Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-05-05 / 104. szám
1995. április 5., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Hét falu katedráján ,Az én szívemben boldogok a tárgyak” Tizenhárom éve jár ki Kaposvárról a szentbalázsi iskolába. Rajzot, technikát tanít hét település lányainak, fiainak. A megterhelő ingázás nem vette el a kedvét a falusi katedrától. Bo- dorné Hodosi Ibolya azt vallja: minél tovább marad valaki egy helyen, annál ra- gadósabb a szék. Hosszú évek teltek el, míg megteremtette iskolájában a komfortot: a legalapvetőbb dolgokat, ami nélkül nem lehetne eredményes a pedagógiai munka. Korábban a Fazekas Háziipari Szövetkezetbe prote- zsálta be tanítványait. Hetente egyszer mentek a fazekasok közé, hogy tanulják a korongozást, a festést, a mázazást. Örömmel fogadták a falusi lurkókat, a szövetkezet nem kért pénzt az alapanyagokért, és mindenki magával vihette kiégetett munkáit. Amikor megszűnt e lehetőség, a megyei művelődési központba hordta a diákokat. Ám most, hogy saját műhelye van az iskolának, helyben okítja e mesterség fortélyait. A gyerekek csüngenek rajta. Titkon mindegyik abban bízik, hogy sikerrel szerepelnek majd a pályázatokon. Mert Bodorné Hodosi Ibolya tanítványai rendszeresen küldik el munkáikat egy-egy pályázatra. Az alsósok készítette apró állatfigurákból, s a nagyobbak edényeiből, „szobraiból” kiállítást rendeztek az iskolában. A tanárnő fontosnak tartja, hogy a lurkók megismerkedjenek a kézművesipar eme ágával. Honnan a kötődés a kerámiához? — Gyermekkoromban csak annyit tudtam róla: agyagból van és kiégetik — meséli. — Egy felhőszakadáskor szülőfalumban, Kercseligeten beomlott a pince. Rögtön láttam, mit érdemes kihozni az agyagtömbökből. Nekiláttam, és önmagam építette, kezdetleges kemencémben ki is égettem azokat. Mondanom sem kell: valamennyi „kincsem” szétporladt. Aztán a partoldalba egy babaszobát Bodorné Hodosi Ibolya FOTÓ: TÖRÖK ANETT vájtam, amit be is rendeztem. Minden agyagból volt. Kitapasztottam, megsikáltam — úgy, ahogy nagyanyám mutatta. Bodorné Hodosi Ibolya a textilekhez is vonzódott. Ott tüsténkedett nagyanyja csattogó szövőszéke mellett, ahonnan rongyszőnyegek is lekerültek. Kézügyességét tőle eredezteti. Nem csoda, hogy kitűnő érzékkel nyúl mindenhez, s azt vallja: mindenből lehet valamit csinálni. Ezt átplántálja tanítványaiba is. Legutóbbi sikerrel szerepelt egy pályázaton, amely Nemes-Nagy Agnes versének egy sorát kapta címéül: Az én szivemben boldogok a tárgyak. Egy szűrrátétes, barna alapon nyers színű motívumokkal díszített kabátot mutatott be a zsűrinek. Két éve, amikor megalapították a Lőrincze-díjat, plakátot tervezett a nyelvápolás témakörében. Az ő munkája lett az országos első. A szentbalázsi iskolában a tanórákon kívül szakkört vezet és a megyei művelődési központban hetente találkozik a fazekas műhely tagjaival. Azt szeretné, ha nemcsak az ő, hanem tanítványainak a szívében is boldogok lennének a tárgyak. Lőrincz Sándor Forráshiány Gálosfán A szövetkezet biztosabb létet ígér Igáiban Földbe ágyazott jövő Idényben 6-8 ember végzi itt a munkát fotó: király j. Béla 14 millió 300 ezer forintból gazdálkodik az idén Gálosfa. A 349 lelkes település önkormányzata 1,3 millió forintos forráshiánnyal számol, mivel az intézmények működtetése — a — legszükségesebb megszorítások ellenére — felemészti a költségvetést. A szentbalázsi iskolába járó tanulók után csaknem 3 millió forintot fizet az önkormányzat. Azt tervezik, hogy a működési forráshiányt pályázatból teremti elő. — A gazdálkodás alapja itt a föld. De mert a jövője bizonytalan, a légkör is az. Bizonytalan a fejlődés iránya, a beruházás, mert nem tudjuk: kinek vagy minek ruházzunk be. Nagy György, az igali Aranykalász Mg. Szövetkezet elnöke mondta ezt, mikor a kora tavaszi napsütésben egy kis szemlét tartott terményszárító és tárolótelepükön. A Bábolna típusú szárítót 1972-ben telepítették s a terménybetakarításkor üzemel. Nyári és őszi szezonmunka idején népes csak a telep; 6-8 ember dolgozik itt, két műszakban. Tavaly — mint az elnök elmondta — gyönge volt a kalászos gabona és közepes a kukoricatermés. Az utóbbiból 350 vagonnyi vár szállításra a tárolóban s mintegy 600 hektár termése eladatlan. Körülnézünk a határban. A traktorok már szántanak: készítik a talajt a vetésre. Az igali szövetkezet pár éve még három falu — Ráksi, Kazsok, Igái — határában gazdálkodott. A szomszédos két falu és 10 magánszemély kivált, így most 1770 hektár szántóföldön és 400 hektár erdővel gazdálkodnak. A szövetkezetnek 37 aktív tagja van. A létszám azonban — a kevesebb munka és a racionalizálás okán — egyre csökken. Pedig a tagok korösszetétele megfelelő lenne: csak két idősebb ember van a csapatban, a többi fiatal. Ők is azt szeretnék, ha megmaradna ez a gazdálkodási forma. A nyugdíjasok száma nagy: 97 idős embernek jár a földbérlet és a 25 mázsa termény. Ezzel — mint az elnök mondta — az államtól átvállalták a szociális terheket. Ám ha ilyen ütemben csökken a mező- gazdaság jövedelemtermelő képessége, nem biztos, hogy továbbra is járható lesz ez az út. A múlt héten adtunk hírt arról, hogy a somodori önkormányzat csak a hónap végéig tud hozzájárulni a gyermekek térítési díjához. Ebben a helyzetben sokak fejében megfordult, hogy érdemes-e egyáltalán fenntartani az óvoda konyháját, ám az étkeztetés megszüntetése az óvoda délutáni működését és a napközi létét is veszélyeztethette volna. Azóta rendeződött a helyzet Somodorban; az önkormányzat legutóbbi testületi ülésén tárgyalt a szociális kiadásokról. Áttekintette a község költségveté— Ezeknek az embereknek nincs számottevő tőkéjük, ezért alapvető érdekük, hogy fönnmaradjon a szövetkezet — — mondta az elnök. — Úgy vélem: nincs igazán jövőjük a 2-15 hektár alatti kisgazdaságoknak. A család nem él meg belőle. A piac azonban gondot jelent. Különböző káeftéknél és cégeknél alkalmanként értékesítik a terményt, emellett kialakulóban vannak a tartós kapcsolatok is. — Ha az igali téeszben így maradnak a földek, akkor optimista vagyok a jövőt illetően — mondja az elnök. — Ha a földtulajdonossal meg tudnánk újítani a bérleti szerződést és nem „mozognának” a földek, akkor a későbbiekben megszabhatnánk a fejlődés irányát, gondolkodhatnánk a célirányos, munkahelytesét, s úgy döntött: továbbra is tudják vállalni a térítési díjak egy részének fizetését. A település minden iskolás korú gyermekének térítési díjához 50 százalékkal járul hozzá az önkormányzat. Kissé szigorúbban bírálják el azonban a szociális étkeztetésben részesülő idős embereknek fizetendő hozzájárulást. Ők nyugdíjuk arányában fizetnek az ebédért, a különbözetet továbbra is az ön- kormányzat fedezi. Mint Kristóf István polgár- mester elmondta, a testület remtő beruházásokon. Az élelmiszeriparban szeretnénk előbbre lépni: egy kereskedőházat létesítenénk. Az épület már megvan hozzá. Telepítenénk egy malmot is a faluba. Hogy lesz-e tőke az elképzelések megvalósításához? Nagy György úgy véli: minden attól függ, miként alakulnak a mező- gazdasági támogatások. Az agrárágazat ugyanis nettó befizető az államkasszába. A 271 milli- árdból mindössze hetvenmilliárd forintot kap vissza az ágazat. A nyugati államokkal szemben nálunk mindössze 8 százalékos a támogatás. Ezért lehetséges, hogy Ausztriában száz kilogrammonként 3500, míg nálunk csak 1000 forintot ér ugyanannyi kukorica. Várnai Ágnes mindent megtesz azért, hogy szűkös költségvetéséből biztosítsa az intézmények zavartalan működését, s különösen nagy súlyt helyez a szociálpolitikai juttatásokra. Tavaly összesen 134 ezer forintnyi segéllyel támogatták a gyermekeket, mindegyikük megkapta ezenkívül a 2-3 ezer forint beiskolázási segélyt is. Az oktatási intézmények számára biztosították a téli tüzelő egy részét is. Az idén is igyekeznek megadni — lehetőségeikhez mérten — minden támogatást. J. E. Sütnek-főzneka kadarkúti fiúk A kadarkúti iskolában már negyedik éve vannak szakiskolai osztályok, s ebben a tanévben megkezdődött a szakmunkásképzés is. A tapasztalatokról Horváth Sán- dorné igazgató beszélt. — Egy kicsit féltünk ettől az új képzési formától, hiszen más korosztály, nagyobb gyerekek, másfajta pedagógiai módszereket kíván. Ennek ellenére elmondhatom, hogy eddigi tapasztalataink jók, sikeresnek tarthatjuk ezt a kezdeményezést. A nyolcadik osztályt végzett gyerekek a szakiskolai osztályokban is folytathatják a tanulmányaikat. Itt a lányok és fiúk egyaránt megismerkednek a kertgazdálkodással, a számítás- technikával, a falusi turizmussal, a betegápolással, s tanulnak közismereti tárgyakat és német nyelvet is. A háztartási, gazdálkodási ismereteiket a gyakorlatban is kamatoztatják az iskola tankertjében és „farmján”. A lányok ügyesek a fizikai munkában is, és a fiúk is ugyanolyan lelkesedéssel sütnek, főznek, varrnak, mint a lányok. A szakiskolát végzett tanulók közül csak kevesen döntenek úgy, hogy nem tanulnak tovább. Sokan az iskola szakmunkásképzőjét választják. Az idén két szakmunkásképzős osztályt indítottak, szeptembertől szintén ennyit terveznek, — Háromszoros a túljelentkezés, válogatnunk kell — mondta az igazgató. — Hiába indítjuk negyven tanulóval az osztályokat, nincs elég hely. Az itt végzettek szakácsként vagy felszolgálóként helyezkedhetnek el, s eddig úgy tűnik, hogy van elég munkalehetőség számukra. Előzetes gyakorlatot pedig az iskola új, jól felszerelt tankonyhájában és ebédlőjében tudunk biztosítani. Kértek már tőlünk különféle alkalmakra kisegíteni felszolgálókat a nagyatádi Solar szállóba, Barcsra, s mindenhol elégedettek voltak diákjaink munkájával. Az igazgatónő úgy látja: egyre elkeseredettebbek a fiatalok, kilátástalannak érzik helyzetüket. Szeretnének ezen is segíteni e kezdeményezéssel. (Jakab) Szigorúbb az elbírálás a szociális hozzájárulásoknál Lesz ebéd Somodorban Szilárd útburkolat Rinyakovácsiban A Rinyakovácsihoz tartozó Kispusztát eddig földes út kötötte össze. A Fő utca folytatásaként azonban április végére elkészül az a félkilométeres, szilárd burkolatú összekötőút, amelynek a munkálatait egy marcali kft végzi. A beruházás több mint 1,1 millió forintjába kerül az önkormányzatnak. Nagybajomi ifjú matematikusok A Csokonai napok alkalmából rendezett programsorozatban tanulmányi versenyek is helyet kaptak a nagybajomi általános iskolában. Matematikából a legjobb eredményt az ötödikes kadarkúti Bakó Eszter, a hatodikos kaposfői Hoffmann András, a hetedikes kadarkúti Taba Péter és a nyolcadikos kaposfői Orbán Balázs érte el a víg poéta emlékére rendezett általános iskolai megmérettetésen. Van áram a hegyen Kisasszondon Egymillió forintot szánt világo- sításra a múlt évben a kisasz- szondi önkormányzat. A száz- nyolcvan lelkes település szőlősgazdái fontosnak tartották, hogy a szőlőhegyre is kivezessék a villanyt. Az önkormányzat jóvoltából így megvalósulhatott ennek a kivitelezése. Új gazdasági vezető a vadászoknál A Kutas és Vidéke Kossuth Vadásztársaság legutóbbi közgyűlésén többek között arról is határoztak, hogy a társaság gazdasági ügyeit ezentúl Kor vács József intézi majd. A fegyelmi bizottság élére a segesdi Takács László, a felügyelő bizottság élére pedig Gajdos László került. Fiókgyógyszertárat szeretne Beleg Fiókgyógyszertár létesítését határozta el a közelmúltban a be- legi önkormányzat. Terveik szerint a falu központjában alakítanának át egy épülete erre a célra. A beruházás hétszázezer forintba kerül, s megvan rá a fedezet. A fiókgyógyszertárral sok helybéli idős ember helyzetét könnyítik meg, hiszen nem kell majd a gyógyszerért más településekre utazniuk. Kétszázezer forint az ároktisztításra Ebben az évben kétszázezer forintot szán a sántosi önkormányzat a belterületi vízrendszer tisztán tartására. Ebből az összegből elsősorban a csapadékvíz elvezetését akarják könnyebbé tenni. Az árkokban lévő átereszeket az elképzeléseik szerint a közeljövőben tisz- títtatják ki. Kevesebb a közhasznú munkás Kazsokban és ( Ráksiban is egyaránt tíz-tíz fő részesül jövedelempótló támogatásban a munkanélküliek közül. A ka- zsoki önkormányzat egy közhasznú munkást alkalmaz a kommunális feladatok elvégzésére. Ráksiban március végéig négy közhasznú munkás Volt, a munkaügyi központ azonban most mindössze három fő alkalmazását engedélyezte. Közülük egy fő szociális feladatokat, a fnásik kettő közhasznú munkás pedig kommunális feladatokat fog ellátni. Bányai betyártúrák A természet megszerettetése, védelme, a Zselic gyönyörű tájainak megismertetése volt az alapgondolata annak a tanfolyamnak, melyet a bányai Panoráma Egyesület, a Meteor Természetbarát Turistaegyesület és a Somogy megyei Természetbarátok Turistaszövetsége szervezett a kaposvári közlekedési szakközépiskola húsz tanulójának. A fiatalokat túravezetőlcké képezik, bízva abban, hogy segítségükkel több diákot nyernek meg a természet ügyének. Az ötlet megvalósításához a Nemzeti Sportalaptól és az Egészségbiztosítási Pénztártól nyertek pénzt, s a föld napja rendezvénysorozatába illesztették a felkészítést. Március utolsó hétvégéjén találkozott először a húsz diák, s három napot töltöttek a bányai közösségi házban. A túraútvonalakról, a somogyi erdők élővilágáról, a tájolásról, és a tájékozódásról tartottak számukra előadásokat a szakemberek, s már terepgyakorlaton is részt vettek. Április végéig még két hétvégén találkoznak, a tanfolyam végén igazolványt kapnak. Ezzel vállalhatják majd a somogyi tájakon a kirándulók kalauzolását, a tanultak kamatoztatását. A Panoráma Egyesület érdekes programokra váqa az érdeklődőket, lehet választani kastély-, fa-, forrásvíz-, betyártúrák közül. A legrövidebb ötkilométeres, a leghosszabb 25 kilométer lesz. I. É. 4
