Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-27 / 123. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. április 28., péntek Hutu menekültek várják, hogy visszatelepítsék őket otthonukba. Tízezrek éltek mene­külttáborokban a tavalyi népirtás óta. A ruandai kormány most nagyszabású programot indí­tott hazatelepítésükre. feb-reuters Hasist égetnek Karachitól 256 kilométerre. A szállítmányt, amely New York utcáin ér­tékesítve több mint 200 millió dollárt hozott volna, egy amerikai-pakisztáni vegyes kábító­szer-ellenes kommandó foglalta le. feb-reuters A reformok és a világ A piacgazdaság kiépítésé­ben Bulgária számít ha­gyományos közép- és ke­let-európai partnereire, így Magyarországra — hangsú­lyozta a bolgár miniszterel­nök. Jean Videnovval a Münchenben élő médiame­nedzser, Josef von Ferenczy készített interjút, aki egy­szersmind Magyarország rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete.'A bolgár kormányfő rámutatott, hogy a gazdasági felzárkózástól elválaszthatatlan a politikai átalakulás, ami az Európá­hoz történő csatlakozás elő­feltétele. Az egykori szocia­lista világ számára a szerke­zetváltásnak és technológiai megújulásnak most igen kedvező az esélye, kivált­képp azokban az országok­ban, amelyek megőrizték tekintélyüket, s ahol nem csorbult a politikai stabili­tás. Ferenczy kérdésére vá­laszolva Videnov kifejtette: az „európai vérkeringésbe” csak akkor kapcsolódhatnak be az egykori szovjet ér­dekszféra államai, ha átfogó kommunikációs rendszert építenek ki. A müncheni médiaszakembert fogadta Zselju Zselev államelnök is, aki elmondta: Magyaror­szághoz hasonlóan Bulgári­ában is gyorsan és akadály­talanul lezajlottak a politikai reformok. A demokratikus választások, a sajtószabad­ság, a tudomány önállósága gyors eredményeket hozott, a gazdaság magánosítása és a termőföld visszaadása azonban késedelmet szen­vedett. Az államfő emlékez­tetett rá, hogy Bulgária — Magyarországhoz hason­lóan — az EU-ban társult, az Európa Tanácsban pedig teljes jogú tag és a Partner­ség a békéért aláírói közé tartozik. Zselev szerint sem az érintett országok, sem a Nyugat nem volt felké­szülve a „kommunizmus összeomlása utáni gyors fo­lyamatokra”. A demokrati­kus és piacgazdasági refor­mok készületlenül érték a világot, és senki sem szá­molt a felmerülő roppant nehézségekkel. Josef von Ferenczy Szófiában ered­ményes tárgyalásokat foly­tatott a közép- és kelet-eu- rppai nézők milliói számára tervezett, soknyelvű ALFA TV-műsor bulgáriai előké­születeiről. Ferenczy Europress Csecsenfóldön nem találják az eltűnt amerikai diplomatát Jelcin aláírta a tűzszünetet Üres kézzel tért vissza Cse- csenföldről Moszkvába az a két amerikai diplomata, akit Frede­rick Cuny segélyezési szakértő felkutatására küldtek a háború dúlta térségbe - jelentette teg­nap törtökön a Reuter hírügy­nökség. Cunyról április 9-e óta nem tudnak semmit. Az eddig siker­telen küldetéssel kapcsolatban Nicholas Bums amerikai kül­ügyi szóvivő kijelentette: foly­tatják a kutatást. Az amerikai szakértő sorsa szóba került Warren Christopher amerikai és Andrej Kozirev orosz kül­ügyminiszter találkozóján is. Bums elmondta, hogy az orosz kormánytól sok segítséget kap­tak, de Washington továbbra is nyomást gyakorol Moszkvára annak érdekében, hogy az ügy elsőbbséget élvezzen számos egyéb kérdéssel szemben. Hoz­zátette: csupán a harci cselek­mények akadályozzák az Egye­sült Államok képviselőit abban, hogy közvetlen kapcsolatba lépjenek a csecsen fegyvere­sekkel, és tisztázzák, mi történt Cunyval. Borisz Jelcin orosz elnök az előzetes tervnek megfelelően aláírta a csecsenföldi harci cse­lekmények beszüntetéséről szóló moratóriumot. A tűzszü­net a második világháború be­fejezésének 50. évfordulójával kapcsolatos moszkvai ünnep­ségek idején lesz érvényben. Pavel Gracsov védelmi minisz­ter újságírókkal közölte: a tűz­szünetet tiszteletben tartják, a megállapodás azonban nem je­lentheti azt, hogy az orosz csa­patok válasz nélkül hagyják, amennyiben rájuk lőnének. Tejkowski a hadsereg fejlesztésében látja a jövőt Varsó újfasiszta elnökjelöltje Lengyelországnak valamennyi szláv szomszédjával szövet­ségre kell lépnie, fejlesztenie kell hadiiparát, növelnie kell a hadsereg létszámát - jelentette ki tegnap Boleslaw Tejkowski, a Lengyel Népi Közösség- Lengyel Nemzeti Tömörülés elnevezésű neonáci párt veze­tője abból az alkalomból, hogy pártja jelölte őt az elnökválasz­tásra. Az immár nyolcadik hi­vatalos lengyel elnökjelölt a to­vábbiakban kifejtette: a termé­szeti kincseknek állami tulaj­donban kell maradniuk, az ál­lami ipart, illetve az állami gazdaságokat pedig csakis len­gyel állampolgároknak szabad eladni. Tejkowski határozottan ellenzi a lengyel NATO-tagsá- got és az európai integrációt, mivel az szerinte csupán az Oroszországgal és a szláv álla­mokkal szembeni konfliktus­hoz vezet. „A legnagyobb ve­szély Németország felől fenye­get, hiszen a németek már Nagy Károly óta a lengyelek esküdt ellenségei” - tette hozzá. A po­litikus választási programja szerint a demokrácia zászlaja alatt immár hat éve Lengyelor­szág tönkretétele és kizsákmá­nyolása folyik, amiből kizáró­lag az amerikaiak, a németek és a zsidók húznak hasznot. Ta­valy ősszel a varsói körzeti bí­róság egy évi - két évre felfüg­gesztett - szabadságvesztésre ítélte Tejkowskit az állam veze­tőinek megrágalmazásáért. Bojkottfelhívás a moszkvai ünnepségek ellen Petíció Szégyen címen A világ több országának al­kotó- és előadóművészei, va­lamint emberi jogi aktivisták tiltakozó okmányt írtak alá teg­nap, és ebben felszólítják a kormány- és államfőket, hogy a csecsenföldi események mi­atti tiltakozás jeleként ne ve­gyenek részt a második világ­háború európai befejezésének 50. évfordulóján, a Győzelem Napján Moszkvában rende­zendő ünnepségeken. A Szégyen címet viselő petí­ció szerint azok a magas rangú meghívottak, akik mégis el­mennek a május 9-i esemé­nyekre, gyakorlatilag „a cse­csen nép elpusztítását fogják ünnepelni”. „Senki nem mehet el szó nélkül az orosz hadsereg vé­rengzése mellett. Senkinek nincs joga arra, hogy megsértse Varsó, Sztálingrád és a nor­mandiai partok hőseinek emlé­két” - áll a Párizsban közzétet­tek felhívásban. Az aláírók kö­zött a Reuter szerint olyan sze­mélyiségek vannak, mint Um­berto Eco olasz és Günther Grass német író, Nana Mous- kouri görög énekesnő, továbbá a franciák közül Bemard Ko­uchner volt miniszter, André Glucksmann író, Michel Piccoli színész és az 1968-as tiltakozó diákmegmozdulások vezetője, Daniel Cohn-Bendit. T0RGYÁN JÓZSEF VITÁNYI IVÁN az MSZP Országos a Független Kisgazdapárt elnöke Választmányának elnöke mond beszédet "Mit építünk" címmel előadást tart 1995. április 29-dikén, az MSZP Városi Szervezet nyilvános (szombat) 18 órától taggyűlésén, melynek időpontja: a kaposvári Sportcsarnokban 1995. április 28-án 17.30 óra. rendezendő nagygyűlésen Helye: Kaposvár, Szent Imre u. 14. (Pártok Háza) (Fizetett politikai hirdetés) (80507) (Fizetett politikai hirdetés) (80588) Békefolyamatról tanácskoztak Slobodan Milosevic jugo­szláv elnök fogadta Thorvald Stoltenberget, az ENSZ dél­szláv ügyekben illetékes megbízottját. A találkozón a békefolyamat alakulását te­kintették át. Szerzetesek és apácák őrizetben Több mint száz tibeti szerze­test és apácát vettek őrizetbe a kínai hatóságok három na­gyobb kolostorban a tartomá­nyi fővárosban, Lhászában, il­letve annak környékén. A feb­ruárban és márciusban össze­sen 16 nagyszabású függet­lenségi megmozdulás színhe­lye volt Tibet, és a kínai ható­ságok ezek során legalább 56 apácát és 50 szerzetest tartóz­tattak le. Arab földek kisajátítása Izrael 53 hektárnyi arab földet sajátít ki Kelet-Jeruzsálem- ben, hogy több száz lakást építsen a területen izraeliek számára. A város keleti (arab) felében 1980 óta ez a legje­lentősebb, ' arab területet érintő kisajátítás. A kormány e hónap elején adott enge­délyt a műveletre, amely a vá­ros északi és déli részén lévő lakatlan területekre terjed ki. Német bírálat az orosz vezetésről A német külügyminiszter teg­nap bírálta az orosz vezetés­nek azt a tervét, hogy a szer­ződéses kötelezettségeket megsértve új hadsereget szán­dékozik felállítani a Kauká­zusban. Klaus Kinkel szerint az európai biztonsági rendszer egyik sarkköve a hagyomá­nyos fegyverzet és a haderő csökkentéséről szóló szerző­dés, amelyet nem szabad egyoldalúan kockára tenni. „Rejtekhelyen” a kölnisüveg Egy 16 éves magyar lány al­sóneműjébe rejtve akart ki­lopni kölnisüvegeket egy Sankt Pölten-i KGM-áru- házból. Amikor a lány és kí­sérője a 4500 schilling értékű árúval megpakolva el akarta hagyni az üzletet, a bolt al­kalmazottai „lefülelték” őket. A tolvajokat és a parkolóban várakozó három társukat őri­zetbe vették. A rendőrség fel­tételezi, hogy az autójukban talált női ruházat, szerszám és italok is lopásból származnak. Török tiltakozás az ET döntése ellen Hikmet Cetin török minisz^ terelnök-helyettes tegnap ha­tározott tiltakozást jelentett be az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szerdán elfo­gadott döntése ellen. Az ET parlament határozata értel­mében — a kurdok ellen Észak-Irakban végrehajtott katonai beavatkozás miatt — felfüggesztenék Törökország tagságát a testületben. Nő a tagállamok száma a NATO-ban A brit külügyminiszter szerint bizonyosnak tekinthető a NATO-tagállamok számának jövőbeni gyarapodása, akkor is, ha Moszkva ezt nem nézi jó szemmel. Douglas Hurd a londoni City polgármestere nem látja világosan, hogy az észak-atlantj szövetség bővü­lésétől Oroszország miért érzi fenyegetve magát. / Északiak határsértése Észak-koreai csapatok az el­múlt nyolc napban kétszer is átlépték a két koreai állam közötti demarkációs vonalat. A dél-koreai védelmi minisz­térium szóvivője tegnap Szö­ulban a fegyverszüneti egyezmény megsértésének és egyértelmű provokációnak minősítette az északiak határ­sértését. Vita az államnyelvről Mircea Snegur moldovai ál­lamfő olyan alkotmánymódo­sítási javaslatot terjesztett tegnap a parlament elé, amelynek értelmében az or­szág hivatalos nyelve a mol- dován helyett a román lenne. Moldovában már régóta fo­lyik a vita az államnyelvről. A tudósok többsége szerint a moldován nyelv nem létezik, az országban a román moldo­vai dialektusát beszélik. Szigorított határellenőrzés Szigorított határellenőrzés várható az osztrák-magyar határon, ezúttal egy tegnap megszökött elítélt miatt. Az egyik legismertebb ausztriai gyilkossági ügyben életfogy­tig! anra ítélt Tibor Foco a linzi fegyházból szökött meg. Ausztria-szerte körözik, és mivel közismerten magyaror­szági rokonai vannak, a hatá­ron is szigorították az ellenőr­zést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom