Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-25 / 121. szám

1995. április 25., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Kapos Tv-s buktatók (Folytatás az 1. oldalról) Katona József négy okot említett a bizalmatlansági indítvány kap­csán: a Kapos Televízió munka­társai nem vállalhatnak tovább közösséget — és természetesen felelősséget sem — a televízió csaknem 200 millió forintos fej­lesztésének módjával, a sugár­zással és a műsorral kapcsolatos elképzelésekkel, a vezetési stílus­sal és azzal a sajnálatosan kiala­kult értékrenddel, amelyben első helyen a főszerkesztő és a gyár­tásvezető, utolsó helyen pedig a néző áll. A televízió munkatársai tarthatatlannak ítélték azt az álla­potot is, hogy a műsorok tervezé­sével és készítésével, valamint a fejlesztéssel kapcsolatos fontos kérdésekben a főszerkesztő és a gyártásvezető az ott dolgozók vé­leményének figyelembe vétele nélkül döntött. A munkatársak teljes lekezelésére Katona József példát is hozott: előfordult, hogy Keresnyei János a gyártásvezető hangkazettán küldte be stábnak szóló utasításait. A forgatások száma csökkent, minden maga­zinműsort megszüntettek, a mű­sorszerkezetről, az anyagi ügyek­ről, azok okairól azonban a mun­katársakat nem tájékoztatták. Szálai Tamás hosszasan so­rolta a technikai hiányosságokat. Elmondta: műsort lehet ugyan adni a stúdióból, de nem olyan mint, amilyen beruházás után várható lenne. Igaz két helyiség között egy egyszerű ablak helyett színes kamerák biztosítják az összeköttetést, ám olyan alapvető eszközök, mint a mikrofonállvá­nyok hiányoznak. A műsorkészí­tés technikája indokolatlanul bo­nyolult és áttekinthetetlen. Ugyanakkor a fejállomást — az adót — és a stúdiót „elfelejtették” összekötni. így aztán a jócskán megemelt hirdetési tarifák elle­nére csupán két órán keresztül le­het sugározni a képújságot. Egy kérdés kapcsán hangzott el, hogy a műszaki fejlesztésekről Keres­nyei János egyszemélyben dön­tött. Mint ahogyan a kivitelező Vektor Kft pályázatában szereplő amerikai „tanulmányúton” is ő vett részt feleségével, nem pedig a televízió műszaki szakemberei. A kialakult helyzetről Varga István főszerkesztő a Somogyi Hírlap kérdésére most is megle­hetősen szűkszavúan nyilatko­zott. Annyit mondott csak, hogy a bizalmatlansági indítványban fel­soroltakról még mindig nincs té­teles tudomása, kollegái ugyanis erről nem tájékoztatták. A véle­ménye az, hogy a beruházás nagysága arányban áll a műsorok mennyiségével és minőségének javulásával, a műsorszerkezet meghatározása pedig egyszemé­lyi feladat. Ha ugyanis nincs pénz, nincs mit megszavaztatni. (Jakab) A koncepció szerint a Bala­ton védelmét csak az egész vízgyűjtő területre kiterjedő in­tézkedési sorozattal lehet kivé­deni. Dr. Kovács Árpád, a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium államtit­kár-helyettese tegnap Siófokon elmondta: a terv eleve „halálra volt ítélve”, mivel pénzt nem mellékeltek a tennivalókra. A program azonban kedvezően hatott az idei költségvetésre; eszerint idén összesen mintegy három milliárd forintot költhet az ország a tó vízminőségének javítására. A tavalyi 443 millió helyett idén 630 millió jut például csa­tornázásra. Tavaly iszapkot­rásra nem volt fedezet, idén 65 milliót tudnak fordítani erre a célra — 1999-ig be kell fejezni a keszthelyi-öböl kotrását. A Kis-Balaton második ütemé­nek építésére tavaly 208 millió forintot használtak fel, idén ez az összeg 840 millióra nő. Jö­vőre be akarják fejezni ezt a munkát. Dr. Kovács Árpád be­szélt arról is: megvizsgálták, hogy milyen állapotban vannak a Balatonba vezető vízfolyá­sok. Megállapították: az állam tulajdonában lévő csatornák, patakok fenntartottsági álla­pota hetven százalékos, az ön- kormányzatok jelentős része azonban kritikátlan állapotban tartja e tereptárgyakat; tele vannak iszappal, szeméttel. A szezonra meg kell oldani ezt a feladatot. — A környezetvédelmi mi­nisztérium keresni fogja azokat az önkormányzatokat, akik ve­lünk együtt felvállalják, ha kell a dózerolást is — mondta dr. Kovács Árpád. -— Akad ugyanis település, ahol a víz­parti ingatlanok 30 (!) száza­léka illegálisan épült. A közel­jövőben rendelet születik an­nak érdekében: az önkormány­zatokon, ingatlan-, üdülőtulaj­donosokon számon lehet kérni, hogy a saját vízparti területüket tartsák tisztán. A tó körül szű­rőmezőt kell behatárolnunk, melyen belül minden más he­lyett vízvédelmi célú beruházá­sokat kell telepíteni. Dr. Kovács Árpád beszélt arról is: április 30-án közük a balatoni kormánybiztos szemé­lyét. Addig azonban módost'-* tani kell még — egy alig né­hány napos — jogszabályt, mert az mai formájában csak a balatoni vízgazdálkodás fej­lesztési programjának végre­hajtását adná feladatául. A ha­tékonyság érdekében ezt a ha­táskört jelentősen módosítani kell és az államtitkár-helyettes véleménye szerint az lenne a legcélszerűbb: a Balatoni Re­gionális Tanács elnökévé is őt neveznék ki, mert így dolgoz­hat együtt megfelelőképp az önkormányzatokkal. Czene Attila SOMOGYI HÍRLAP Jegyzet Amit a néző nem lát Válságos helyzet alakult ki a Kapos Televízióban. A történések arra utalnak: hiányzik a bizalom. Szinte a teljes stáb aláír­ta azt az indítványt, amelyben a főszerkesztő és a gyártásvezető leváltását kérték. „Kérésüket” tegnap sajtótájékoztatón indokol­ták. Kaposvár önkormányzata, a Kapos Tv tulajdonosa — amúgy is szűkös — költségvetéséből csaknem kétszázmillió forintot áldozott a városi televízió fejlesztésére. Ezek után joggal vár­hatná el a néző, hogy több, a korábbinál jobb műsort sugároz­zanak, s a vétel minősége is javuljon. A helyzet ezzel szemben az, hogy a vételi körzet nem lett na­gyobb, a minőség pedig nem jobb mint a televízió indulásakor. A műszaki fejlesztés során elkövetett hibák a dilettantizmus je­leit mutatják. A város polgárainak sűrű adóforintjai zömében a nagyzási mániát szolgálták. A televízió munkatársai is úgy vé­lik: a nézők becsapottnak érezhetik magukat. A kassza kiürült, műsorok készítésére nincs pénz. Megszűnt az összes magazinműsor, kevesebb az adásidő, csökkentették a napi forgatások számát. Ugyanakkor lehetetlen helyzetbe került — már-már megszűnt — az eddig némi pénzforrást jelentő kép­újság, megtiltottak minden — szintén anyagi hasznot jelentő, s a városi televízió hírnevét növelő — külső munkát a Duna Te­levízió, a Pécsi Televízió és a Magyar Televízió részére. A teg­napi sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a televízió három gépkocsijából kettőt a vezetők használnak, a három stáb a megmaradt egyen „osztozik”, így kénytelenek gépkocsihaszná­latot fizetni. Maguk az ott dogozók sem tudják, hogy a megoldás személyi vagy financiális kérdés-e. Mindenesetre most még van műsor, s állítják: lesz is. Csaknem ötven műsor részletes tervét készítet­ték el. Hogy ebből a nézők mennyit láthatnak majd, az egyelőre kétséges... 1994-re — a több, mint 20 éve tartó kedvezőtlen hatások miatt — a Balaton állapota kritikussá vált. A kormány ezért tavaly június 29-én kijelölte a tó ökológiai állapotának védelme és a vízminőség javítása érdekében elvégzendő feladatokat. Hárommilliárd forint a Balatonért Sáfár Mónika és Nagy Erzsébet, középen a Horn-házaspár Dr. Bayer József, Szita Károly, Babarczy László Somogyi kézfogás az Operettszínházban „Egy kicsit én is somogyinak érzem magam” — mondta Horn Gyula miniszterelnök vasárnap este a Fővárosi Ope­rettszínházban a Csókolj meg, Katám előadása után, amikor jórészt somogyiakkal maradt együtt. A színház gobelinter­mében dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke jó szóval, jó falatokkal és egy pohár itallal várta és köszön­tötte azokat, akik eljöttek ele­get téve meghívásának. Azt mondta: véleménycserére és ismerkedésre szánták azt a né­hány percet, amelyet a meghí­vottak együtt töltöttek. így az­tán oldottabb volt a beszéd. A résztvevők együtt örültek a si­kernek a színészekkel, Ba­barczy László Kossuth-díjas igazgatóval, akinek Sáfár Mó­nika, a darab főszereplője is csak annyit mondott: ugye, szép volt, tanár úr. Képeink a találkozó pillanatait örökítet­ték meg. Suchman Tamás, Horn Gyula, dr. Kolber István és Sárái Árpád fotó: lang Róbert Szent György-nap Nagyatádon Szőlőoltási bemutatóval kez­dődött tegnap délután a Szent György-nap Nagyatádon, majd Solti László pécsi borász és mérnöktanár gyűjteményét ajánlották az érdeklődők fi­gyelmébe. A magyar és kül­földi borvidékeket képeslapo­kon, térképeken és bélyegeken bemutató kiállítás, valamint a hazai és nemzetközi borverse­nyek érmei május 15-ig te­kinthetők meg. Somogyi diákok a történeti vetélkedőn A Ránki György középiskolai történelmi vetélkedő dél-du­nántúli döntőjét a hét végén rendezték meg Bonyhádon. A somogyi tanulók eredménye­sen szerepeltek. A szakközép­iskolai kategóriában első he­lyezett lett Kiss László a ka­posvári élelmiszeripari szak- középiskola tanulója, a negye­dik Nyári Balázs a barcsi Dráva-völgye szakközépiskola tanulója. Ä gimnáziumi kate­góriában 3. helyezést ért el Vi­rág Anikó a kaposvári Mun­kácsy gimnáziumból, 4. helye­zést Nübl János a kaposvári Táncsics gimnáziumból. Előadás mernyei pedagógusoknak Küzdelem a káros szenvedé­lyek ellen címmel előadást hallgattak meg tegnap este a memyei pedagógusok. A So­mogy Megyei Pedagógiai In­tézet által szervezett rendez­vénynek a memyei általános iskola adott otthont. A tanács­kozás fő témája az volt, hogy az iskola és a szülők mit tehet­nek a dohányzás, az alkohol- és a drogfogyasztás ellen. Fásítás Kőröshegyen Pályázat útján fásítás céljára 50 ezer forintot nyert Kőrös­hegy önkormányzata. Ebből a pénzből 150 darab hársfát ül­tetnek ki a településen: a te­mető-, és a Faluház előtt, a Dózsa György utcában, vala­mint a központban. Az önkor­mányzat számít a lakosság se­gítségére is, hogy a házuk elé elültetett fát az eredményesség érdekében meglocsolják. Városszépítő diákok Fonyód valamennyi oktatási intézménye részt vett a Föld napja alkalmából rendezett vá­rosszépítő munkában. Az álta­lános iskola, a szakmunkás- képző és a gimnázium tanulói felosztották a települést és ki­takarították a körzetüket. Völ­ler Zoltán, a városgazdálko­dási intézmény igazgatója szervezte meg a tetemes mennyiségű hulladék elszállí­tását. A következőkben min­den évben megrendezik a vá­rosszépítő diák-akciót. Iparművészeti zsűrizés Országos iparművészeti zsűri­zést rendez ma délelőtt 11 órá­tól a Közúti Szolgáltató ipar­testület az egészségügyi főis­kolán, Kaposváron. A somo­gyi kézművesek mellett buda­pesti, csongrádi iparművészek is elhozzák munkáikat. A zsű­rizett termékekből a megyei múzeumnál két napos kézmű­ves vásár kezdődik. Beköltözött a Csalogány Űj helyen a lengyeltóti speciális iskola Csalogány Általános Iskola és Diákotthon néven idén január­ban önállósult a lengyeltóti speciális tagozat. Tegnap délelőtt dr. Kolber István, a Megyei Közgyűlés elnöke a házigazda polgármes­ter Papszt Lajossal közösen avatta fel a nyolctantermes ok­tatási intézménnyé átalakított egykori művelődési házat — száz gyermek és tizenkét pe­dagógus újjávarázsolt második otthonát. Nyolc osztály, két napközis csoporttal vette birtokába a vá­rosi önkormányzat támogatá­sával létrehozott speciális isko­lát, amely az év második fel­étől átkerül megyei fenntar­tásba. Ahogy azt Kóczián Lász­lóné, megbízott igazgató el­mondta: a tizenkét millióra ter­vezett költségvetésben Len­gyeltóti egymilliót, míg a megyei önkormányzat négymil­lió forintot biztosított az első félévben megvalósítandó okta­tási célokra. A tágas tanári szobával ren­delkező iskolához belső udvar is tartozik; ennek megtervezé­sét a balatonboglári Kertészeti Szakközépiskola technikus-je­löltjei társadalmi munkában vállalták magukra. A diákotthoni feladatokat a most hátrahagyott iskola veszi át; az eredendően családi ház­nak készült épület renoválása a tervek szerint szeptemberre fe­jeződik be. (Csíky)

Next

/
Oldalképek
Tartalom