Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-05-26 / 122. szám
1995. április 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A nagy múltú Eckes gyümölcsöző üzlete — Magyarország rendkívül fontos piac számunkra, ezért Kelet-Európábán legelőször ide tettük be a lábunkat — mondta Peter Thiel az Eckes első embere. — Az eredmények azt igazolták, hogy jól döntöttünk. — A sikert a piaci részesedésen lehet mérni. — Egyértelműen igen. Két éve, amikor a munka kezdődött, magyar piac nyolc százalékát tudhatta a magáénak a cég. Mára ez 27 százalékra nőtt. Ennek érdekében a széplaki vállalkozásba 15 millió német márkát fektettünk. Ma a korszerű gyártási technológia mellé jól fizetett munkatársak állnak, és nagyszerűen működik az értékesítési csapat is. 75 emberrel kezdtünk, ma 130 dolgozónk van. Sokat kell tenniük, de ahogyan látom, elégedettek. — A végtelenségig nem lehet javítani a minőségi mutatókat. — Az egy főre jutó gyümölcsléfogyasztás ma Németországban negyven liter, Magyarországon csak 14. Tudom, kell hozzá jó pár év még, de hosszú távon lehet a fogyasztás, és emiatt a termelés növekedésével számolni. — Szegényedik az ország. Lesz Ön szerint gyümölcslére az embereknek pénze? — Az infláció nagy károkat okoz nekünk is, hiszen emiatt csökken a vásárlóerő. Sajnos kevés a magyar nyersanyag, így külföldről kell gyümölcsöt behoznunk, annak vámját azonban nemrég nyolc százalékkal felemelték. Emiatt, és az energiahordozók árnövekedése árat kellett növelnünk, ami nem növeli a versenyképességünket. De úgy gondoljuk: a magyar kormány intézkedései hosszú távon gyümölcsözőek lesznek. — Mi lesz a következő teendőjük? — Látja ott azt a nagy térképet? — kérdezett vissza Peter Thiel úr nevetve. — Az elkészült épületek félig takaiják a területet. A maradék helyre még könnyűszerrel tudunk 25 millió német márkát költeni. Most folyik vizsgálat annak megállapítása érdekében: hogyan lehet a széplaki üzemet hasznosítani mint termelőhelyet a környező országok számára. Ha hadászati kifejezést akarnék használni, azt mondanám: Széplak lesz az Eckes hídfőállása Szerbia, Ukrajna, Románia és Fehéroroszország felé. Czene Attila SOMOGYI HÍRLAP Boldizsár Beáta jegyzete Tobzódó enyészet A nagyüzemi állattartó telepek férőhelykihasználtsága ötven százalékos Somogybán. A juhágazatban még kedvezőtlenebb a helyzet, ott csak húsz százalék. A szektorváltás következtében egyre inkább a kisüzemekbe terelődött a juhászat, így a megüresedett istállókat — minden bizonnyal nyugodt körülmények között — birtokukba vehetik és veszik is a fosztogatók. Élesben megy a „ ki mit talál, övé” játék, vagy csak egyszerűen mentik ami menthető ? 1991 óta a 26 ezerről 19 ezerre csökkent a szarvasmarhaállomány és ez a folyamat még mindig tart. A gazdasági ellehetetlenülés miatt sorra zárnak be az állattenyésztő telepek, mert a mezőgazdaság - és ezen belül az állattartás - jövedelmezősége méltatlanul alacsony. Ráadásul hiányoznak az egyenlő felételek a piaci versenyhez. Az agrárolló már megtette a magáét: sorra vágta el az üzemeket a nyereség esélyétől. Az utóbbi években felszámolták a siófoki, a ságvári, a kapo- lyi, a bedegkéri, a törökkoppányi tehenészetet. Még lehetne folytatni a sort. Szerencsés esetben találtak megoldást a hasznosításra, ilyen példa a Siómente Mezőgazdasági Szövetkezet, ahol terménytárolót építettek a tehenészet helyén egy újszerű eljárással. Vannak akik a telep bérbeadásával próbálják átvészelni a kritikus időszakot, hátha a másiknak majd sikerül... Mintegy másfél milliárd forint a nyilvántartási értéke azoknak a szarvasmarhatartó épületeknek — beleértve a tehénistállót, fejőházat, hízótelepet —, amelyeknek szükség lenne az éves folyamatos karbantartására, mert az állagromlásuk lassan már nem is mérhető. Pedig ha a legszükségesebb javításokat el tudnák végezni, többszörösen megtérülne a befektetés. De ott, ahol a takarmányra is alig jut pénz, az amortizáció legyőzhetetlen ellenféllé válik. Az enyészet útja azonban csak egy irányú: zsákutca. Sötét közvilágítási gondok A Dédász Rt Keszthelyi Üzletigazgatóságának szolgáltatási körébe tartozó 56 somogyi település közül tizennyolccal nem sikerült megkötni a közvilágítás karbantartására a szerződést. Ve- csera Jánosnak, az üzletigazgatóság helyettes vezetőjének megítélése szerint ez elsősorban az önkormányzatok anyagi helyzetére vezethető vissza. Ismert, hogy január 1-jétől három tételből áll a közvilágítás díja: a fogyasztás alapján számolt összeg, az egységesített alapdíj, valamint a hálózat karbantartása. Ez utóbbi a szerződő felek közötti vita tárgya. A közvilágítás díját ugyanis ezúttal sem emelték — 1991 óta itt nem volt díjnövekedés, vagyis relatív csökkenésről beszélhetünk —, hanem a karbantartás költségét emelték ki a korábbi alapdíjból. A települések költségnövekedést érzékelnek, miközben vannak olyanok, zömmel városok, amelyek idén kevesebbet fizetnek a közvilágításért, mint tavaly az időközben elvégzett korszerűsítések jótékony hatására. A pénzhiány mellett a települések sok jogos érvet is felsorakoztatnak a szerződés elhárítására: mindenekelőtt a tulajdonosi viszonyok rendezetlenségét, mondván miért fizessék az áramszolgáltató tulajdonában lévő hálózat karbantartását. Csakhogy a közvilágítás az önkormányzatok felelőssége. A kistelepülések amelyek a közlekedési kormányzat főútjaival vannak megáldva, s emiatt szigorúbb feltételekkel, költségesebb közvilágítást kellett kiépíteniük és finanszírozniuk, azt vetik fel, hogy miért nem járni hozzá a tulajdonos? A község ugyanis a csődhelyzetet igyekszik elkerülni, amikor nem szerződik az áram- szolgáltatóval. Látszólagos tehát az önkormányzatok és a Dédász között feszülő ellentét. Mint Vecsera János, és Harsányi Zsigmond a balatonboglári kirendeltség vezetője elmondta, az első negyedévben ott is elvégezték a karbantartási munkát, ahol nem sikerült szerződést kötniük, de ennek számláját önköltségi áron kénytelenek lesznek benyújtani. Azt is hozzátették, hogy az átalánydíjas ajánlatuk 12 százalékos áfát tartalmaz, míg egyedi megrendelésre 25 százalékossal kell számolniuk. Az is tény, hogy május 1-jétől már nem tudnak az eddig kedvező díjjal karbantartási szerződést kötni. Egyébként úgy számoltak, hogy idén valószínűleg veszteséges lesz a cég számára ez a tevékenység. Van azonban ennek a felemás partneri viszonynak újabb buktatója is: félő, hogy azokon a településeken, ahol áprilistól nem tartják karban a közvilágítási hálózatot, az ön- kormányzatok az állampolgárokkal kerülnek szembe a jogos panaszok miatt. Persze lehet a Dédász Rt ajánlatán kívül mással is szerződni, de csak olyan felkészült partnerrel, aki eleget tud tenni a rendkívül szigorú munkavédelmi szabályoknak. Az is előfordulhat, hogy az önkormányzat számára elfogadható áron nem éri meg a vállalkozóknak, mert eddig senki sem jelentkezett erre a szolgáltatásra. G. M. Vezércsere a tabi S.F.N.-nél A német-magyar vegyestulajdonú tabi S.F.N. Fémszerkezetgyártó és Szolgáltató Kft német tulajdonosai azonnali hatállyal leváltották Nagy Bélát, a társaság magyar ügyvezető-igazgatóját, mert elégedetlenek voltak vezetői munkájával. A termelés irányítására, az ügyek intézésére a múlt héten Tabra költözött a cég egyik német tulajdonosa, Filep Endre. Az intézkedésükkel kapcsolatban a Somogyi Hírlap kérdésére az alábbiakat válaszolta. — Sajnos, Nagy úr irányításával sok kár keletkezett cégünknél, ezért úgy döntöttünk: azonnali hatállyal felmondunk neki — mondta Filep Endre. — A múlt évi veszteségek felmérése folyamatban van, összegét pillanatnyilag nem is ismeijük. A társaság életét, tevékenységét, jövőjét illetően sok esetben megalapozatlan döntéseket hozott, hibát-hibára halmozott. A megrendeléseket nem teljesítették határidőre, partnereink visszamondták, vagy át sem vették a legyártott terméket. „Természetesen” nem is fizettek érte. Ez normális körülmények között nem mehetett így tovább... — A cég neve a tulajdonosok vezetéknevének kezdő betűjét takarja. Változik-e ezek után a társaság neve? — A cég nevén egyenlőre nem változtatunk, mert úgy gondoljuk, hogy partnereink már kellően ismerik ezt a nevet. Nem gondolnám, hogy Nagy úr ezt zokon venné. Ha mégsem járul hozzá ahhoz, hogy az „N” is szerepeljen, akkor természetesen új nevet veszünk föl. Filep Endre Biberachból költözött Magyarországra. A két német tulajdonos ugyanis úgy látja: egyiküknek legalább egy évig személyesen kell irányítani a céget, hogy mentsék, ami még menthető. Munka ugyanis van bőven. (Krutek) Régészeti lelet az M7-esen Ritka értékes leletre, egy kelta-kori edényégető kemencére bukkantak a Somogy megyei Múzeum régészei a balatonboglári Berekre-dűlő ásatásainál. A régészeti osztály munkatársai dr. Honty Szilvia régész és tanácsos vezetésével — a mostoha időjárás ellenére — már február óta folytatják az M7-es nyomvonalán leletföltáró munkájukat, dr. Költő László a régészeti osztály vezetője elmondta: az előzetes munka során egy település maradványai kerültek felszínre; réz-, bronz-, kora-vas-, kelta-, valamint római-kori leletekre bukkantak. Munkájukat — akárcsak az elmúlt években — idén is az autópálya igazgatóság finanszírozza. Júniusban folytatják a több éve megkezdett föltárást a Kis-Balaton térségében is. A Gó- lyásfai-berekben egy kora-Ár- pád-kori temetőt tárnak föl és több helyszínen párhuzamosan munkálkodnak a régészek. A harmadik stábot Németh Péter régész vezeti. Babócsahalmon bronz-kori halomsíros temetkezés maradványai kerülnek felszínre. Az itteni föltárásokat a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Kis-balatoni tározó építési keretéből finanszírozza. Idén ugyanis csak a legszükségesebb leletmentésre volt elegendő a költségvetésből származó pénz. (Várnai) Humor a fotóban Tizenhetedik alkalommal rendezték meg a belgiumi Knokke-Heistben a Humor fotóban című fotófesztivált. Az 59 országból érkezett képekből a zsűri 100 fotót fogadott el, köztük a Somogyi Fotóklub két tagjának Péter János és Szenti- ványi Árpád AFIAP-tagoknak egy-egy képét is, melyek a fesztiválkiállításon szerepelnek. Tanácskozás az álláskeresésről Az Álláskereső Klub vezetőinek regionális találkozója volt tegnap Kaposváron, melyen Somogy, Tolna, Zala és Baranya megye munkatársai vettek részt. A megbeszélésen az álláskeresés lehetőségeiről, valamint a célállás meghatározásáról és annak lehetőségeiről tartottak előadást. Érsebészek továbbképzése Egy svéd, olasz, svájci és két német kutatóorvos vett részt azon a két napos érsebészeti továbbképzésen, amelyet a Charles River Magyarország Kft szervezett a PATE kaposvári állattenyésztési karán. Á legújabb elméleti és gyakorlati tennivalókat ifj. Rozsos István a POTE I-es számú sebészeti klinikájának orvosa ismertette a résztvevőkkel. A következő továbbképzést júliusban tartja a fiatal érsebész-szakember. Gyermekszínj átszók Szlovéniában Tegnap Szlovákiába utazott a kaposvári Bárczi Gusztáv Általános Iskola gyermekszínjátszó csoportja és néhány pedagógusa. A tanárok egy — gyógypedagógiai témákkal foglalkozó — konferencián vesznek részt, a gyerekek pedig a szlovákiai gyermekszínjátszó találkozón a 101 kiskutya című mesejátékkal mutatkoznak be. / Ékszereket loptak Lengyeltótiból Lopás bűntette miatt rendelt el nyomozást a Fonyódi Rendőr- kapitányság ismeretlen tettes ellen, aki egy lengyeltóti családi házból különböző ékszereket és készpénzt lopott el. Zsákmányának értéke mintegy 300 ezer forint. Szennyvíz-tervek Nagybajomban Hamarosan elkezdődnek a szennyvízelvezetés előkészületei Nagybajomban. A település önkormányzata azt tervezi, hogy egy kérdőívet készít, melyben felmérik a lakosság igényeit. Érdekesség! Hamari Júlia vall titkairól, sikereiről Aktuális! Tolnay Klári: „Csak azt szeretem, ami a színpadon történik.” Mindenről, ami érdekli a nőket: A barátság tízparancsolata Konyhában született találmányok Bárkivel megtörténhet Gyertyafényes ebédek Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor házaspárral Átmozgató masszázs A tündér nemcsak koronára vágyik GYÖNGY Zselici falvak holnapja — Azt szeretnénk, ha nem kü- lön-külön ismernénk meg a somogyi települések területfejlesztési terveit, hanem egy-egy régió együttesen számolna be elképzeléseikről — mondta Kurdi Péter, a megyei közgyűlés alel- nöke a megyeházán rendezett találkozón, amelyre tizenkilenc zselici polgármester kapott meghívót. Somogybán is hamarosan létrejöhetnének a kistérségi terület- fejlesztési szövetségek — ezért hívták randevúra a falvak első embereit. A tegnapi összejövetelen nem alakult meg a szövetség. Úgy tűnik: nem egy, hanem két zselici szövetséget hoznak majd létre a kistelepülések. Dr. L. Szabó Tünde, megyei főépítész a tájtervek jelentőségéről és az építészeti értékvédelemről beszélt, dr. Stefler József, a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári Állattenyésztési Karának oktatási dékánhelyettese a legelőhasznosításról, a tájjellegű állattartásról tartott előadást. A találkozón részt vett Kovács Sándomé, a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke is, aki a Hegyhát térségi fejlesztési tanács tapasztalatairól számolt be, s arról a gáláns gesztusról, hogy a Baranya Megyei Közgyűlés egymillió forinttal támogatta a térségfejlesztési terveket. Kurdi Péter a megyei számítógépes térinformatikai rendszer kiépítésének jelentőségét hangsúlyozta többek között, és a kézművesipar felélesztését, a cigánylakosság bevonását emelte ki. (Lőrincz) t
