Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-05-04 / 103. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. április 4., kedd Az RMDSZ értekezlete Több különböző tervezetet terjesztenek az RMDSZ „belső parlamentje” , a Szövetségi Képviselő Tanács hét végi Csíkszeredái ülése elé a „belső autonómia statútumok” kérdéséről. Ezek felhasználásával és egy további, a Bodó Barna politikai ügyvezető által készített dokumentum alapján dolgozná ki a testület a májusi RMDSZ- kongresszus elé kerülő álláspontot. Ez a döntés az SZKT rendkívüli Csíkszeredái tanácskozása előtt Szovátára összehívott RMDSZ-értekezleten született, amelyet Markó Béla szövetségi és Takács Csaba ügyvezető elnök kezdeményezett az utóbbi időben az autonómia statútumokkal és a belső választásokkal kapcsolatban felvetődött új kérdések tisztázására. A tanácskozáson jelen volt Dézsi Zoltán, a SZKT elnöke, Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, míg Tőkés László tiszteletbeli elnök személyes képviselőjét küldte el a megbeszélésre. Részt vettek továbbá a szovátai tanácskozáson az ügyvezető elnökség meghívott tagjai, az RMDSZ platformjainak és társult pártjainak vezetői is. ENSZ-erők mindörökké Salamoni döntés született, az ENSZ-erők neve ezentúl nem UNPROFOR, hanem UNCRO, de csak felületes szemlélő gondolhatja, hogy a betűrövidítés a Croatia nevet takarja. A CRO bizalom-helyreállítást jelent, ami persze némileg helyt ad a horvát fenntartásoknak, közvetve elismerve azt* hogy a bizalom a legenyhébb megfogalmazás szérint is megingott az ENSZ-erő iránti' amely ezentúl már nevében sem tartalmazza a védelmet és oltalmat. A horvátországi szerb területekre koncentrált ENSZ-tevé- kenység értelemszerűen mindig szálka volt a horvátok szemében. Mikor azonban közeledik az ENSZ-megbízatás lejárta, a zágrábi kormány egy ideig hajtogatja, hogy menjenek haza a kéksisakosok, aztán kénytelenkelletlen belenyugszik jelenlétükbe, hiszen más választása aligha van. A kéksisakosokkal együtt a frusztráció is marad: a szerb fennhatóságok alatti területekről, Károlyváros szomszédságából bármikor célba vehetik Zágráb főterét egy közepes rakétával is. Marad aztán egy korlátozott horvát katonai akció lehetősége. Tizenöt halottja van annak a szerencsétlenségnek, amikor egy személyvonat teherautónak ütközött egy jelzés nélküli kereszteződésben Thaiföldön. A képen rendőrök és mentőalakulatok kutatnak túlélők után. fotó: feb-reuters Kérdésessé vált a mohi atomerőmű sorsa Nem nyújt hitelt az EBRD Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank osztrák országigazgatója szerint már szóba sem jöhet a mohi atomerőmű befejezésének EBRD általi finanszírozása azok után, hogy a pozsonyi kormány a múlt elfogadhatatlannak minősítette a bank hitelfeltételeit, a villamosáram díjának huszonkilenc százalékos emelését és az elavult bohunicei atomerőmű 2000-ig történő bezárását. Heiner Luschin szerint az EBRD számára az ügy félre van téve és nagyon valószínűtlen, hogy újból elővennék. Luschin a szlovák álláspont ingatagságával magyarázta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kivonulását az ügyletből. A londoni székhelyű pénzintézet már két alkalommal is elhalasztotta a döntést a hitelről, amely a nyolcvan százalékban kész erőmű befejezéséhez szükséges összeg egy- harmadát fedezte volna. Az atomerőmű építését 1991 végén függesztették fel pénz hiányában. A francia elektromos művek cáfolta, hogy véglegesen kiszállt volna a beruházásból, de megerősítette, hogy a beruházás teljesen bizonytalan helyzete miatt egyelőre felfüggesztették a munkát a beruházásban való részvételen. A The Independent című brit lap szerint a mohi atomerőmű ellen hangolhatja az EBRD döntéshozóit az Európai Beruházási Bank (EIB) tanulmánya, amely az Európai Unió megbízásából készült a mohi atomerőműben való esetleges EU- részvételről. Az EIB ellenkező következtetésekre jutott, mint az EBRD, és olcsóbbnak véli egy gázerőmű felépítését, mint az atomerőmű befejezését. A bank szakértői alacsonyabb földgázárakból indultak ki, mint az EBRD, akik szerint a véleménykülönbség abból adódik, hogy az EBRD nyomatékosabban veszi figyelembe a biztonsági szempontokat. Magyar-szlovén tárgyalások kezdődtek Lendván Kisebbségi bizottság alakult Tabajdi Csaba államtitkár vezetésével kilenctagú küldöttség utazott tegnap Ljubljanába, a magyar-szlovén kisebbségi vegyes bizottság alakuló ülésére. A külügyi, művelődési, belügyi tárca s az Etnikai és Kisebbségi Hivatal szakértői mellett a két megye - Vas és Zala - önkormányzatának, valamint a Rába vidékén lakó szlovén kisebbségnek a vezetői kaptak helyet a küldöttségben. A házigazdák tárgyaló delegációját - amelyben a Muravidék magyarságának képviselői is részt vesznek - Peter Vencelj külügyi államtitkár vezeti. Ma jegyzőkönyv aláírásával zárul a kisebbségi vegyes bizottság alakuló ülése. A magyar küldöttség tagjai a Muravidék központjában, Lendván találkoztak a magyar kisebbség és a sajtó képviselőivel. A beszélgetésen Tabajdi Csaba külügyi államtitkár elmondta: a szlovén-magyar vegyesbizottság nyitóülésén a két ország közötti kisebbségvédelmi egyezménybe foglaltak előírásainak eddigi végrehajtását és a további közös teendőket tekintik át. Ez utóbbiak sorában különös figyelmet szentelnek a kapcsolatok gördülékenyebbé tételének; ehhez hozzá tartozik a határátkelőhelyek nyitása, fejlesztése - erről is szó volt a megbeszéléseken. A hazánkban élő szlovének és a muravidéki magyarok gazdasági, egzisztenciális helyzete ugyancsak szóba került, éppúgy, mint a nyelv- használat, a nemzeti kultúra őrzése és az oktatásügy. A további megbeszélések során szó lesz arról is, hogyan vehetnének részt a két ország kisebbségei a Phare demokrácia program pályázatán. Az államtitkár bejelentette, hogy legkésőbb hat héten belül aláírják a magyar-szlovén oktatásügyi egyezmény meghosz- szabbításáról szóló okmányt. Kuvaitiban emlékeznek az öböl-háború utáni magyar segítőkészségre (Folytatás az 1■ oldalról) Arra a kérdésre, hogy feledhető-e, amit Irak Kuvaitban tett, így felelt: Azt kívánom, hogy ezeket egyszer el tudjuk felejteni. De remélem, amennyiben Irak teljesíti a rá vonatkozó biztonsági tanácsi határozatot, kapcsolataink újra a testvéri arab országok közötti viszony alapján alakulnak. Irak akkor visszatérhet az arab népek családjába és a nemzetközi közösségbe. Mindehhez hozzátette: az iraki népet nem tehetjük felelőssé az iraki rendszer bűneiért. Reméljük, az iraki nép számára is elérjük a békét. A magyar köztársasági elnök programja tegnap is sűrű volt. Négyszemközti megbeszélést folytatott vendéglátójával, a kuvaiti emírrel, fogadta a védelmi, az olajügyi, valamint az elektromos és vízügyi minisztert. Ez alatt a találkozó alatt Göncz Árpád jelenlétében írták alá azt a szerződést, amelynek alapján a Transelektro 54 millió dollárért egy 132 kV-os alállomást épít fel Kuvaitban, 27 millió forintért pedig egy távvezetéket szerel össze nem egészen két év alatt. Kuvaitban emlékeznek arra, hogy a Transelektro volt az első vállalat, amelyik a háború után idejött dolgozni, segíteni a károk helyreállításában. Emlegetnek itt egy másik céget is, mégpedig az Ikarust, amelynek városi autóbuszai nélkül nem indulhatott volna a tömegközlekedés négy évvel ezelőtt. Azóta 289 Ikarus buszt vett Magyarországtól Kuvait. S aki a város utcáit látja, tapasztalja, hogy minden második autóbusz az Ikarus gyártmánya. Az emír és a magyar államfő megbeszélésén Göncz Árpád azt mondta: a kétoldalú kapcsolatokban nincs probléma, és ez lehetővé teszi, hogy a gazdaságra koncentráljanak. Felsorolta az együttműködés lehetséges területeit. Ezek a bankprivatizáció, a mezőgazdasági és az élelmiszer- ipari együttműködés, valamint a szolgáltatás. Konkrétan azt is megemlítette az elnök, hogy igény esetén létrehozhatnának Magyarországon egy juhvágóhi- dat az itteni igények kielégítésére. A kuvaiti emír véleménye az, hogy gyakoribbá kell tenni a magas szintű látogatásokat, ezek azonban nem pótolhatják a vállalatok közötti kapcsolatokat. A kapcsolatépítés volt az egyik téma a Göncz Árpád kíséretében Kuvaitban tartózkodó üzletembereknek is. Ők a Kereskedelmi és Iparkamara vendégei voltak. S több órás megbeszélésen figyelmeztették őket arra, hogy nem elég egyszer eljönni az arab világba és üzletet kötni, hanem szükség van arra, hogy ápolják is a kapcsolatokat. A Magyar Köztársaság elnöke ma egy rövid sivatagi utazás után nemzetközi sajtóértekezleten összegezi tapasztalatait, és elutazik Kuvaitból. Kercza Imre Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Piacszerző államfő? „Jó sorszámmal” került fel hazánk arra a listára, amelyen az Öböl-menti (anyagilag közismerten irigylésre méltó helyzetben lévő) emírségek számára ígéretes partnerek szerepelnek — hangzott a szóvivői értékelés Göncz Árpád köztársasági elnök tárgyalásairól. A megállapítás jól érzékeltette az emírségeket, Dubait és Kuvaitot érintő egyhetes körút légkörét: az államfői megbeszélések során ugyanis, bár nyilván sok szó esett a politikai kapcsolatok javításáról is, legalább ilyen súllyal foglalkoztak az „üzleti diplomácia” ügyeivel. Beruházási lehetőségektől, idegenforgalmi lehetőségektől a privatizáció előtt álló magyar energiaszektor és pénzintézetek témaköréig számos olyan kérdésről tárgyaltak, amelyek a hagyományos szemlélet csak kereskedők vagy bankárok közt kerülnek szóba. „Piacszerző diplomácia”? Méltatlan feladat volna ez az államfő számára? Áz elmúlt években bevetté vált kifejezésen ma már aligha akad furcsálni való. Az amerikai alelnök, a német kancellár vagy a brit trónörökös esetében sem ritkaság, hogy egy vizitet konkrét üzletkötésekkel, sőt későbbi szerződések előkészítésével hangolnak össze. Persze ezeket nem maguk a politikusok, hanem a kíséretükben lévő szépszámú vállalati vezetők, szakemberek végzik. Márpedig ilyen szempontból az Öböl-térség vitán felül fontos „célterület” lehet Magyarország számára. Megtorpant a menekültáradat Tegnapelőtt délután négy személyt ölt meg a főként tuszi kisebbséghez tartozókból álló katonaság a burundi főváros Kamenge nevű, hutuk lakta negyedében, állapították meg a helyszínen külföldi újságírók. Kamenge lakói szerint a katonaság „minden ok nélkül” nyitott tüzet a lakosságra. Vasárnapra egyébként megtorpant az Észak-Burundiba menekült ru- andaiak Tanzániába tartó 50 ezer fős áradata, a tanzániai határt ugyanis lezárták. Összpontosított támadás Szerb katonai alakulatok — muszlim lázadó szövetségeseiktől támogatva — tegnap hajnalban folytatták összpontosított támadásukat a nyugatboszniai Bihac muszlim területi beékelődés ellen. A boszniai rádió jelentése szerint a harcok súlypontja a beékelődés legnyugatibb csücske, Velika Kladusa városának térsége. A támadás előző nap kezdődött, és muzulmán katonai vezetők állítása szerint a szerb egységeket Jugoszláviából érkezett különleges ejtőernyős alakulatok támogatják. Václav Havel a NATO-tagságról Václav Havel cseh köztársasági elnök szerint országa leendő NATO-tagságának újabb kedvező előjelei mutatkoznak. Az új-zélandi hivatalos látogatáson tartózkodó államfő a Reuternek adott nyilatkozatában kifejtette: „Számos jelét látjuk annak, hogy új elemek mutatkoznak az új demokráciák leendő NATO-tagságának ügyében”. A cseh elnök kitért arra, hogy korábban az Európai Unión keresztül látszott csak lehetségesnek a NATO-ba való felvétel, de azóta megváltoztak a dolgok. Merénylet Guatemalavárosban Guatemalavárosban vasárnap este kézigránátot dobtak egy házra, amelytől alig két épület- nyire találkozott éppen Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár és Ramiro de León Carpio guatemalai államfő. A robbanás következtében egy ember életét vesztette egy másik pedig súlyosan megsebesült, jelentette tegnap a Reuter a helyi rendőrség közlése alapján. A támadás helyszínétől a második épület az elnöki palota. Klinkel-Inönü megbeszélés Törökország nem kíván megszállás alatt tartani iraki területet, és visszavonja csapatait, amint sikerült szétzúzni a kurd terroristák állásait, közölte tegnap Bonnban Erdal Inönü török külügyminiszter azután, hogy Klaus Kinkel német külügyminiszterrel tárgyalt. Inönü nem kívánta a kivonulás pontos időpontját megjelölni, de kijelentette, hogy a két hete tartó észak-iraki török támadás „nem fog már hosszú ideig tartani”. Jeszenszky Géza Sarasotában Kelet- és Közép-Európa mai problémáiról és ezek történelmi előzményeiről tartottak tudományos konferenciát a floridai Sarasotában. A nyitóelőadását Jeszenszky Géza, MDF-es országgyűlési képviselő tartotta „Magyarország megegyezési kísérletei szomszédaival” címmel. Az előadók között nyolc magyarországi és tizennyolc amerikai magyar tudós szerepelt. Simon Peresz a Hamász-vádról Simon Peresz izraeli külügyminiszter tegnap Jeruzsálemben, újságíróknak nyilatkozva határozottan cáfolta azt a Ha- mász-vádat, amely szerint Izrael áll a vasárnapi gázai robbanás mögött. A robbanásban hat palesztin — köztük az iszlám szélsőséges szervezet egyik katonai vezetője, Kamal Heil — életét vesztette. Az izraeli biztonsági szolgálat merénylethullámtól tart. Cáfolják Ruckoj állítását Borisz Jelcin orosz elnök környezetében cáfolták Alek- szandr Ruckoj volt alelnök állítását, amely szerint az elnökválasztás esetleges elhalasztására, vagy az államfő megbízatásának meghosszabbításáról tartandó népszavazásra készülne a Kreml. Washington a visegrádi négyekről Amerikai sajtójelentések szerint az Egyesült Államok elvetette azt a gondolatot, hogy a visegrádi négyeket esetleg egy csoportként kezelve vegyék fel a NATO-ba. A The Washington Times tegnapi számában azt írta, hogy csak az egyéni csatlakozás látszik reálisan kivitelezhetőnek.
