Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-13 / 111. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1995. május 13., szombat Vita a médiatörvényről Phare újítási alap pályázat A Népjóléti Minisztérium meghirdette a Phare újítási alap pályázatot három célcso­portban. A pécsi Ifjúságért Egyesület mint regionális Phare-menedzsment iroda fel­adata a térség pályázóinak fel­kutatása. A Phare pályázata há­rom célcsoportjának — a fiata­loknak, az időseknek és a fo­gyatékosoknak — az ismertető anyaga átvehető a pécsi Ifjúsági Egyesület címén (7621 Pécs, Mária u. 1.; telefon és fax: 06(72)325-642). Horn Gyula a Duna tv-n Horn Gyula lesz a vendége a Duna tv Heti hírhozó című mű­sorának vasárnap 18 órakor. Többek között olyan kérdések­kel foglalkoznak majd, hogy hol tart ma az ország egy évvel a választások után, valamint van-e alternatívája a kormány stabilizációs csomagtervének. Várják a miniszterelnökhöz in­tézett kérdéseket az ország je­lenével kapcsolatban a 267-65-47 és a 267-65-48-as te­lefonszámokon. Segítik az elbocsátandókat Nem hagyják magukra a rövi­desen állás nélkül maradó több mint 300, eddig főként humán intézményekben dolgozó em­bert Tatabányán. Az elbocsá­tásra kerülők sorának rendezése érdekében igénybe veszik a pé­csi uránbányában és az almás- fűzitői timföldgyárban már si­keresen bizonyított "Gyors rea­gálás" elnevezésű amerikai programot. Az önkormányzat­nak ebben a megyei munkaügyi központ lesz a partnere, s egy amerikai koordinátor irányítja azt. Napokon belül egy, úgyne­vezett munkába helyezési bi­zottságot alakítanak, amely felméri a munka nélkül mara­dók elképzeléseit, igényeit. Lakásbérlők konferenciája A lakásbérlőket és a bérlakáso­kat megvásárló polgárokat érintő kérdésekről rendezett kétnapos konferenciát a Lakás­bérlők Egyesülete Győrött. A szakmai összejövetelen részt­vevők — a helyi szervezeteik vezetői — áttekintik a lakbér- emelés településenként eltérő gyakorlatát, véleményt cserél­nek a bérlakások privatizációjá­ról, továbbá megvitatják a volt szolgálati lakások bérleti felté­telei terén tapasztalható válto­zásokat, fölmérik a vételi jog­ból kirekesztett lakásbérlők esélyeit. Korszerűsödő fogyasztóvédelem A hazai fogyasztóvédelmi rendszer korszerűsítéséről szóló előterjesztést tárgyalta tegnap az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium (IKM) ve­zetői értekezlete. A közlemény szerint a téma aktualitását az adja, hogy hazánknak az Euró­pai Unióhoz való tervezett csat­lakozása új követelmények elé állítja a honi fogyasztóvédel­met. A cél, hogy a fogyasztó- védelmet a megváltozott piaci körülményeknek megfelelően alakítanák ki. Miközben az ellenzéki pártok tárgyalási szándékukat fenn­tartották, úgy tűnik, a kor­mánypártok befejezték a „bí- belődést” a konszenzusos, demokratikus előkészítéssel, és erőből keresztülviszik az elképzeléseiket a rádió- és té­vétörvénnyel kapcsolatban — nyilatkozta Zsigmond Attila. Az MDF médiaszakértője el­mondta: nem ismeri a csütör­töki kormányülésen megtár­gyalt törvényjavaslat tartal­mát, tájékoztatást a halasztás­ról sem kaptak. Mint ahogy nem válaszolt mindezidáig magyarázatot kérő levelükre Szekeres Imre, az MSZP frak­cióvezetője sem. A jelekből úgy tűnik, hogy a kormány­pártok nem helyeznek akkora hangsúlyt a konszenzusra, mint ellenzéki korukban. Zsigmond Attila azonban nem tartja szerencsésnek, ha ezek a pártok aszerint válto­gatják a politikai elképzelé­süket a sajtószabadságról, a rádiózásról és televíziózásról, hogy kormánypárti vagy el­lenzéki sorokban ülnek. A Magyar Demokrata Fórum médiaszakértője pártja állás­pontját kifejtve elmondta: el­engedhetetlennek tartja azt, hogy a Magyar Rádió, a Ma­gyar Televízió és a Duna Te­levízió külön közalapítvány­ként működjék. Politikusok népszerűsége a Dunántúlon A pénzügyminiszter kilenc pontot veszített (Folytatás az 1. oldalról) Az SZDSZ politikusai to­vábbra is az élmezőnyben tud­hatják magukat. Ez alól egye­dül Fodor Gábor a kivétel, aki ugyan e hónapban nem vesz­tett szimpátiapontszámaiból, ám az előző havi 11 pontos hanyatlás annyira megtépázta népszerűségét, hogy 49 pont­jával továbbra is csak a kö­zépmezőnyben foglal helyet. Az egykor teljesen homogén kormánypárti (az élen azon be­lül is szabaddemokrata) élvo­nal mára jócskán szétziláló­dott: az SZDSZ-es tábor közé is mind többen ékelődnek, a mögöttük sorakozó népes kö­zépmezőnytől pedig csak haj­szálnyi távolság választja el őket. Nyugati országrész népszerűség (pontszám) Április változás az előző hónaphoz Ország népszerűség (pontszám) Április változás az előző hónaphoz Göncz Árpád képest képest 76- 3 77 1 Demszky Gábor 66- 1 66- 1 Keleti György 60- 2 60- 3 Kuncze Gábor 60 1 59- 1 Orbán Viktor 54 4 51 1 Pető Iván 53- 2 53- 2 Deutsch Tamás 53 1 52 1 Torgyán József 52 1 47- 1 Nagy Sándor Surányi György 51 0 52 0 51 1 50- 3 Giczy György 51 0 46- 5 Gál Zoltán 51 1 52 1 Fodor Gábor 49 0 50- 1 Füzessy Tibor 49 2 47 1 G. Nagyné Maczó A l. 47 5 42 0 Szekeres Imre 47 3 48 1 Für Lajos 45 4 42 0 Szabó Iván 44 6 43 3 Csintalan Sándor 44- 1 42- 4 Szájer József 42- 4 43- 3 Horn Gyula 39- 5 41- 3 Boross Péter 35- 1 35- 1 Bokros Lajos 30- 9 32- 8 A népszerűségi mezőnyt Göncz Árpád vezeti, pozíciója úgy tűnik politikai változások­tól függetlenül stabil. Közvet­lenül mögötte már hónapok óta Demszky Gábor található, aki a polgárok szerint jól viszi Budapest ügyeit. Orbán Vik­tor — a kérdezéskor pártel­nökké való újraválasztása még nem volt bizonyos — már az 5. helyen áll. Javítottak pozí­cióikon az MDF politikusai. Noha Boross Péter megítélése továbbra is meglehetősen ne­gatív, Für Lajos és a költség- vetési vita kapcsán mind gyak­rabban megszólaló ex-pénz- ügyminiszter, Szabó Iván 4, il­letve 6 ponttal jutott előbbre a népszerűségi listán. Ferenczy Europress Nyugati országrész , ismertség % Április változás az előző hónaphoz képest Ország ismertség % Április változás az előző hónaphoz képest Horn Gyula 87- 5 89- 3 Göncz Árpád 87- 6 89- 4 Torgyán József 84- 8 88- 4 Boross Péter 82- 8 85- 4 Kuncze Gábor 84- 5 86- 2 Orbán Viktor 82- 6 85- 3 Demszky Gábor 78- 8 83- 3 Für Lajos 78- 8 80- 1 Fodor Gábor 78- 8 81- 4 Pető Iván 79- 5 81- 1 Bokros Lajos 76 16 76 18 Szabó Iván 72- 5 75- 1 Nagy Sándor 69- 5 72 0 G. Nagyné Maczó A. 65- 6 71 0 Deutsch Tamás 69- 4 74- 1 Keleti György 64-11 68- 2 Surányi György 50- 6 55 1 Szekeres Imre 54- 4 55 0 Gál Zoltán 50- 4 52 1 Csintalan Sándor 47 3 48 5 Giczy György 37- 5 41 0 Szájer József 45- 1 45 3 Füzessy Tibor 36- 4 37- 1 Voksok és remények Stumpf István: Az MSZP szavazóbázisa két ellenérdekeltségű csoportra épül Egy évvel a parlamenti vá­lasztások után ismét átrende­ződik a magyar választók pártpreferenciája. A szocio­lógiai vizsgálatok egyértel­műen jelezték: az állampol­gárok többségének gyenge a kötődése a pártokhoz. Stumpf István politológus mindehhez hozzátette: az inga­tagok különösen az MSZP sza­vazóbázisán belül vannak. A szocialisták sikerüket jórészt az Antall-Boross kormány elleni tiltakozó szavazatoknak, vala­mint a rendszerváltás előtti vi­szonylagos társadalmi jólét fel­értékelődésének köszönhetik. Közel fél évig tartott, amíg a párt eldöntötte, hogy hajlandó megfizetni a súlyos társadalmi feszültségekkel járó társa­dalmi-gazdasági döntések poli­tikai árát: a párt és vezető poli­tikusainak zuhanásszerű nép­szerűségvesztését. — Vannak akik az MSZP-n belül rejtett aknákról beszél­nek... — A következő választások még messze vannak, és semmi nem utal egy rendkívüli válasz­tás kiírásának szükségességére. A szocialista szavazóbázison belüli változásoknak mégis a párton túlmutató jelentőségük van. A rendkívül nagyra duz­zadt szocialista szavazótáboron belül számos rejtett akna talál­ható. Az egyik ilyen, hogy az MSZP szavazóbázisán belül minden más pártnál nagyobb arányban (58 százalék) vannak jelen a labilis szavazók: a párt­választási motivációjukban rendkívül fontos szerepet ját­szott a javuló életszínvonal re­ménye. Ha a jobb jövővel kap­csolatos remények nem telje­sülnek, akkor ez a szavazóréteg elpártol a szocialistáktól. Az MSZP másik nagy gondja az, hogy meg tudja-e tartani a többi pártéhoz képest igen nagy számú „új identitású” szava­zóit, vagyis azokat, akik köz­vetlenül a választások előtt ala­kítottak ki erős kötődést a párt­hoz. Ezeknek a szavazóknak a többsége 1990-ben még az MDF-et választotta, de koráb­ban minden tizedik az MSZMP-vel szimpatizált. Eb­ben a körben még inkább érvé­nyesült az államszocialista múlt felértékelésének pártválasztást befolyásoló ereje. Úgy tűnik, hogy ez a szituatív pártkötődés­sel rendelkező választói cso­port, amely a társadalom alsóbb rétegeihez tartozik, alacsony iskolázottságú és döntő részben nőkből áll, most Torgyán Jó­zsefben keresi új identitásának tárgyát. — Kik támogatták a szocia­listákat? — A szocialisták iránt egya­ránt bizalmat tápláltak a rend­szerváltás vesztesei és nyerte­sei. A betanított munkásoknak és a vezető beosztásúaknak a fele támogatta őket. Az MSZP szavazóbázisa tehát két ellen­érdekeltségű társadalmi cso­portra épül, s ez sokáig nehezí­tette a párt kormánydöntések­kel kapcsolatos álláspontjának egyértelmű képviseletét. — Milyen hatása van a sza­vazóbázisra a Bokros-prog­ramnak? — Rövid távon mindenkép­pen a társadalom peremére szo­rult rétegek számára teszi na­gyon nehezen kivédhetővé a negatív hatásokat. Ez a várako­zásaikban csalatkozó, alacsony státuszú társadalmi rétegeket kiábrándítja a szocialistákból, és a gyakran szociális demagó­giával élő kisgazda-vezér tábo­rába taszítja. Feszültséget okoz ez a párt egyik legfontosabb szövetségese, a szakszerveze­tek köreiben is. A modernizá­ciós lépéseket támogató vezető beosztásúakat, a vállalkozókat és a menedzsereket is elbizony- talaníthatják a szocialisták tra­dicionális szavazóbázisában ta­pasztalható feszültségek. — A közvélemény-kutatók szerint megfogyatkozott az MSZP értelmiségi bázisa is... — Az MSZP különösen a ta­nulóifjúság és a középkorúak, valamint a vezető beosztásúak, de különösen a szellemi foglal­kozásúak körében veszített so­kat a népszerűségéből. Ennek következtében tovább nőtt a párt támogatóinak körében a nyugdíjasok aránya (jelenleg 46 százalék), akiknek többsége teljesen kiszolgáltatott az inflá- fciónak és más negatív gazda­sági hatásoknak. Az elmúlt évek tapasztalata alapján a fia­talok és az értelmiség elvándor­lásának megindulása fontos jel­zője a szavazóbázisok átrende­ződésének. A szavazótábor át­strukturálódása, a pártvezetők népszerűségének csökkentése jelentősen hozzájárulhat a frak­ción és párton belüli törésvona- ilak, konfliktusok kiéleződésé­hez. A közeljövőben a legéle­sebb konfliktusok az egyéni ke­rületekből bekerült képviselők és a pártvezetés között várha­tók. A feszültség legkésőbb a párt őszi kongresszusán, vagy az újabb megszorító csomag parlamenti tárgyalásakor kerül nyilvánosságra. Lengyel János ^ MAGYAR ^SUZUKI .... H űtő árak autónk. Nincs: áremelés. Vannak: új, légkondicionált modellek Jöhet a nyári hőség, jöhet a fogyasztási adó-zivatar és az ár-láz! A Suzuki idejében gondoskodott arról, hogy Önt egyik se zavarja. A raktárkészlet erejéig valamennyi hazai modell árát sikerült a kellemes fogyaszthatósághoz szükséges hőfokon tartani: akciós árainkban a 10%-os fogyasztási adónak nyomát sem látja! 600 db légkondicionálóval szerelt Suzuki Summernek pedig nemcsak az ára, de az utastere is olyan hűvös, amilyenről a forró napokon eddig legfeljebb csak álmodott. Hűtött autók és hűtött árak a Suzuki márkakereskedőknél! Ne késlekedjen! Csípje el melegében! SUZUKI. A mi i Márkakereskedőink: ________________________________________________ B ALATONBOGLÁR Suzuki-Borongics Vikár B. u. 2. Tel.: (85) 352-070 • BARCS Bajcsy Zs. u. 86. Tel.: (82) 460-290 • KAPOSVÁR Kapos Autó Kft. Vár u. 16. Tel.: (82) 31 Vak Bottyán u. 24. Tel.: (84) 316-475 Karvalics & Karvalics Kft. 826 • SIÓFOK Suzuki-Tóth

Next

/
Oldalképek
Tartalom