Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-12 / 110. szám
1995. május 12., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete Polgármesteri örömök Néhány kirívó szabálytalanságból, felelőtlenségből vagy hozzá nem értésből eredő esetet kivéve megfontoltan gazdálkodott vagyonával a mintegy háromezer-kétszáz hazai önkormányzat — hangzott el az önkormányzatok vagyongazdálkodásával foglalkozó helyhatósági szakemberek, valamint a Belügy-, illetve a Pénzügyminisztérium képviselőinek szájából nemrég. Ha ez így van, akkor annak, hogy országosan több száz és Somogybán is előreláthatóan több mint húsz település jut hamarosan csődbe, és többszörösük csődközeibe, nem a településvezetők az okai. Valakinek azonban mégis felelőtlenek kellett lennie, különben nem került volna szinte minden település ilyen lehetetlen helyzetbe. Hogy ki, az a tegnap tartott hetesi polgármesteri találkozón is nyilvánvalóvá vált. A kormányzat — az egykori — volt az, amely teljes mellbedobással támogatta a túlzó beruházásokat, felesleges önállósodási törekvéseket, és a kormányzat — a jelenlegi — nem vesz tudomást most az önkormányzatok katasztrofális anyagi helyzetéről. Azon gondolkodnak: visszatartsák-e az önkormányzatok pénzellátásának 20 százalékát. Miközben nyárra önkormányzati csődhullámot jósolnak a szakemberek. Ez még akkor is felelőtlenség, ha most már nem megvonásról beszélnek, csupán rövid időre szóló visszatartásról, s arról is csak nagyon indokolt esetben. Az önkormányzatok persze már annak is örülnek, hogy nem örökre úszik el a pénzük. Ezek a polgármesterek apró örömei ma Magyarországon. Szólamok helyett tettek kellenek a fennmaradásért A szövetkezetekről nem lehet lemondani Túlságosan sokba került a vélt önállóság Ellehetetlenülő települések Az önkormányzatok katasztrofális anyagi helyzetbe kerültek, a kormány pedig annyira érzéketlen problémáik iránt, hogy jelenleg azon gondolkodik: megvonja-e az önkormányzatok pénzellátásának 20 százalékát. Ha nem történik változás a kormány szemléletében, fél éven belül ellehetetlenül a legtöbb települési önkormányzat — állította Adám László hetesi polgármester azon a térségi polgármesteri találkozón, amelyet tegnap délután tartottak Hetesen Pásztohy András országgyűlési képviselő részvételével. (Folytatás az 1. oldalról) A továbblépés lehetőségeit és a fejlődés irányát kell meghatározni. A szövetkezeteknek nemcsak azért van létjogosultsága, mert meghatározó helyet foglalnak el a településfejlesztésben, hanem mert a kialakult eszközrendszer a nagyüzemi formához igazodik, megváltoztatása nagyon sok pénzbe kerül. Ez a pénz pedig nem áll a vállalkozók rendelkezésére. A magángazdaságoknak jelentős a forrásigényük a fejlesztéshez és meghatározó a támogatásigényük a működéshez. Az előadó feszültségi pontként említette az egy tag egy szavazat kérdését, valamint azt, hogy a szövetkezetek, ellentétben más társasági szerveződésekkel nem vásárolhatnak földet és ez teljesen megosztotta az agrártársadalmat. Állandó problémát jelent az is, hogy a termékpályán a kereskedőkkel szemben háttérbe szorulnak a termelők. A kereskedő cégeknél csapódik le a haszon nagy része, gyakorta előfordul, hogy a boltokban a fel- vásárlási ár öt-tízszeresébe kerül az áru. A felszólalók sérelmesnek tartották a kormány passzivitását egy olyan helyzetben, amikor fuldokolnak a gazdaságok a pénzszűkében, a szövetkezeteknek nincs törzstőkéjük, a bankok pedig teljesíthetetlen feltételeket szabnak a hitelfelvételhez. Az agrárlobbitól nem sok hathatós segítséget kaptak ezideig és megítélésük szerint a fogalmazványok csak szólamok konkrét eredmény nélkül. Ez a halogató, lebegtető állapot esetleg 2-3 évig még fenntartható, de ha nem lesz sürgősen agrárkoncepciója a magyar gazdaságnak, akkor az ország szétszabdalt földek, működés- képtelen gazdaságok és szétvert eszközök hazája lesz. Az agrártámogatási rendszerrel kapcsolatban elhangzott, hogy ennek tevékenységorientáltnak és semlegesnek kell lennie. A támogatások közül legfontosabbnak a működés finanszírozását és a kamatterhek csökkentését tartják a szakemberek. A piacra jutás támogatása manapság nem a termelők, sokkal inkább a feldolgozók, kereskedők felé irányul. A tanácskozáson megállapították, hogy hibás az az alapállás, hogy az árakat nem a ráfordítás szintje, hanem a kereslet-kínálat határozza meg. Minden nemzetgazdaság valamilyen szinten védi hazai termelőit, a termelésben lekötött hatalmas vagyont, a vidéki lakosság helyhez kötöttségét. Boldizsár Beáta Pásztohy András a polgár- mesterek megnyugtatására elmondta, szó sincs megvonásról, kizárólag rövid időre szóló visz- szatartásról, s arra is csak rendkívül indokolt esetben kerülne sor. A pénzüktől azonban nem esnek el az önkormányzatok. A települések helyzetét elemezve elmondta: a 90-es évektől csak az álönkormányzatiság, a vélt faluönállóság erősödött, és mellette folyamatosan épült le a gazdaság. Ennek köszönhetően sok helyen önálló jegyzőség, iskola, tornaterem létesült, amit a település nem képes eltartani. — Túlságosan is a vágyaik vezették a falvakat, és erre persze a kormányzat is alaposan rásegített. Én magam is voltam olyan tomateremátadáson, amelynek felfűtése drágább, mint az egész iskoláé. Pedig a jegyzőség és iskola nem lehet az önállóság fokmérője — mondta. A polgármesterek nevetségesen alacsonynak minősítették a 41 ezer forintos úgynevezett fejkvótát. Mint elhangzott, az összeg évek óta nem változott, holott azóta az iskolák fönntartása rendkívül megdrágult. Jelenleg egy falusi iskolában a tényleges költségek 40 százalékát Sem fedezi ez a pénz. Nem egyszer emiatt romlik meg az érdekelt községek közötti jóviszony. „Egy mással kényszerülünk alkudozni, pedig egy hajóban evezünk, még az evezőink is azonosak.” — hangzott el. Javasolták: ha növelni nem is lehet a normatíva mértékét, legalább differenciáljanak a városi és vidéki iskolák között. Az oktatást érintő tervezett változtatások kapcsán elhangzott: ha osztályösszevonásokra kerül sor, az a vidéki iskolák végét jelenti. Megszűnik a szakos ellátottság, és emiatt kiürülnek a vidéki iskolák. Arról nem is beszélve, hogy ha el kell küldenünk pedagógusokat, a végkielégítések kifizetése pénzzavarba juttat sok önkormányzatot — mondták el. A nyáron születik döntés arról, hogy mely települések jogosultak az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került településnek járó támogatásra. Nagy a várakozás a falvakban, aminél már csak a szubjektív döntéstől való félelem a nagyobb. Tanácstalan területfejlesztők A területfejlesztési törvény- tervezetről tanácskoztak tegnap Kaposváron a Somogy megyei és a városi önkormányzat, a gazdasági kamarák, szakszervezetek, a Tákisz és a megyei munkaügyi tanács képviselői. Ezek a szervezetek alkotják majd ugyanis a készülő törvény szerint a megyei területfejlesztési tanácsot. A megbeszélésen részt vett a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium osztályvezetője is. A konzultáción résztvevők többsége úgy vélte, hogy a területfejlesztési törvénytervezet jelenleg félkész, kicsiszolatlan, további javításokra és pontosításokra szorul mind a szakmai tartalmát, mind a jogi vonatkozásait illetően. A területfejlesztési tanács feladatai és eszközei is meghatározat lannak tűnnek szá mukra, így például tisztázatlannak tartják többek között a munkaügyi tanácsok hoz való viszonyát is. Arra sem kaptak választ egyelőre, hogy miképp épülne fel egy működőképes szervezeti rendszer, a finanszírozási rendszeréről nem is beszélve. A törvény modellezésével kettős célja volt a résztvevőknek: egyrészt, hogy a törvényhozókat segítsék javaslataikkal, hiszen — mint elhangzott — a területfejlesztés stratégiai kérdés a települések számára, másrészt, hogy a tanácsot alkotó szervezetek idejében fölkészülhessenek a várható feladataikra, átgondolhassák az előrelátható problémákat, valamint megoldásokat és együttműködési lehetőségeket keressenek. N. L. Bizonytalan tabi iskolák NAT híján csak novemberben tárgyalja az oktatási koncepciót a tabi képviselőtestület. Emiatt egyelőre nem tisztázott, hogy mi lesz a 9. és 10. osztályosok sorsa, s mi a környező önkormányzatok álláspontja. Pénzügyi meggondolásból előfordulhat, hogy csak 6 osztályt működtetnek. Erre Tabnak fel kell készülnie, s megállapodást kötni az érintett településekkel. Kérdéses a gimnázium működtetése is: maradjon a szakközépiskolával egy igazgatás alatt megyei fenntartásban, vagy a középiskola váljék önállóvá? (Nagy) Naponta 20 ezer téglát égetnek a barcsi mészhomok-téglagyárban FOTÓ: LANG RÓBERT Naponta 20 ezer téglát égetnek ki a barcsi mészhomok-téglagyárban. Az áru nagy részét kereskedelmi cégek veszik meg, de egyre több környékbeli építkező is „hazai” téglát vásárol. A határmenti kisüzemben beruházást terveznek, ami újabb dolgozók felvételét teszi lehetővé. Az üzemben legnagyobb mennyiségben burkoló téglát állítanak elő: ezt homlokzatok, lábazatok építésénél, alapok külső burkolására használják fel. A barcsi cégnél folyamatos az alapanyag ellátás, így munkájukat hosszabb idővel előre képesek megtervezni. Toldi Tibor, a Modul-Rup- pert Kft téglagyárának munkatársa elmondta: nőtt az érdeklődés termékeik iránt. Ez jobbára a szokásos tavaszi építkezéseknek tudható be. Termékeik az ország szinte valamennyi kereskedésében kaphatók. — Horvátország közelsége kedvező lehet számunkra. Jelenleg elenyésző mennyiségben vásárolják termékeinket a horvátok, ám az ottani helyzet normalizálódása után megnőhet a forgalmunk — tette hozzá. A termelés felfuttatása érdekében gyártmányfejlesztésbe fogtak. Jelenleg 6 féle színben készítenek burkolótéglát. Ezek eladásával az idén mintegy 30 millió forint bevételt terveznek. Hatékonyságukat növelheti a téglaprés-berendezés felújítása. Ehhez csaknem 60 millió forintra lenne szükségük, de 25 százalékkal több téglát tudnának így gyártani. (Harsányi) Új körjegyző Iharosberényben Iharosberény, Iharos és Po- gányszentpéter új körjegyzőt talált Felföldi Károly személyében. A három falu jegyzője a környékbeli községből: Szentáról került — áthelyezéssel — új hivatalába, Iharosbe- rénybe. Somogyacsai tervek Somogyacsa önkormányzata szociális támogatásra félmillió forintot meghaladó összeget szavazott meg és különített el. A nem egészen négyszáz lakosú Koppány-völgyi település, az idén mintegy nyolcmilliós költségvetésből gazdálkodik. Fejlesztésre csupán néhány százezer forint áll rendelkezésükre: a faluban egy 500 méteres szakasz, Gerézd- pusztán pedig 300 méter hosz- szú út murvázását tervezik. Búzaszentelés Mezöcsokonyán Búzaszentelést tartottak Me- zőcsokonyán a katolikus egyház és az önkormányzat vallási bizottsága szervezésében. Körmenetben indultak a falu lakói a község határában levő búzamezőre, ahol a helyi plébános megszentelte a búzát. Több mint százan vettek részt a búzaszentelésen, amely régi hagyomány a községben. A Bárczi iskola tanítóinak sikere A tanítók a gyermekekért egyesület által — általános iskolai tanítóknak — meghirdetett Az év tanítója pályázat eredményhirdetésén Budapesten a szakmai zsűri 13 pedagógus munkáját díjazta. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban tartott ünnepélyen Somogyból öt pedagógus munkáját emelték ki, közülük hárman — Sándor Ildikó, Rádicsné Táskái Erzsébet és Kanalicsné Beleznai Csilla — a kaposvári Bárczi Gusztáv Általános Iskola gyógypedagógusai. Mindhárman felkerültek az országos szakértői névjegyzékre, valamint pénz- és tárgyjutalomban részesültek. Lakóházakat és óvodát terveznek Nágocson a Reménység Gyermekfalu Alapítvány anyagi támogatásával — és a családok összefogásával — kilenc családi ház épül majd föl a községtől kapott területen, ahol az alapítvány kötelékébe tartozó családok saját és befogadott gyermekeiket nevelik. A Reménység Gyermekfalu Alapítvány — anyagi lehetőségeihez mérten — a későbbiekben önálló óvoda kialakítását is tervezi. Községrendezés Somban A somi önkormányzat 200 ezer forintért készítteti el a község (beleértve Daránypusz- tát és Simonmajort is) rendezési tervét. Somban új utcákat nyitnak meg és több telket alakítanak ki a kárpótlás során a lakótársak által kivett földterületen, az ő beleegyezésükkel. Az új községrendezési tervvel csaknem ötven évre kívánják biztosítani a falu továbbfejlődését. Kaposvári nagycsaládosok a fővárosi tüntetésen Tiltakozás a gyermekekért A kaposvári többgyermekes családok is csatlakoznak a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) által — a nemzetközi családnap alkalmából — meghirdetett utcai demonstrációhoz. A tüntetésen a kormány gyermek- és családellenes, a nemzet jövőjét súlyosan érintő tervezett szociálpolitikai intézkedései ellen tiltakoznak. Amint dr. Ureczky Józseftől, a Nagycsaládosok Kaposvári Egyesületének elnökétől megtudtuk: egyesületi tagjaik busszal indulnak vasárnap reggel Budapestre, ahol a Pénzügyminisztériumtól a Parlamentig vonulnak a békésen tüntetők. A kormány a védtelen gyermekek és családjaik rovására kísérli meg enyhíteni a költségvetés hiányát; s bár illúzióink nincsenek, mindenképpen szeretnénk elérni, hogy a családi pótlék alanyi jogon járjon, ne legyen függvénye semmiféle jövedelem-, illetve vagyoni határnak, s ne nevezzék segélynek, mert attól a pillanattól kezdve kiszámíthatatlan — hangsúlyozta dr. Ureczky József. A Nagycsaládosok Kaposvári Egyesülete — az érdekegyeztetés mellőzésével — az Országgyűlés elé beterjesztett szociálpolitikai törvénycsomag ellen többszáz aláírást gyűjtött, amelyeket majd Budapesten a NOÉ összesít. T. R. Tégladömping Barcson "—:—■ ■ v"wwwiíWf'.w” R—y~ 1 "mukv r-.-.r/AK-f —t ..■|yiyM!«;ii"«::—
