázat elbírálása május végén várható. A most igényelt pénz összege ötmillió forint. Múzeumnak adják át a barcsi gőzgépet Ingyen átadják az egykori barcsi szeszgyár gőzgépét a Dráva múzeumnak - erről tegnap állapodott meg Feigli Ferenc polgármester és az épület tulajdonosa, a Fonyó és Társai Kft ügyvezető igazgatója. Az 1905-ben készült ipari műem- lékjellegű berendezést a következő hetekben szállítják el. Gyarapodó lakossági takarékbetétek Hatszázharmincmillió forintra nőtt a Barcs és Vidéke Takarékszövetkezet betétállománya. Ez 15 százalékkal több az előző évinél. Tavaly 420 millió forint kölcsönt folyósított a szövetkezet; ez 40 százalékkal több, mint 1993-ban volt. Autóvásárlásához is tavaly 218 esetben adott hitelt a takarék- szövetkezet, összesen 160 millió forintot. A tagok által befizetett részjegyek összege - ez 700 forint volt személyenként - másfél millió forinttal nőtt. Megnyitják az utolsó zsákutcát is Már csak egy felületi záróréteg elkészítése van hátra, s megnyitják Csurgó legújabb útját, az Ády és a Béke utcát összekötő szakaszt. Ezzel a kisváros utolsó zsákutcáját is megszüntetik. Egyszerűbbé válik így a közlekedés, és a vasútállomás előtti tér is rendezettebb lesz. Arany-hangú népdalkor Sikeres szereplés a kadarkúti népzenei találkozón. Arany minősítés a Sziporka területi döntőjén meg a „Hajlik a meggyfa” megmérettetésen Kisbárapátiban. Röviden ennyi a barcsi Vikár Béla népdalkor dicsőséglistája. S kétszer is bemutatkoztak a rádió népzenei műsorában. Ezt követően többen megjegyezték: „olyan a hangjuk, mint a tavaszi madáréneklés”. A népdalkört Rajbámé Bellái Gyöngyi, a barcsi Széchényi Ferenc Gimnázium énekszakos tanára tavaly hívta életre. — A gimnázium hatosztályos tagozatának leánytanulói partnerek voltak az ötlet megvalósításában. Tizenkét tanulóval kezdtünk, jelenleg tíz tagja van a körnek, s a Vikár Béla Zeneiskola működteti. Hetente kétszer tartunk próbát, hétfőn és szerdán. Nemcsak somogyi népdalokat, hanem más tájegységek dalait is énekeljük. Legutóbb a Széchényi-napo- kon léptek pódiumra a barcsi művelődési házban. Rajbámé Bellái Gyöngyi több tanítványa — Sztranyák Szilvia, Pfeiffer Edit, Rajbár Renáta — már az országos népdalversenyeken is letette már a névjegyét. Mint megtudtuk, fellépőruháikat az 525-ös szakmunkás- képzőtől kapták kölcsön. S az a bánatuk, hogy lassan kinövik már; ruhavásárlásra azonban nincs pénzük... A széphangú népdalkor legközelebb május 28-án a városi gyermeknapon lép föl. (Gamos)
