Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-23 / 119. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1995. ápr. 22., szombat A boszorkánypap jóslatai Marcaliban született, Angliába avatták Koleszár János látnok —Nostradamus utódjának tartja magát Somogy a moziképben Hosszú hallgatás után megje­lent a Mozi-infó, a Mozisok Országos Szövetségének Tájé­koztatója, amely mozik, ön- kormányzatok, közművelődési intézmények számára készült elsősorban. Megtudhatjuk be­lőle, hogy megalakult a Mozi­sok Országos Szövetsége, melynek egyik fő célja az üzemeltetők képviselete és vé­delme. Hogy szükséges mind a képviselet, mind a védelem, azt A magyarországi moziháló­zat átalakulása 1990-1993 kö­zött című tanulmány is iga­zolja. A négy évet széles körű felmérés alapján mérlegelő írá­sában Reichenberger János megállapítja, hogy az erőteljes moziszám csökkenés üteme le­lassult ugyan, s a 16 mm-es ve­títőhelyek pedig gyakorlatilag megszűntek. Az állam szerep- vállalása a moziüzemeltetésben radikális „kivonulásra” utal: az 1990 évinek mindössze az öt százaléka. Emellett megjelen­tek a magánmozik illetve a kft-k és egyéb vállalkozás kere­tében üzemeltetett vetítőhe­lyek. A számsorokban összesí­tették Somogy adatait is. 1990— ben a megye városaiban és községeiben 114 mozit tartot­tak nyilván, ez 1993-ban 38-ra „zsugorodott”. Ha némi össze­hasonlító igénnyel szemléljük a moziképet az erőteljes csökke­nés korántsem csupán somogyi tendencia, más megyékben már jóval kevesebb mozi üzemel, megyénkkel azonos számban vetítenek Veszprémben és Bé­késben, az „éllovas” pedig Zala, 45 mozival. A műkö­désre, az előadás számra és a látogatottságra is kitekintő ada­tok természetesen mélyebb kö­vetkeztetésre nyújtanak módot a szakembereknek, akik grafi­konra „vetítették” a hazai mo­zizás alakulását 1902 és 1993 között. A csúcspont 1960,4500 mozival, utána lassan, majd 1986-tól gyorsan ível lefelé a görbe. Az 1993-as adatok a huszas, harmincas évek első felének szintjét mutatják. Hogy milyen körülmények között fo­lyik a vetítés, arra az Adalékok a magyar mozik műszaki álla­potáról című tanulmányában válaszol Borsos Árpád. Egye­bek között megállapítja,, hogy a „főváros, a megyei jogú vá­rosok egyharmadának, illetve néhány város filmszínháza(i) alkalmasak a rétegigények gazdaságos kiszolgálására”, továbbá: „A jelenlegi műszaki állapot... rövid időn belül mű­ködésképtelenséghez vezet­het”. A Mozi-infó hozadéka: egy új filmipari stratégia ki­dolgozásának igénye, a hát­térre nézve is, nehogy bekö­vetkezzék az egyik szerző által előrevetített „rémlátomás”, miszerint lesz még magyar filmgyártás, de nem biztos, hogy lesz mozi is, ahol az alko­tásokat vetíthetik. T. T. Feledett Zichy-emlékek Könyveket ajánlunk MAURICE CROISET A görög kultúra Croiset munkája az akháj bevándorlástól a római pro­vinciáig mutatja be Hellászt, szem előtt tartva a közönség igényét, még az iskolás diá­kokét is. (Holnap - 780 Ft) DOBOZY LÁSZLÓ Életerő, életöröm A könyv elsősorban azoknak szól, akik számára az élet minősége és hosszúsága egy­formán fontos, s van energiá­juk is örömeinek kihasználá­sára. (Könyvklub, 650 Ft) KARÁTSON ENDRE Baudelaire... A Párizsban élő író az emig­ráns magyar irodalom egyik jeles élő alkotója, profesz- szora. Könyvébe a francia kultúrának a magyar iroda­lomra gyakorolt hatását is vizsgáló tanulmányait vette be. (Jelenkor - 400 Ft) HORVÁTH-SEBESTYÉN Szövetkezeti jog A szerzők - a törvény előké­szítői s gyakorló cégbírók - a szövetkezet alakulásának, működésének átalakulásá­nak minden fontos kérdését érintik. (HVG Orac, 2640 Ft) WILBUR SMITH Aranybánya Rod a dél-afrikai aranybá­nyákban nevelődött vakmerő vezetővé, s egy gyönyörű asszony szerelmével úgy hi­szi, élete csúcsára jutott. Pe­dig csak a csapda zárult be mögötte. Pénz és halál, em­berfeletti veszélyek könyve. (Magyar Könyvklub, 520 Ft) A természetfeletti erők, a má­gia léte mindig is vitatott tény volt. Van, aki hisz benne, s van, aki nem. Van, aki hinne, ha bizonyítást nyerne. Régen megégették a boszorkányo­kat. Ma már iparengedélyes főfoglalkozás is lehet. A Boszorkányok Világszö­vetségének Magyarországon négy főpapja van. Áz egyik — Koleszár János — nemrég Mar­caliban is járt. Kiderült, szoro­sabb szálak is fűzik a városhoz: Marcaliban született és hatéves koráig itt élt. — Hogyan lesz valakiből fő­pap? — A képességek — mondjuk a jövőbelátás — már gyerek­korban megmutatkozik. Nálam ez négyéves koromban jelentke­zett. Áztán fokozatosan jött a többi. Képes vagyok szellemet idézni, energiával gyógyítani és a harmadik szememmel bárki­nek a jövőjét megmondani. 1981-ben Liverpoolban avat­tak főpappá. Az avatáson egy hegyikristályt kellett megszólí­tani és olvasni benne. Akinek ez sikerül — nagyon kevesen van­nak —, méltó lesz a főpapi rangra. Azt mondja: egy főpap tökéletes összhangban van a lát­ható és a láthatatlan természet­tel. Előre látja a jövőt, és bizo­nyos szinten befolyásolni tudja. Erkölcsi tanítása: „Tedd azt, amit jónak látsz, de soha ne árts vele senkinek!” Miközben hallgatom, elkap­tam vizsgálódó tekintetét és úgy éreztem, olvas bennem. Vagy a kisugárzásomat nézi? — Az aura sokat elárul vala­kiről, ezt a gyakorlott szem azonnal látja — mondta erre. — Minden olyan auraszín jó, amelyben megtalálható az arany. A színek különbözősége az emberek értelmét, gondolat­A Nemzeti Filharmónia április 22. és május 3. között rendezi meg a fiatal művészek fórumát a Fészek Művészklubban. Elő­ször Bogányi Gergely zongo­raművész és Ittzés Gergely fu­volaművész mutatkozik be. A mai esten Chopin és Alois Hába műveket adnak elő. Bach és Dohnányi egy-egy szonátá­ját Ittzés Gergely átiratában szólaltatják meg. Pátkai Imre zongoraművész és Fejér And­világát tükrözi. A kékarany az anyagiakra utal, a pirosarany a nyugalom színe, a zöldarany a reményé. A legjobb aura az aranysárga: ez teljes lelki, testi harmóniát jelent. A legrosszabb a fehér, mert betegség, és teljesen fekete aura, mert ez a hamarosan bekövet­kező halált mutatja. — Az ön főpapi címe mellett ott van, hogy látnok. Nostrada­mus utódja. Mit jelent ez. — Én voltam a legjobban meglepődve, amikor megtud­tam: a csillagképem és a szüle­tésem ideje megegyezik Nostra- damuséval. Elkezdtem az ő tu­dományát tanulmányozni, és rá­jöttem: ugyanaz a jövőbelátó képességem van, mint neki. — Akkor látja azt is, hogy mikor fedezik fel az AIDS elleni gyógyszert? — Igen. Egy magyar hölgy rás harsonaművész vasárnap lép föl, a két művész Bach, Albrechtsberger, Beethoven, Krol, Martin, Bartók és Grön- dahl műveit szólaltatja meg. Morzsa Oszkár zongoramű­vész és Baráti Kristóf hegedű- művész április 29-én Liszt-műveket ad elő. A Novus Kávéház Zenei Műhelyének hangversenyén, 30-án, Tallér Zsófia, Bánkövi Gyula, Stollár Xénia, Hamar Zsolt fiatal ze­lesz — a nevét nem hozhatom nyilvánosságra —, aki 1997-ben felfedezi a gyógyszert. — Lesz III. világháború? — Ha mi, boszorkányfőpa­pok nem tudjuk megakadá­lyozni, akkor igen. 2010. június 9-én fog kirobbanni a harmadik világháború a Titanic kiemelé­sével. A hajón található hatal­mas „kincs” miatt Kubában dördülnek el az első lövések és az emberiségnek csak a fele fogja túlélni. * * * Megyjegyzés: Nostradamus az értelmezések szerint 1999-re tette a világháborút. Lehet, hogy a jóslat megfejtése nem pontos, lehet, hogy az emberek XXI. századi gondolkodása változik? Lehet, hogy a főpapnak van igaza és Nostradamus tévedett? Ki tudja? Szalai Erika neszerzők darabjait mutatja be. be. A záróhangversenyen - amelyet a Zeneakadémián tar­tanak - a Magyar Állami Hangversenyzenekar játszik, több még főiskolás vagy nem­régiben végzett fiatal művész közreműködésével. Az esten Mozart Varázsfuvolájának nyi­tányát, Frank Martin egyik ver­senyművét és Dvorák Újvilág szimfóniáját adják elő Kesse- lyák Gergely vezényletével. Tavaly kevesebb látogatója volt a zalai Zichy Mihály Emlékmú­zeumbak — mondta Petrus Magdolna, tárlatvezető, gond­nok. — 1994-ben mindössze 8-9 ezren nézték meg az értékes ál­landó kiállítást... Zalán — ebben a közel 300 lakosú Tabhoz közeli faluban —, 1992 májusában nyitották meg a megújított emlékmúzeum kibő­vített állandó kiállítását. Csi- csery-Rónay István, Zichy Mi­hály dédunokája, illetve Tab vá­ros önkormányzata alapítványt is létrehozott, hogy méltóképpen ápolják a nagy festő emlékét, gondozzák és lehetőség szerint bővítsék az emlékmúzeum gyűj­teményét. — Néhány éve még 14-15 ezer látogatója is volt Zalának — emlékszik vissza a tárlatve- zető-gondnok. — Sajnos, a Bala­ton partjáról — ahonnan koráb­ban sokan érkeztek — ma már kevesen jönnek. Nagyon nehéz a szervezés... Télen különösen ke­vés üdülő tart nyitva, ezért mi­nimális látogatót irányítanak hozzánk. Csak Balatonföldvárról és a balatonboglári vasutasüdü­lőből érkeztek az utóbbi hóna­pokban... A gondnoknő tnost az reméli, hogy a közelgő nyár ismét föl­lendíti a forgalmat. — Külföldről elsősorban hol­land, német és francia vendégek keresték fel a múzeumot ■— mondta. Csicsery-Rónay István — a dédunoka — tervezi, hogy megvásárolja a megyei önkor­mányzat tulajdonában levő nyolc szobából álló lakrészt, amelyet eddig csak bérelt, valamint szán­dékában áll a múzeum bővítése is a birtokában levő tárgyakkal. Fiatal művészek fóruma Gyémántvásár Összesen több mint 12 millió dollárt ér az a három fejdísz, amit a képen látható csinos japán model­lek viseltek egy tokiói ékszerbolt kiállításán. Áz üzlet in­gyen kölcsönzi a fejdíszt és a hozzáillő fülbevalót azoknak a menyasszonyoknak, akiknek eljegyzési gyűrűjét a boltban vásárolták. feb-reuters Moldova György új riportkötete „Magyarország szennybemene­tele” című riportkönyvét mu­tatta be Moldova György a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztériumban. Beszámolt arról az egyéves időszakról, amikor anyagot gyűjtött a szemételhelyezésről szóló, igen éles problémafelve- tésű könyvéhez. Az író a kö­vetkező könyvében a vizek helyzetével foglalkozik majd. Az utolsó simítások a Feszty-körképen Hamarosan befejezik a Feszty- körkép felújítását: a lengyel restaurátorok az utolsó simítá­sokat végzik az ópusztaszeri történeti emlékparkban felállí­tott 1700 négyzetméteres fest­ményen. Július közepére terve­zik környezetének szakmai át­adását. A nagyközönség au­gusztusban nézheti meg néhány hétre a Feszty-körkép termét. Újjáépítik Scarlett szülőházát Német segítséggel újjáépítik Atlantában azt a házat, amely­ben Margaret Mitchell világsi­kert aratott „Elfújta a szél” című regénye született. Több hónapon át tartó tárgyalások után a Daimler Benz vállalat szóvivője közölte, hogy finan­szírozzák a múlt évben tűzvész következtében csaknem telje­sen elpusztult ház újjáépítését. Jövő nyárra irodalmi múzeu­mot létesítenek az épületben. Magyar film a diák Oscar-díjért Az idei diák Oscar-díj verseny­ben Mispál Attila, a Színház és Filmművészeti Főiskola har­madéves rendező-hallgatója in­dul a Hajszál és csengettyű című kisjátékfilmjével. Az idén már huszonkettedik alkalom­mal meghirdetett versengésben három földrész - huszonhárom országnak a főiskolásai vesz­nek részt, harmincöt alkotással. Az idei nyertest az Amerikai Filmakadémia egy hétig ven­dégül látja Los Angelesben. Kleist-fesztivál Budapesten Kleist-fesztivált rendeznek a budapesti Kamaraszínház, a Vígszínház és az Új Színház szervezésében április 25-30. között a fővárosban. A sok­színű programsorozaton iro­dalmárok, műfordítók, színházi szakemberek, esztéták, kritiku­sok, diákok részvételével kere­sik a választ: mi a titka, hogy a hazai társulatok most fedezték föl Heinrich von Kleist műveit. Arcadelt-koncert a betegekért A sclerosis multiplexes betegek támogatására tart hangversenyt az Arcadelt kamarakórus Ka­posváron a Szent Imre temp­lomban. A vasárnap esti, fél he­tes szentmise utáni koncerten Bellái Csilla énekel; Ujláb Gá­bor, Várhalmi Vera játszik or­gonán, Büki Richárd és Nagy Dénes gitáron. Az Arcadelt kórust Lucz Zsófia vezényli. Kézművesek tárlata a tatai múzeumban Az ország legügyesebb kézmű­veseinek alkotásaiból nyűt or­szágos kiállítás Tatán a Kuny múzeumban, az ipartestületi szövetség, a kézműveskamara szervezésében. A bemutatón ékszereket, szőtteseket, kerá­miákat, fafaragásokat, bőr­díszműveket látnak a látogatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom