Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-11 / 109. szám

1995. május 11., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 7 Szigorúbb szabályok, kevesebb kedvezmény Munkajogi szorító Munkaügyi perek sokasága várható a küszöbön álló köz­alkalmazotti létszámleépíté­sek alkalmával, ha a munkál­tatók az elemi szabályok is­merete nélkül hajtják végre. Márpedig a munkaügyi tárca tapasztalatai nem kedvezőek: több száz a felkészületlen munkáltatók száma, bár a nagy cégek megbecsülik a személyügyi szakembereket és magyar munkaügyi kóde­xet értékelik a nemzetközi fó­rumokon. Minderről dr. Pulay Gyula a Munkaügyi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára számolt be tegnap a siófoki V. Országos Humánpolitikai konferencián, amelyet a Humán Menedzser Kamara és a Mont Humán Me­nedzser Iroda Kft szervezett a munkáltatóknak, érdekvédelmi szervezetek képviselőinek, il­letve a munkaügyi hivatalok­ban dolgozó szakembereknek. A tárca átfogó változtatást szeretne a munkajogi törvé­nyekben és szabályozásban, de ma a kisebb módosító csoma­gokra van lehetőség, ahogy hal­lottuk többnyire a szűkítés, vagy a visszavonulás jegyében, amit befolyásol a kormány sta­bilizációs programja. A Munka Törvénykönyv általános vitája például a jövő héten fejeződik be a parlamentben. A módosí­tások többek között érintik a kollektív szerződéseket, ame­lyekben nagyobb teret kíván­nak adni a munkáltatóknak, hogy érdekük legyen megkötni a dolgozóikkal, a tapasztalat ugyanis az, hogy a munkaválla­lók zömét ezek hiányában a törvényes minimum szabályok védik. A rugalmasság jegyében a módosító javaslatok érintik a túlmunka szabályozását, illetve a kormány szeptember 1 -tői tá­volléti díjat vezetne be, amit a munkabérből és egyes pótlé­kokból számolnának ki. Ma előfordul, hogy valaki a távoliét idejére több pénz kap, mintha dolgozna. A közalkalmazotti törvényben a változtatások nyomán szűkítik a felmondási idő szabályait, és átjárhatóságot teremtenek a köztisztviselői törvénnyel, ami az átszervezé­seknél jelent kedvezőbb elbírá­lást. A foglalkoztatási törvény módosításának általános vitája a héten kezdődött a parlament­ben és szintén összefügg a gaz­dasági stabilizációs csomaggal, mert a jelenlegi rendszer nem finanszírozható. Várhatóan megszűnik a előnyugdíj, ugyanis a munkáltatók 6-8 mil- liárdot nem fizettek be eddig sem a tb-nek erre a keretre. A korkedvezményes nyugdíjat a tervek szerint akkor választhat­ják, ha előre befizetik a szüksé­ges nyugdijösszeget. Szűkítik a jövedelempótló támogatások rendszerét, azzal, hogy megha­tározott időre adják, illetve, a pályakezdőknél például csök­kentik a mértékét. A szabályok megváltoztatásával szeretnék érdekeltté tenni a legális mun­kavállalást a dolgozóknak és a foglalkoztatóknak egyaránt. Ezért is kap komoly szerepet a munkaügyi ellenőrzés és a munkahelyi konfliktusok keze­lésére közvetítő szervezetet ál­lít fel a tárca, amely várhatóan nem marad munka nélkül, mint ahogy a munkaügyi bíráskodás sem, amelynek eljárásait egy­szerűsíteni kívánják. A konferencia következő két napjában a szakterületek neves képviselőinek társaságában össztűz alá veszik a tervezett törvénykezési munkát a részt­vevők, hátha befolyásuk lehet a kialakítandó szabályokra, vagy legalább az alkalmazásukban lesznek felkészültek. S ez a várható nehéz helyzetben nem kis dolog. (Gáldonyi) Szülök fürdőt fejleszt A szuloki önkormányzat egy budapesti cégnek bérbe adta a fürdőt, cserébe korszerűsítik az elavult épületegyüttest. A fürdő környékét sem hanyagolják el: 15 hektáron vadonatúj, ameri­kai típusú házakat építenek fel. A luxus berendezésekkel meg­rendelhető, egyenként legalább 4-5 millió forintot kóstáló hét­végi házak iránt jelentős a kül­földi érdeklődés. WirthJózsef szuloki polgár- mester azt mondta: a fürdő megfelelő hasznosítása régóta gondot okozott. Ezért úgy dön­töttek, hogy bérbe adják a léte­sítményt. A budapesti Syst-Am Kft-vei 10 évre írták alá a bér­leti szerződést. Ebben rögzítik, hogy a fürdőt és a kempinget ők hasznosítják, cserébe több mil­lió forint értékű fejlesztést vé­geznek el: a fővárosiak két kismedencét lefednek, korsze­rűsítik a kabinokat és új öltöző­ket építenek. Bauer Vendel, Syst-Am Kft területi igazgatója elmondta: a fürdő területén tervezett beru­házások és a kemping fejlesz­tése 300 millió forintot tesz ki. Ennél többe kerül majd a strand melletti 60 új nyaralóház felépí­tése. (Harsányi) A feketegazdaság árnyékában Katona Béla: A lobbik minden új kormánynál próbálkoznak Katona Béla, az MSZP gazdasági szakértője fotó: török — A feketegazdaság ará­nya Magyarországon a fel­mérések szerint lényegesen nagyobb, mint Európában. A 30 százalékos „részesedés­nek” a nemzetgazdaság szempontjából veszélyes kö­vetkezményei lehetnek — mondta Katona Béla, az MSZP gazdasági szakértője, aki a Horn-kormány első tit­kosszolgálatokat felügyelő minisztere volt, majd a Bok­ros-csomag benyújtásakor lemondott tisztségéről. Azt is hozzátette: fontos ál­lami bevételek tűnnek el a fe­ketegazdaságban: az adók, a tb mellett jelentős vámbevételek is hiányoznak. Ha a kiesett bevételek befolynának a költ­ségvetésbe, akkor sokkal ki­sebb gondban lenne az ország, így az emberek egy része hoz­zászokik ahhoz, hogy nem kell adót, tb-t fizetni, úgy is meg lehet élni egy demokratikus országban. Ezért kell harcolni a feketegazdaság ellen, amelynek megszüntetése hiú ábránd: a világon senkinek sem sikerült. Arányát viszont lehet csökkenteni: a gazda­ságban kell olyan helyzetet te­remteni, hogy a vállalkozók eleget tudjanak tenni a kötele­zettségeiknek. A feketegazda­ság szereplői nem kizárólag csibészek, bűnözők: sokan egyszerűen rákényszerülnek a kegyes csalásra, mert a jelen­legi szabályok között nem tudnak megélni, ha kisebb-na- gyobb mértékben nem hágják át azokat. A feketegazdaság másik ré­szét kemény bűnözőréteg uralja, amely tulajdonképpen hivatásszerűen és nagy érték­ben „üzletel”. Velük szemben szigorúan, összehangolt akci­ókkal kell fellépni. Ebbe az irányba indult el a kormány az utóbbi időben. A pótköltség­vetésben erre a célra különítet­tek el pénzt. — Többen mondják, hogy a feketegazdaság igazi fősze­replői a privatizáció során még inkább megerősíthetik szerepüket. — Ez valószínű, hiszen azok a pénzek, amelyek a pri­vatizációkban részt vesznek, a feketegazdaságból is származ­tak. — Elképzelhető, hogy már a mai parlamentben is van­nak a feketegazdaság fősze­replői által pénzelt képvise­lők? — Remélem, hogy nincse­nek. Ez a folyamat a jövő fő veszélye, ezért mindenképpen foglalkozni kell vele. — Előfordulhat, hogy a három nagy szektor privati­zációjában is szerepet kap a , feketeelit”? Többen az olasz mintát emlegetik... — Ebben az átmeneti idő­szakban szinte törvényszerűen jelennek meg azok, akik gyor­san és könnyen akarnak nagy vagyonhoz jutni. Remélem, hogy ez nem stabilizálódik úgy, mint Olaszországban. Az energia- és a bankszektor, a médiák mind-mind fontosak, ahova szívesen fektetnének be ezek az urak is. Nagyon kell vigyázni. Az energiaszektor privatizációja különösen fon­tos: hosszú távon meghatároz­zák az ország gazdasági alap­ját és a lakosság jövőjét is. Ha itt hibákat vétünk, az hosszú távon tönkreteheti az országot. A bankszektorba is szeretné­nek beépülni, hiszen ez köny- nyű pénzmosási lehetőséget is jelentene. Ez ellen a bankszek­tor önvédelmi reflexekkel rendelkezik. Ha a neves pénz­intézetek kiszagolják, hogy valamelyik bankba nem egé­szen tisztességes pénzek ke­rültek be, akkor azt kiközösí­tik. A pénzintézeti szakembe­rek tisztában vannak a gazda­ságban mozgó pénz nagysá­gával, forrásaival. A média­szektor a harmadik, amire szintén oda kell figyelni. Fő­ként az országos vagy több megyére kiterjedő sugárzási joggal rendelkező rádiókra és tévékre. Az utóbbi években tapasztaltuk: a média valósá­gos nagyhatalom, és ha rossz kezekbe kerül, akkor bizony rossz célokra fel is lehet hasz­nálni. — Egyik politológus a mi­nap azt nyilatkozta: a Horn-kormány pontosan tudta, hogy mit kell tenni, de nem tehette, mert különböző érdekcsoportok nyomást gya­koroltak rá. Ön is ott volt a kezdeteknél. Érezhető volt-e egyfajta külső gazdasági nyomás? — Ez nagyon sommás meg­ítélés. Volt nyomásgyakorlás: a hazai lobbik, a mezőgazda- sági, az acélipari és más ér­dekcsoportok is próbálkoztak az új kormánynál. De ezek régóta jelen vannak a magyar politikában, függetlenül a tár­sadalmi rendszertől, és az ép­pen kormányon lévők politikai hovatartozásától. A magyar kormányra nyomás hárul kül­földről is: nem politikai, ha­nem gazdasági nyomás. Meg kell felelni az IMF feltételei­nek, mert ha az IMF-től nem kapunk kölcsönt, akkor a többi bank is sokkal nehezebben és sokkal rosszabb feltételekkel biztosítja a gazdaság működé­séhez szükséges pénzt. Tehát azt mondom: volt ilyen nyo­más, de nem csak ez határozta meg a kormány mozgásterét. Amikor kormányra kerültünk, újra kellett értékelni a helyze­tet, mert kiderült, hogy gazda­ságilag a tervezettnél is sokkal rosszabb a helyzet. Világossá vált, hogy a csaknem négymil- liárd dolláros fizetési mérleg­hiány és a költségvetés óriási hiánya tovább nem tart­ható. Lengyel János 500 milliós árbevétel a Masterfilben Minőségi fejlesztés a fonodában Az ISO-9002 minőségbiztosí­tási rendszer belépő a világ­kereskedelmi vérkeringésbe. Az a gyár, amelyik nem képes megfelelni a szigorú előírá­soknak, önmagát zárja ki a minőségi kereskedelmi ver­senyből — mondta Bodosi Tamás, a Masterfil Pamut­fonó Rt kaposvári gyárának igazgató-főmérnöke. Majd hozzátette: gyáruk megkezdte a tanúsítvány meg­szerzéséhez szükséges sajátos gazdasági program kidolgozá­sát. Az új rendszer kiépítésére két évet szánnak. A kaposvári gyárnak létkér­dése a minőségbiztosítási rend­szer kiépítése. Termékeik döntő hányadát európai-unióbeli ál­lamokba exportálják, és sok he­lyütt már csak a garanciával rendelkező árut veszik át. Az igazgató főmérnök szerint né­hány év múlva a piac szabályo­zottsága miatt a gyárak elkülö­nülnek: külön csoportot alkot­nak a minőségi terméket előál­lítók és a bóvligyártók. — Eddig egy-egy munkafo­lyamat végén tartották a termék minőségi ellenőrzését. Az ISO-rendszer viszont minden előállítási részterületet aprólé­kosan feltérképez: így a gyártás végén csak a tervezett minő­ségű termék kerülhet le a sza­lagról. Mivel a komplett rend­szer kialakítása többéves mun­kába és jelentős összegbe kerül, ezért nem mindegyik cég építi ki. így várhatóan néhány év múlva számos vállalat kiszorul az európai piacról — tette hozzá. A Masterfil kaposvári egy­ségében tavaly kezdték meg a felkészülést. Tervük szerint két év alatt végeznek az átállással. A program gyakorlati megvaló­sítását 15 munkatárs és két külső szakértő végzi. Az új rendszer a gyárnak és a vevő­nek az állandó minőséget ga­rantálja. Ezzel a termelő üzem kedvezőbb értékesítési feltéte­leket és árakat érhet el. Az ISO-program kiépítését folyamatosan végzik Kaposvá­ron, a fejlesztésre fordított energia eddig nem hátráltatta a napi termelést. Ezt támasztják alá a tegnap nyilvánosságra ho­zott adatok is. Az első négy hó­napban 1449 tonna fonalat állí­tanak elő. A kaposvári gyár be­vétele április végéig elérte az 500 millió forintot. Termékeit főleg Német- és Olaszországba szállítja, de nagy mennyiségben vásárolják svéd és közel-keleti kereskedők is. (Harsányi) 2 milliárd dollár mérleghiány várható Az év végére 2-2,5 milliárd dolláros külkereskedelmi mér­leghiány várható. Az év első két hónapjában 122 millió dol­lár külföldi működőtőke árma- lott az országba, márciusban pedig az előzetes adatok szerint 60 millió dollár érkezett. A tár­gyi apport értéke az első ne­gyedévben 23 millió dollárt tett ki. 100 forintért. vásárol az AVU Az Állami Vagyonügynökség névleges összegért, egyenként 100 forintért megveszi a Sze­rencsejáték Rt-től a Nemzeti Lóverseny Kft-ben, a Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft-ben és a Nemzeti Ménes Kft-ben lévő üzletrészét. A lé­pésre egy áprilisi kormánydön­tés alapján kerül sor, és célja, hogy megszüntesse a Szeren­csejáték Rt. lóversenyzés miatt keletkezett veszteségeit. Az üz­letrészek átvétele 1,7 milliárd forintos kötelezettségátvállalást jelent az ÁVÜ számára. Törvényt sürgetnek a reklámszakemberek Immár hazánkban is szinte ha­laszthatatlan a reklám szabá­lyozása, illetve az évek óta va­júdó reklámtörvény megalko­tása. De talán még ennél is fon­tosabb lenne, hogy mielőbb, és még ezt megelőzően, megszü­lessen a jelenleg ugyancsak sok bizonytalansággal övezett mé­diatörvény. Mindezt a jövő hé­ten 24 ország 500 marketing és reklámszakemberének részvé­telével összeülő nemzetközi reklámkonferencia szervezői hangsúlyozták tegnap tartott saj tótáj ékoztatój ukon. Terjeszkedik a Pepsi-Cola A Pepsi-Cola International el­nöke jelentette, hogy a cég pa­lackozója, a Fővárosi Ásvány­víz és Üdítőipari Rt. megnyi­totta új értékesítési és disztri­búciós központját a Miskolc melletti Alsózsolcán. A cég a központ révén a nagykereske­delem kiiktatásával látja el vá­sárlóit, a bázis megnyitásával magas színvonalú, rugalmas, közvetlen ellátást elősegítő ér­tékesítési rendszert alakított ki. Veszteséggel zárt a Corvinbank Rt A Corvinbank Rt-nek nem volt szüksége arra, hogy részt ve­gyen a bankkonszolidációban. Á kockázati céltartalék képzése után mérleg szerint ugyan 224,5 millió forintos veszte­séggel zárta a tavalyi évet, de ezt az általános tartalék és az eredménytartalék felhasználá­sával rendezni tudták. A mér­legfőösszeg tavaly év végén több mint 16 milliárd forint volt. A veszteség miatt osztalé­kot nem fizet a bank a részvé­nyeseknek. Erről a pénzintézet éves rendes közgyűlésén dön­töttek a tulajdonosok. Vállalatot alapít a Frisland Száz százalékosan holland tu­lajdonban lévő leányvállalatot alapított Magyarországon a Frisland Dairy Foods, a világ egyik vezető holland tejipari konszernje. Távolabbi terveik­ben szerepel termelőüzem léte­sítése is Magyarországon. A cég múlt évi forgalma elérte a 4,2 milliárd guldent, ami min­tegy 2,7-2,8 milliárd dollárnak felel meg. A vállalat tulajdo­nosa egy 5 ezer fős szövetkezet. Nagyító alatt A szingapúri Seagate Technology cég egyik alkalmazottja számítógépek merevlemezeit állítja össze az üzem „tiszta szobájában”. A világon használatos merevlemezek (winchesterek) több mint felét Szingapúr­ban gyártják fotó: feb-reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom