Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-05-23 / 119. szám
1995. április 24., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Hitelből készül el a fonyódi idősek háza Harmincöt millió forintos hitel felvételére kényszerült a fonyódi képviselő-testület, hogy befejezhesse a szociális otthon építését. Nemcsak ezért minősítette gazdaságtalan beruházásnak Francsics Zoltán polgármester, akinek gondjai voltak az eredeti műszaki megoldással, és a szűk telekkel, amelyre a házat zsúfolták be a máshova készült terv adaptálásával. A szavaiban mégis minden racionális érv mögött érezni a gondoskodást, az eltökéltséget, hogy az ide költöző idősek jól érezzék magukat. A szociális otthon létesítésének kezdete 1992-re nyúlik vissza, a céltámogatási pályázathoz, amelyet egy év múlva át kellett dolgozni, hogy az 56 milliós eredeti összköltségnek jelentős részét megszerezhesse a város. így kapott a központi kasszából két évre 4,4 illetve 18 millió forintot hozzá. Az építőmunka aztán éppen egy éve kezdődött, a nyertes kivitelező a V és S bt. Közben a népjóléti miniszter rendeletet alkotott az emelt szintű szociális otthonok műszaki és szakmai követelményeiről. Az ehhez igazított terv 70 millió forintra növelte a költségeket. Ma 85 millió forintnál tartanak. Francsics Zoltán állítja, hogy luxusszállodákban megszokott színvonalas elhelyezést tudnak majd nyújtani az egy és két személyes apartmanokban. Szeptemberre tervezik a műszaki átadást és november elején költözhet a negyven lakó. A sokféle szolgáltatás mellett szakirányú rehabilitációs ellátást kívánnak megvalósítani, főként a mozgásszervi betegségek kezelésére gondolnak, így adhattak be pályázatot tízmillió forintos támogatásra. Az intézmény fenntartása nem lesz olcsó, hiszen kötöttek a térítési díjak, ám szigorúak az elvárások. A tervezett éves 25 milliós költség felét az önkormányzatnak kell állnia. Máris nagy az érdeklődés az idősek háza iránt, érthetően elsősorban a város polgárainak kínálják a lehetőséget. G. M. SOMOGYI HÍRLAP Tröszt Tibor jegyzete Otthon a megyében Régi adósságként cipelem magammal a kérdést: a sokféle változás közepette, a helyi önállóság megnövekedésével, vajon milyen szerep jutott (maradt? újraíródott?) a megyei művelődési központoknak. Van ahol — mint Somogybán is — a név is utal a létezésre, van ahol összevonták más intézményekkel, van ahol megszüntették egy tollvonással. Vannak szakmabeliek akik korábban teoretikusai voltak az úgynevezett segítő-módszertani munkának, ma viszont a megváltozott körülményekre hivatkozva éppen az ellenkezőjét mondják, s vannak akik állítják, hogy egy szellemi erőket összpontosító műhellyé válhatnak. A rendezvényeknek kulturált környezetet biztosító somogyi intézmény igazgatója, Hegedűs Tibor érthetően az utóbbiak közé tartozik. Tevékenyen, a koncepcionális munkában is részt vállalva gondolja: az új viszonyokhoz alkalmazkodó törvény kellene a művelődési otthonokra. A különböző rendű-rangú meghívók sorjázását figyelve úgy vélem: ideje lenne zárójelbe tenni a fenntartások zömét.'Nem csupán arról van szó, hogy tapasztalt munkatársakkal most is bekapcsolódtak például a Tavaszi Fesztivál gazdag programkínálatába, hanem arról is, hogy „gazdálkodnak”, ezúttal szellemi értelemben a megye javaival. Széles kínálattal mutatják aktív jelenlétüket, vagyis azt, hogy a megyei önkormányzat intézménye otthon kíván lenni a megyében. Múltjában és jövőjében is, mert aligha lehet másként summázni az eseménydömping egyik megkoronázását, az Együd Árpád emlékére rendezett többfordulós megyei gyermektánc és hagyományőrző vetélkedőt, melynek döntőjére a legjobb tizenhét együttes érkezik szombaton a marcali művelődési központba. S nem véletlenül oda, mert azt is kitapasztalták már, hogy melyik helyi intézménynek mire van affinitása. Úgy tűnik tehát, hogy a „non profit” kategória mégsem jelent lefagyasztást: Somogybán van amatőr művészeti mozgalom és van utánpótlása is. A gyerekek pedig felnőnek. Miként az intézmények is, ha tenni hagyják őket. Az első vonat Fonyódra indult Kaposvárról Tegnap megtört a sztrájk Igazi vasárnapi nyugalom jellemezte tegnap a kaposvári vasútállomás valamivel 2 óra utáni hangulatát. Ekkor még nemigen éreztette hatását, hogy a MÁV vezetése és a három reprezentatív vasutas szakszervezet néhány perccel azelőtt dűlőre jutott a vitás kérdésekben, és képviselői aláírták a kollektív szerződést. Az állomás forgalmas és forró levegőjű pontja az a helyiség volt, ahol napok óta az operatív bizottság székelt. Tegnap már nem a munkabeszüntetés, hanem a munka elindítása adott munkát a bizottsági tagoknak. — A sztrájk véget ért, most már az a feladatunk, hogy visz- szaállítsuk az eredeti állapotokat — mondta kérdésünkre Járányi Antal. Az állomásfőnök-helyet- tes, aki a munkáltatót képviselte a bizottságban tegnap délután úgy látta, legkésőbb éjfélre sikerül ismét a menetrend szerint indítani a járatokat. Az operatív bizottság munkavállalói oldalát Kovács János, a munkástanács elnöke, Varga Jenő VDSZSZ-ügyvivő, valamint Korcz Sándor és Kovács János, a Vasutas Szakszervezet bizottsági tagjai képviselték. Habár az aláírt dokumentum pontos tartalmát ekkor még nem ismerték, a fáradt és elgyötört vasutasok egyben mindannyian egyet értettek: lényeg, hogy van kollektív szerződésük. — Ezért harcoltunk, nem másért — mondta határozottan a munkástanácsos Kovács János, hangjában azzal a sérelemmel, hogy sokan azt vetették a vas- utasság szemére, megintcsak több pénzt akarnak. — Szó sincs róla, kérem, mi csak azt akarjuk, hogy amink van, ne vegyenek el belőle — vette át a szót Varga Jenó'. A jelenlévők azt is sérelmezték, az országos összesítések nem tükrözték hűen a munkabe- szüntetők és a többiek arányát. Megemlítették azt is, nem egy kollégájuk azért nem sztrájkolt, mert megfélemlítették. — Én biztosan nem — csóválta a fejét Járányi Antal, és tovább emelgette a meg-megcsör- renő telefonokat. Mindez azonban már történelem: a vonatok ma éjféltől menetrend szerint közlekednek. Hogy tegnap délután is így volt-e, az utasok a megmondhatói, akik közül többen hallgatták a 14 órai rádióhíreket, és nem sokkal ezután már ott álltak a jegypénztáraknál. — Az utasoktól tudtam meg, hogy vége a sztrájknak — nevetett Balogh Ferencné. A 02-es személypénztáros elmondta, fél órával a bejelentést követően már hatan jegyet váltottak a ma reggeli Somogy Expresszre. B. T. Megegyeztek a somogyi fakitermelők a SEFAG-gal Több pénzért fűrészelnek Sikerre vezettek a bértárgyalások a somogyi fakitermelők szövetsége és a SEFAG között. A megegyezés értelmében 12-15 százalékkal többet fizet ezentúl a somogyi erdőgazdaság a fakitermelésért a vállalkozóknak. Kis Nándor, a somogyi fakitermelők szövetségének alel- nöke elmondta: a gyors eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a SEFAG is tisztában van azzal: a gazdaság és a fakitermelők egymásra vannak utalva. Arról is megegyezés született, hogy az erdészet ezentúl megbízásainál fokozottan figyelembe veszi a vállalkozók technikai színvonalát, és munkájuk minőségét, ami szintén a szövetség tagjainak előnyös, mivel ők rendelkeznek a szükséges nagyteljesítményű, professzionális gépekkel. A döntés azok számára jelent hátrányt, akik kezdetlegesebb eszköztárral vállalkoztak fakitermelésre. A forintleértékelés, a vámpótlék, az üzemanyagár növekedés rendkívül súlyosan érint jónéhány somogyi fakitermelő vállalkozást. Mint Kis Nándor elmondta, a szövetség — amelynek jelenleg 38 somogyi fakitermeléssel foglalkozó vállalkozás a tagja — létrehoz egy alapítványt ezek, illetve a munka közben balesetet szenvedett fakitermelőknek a támogatására. Az alapítványt a SEFAG is jelentős összeggel támogatja. (Nagy) Szellemi öttusa, öt órán át A kaposvári Nagyboldogasszony katolikus gimnázium ötfős csapata bizonyult a legjobbnak a somogyi TIT által szervezett — közel öt órás — szellemi öttusa vetélkedő megyei döntőjében, amelynek a városháza díszterme adott otthont szombaton. Dr. Kéki Zoltán jegyző, zsűrielnök zárszavában elismeréssel szólt a diákok felkészültségéről, amit ez évben is a magyarság irodalmán, történelmén, képző- és zeneművészetén, földrajzán, valamint a TIT történetén keresztül kellett bizonyítaniuk. A jegyző dicsérettel szólt a második helyen végzett Táncsicsos és a harmadik Toldis csapatról, csakúgy mint a Móricz mezőgazdasági szakiskola csapatáról. B. T. A Táncsics csapata gondolkodik fotó: török anett Múzsarandevú Bogláron Az ország kollégiumaiban alkotó tehetséges fiataloknak adott otthont szombaton Balatonboglár. Dr. Lövey László országgyűlési képviselő mondta a megnyitó alkalmából: — Hat évvel ezelőtt Nagy Józsefné a helyi szakközép- iskola magyartanára úgy gondolta, hogy összegyűjti Somogy megyéből azokat a fiatal tehetségeket, akik félve, bizonytalanul, vagy tudatosan indultak el az önmegvalósítás gyötrelmekkel, de szépségekkel is teli útján. Az akkor csak vers- és prózaíróknak és képzőművészeknek kiírt „Múzsák” pályázat azóta kinőtte magát. A mai találkozó megújulva és kibővülve vers- és prózamondással, fotópályázattal, egy egész országot mozdított meg. Nyíregyházától Barcsig, Soprontól Kalocsáig 39 kollégiumból 116 diák csaknem 500 alkotással indult a rendezvényen. Dr. Kovács Miklós Balatonboglár polgármestere örömének adott hangot, hogy a város kollégiuma, amely az ősszel költözhetett csodálatosan szép épületébe rangos rendezvények méltó otthonává vált. A versengés mellett különleges élményt adtak a fiataloknak azok a műhelyek, amelyeken mesterségük kiváló képviselőivel beszélgethettek az alkotómunka örömeiről és buktatóiról. Somlyó György költő, aki Boglár szülötteként a zsűrielnök tisztét is vállalta, a diákköltőkkel írókkal beszélgetett, Lang Róbert a Somogyi Hírlap fotórovatának szerkesztője és Papp S. Gábor fonyódi festőművész ifjú fotósokkal és képzőművészekkel találkozott. A vers- és prózamondó kategória nyertese Kránicz Gábor barcsi, a három harmadik helyezett Balogh József bogiári, Csordás Izabella fonyódi és Kállai Melinda kalocsai kollégista lett. A diákírók kategóriájában a második díjat a kalocsai Bischojf Georgina vehette át, az illusztrációk versenyében Pataki Zita kalocsai, Dobos Anita fonyódi és Vái- radi Eszter kalocsai kollégista szerepelt a legjobban, míg a fotóban az első díjat a nyíregyházi Izépi Laura szerezte meg, második és harmadik Nyéki Károly, valamint a bogiári kollégium fotószakköre lett. G. M. Karbantartás a cukorgyárban A kaposvári cukorgyárban ezekben a napokban végzik a gépek szokásos évközi karbantartását. A dolgozók ellenőrzik a karbantartási munkák során a műszaki berendezések állapotát is. A gyárban a közeljövőben kisebb értékű fejlesztésre is sor kerül, egy új répavágót vásárolnak 10 millió forintért. Tizenkét pont Balatonkeresztúron A balatonkeresztúri önkormányzat képviselőtestülete döntött a községben folyó beruházásokról, a nyári, idegen- forgalmi szezonra felügyelő rendőrök elhelyezéséről, valamint a köztisztasági rendelet megszigorításáról. Megvitatták az adórendelet módosításának koncepcióját és döntöttek az iskolaigazgatói álláshely betöltéséről is. A balatoni szezon előtti, szokásos területbejárást május első hetére ütemezték az üdülőhelyi képviselők. Kiállítás a füredi galériában Pantl Mihály és Urbán Tibor festőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás szombaton a Ka- posfüredi Galériában. A tárlatot Johann Schuth, a VUdAK elnöke nyitotta meg, közreműködött Nyári László költő és az Arcadelt kamarakórus. A kiállítást május 10-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Évadzáró horgászverseny A töröcskei évadzáró horgászversenyen száz horgász vetélkedett a helyezésekért. Összesen 2272 darab halat fogtak, százhuszonegy kilogramm összsúlyban. A legeredményesebb Zalai László, Deák Róbert és Mike József lett. Az ifjúsági mezőnyben Fekete Zoltán, Herkó Gábor és Hoffmann Viktor végzett sorrendben a legjobb helyen. A legtöbb halat Simon István, a legnagyobbat Hegedűs Csaba fogta. Fonyódi gyermekrajzok A föld világnapja alkalmából hirdetett gyermekrajz pályázatot a fonyódi művelődési ház. A 34 diák munkáiból tegnap nyitottak kiállítást a művelődési házban, ahol Vassné Pilinszky Zsuzsa biológus, a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség fonyódi laboratóriumának vezetője méltatta az ifjú alkotókat. Ä rendezvény főszponzora a városi művelődési intézmény volt. Tornacsarnok épül Inkén Ez évben tovább folytatják In- kén az általános iskola tornacsarnokának építését. Az épület alapjait a múlt évben már megépítették, elkészült a fémszerkezetes csarnok váza is, és az önkormányzat már megvette a szükséges téglamennyiséget. A beruházás folytatására pályázatot ad be megyei sportalaphoz a községi önkormányzat. Fizioterápia Újvárfalván Egészségügyi műszer parkja fejlesztésére nyert el céltámogatást Újvárfalva, és rövidesen üzembe állítják az így megvásárolt új fizioterápiás készüléket. A gép négyszázezer forintos árából százhúszezret kellett a községnek előteremtenie, a többit támogatásként kapta. Öregedő Kaposhomok Az olcsó telek sem vonzza a fiatalokat A kisebb falvakra jellemző főként, hogy egyre kevesebb a fiatal. így van ez Kaposhomo- kon is. Laskai Zoltán polgár- mester ezt tartja az egyik legnagyobb problémának. — Egész életemben fiatalok közt voltam, nagyon közel állnak hozzám, és aggaszt a sorsuk. Kaposhomok egyre inkább elöregedő település, a 355 főnyi lakosság csaknem fele nyugdíjas. Csupán 30-40 fiatal él a községben, kilátástalan helyzetben. Többségük Kaposváron dolgozott, de munkanélküli lett. A környéken más munkalehetőség nincs, legfeljebb alkalmi munkát tudnak vállalni, többnyire az erdészetnél. Néhány család megpróbálkozott ugyan gazdálkodással foglalkozni, de ez sem jelent megoldást. Képtelenek vagyunk segíteni... Csak egy csepp a tengerben, hogy tavaly létrehoztunk egy ifjúsági házat, ahol programokat szervezünk, megpróbáljuk összetartani a falu még megmaradt fiataljait és négy éve működik a községben egy ifjúsági szervezet. Azt is megpróbáltuk, hogy olcsón telkeket értékesítettünk, de ha nincs miből építkezni, s az önkormányzat sem tud ehhez segítséget nyújtani, nem sokat ér... Pedig szeretnénk itt tartani a fiatalokat, mert ez az egyetlen lehetőségünk az életben maradásra... (Jakab) 4.
