Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-18 / 115. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1995. május 18., csütörtök A vén diófa ürügyén A balatonlellei, 75 éves Németh László írja levelé­ben: „Amióta az eszemet tudom, azóta megszakítás nélkül járatom és olvasom lapjukat... Én már sok mindent nem tudok meg­írni, ezért kérem: írják meg önök a következő tör­ténetet.” íme, okulásul. Somogybabod határában van egy tanya, belterületén gyümölcsössel. Úgy hívják, Szilvás-tanya. A gyümöl­csösből 1980 táján kivágtak hat szép diófát. Feljelentést tettem, a tettesek megkerül­tek. No, de maradt még két diófa! Valakik azonban ezt is sokallották, és most ki­vágták, meg egy szép alma­fát is elloptak. A diófa átmé­rője a fűrészelésnél 125 cen­timéter volt, a belőle nyer­hető faanyagot 6 köbméter­re becsülöm - talán ez volt az egyik legnagyobb diófa - , dőlés közben több más gyümölcsfát is tönkretett... Pedig ez a hatalmas diófa még élni akart! Őszről őszre ontotta áldásos gyümölcsét. Azt mesélte édesapám, hogy még az öregapánk ültette. Bizony, körülbelül 120 esz­tendős volt, amikor meg­semmisítették, hiszen az apám is, ha élne, már 108 éves lenne... Ez a fa nem szolgált rá arra, hogy megöl­jék! Gyakran megálltam alatta, és azt mondtam neki: „Beszélj! Mesélj! Hiszen te vagy a legöregebb a famili- ában!” De nem szólt semmit - talán mert tudta, hogy jót úgysem mondhat. És ezután sem szól már semmit, mert a gyilkosok megölték...Hát hol vannak azok az emberek, akik le­fognák a gyilkosok kezét? Hol a közbiztonság? Hát miért mentünk el válasz­tani? Csak azért, hogy meg­termelt jövedelmünkből el­tartsuk őket, s ami megma­rad, azért meg a bűnözők agyonverjenek bennünket? Haszonszerzés végett való­színűleg országszerte ki­vagdossák a diófákat. S a következmény: valamikor örültünk annak, ha el tudtuk adni a diót — most annak örülünk, ha kapunk, kilóját „potom” 600 forintért... * * * Ennyi a leilei nyugdíjas olvasónk levélben közölt történet. Németh László dió- fasiratója, úgy véljük, ér­demes arra, hogy másokat is elgondolkodtasson. Azokat, akik tehetnek valamit ilyen esetek megakadályozásáért. Vigadó idősek a pódiumon Megérdemelt sikert arattak a marcali nyugdíjasok A marcali nyugdíjasok már többször bemutatták városuk lakosainak, milyen sok kelle­mes élményt képesek nyújtani, így érthető, hogy a művelődési központ zsúfolásig megtelt ér­deklődőkkel, akik kíváncsiak voltak az idősek ki mit tud?-jára. Antalics Istvánné, a nyugdíjasklub titkára jelentette be az egymást követő produk­ciókat, amelyeknek előadásá­ban az asszonyok jártak az élen: énekeltek, szavaltak, saját költeményeket adtak elő, s gyakran arattak megérdemelt tapsot. Egy, csak egy legény, Kovács Ferenc merészkedett a mikrofonhoz a sok jó hangú hölgy között, de legalább meg­védte az erősebb nem becsüle­tét nagyszerűen előadott népda­laival. A műsort adó, mintegy 360 tagot számláló marcali nyugdí­jasegyesület öt éve alakult, azóta jobbnál jobb művelődési és kikapcsolódási lehetőséget kínál tagjainak. Rendszeresek a teadélutánok, a különböző elő­adások — például szociálpoli­tikáról, egészségről, közbizton­ságról. Kirándulások szervezé­sére is vállalkoznak, legköze­lebb Mohács, Siklós és Villány térségébe látogatnak. (Kun) Kétévenként egy-egy év A nők öregségi nyugdíjkorhatáráról A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 39. paragrafusa mondja ki azt, hogy egyéb feltételek fennál­lása mellett is hány éves élet­kortól lehet az öregségi nyug­díjat igénybe venni. Ez a korhatár a nőknél változik: 1994. december 31-ét követően emelkedik. 1995. január 1-jét megelőzően azonban 55. életév a nők öregségi nyugdíjkorha­tára! Az a nő tehát, aki legalább 20 év szolgálati időt szerzett és 1995. január 1-jét megelőzően betöltötte az 55. életévét, a szü­letésnapjától kezdődően az öregségi teljes nyugdíjra jogo­sult. Ez azt jelenti, hogy azt, aki például 1939-ben vagy ezt megelőzően született, nem érinti az öregségi nyugdíjkorha­tár emelése. Ha a nyugdíjat igénylő az öregségi nyugdíjkorhatárt 1991. január 1-je előtt már be­töltötte — vagyis a nő elérte 55., a férfi 60. életévet — és 20 év szolgálati időt ugyan nem szerzett, de az említett időpon­tig 10 év szolgálati idővel ren­delkezik, jogosult az öregségi teljes nyugdíjra, függetlenül at­tól, hogy a nyugdíjigényét mi­kor terjesztette elő. Mindezek után sokakat érde­kelhet a kérdés: miként emelke­dik a nők öregségi nyugdíjkor­határa? Az említett törvény szerint 1995. január 1-jétől kezdődően a nők öregségi nyugdíjkorhatára emelkedik, mégpedig kétévenként egy-egy Vendégségben Andocson A Balaton mellől érkezett idős sorstársaikat látták vendégül a minap az Andocsi Nyugdíjasok Klubjának tagjai: a Nyugdíja­sok Balatonlellei Egyesületének küldöttsége viszonozta az an- docsiak korábbi látogatását. A lellei nyugdíjasok szóra­koztatására kisiskolások — a vendéglátók unokái, dédunokái — adtak kedves, gondosan ösz- szeállított műsort, majd az an­docsi házigazdák mutattak be válogatást abból a műsorból, amellyel a szeptemberben Bala- tonföldváron megrendezendő megyei nyugdíjas Ki mit tud?-ra készülnek. A vetélke­dőre való szorgos készülődés eredményét jelezte a bemutató Barcson népszerű az idősek otthona A barcsi szociális központ benntlakásos gondozását 34 idős ember veszi igénybe. Kö­zülük tizenöten a gondozó­házban laknak, az otthonház­ban pedig tizenkilencen. A szociális központban levő idő­sek klubjának öt új tagja is van, s így most 45-en járnak a klubba. A szociális étkeztetést 267-en veszik igénybe. Megyei elnökségi ülés Balatonlellén Balatonlellén tartja elnökségi ülését a Nyugdíjasok Szerve­zeteinek Somogy Megyei Szövetsége. A mai testületi ülésen megismerkednek a lei­lei nyugdíjasegyesület tevé­kenységével, majd a megyei elnökség munkaprogramjából adódó feladatokat — egyebek között a bizottságok átszerve­zését - vitatják meg. Üdülési támogatás igényelhető A nyugdíjasok is megkapják azokat a támogatási összege­ket, amelyeket a keresettel rendelkezők, illetve munka­nélküli-segélyben részesülők élveznek, ha Hunguest-szállo- dát, szanatóriumot vesznek igénybe. 10 ezer forint nyugdí­jig a felnőttnek járó támogatás összege személyenként és he­tenként 5000 forint, 10 001-15 000 forint nyugdíj között 4000 forint, 15 001-20 000 forint között 3000 forint, 20 001-30 000 forint között 2000 forint, 30 00l^JO 000 forint között 1000, havi 40 ezer forint nyugdíj fölött nem jár támoga­tás. Ezek a támogatások addig igényelhetők — az utolsó havi nyugdíjszelvény bemutatásá­val - a Hunguest Travel irodá­iban, amíg a negyedéves keret ki jiem merül. Obsitosok családi majálisa Boronkán A civilek múlt heti nagy si­kerű, marcali nyugdíjas ki mit tud?-ja után az obsitos katonák is majálisra készülnek. Május 25-én délelőtt 9 órakor egész napos rendezvény kezdődik az önkormányzat boronkai hét­végi házánál: az obsitosok és családtagjaik játékos vetélke­dőig légpuska lövészverse­nyen, célbadobásban és kötél­húzásban mérhetik össze ké­pességüket. A találkozó részt­vevői bográcsgulyást is fo­gyaszthatnak, s este szalonna­sütéssel ér véget a program. Az érdeklődők további részle­tes! felvilágosítást a marcali helyőrségi klubban kaphatnak. évvel, a következőképpen: a nő 1995. január 1-jétől az 56. éle­tév, 1997. január 1-jétől az 57. életév, 1999. január 1-jétől az 58. életév, 2001. január 1-jétől az 59. életév, 2003. január 1-jé- től pedig a 60. életév betöltésé­től veheti igénybe az öregségi nyugdíjat. A férfiak öregségi nyugdíjkorhatára változatlanul a 60. életév. A törvény azonban azt is ki­mondja, hogy rendelkezni kell a nők emelkedő nyugdíjkorha­tára előtti nyugdíjba vonulás lehetőségéről és feltételeiről. Ezzel a kérdéssel jövő csütör­tökön, a nyugdíjasok oldalán foglalkozunk. (A Tb-tanácsadó folyóirat alapján. Következik: Nők, akik korkedvezményre szereztek jogot.) Korkedvezmény elismerése sikere, majd lellei és andocsi nyugdíjasok, vendégek és ven­déglátók közös produkciója kö­vetkezett a színpadon: együtt énekeltek népszerű dalokat. Az andocsi nyugdíjasklub vezetőségének az önkormány­zat által támogatott, vasárnap délutáni emlékezetes rendezvé­nye tánccal fejeződött be. Rokkantsági nyugdíjra az jo­gosult, aki egészségromlás, il­letőleg testi vagy szellemi fo­gyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette, és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható; a szük­séges szolgálati időt megsze­rezte; rendszeresen nem dol­gozik, vagy keresete lényege­sen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. Az öregségi és baleseti rok­kantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Rok­kantsági nyugdíj nem állapít­ható meg annak sem, aki az öregségi nyugdíjra jogosító kor­határt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény cí­mén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléle­dése címén igényel. A rokkant­sági nyugdíjhoz szükséges szol­gálati idő 22 éves életkor betöl­tése előtt 2 év, 22-24 éves élet­korban 4 év (korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év), 25-29 éves életkorban 6 év (ill. 4 év), 30-34 éves életkorban 8 év (ill. 6 év), 35^14 éves élet­korban 10 év (ill. 8 év), 45-54 éves életkorban 15 év (ill. 12 év), 55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogo­sító munkakörben 16 év. Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és 22 éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének a tartamára tekintet nélkül jogosult rokkant­sági nyugdíjra. Az a rokkant, aki a 45. életévét, illetőleg 1993. jú­lius 1-je előtt az 55. életévét már betöltötte és legalább 10 évi szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az, aki 1993. június 30-át követően az 55. életévét betölti és legalább 15 évi szolgá­lati idővel rendelkezik, rokkant­sági résznyugdíjra jogosult. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant vagy rendszeresen dolgozik, és kere­sete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a kereset­nél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság a szolgálati idő tartamától függet­lenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj meg­szűnése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is meg­illetik. Szőnyegen született képek Készül a tájkép FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A festőállványon félig kész táj­kép. Még néhány óra munka a porpasztellel, a férj kritikus szava, aztán — ha kedvező a „zsűri” ítélete —, jöhet a ráma. Pap Gál Erzsébet kaposvári művész-tanár egyre gyakrabban feledkezik bele a tájképekbe, csendéletekbe. A Németh Ist­ván fasori helyőrségi klubban jelenleg önálló tárlaton mutat­kozik be, de lakásában még egy kiállításra való kép függ a fa­lon. A somogyi táj és a Ti- sza-part hangulata ötvöződik az akvarelleken, olajkerámiákon, vásznakon. Alkotójuk az Al­földről származik: Földesen született. A család gyakran ki­rándult, innen ered a természet iránti rajongás. Sopronban — ott érettségizett — a város ódon illata vette körül. Ezernyi mű­emlék, színek és formák kaval- kádja... Akkor döntött: rajztanár lesz. A budapesti Apáczai Csere János Tanárképző Főis­kolán kedvenc szakja mellé a földrajzot választotta. Bihar- nagybajomban állt először ka­tedrára, ám két év múlva csur­gói származású férje Somogyba csábította. A kaposvári MAV-intemátusban volt neve­lőtanár. Pogány Judit is keze alatt „nőtt fel” (fiát is tanította a Tóth Lajos iskolában). Azt ter­vezte, minden idejét a művé­szetnek adja. Ám fiatalon csak lopva maradt idő a festészetre. Amikor azonban lánya érkezé­sét várta, éjjel-nappal rajzolt és festett. A természet pompáját, a múló pillanatot örökítette meg. Kezdetben zavarta, hogy a táj­képet, a csendéletet, amolyan „leírt” műfajnak tartotta a szakma. Később azonban nem törődött ezzel, hiszen közön­sége kedvelte munkáit. Neki — mint megjegyzi — ez a műfaja, s nemigen akar változtatni. Bár akad néhány figuratív képe is, de ezeket csak akkor állítja ki, ha lesz egy tárlatra való. A Tóth Lajos Általános Isko­lában tanítványainak tucatja nyert megyei és az országos rajzpályázatokon. Több diákjá­ból rajztanár lett. A látás kultú­ráját szerette volna átplántálni a gyerekekbe, azt, hogy ne csak nézzenek, hanem lássanak. A sok rút dolog mellett figyelje­nek a szépre. Ezért is mentek jegyzetfüzettel utcára, múze­umba, erdőbe-mezőre — az is­kolában aztán elemezték, leraj­zolták, lefestették a látottakat. Számos közös tárlat után ez az ötödik önálló kiállítása. A nagy pasztellképek nem állvá­nyon, hanem a szőnyegen ké­szültek. A színes port papír­zsebkendővel vagy ronggyal viszi fel. Bársonyos akvarelljei előre áztatott papíron születnek. A csempére olajjal festett táj­képek a kedvencei. Pap Gál Erzsébet néhány éve nyugdíjas. Főijével gyakran járja a vidéket, s mindenhonnan apíó vázlatokkal tér haza. Ami­kor tavaly Krétán jártak, több jegyzettömb is betelt. Emlékei­nek „előhívása” azonban még várat magára. Vajon meddig? Lőrincz Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom