Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-13 / 111. szám

16 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1995. május 13., szombat HÍREK A FELHŐK FÖLÜL Kísérletek a Marsohoddal Aki unja a szürke iskolát, a krétaporos tábla előtt fárasztóan magyarázó tanárt, üljön a számítógép képernyője elé. Lehív­hatja a felvételeket, amelyeken szerencsésebb amerikai diáktár­sai az amerikai-orosz Mars-járművel kísérleteznek. Az ötlet Steven Mattoxtól, a Hawaii Egyetem munkatársáról származik, a rávette a NASA, az amerikai űrhajózási hivatal illetékeseit: engedélyezzék hawaii kutatóállomásuk és az ott elhelyezett műszerek használatát egy diákcsoportnak. A fiatalok vizsgálják a föld bolygóit, s mindezt betáplálják az Internetbe, az egész vi­lágon, Magyarországon is hozzáférhető óriási számítógép-há­lózatba. így öt földrész diákjai figyelhetik felvételről, hogyan fedezik föl a természet csodáit diáktársaik akár Worcesterben (Massachusetts államban), ahol engedélyt kaptak a NASA-tól arra, hogy kísérletezzenek a Marsohoddal. Különleges, önjáró jármű modellje ez. A Marsohodot a tervek szerint az 1998-ban induló közös amerikai-orosz expedíciónál alkalmazzák majd. Csillagfényből villanyfény Aki éjszaka felnéz a csillagos égre, aligha gondol arra, hogy e kis, ragyogó pontok mindegyike Nap-méretű égitest, amely ha­talmas mennyiségű energiát sugároz a világűrbe. A texasi egye­tem tudósai a „Starzoom” program keretében olyan szuperte­leszkópot fejlesztettek ki, amely egészen közel hozza tejútrend­szerünk csillagait, s így tanulmányozzák légkörük mozgását, foltjait. Jim L. Irps professzor, a program vezetője szerint e te­leszkóp segítségével energiaproblémákat is meg lehet oldani! A távoli csillagok közeibe hozásával, csillagelemek segítségével villanyárammá is átalakítható a csillagfény. Olyan ez, mint mi­kor a napelemek segítségével áramot nyernek. A szupertelesz­kóp 5 méter átmérőjű optikája annyi energiát fog be, mint egy futballpályányi napelem. Ez megköveteli az energia átalakítá­sának új formáit is. Számításaik szerint egyetlen ilyen csillage­lemes szuperteleszkóp hárommegawattos teljesítményre képes. Mit engedhet meg magának a NASA? Az amerikai űrkutatás továbbra is évi 14 milliárd dollárból gaz­dálkodhat, de a jelszó itt is a takarékosság. Ezt tartalmazza a kormány programja, amely a költségvetési hiány csökkentése végett az űrkutatási hivatalnál is a 21 ezres létszám mintegy tíz- százalékos leépítését tervezi. Dániel Goldin, a NASA vezetője nem tartja szükségszerűen károsnak, hogy 2000-ig legalább 8 milliárd dollárral kevesebbet kapnak, mint amennyire eredeti­leg számítottak. A „karcsúsítás” ugyanis már a 80-as évek ele­jén megkezdődött, s a cél nem a programok visszafogása, ha­nem a források gazdaságosabb felhasználása. Az űrhajózási hi­vatal egyes kutatóközpontjai, egyéb telephelyei a kontinensnyi országban szétszórtan helyezkednek el, így sok a párhuzamos munka, fölösleges szállítás, utaztatás. A NASA évi költségve­tése egyébként 1990-től a folyó évig 11 milliárd dollárról 14,3 milliárdra nőtt. A Clinton-kormány tervei szerint ez a keret a következő években is megmarad, de nem kerül sor a költségve­tés eredetileg tervezett több mint 5 milliárd dolláros növelésére. Új felfedezések a Jupiteren A Jupiter óriásbolygón tavaly bekövetkezett üstökösbecsapó­dások még mindig új meglepetésekkel szolgálnak az adatok ér­tékelésével foglalkozó csillagászoknak. Kiderült: a Jupiter at­moszférájában szerves anyagok nyomai is találhatók más, ré­góta feltételezett anyagok mellett. A Shoemaker-Levy 9 üstö­kös darabjainak a becsapódásakor több millió hidrogénbomba energiája szabadult fel, a Jupiter gázburkát felkavarva. Ezeket a folyamatokat a tudósok megfigyelték, s úgy tűnik: sikerül a Ju­piteren szerves anyagok jelenlétét bizonyítani. Szénvegyüle­tekre gondolnak, melyek az élet alapjai. Ha szerves anyag van ott, abból következtetni lehet arra, hogyan fejlődött ki az élet a naprendszer korai fázisában. A Shoemaker-Levy által hátraha­gyott becsapódási kráterek sötét színe is meglepte a csillagá­szokat. „Valaminek lennie kell elrejtve a Jupiter atmoszférájá­ban, amit nem ismerünk” - vélekedett Robert West. Közben kollégája, Andrew Ingersoll a Jupiteren kén és oxigén jelenlétét is bizonyította. További anyagok, melyeket a becsapódási ada­tok kiértékelésekor fölfedeztek: magnézium, mangán, vas, szi­likon és a víz nyomai. Még nem tisztázták, hogy ezek honnan származnak... Az eddigi felismerések igazolását várják a kuta­tók a Galileo űrszondától, mely az év végén éri el a Jupitert. Nemesvidi cigánymajális Csillogó, varázsos éjszaka — Csendet! Kuti Zoltán egyetlen intésére elnémul a zenekar. — Figyelmet, hölgyeim és uraim! — szól a mikrofonon át a táncotokhoz, a terített aszta­loknál mulatókhoz a nagy ne­mesvidi cigánymajális rende­zője. — Fogadjuk szeretettel Kiss Ferencet és kedves család­ját Kaposvárról, az én drága ba­rátomat és gyönyörű feleségét. Csodaszép lányait, két szép fiát, vejeit. Üljetek le, egyetek, igyatok, nótázzatok, táncolja­tok, szórakozzatok. Isten hozott benneteket, barátaim, nagy tap­sot Kiss Ferenc családjának! És dübörög a taps, „éljen, él­jen!” — kiáltások hangzanak. Az újonnan érkezettek bevo­nulnak a tavaly avatott sportcsarnokba, amely ezen az éjszakán a cigánymajális ott­hona. Az országra szóló nagy mulatás közepette olyan, akárha moziban ülnék, vagy színházban, s valami véletlen folytán részese lennék egy nagyoperettnek. Cigánybárók, cigányhercegek. Gyémántban, aranyban, bíborban, bársony­ban. És az ő feleségük, gyer­mekük, testvérük, sógoruk, komájuk, anyósuk, apósuk — mind a család. Eljöttek a nagy cigánymajálisra nyolcán, tízen, tizenheten, egy-egy család két-három-négy Toyotá­val, Mercivel, s most mulat. Kuti Zoltán, a vidi cigányság képviselője profi módra ve­zényli az eseményeket, a csak „jahtra” rendelt három zenekar dobhártya-tesztet rendezve csa­logatja a vállalkozókat: „gyer­tek, énekeljetek”, mutassátok, mit tud a család, de a mikro­fonnak, a (most és itt) világot jelentő deszkáknak ára van. Aki fizet, az petyegtet. Nincs ebben semmi különös. Miként a ren­geteg aranyban sem, ami itt fel­vonul fülkarikáktól karperece- ken át a nyakba való kereszte­kig. Mulatunk. Italok regimentje az előkelő­ség asztalán, kik érkeztek nem csupán a Dél-Dunántúl, hanem a székesfővárosból, Kecske­métről, Gyuláról, Csabáról meg a nyírségi, messzi világból ér­keztek. Káprázatos éjszaka ez. Malomkeréknyi tálcán egyik újonnan érkezett családhoz Bal- lantains whiskyt visz a pin- cémő, minimum tíz üveg, de lehet, hogy tizenegy. Emidé Malibu rum. (Istenem, hol is az a Malibu?) Csodálkozni, bámulni ma éj­szaka itt nem illik. Majális, ci­gánymajális ez. Senkit sem za­var, hogy Kuti Zoltán időnként leinti a zenekart, új családot je­lent be - Keszthely, Kaposvár, Dombóvár, Marcali, megy a ha­talmas buli. Bérelt videokame­rák zümmögnek szerteszét: jó lesz majd otthon újra mindent visszanézni, a rokonoknak megmutatni. Ramos Miklós oly tömör és erős, akár a szikla. — Szabad zavarnom egy pil­lanatra? — Persze — ölel át roppant karjával —, s hatalmas adagot tölt a whiskyből. —- Egészsé­gedre! Ki vagyok? Én a Zoli barátja, Dombóvárról, ez az asszony meg a jó feleségem. Szeretem. Szeretem őt, szeretek mindenkit. Szeretem a cigá­nyokat, szeretem az ilyen jó mulatságokat, szeretem, hogy sok jót tudunk ilyenkor mon­dani egymásnak... Aztán átülök Nyári János­hoz. Azt mondja: kisiparos. — Fenyőfűrészben dolgo­zunk, mindenben velem a ne­jem. Őt két éve Pesten elütötte egy hülye autós, azóta minden jó helyre elviszem, mert azt akarom, hogy tudja, szeretem. Meg a gyerekeinket, meg a vi­lágon a legjobb barátomat, és már téged is szeretlek. Ki is vagy? Üvölt a zene, ropják a ci­gánybárók s hercegnéik, meg az ő kis gyermekeik a táncot. Percről percre magasabbra hág a hangulat. Leülök még egy „csóróbb” asztalhoz is. — Kő­vári vagyok, Kanizsáról — mu­tatkozik be a szikár s talán nem igazán e közegbe illő férfi. —- Ez itt az édesanyám, 73 éves, és részt veszünk minden cigány­rendezvényen. — Bocsánat, mintha magu­kon kevesebb lenne az arany... — Ami igaz, igaz. Mi egy­szerű dolgozók vagyunk, azaz: magam csak voltam. Sörgyári munkás, de elbocsátottak ötve­névesen, és már lejárt a munka- nélkülim is. Ám ezt ki nem hagynám, anyámmal és a gye­rekeimmel ott vagyunk minden cigányrendezvényen. Fontos az úri megjelenés, s azt a 10-15 ezret kibírjuk még mi is. Eljött Marcaliból Bodrogi Sándor, a cigány kisebbség képviselője is. Új tisztét, mint mondja, komolyan veszi, de „sima” érettségivel nem lehet partnere (ellenfele) a testület­ben helyet foglaló profiknak. Élhatározta, jogot végez, az első négy esztendőt képviselő­ként nem tekinti csak tanuló­időnek. — De hiszen az egyetem ne­héz... — Tudom, 280-ból 38-at vet­tek fel, és én benne vagyok a 38-ban, és ha megszakadok is, megcsinálom. Munka mellett, család mellett. Csak azért imádkozom, hogy bírja ki ve­lem a családom. Kun G. Tibor Óriás földgáz fúrótorony épül a norvég partmenti vizeken. Tíz vontatóhajó kezdte meg a hatalmas építmény szállí­tását végleges helyére a tengerben. Ilyen hatalmas szerkezetet hasonló módon még soha nem állítottak fel. fotó: feb-reuters Hogyan élünk 2020-ban? A német kutatási minisztérium nemrégiben megjelent tanul­mánya sei fi szerű jövőképet vetít elénk. íme néhány élet­kép 2020-ból. Csak géntechni- kailag a javunkra manipulált ételeket eszünk. A környezet- védelem két legnagyobb vív­mánya: megoldottuk, hogy va­lamennyi anyag részt vehessen a természetesen körforgásban és sikerült kellőképpen meg­vastagítani a huszadik század végén már aggasztóan vékony ózonréteget. Orvoshoz alig já­runk, otthonunk tele van álta­lunk is használható, mert po­fonegyszerű, orvosi műszerrel, vérnyomásunkat magunk elle­nőrizzük, vérképünket ma­gunk készítjük el. Nincs többé a cukorbetegeknek inzulin-in­jekció, minden tablettával old­ható meg. Az AIDS ellen már van a védőoltás. A számítógé­pek legalább ezerszer gyor­sabbak az 1995-ben használa­tosaknál, emberi hangra, diktá- lásra is működnek. A halálo­zási ráta alacsony, kevés a hely, a városokban ezért gya­koriak az ezer méter magas felhőkarcolók. Már kétezertíz óta futószalagon folyik a szer­vátültetés. A sportban meg­szűnt a dopping-kontroli. Ha ugyanis egy bajnok a sajátjá­nál is erősebb szívet akar, hát beültetett magának egyet. Az emberek tömegesen vakációz­nak a Földön-kívül, elsősorban a Holdon. Véget ért a ben­zin-korszak, a jövő a környe­zetvédő, olcsó villanyautóké. Energiagondok nincsenek, hála azoknak az eszközöknek, amelyek a Nap és a szél erejét tökéletesen hasznosítják. De ennek van egy komor oldala is: a gyerekek otthon tanulhat­nak és játszhatnak. Egyedül. Különös terápia az iskolában Az egyik észak-írországi isko­lában a tanoda legvásottabb kölykével a tanárok már nem tudtak mit kezdeni: a tízeszen- dős fiú ugyanis állandóan verte osztálytársait. Az igaz­gató aztán végső elkeseredé­sében pszichológust hivatott, aki, miután elbeszélgetett a suli fekete bárányával, különös terápiát ajánlott: - A srácot nem lehet egyik napról a má­sikra leszoktatni, azt ajánlom, továbbra is engedjék neki, hogy verje a diáktársait - java­solta -, de csak heti öt alka­lommal, mert így hozzászokik a rendhez és a fegyelemhez. A vásott gyermek osztálytársai­nak szülei nem túl lelkesek a modem pszichológia ilyetén alkalmazásától. Azt mondják, hogy a kölyköt a terápiát ja­vasló szakember ütlegelésével kellene fegyelemre nevelni. Új tüdő fifti- fifti alapon Cristina és Victoria Ortega ik­rek - és gyógyíthatatlan tüdő- betegségben szenvednek, s már csak néhány hónapjuk van hátra az életből. Ha csak nem találnak még időben egy do­nort, akinek tüdejét a szerveze­tük befogadná. Mivel annak rendkívül csekély az esélye, hogy rövidesen két használ­ható tüdőt adó donor is fel­bukkanna, megegyeztek ab­ban, hogy ha akadna megfe­lelő, azon megosztoznak. Lé­vén egypetéjű ikrek, bizonyos, hogy amit egyiküknek szerve­zete befogad, azt a másiké is. A toxikus anyag veszélytelen az emberre Biofegyver a burgonyában A biotechnológia legújabb csodája semmiben sem kü­lönbözik a leghétköznapibb, a legmegszokottabb - mond­hatnánk úgy is - közönséges burgonyától. Legalábbis kívülről. S belülről? Az élvezeti érték szempont­jából sincs semmi különbség — állítják létrehozói, az amerikai Monsanto intézet kutatói. Bár­milyen módon is van elké­szítve, ugyanolyan ízletes, mint a hagyományos burgonya. A gazdák szemszögéből nézve azonban óriási a különb­ség: ez a krumpli önmagában is képes védekezni a kártevők el­len! Mégpedig legveszedelme­sebb ellensége, a sajnos nálunk is jól ismert kolorádóbogár kár­tétele ellen. Az amerikai kuta­tók génsebészeti módszerekkel ugyanis olyan gént építettek be­le, amely mérget termel, még­pedig végzetes hatásút... - Ez azonban csakis a kolorádóbo- gárra végzetes. Ez a „méregtermelés” ijesz­tően hangzik ugyan, ám a kuta­tók hangsúlyozzák: a toxikus anyag teljességgel veszélytelen az állatokra vagy az emberre nézve! Később ezt a sokoldalú hatósági vizsgálatok is megerő­sítették az élelmiszerek tekinte­tében közismerten szigorú Amerikai Egyesült Államok­ban, s így már kereskedelmi forgalomba is került a NewLeaf névre elkeresztelt bio-burgo- nyafajta. Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom