Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-02 / 101. szám

1995. április 1., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Leszavazták a megyei kórház igazgatóját Felosztják a piacot a tejesek Megindult a termelés a sztandi-pack gyártósoron Abbahagyják a vajkrém és a tejföl gyártását a kaposvári Class Tej Rt-nél. Ennek felté­tele, hogy egyezségre jussanak négy nagy hazai és két kül­földi tejipari vállalattal. A ha­tékonyabb termelés érdekében ugyanis az érintett vállalatok egymás között felosztják a pi­acot. A kaposvári tejüzemből a tervezett változások miatt nem küldenek el dolgozókat. Dr. Acs Tamás, a Class Tej Rt vezérigazgatója elmondta: a tejipari cégek között rendkí­vül kiéleződött konkurencia harc. A tőkeszegény üzemek­nek — így a kaposvárinak is — fel kell készülnie a külföldi óriáscégek térhódítására. Emiatt döntöttek úgy, hogy a várható piacvesztés helyett in­kább szövetségre lépnek más tejipari vállalatokkal. A jelenlegi egyeztetések szerint a vállalatok felosztják egymás között a termékek gyártását. Kidolgozzák, hogy hol, mennyi és milyen termé­ket állíthatnak elő. A tárgyalás jelenleg a kaposvári Class Tej Rt, a Baranyatej Rt, a Zalatej Rt, a Győritej Rt és az Északi- tej Rt között folyik. Ehhez a FOTÓ: KOVÁCS TIBOR csoporthoz társulhat még a külföldi érdekeltségű Danone és a Parmalat. Ha létrejön a megállapodás, a kaposváriak az év második felétől nem gyártanak vajkré­met és vajat. Az sem kizárt, hogy leállnak a különböző zsírtartalmú tejfölök előállítá­sával is. A későbbiek során mindenképpen gyártanák vi­szont a sztandi-pack csomago­lású tartós karamellás tejet, kakaót, tejszínt és habtejszínt. Tervezik, hogy négy új to­vábbi tartós terméket is a pi­acra dobnak. (Harsányi) A pecázók is ellenőrizhetik a haltelepítéseket Halász-horgász kézfogó Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: már korábban bizalomvesztésre utaló jelzéseket kapott a me­gyei önkormányzat a főorvosi kartól és a közalkalmazotti ta­nácstól. Erről a bejelentésről dr. Gyócsi Jánost is tájékoztat­ták, és kérték, jelölje meg ő azokat az osztályvezető főorvo­sokat, akiktől erről tájékoztatást kaphatnak. Az osztályvezető főorvosok­kal folytatott beszélgetésen részt vett az egészségügyi bi­zottság és a társadalompolitikai főosztály vezetője is. A beszél­getések során megfogalmazó­dott, hogy a résztvevő főorvosi kar bizalma — amely 1989-ben még széleskörű volt — azóta megrendült az orvos-igazgató iránt. A felvetett problémákról tájékoztatták az orvos-igazga­tót, aki ezeket az észrevételeket nem fogadta el. Mivel egyébként is szüksé­gessé vált a kórház egyszemé­lyi vezetésre történő átállítása — amely egy hatékonyabb, gyorsabb döntési mechaniz­must biztosítana —, úgy vélték a legjobb megoldás az lenne, ha pályázatot írnának ki az or­vos-igazgatói tisztségre. Ezek­ről az elképzelésekről tájékoz­tatták a közalkalmazotti taná­csot, az orvosi kamarát, a szak­szervezetet, a megyei önkor­mányzat egészségügyi bizott­ságát és az orvosi kart is. A megyei közgyűlés leg­utóbbi ülésén az egyszemélyes vezetési struktúrára vonatkozó javaslatot elfogadta. Utasította az egészségügyi bizottságot, hogy titkos szavazás keretében kérje ki az osztályvezető főor­vosi kar véleményét. Amennyi­ben támogatják a jelenlegi or­vos-igazgatót, akkor automati­kusan ő lesz az egyszemélyes vezetője a kórháznak. Ha nem, úgy pályázat útján töltik be a tisztséget. A szavazás során a főorvosi kar tegnap úgy dön­tött, hogy pályázat útján válasz- szanak igazgatót. Dr. Gyócsi János főorvos a szavazással kapcsolatban el­mondta: akkor érezte volna korrektnek, ha a kórházban dolgozó valamennyi főorvos véleményét megkérdezik. Állí­tása szerint, dr. Rozsos István professzornak a szavazás előtt elmondott beszéde is ellene hangolta a kollégákat. Ezekután nem kíván pályázni az or­vos-igazgatói posztra. A pályázat értékelésénél ki­kérik a szakmai grémiumok, így a főorvosi kar véleményét, meghallgatják a kórházi dolgo­zók és a szakszervezet állásfog­lalását is. Döntés a májusi közgyűlésen várható. A Balatoni Halászati Rész­vénytársaság vezetői tegnap félnapos megbeszélésen talál­koztak a mintegy 300 ezer főt számláló magyarországi hor­gásztábor vezetőivel. Az ezt követő tájékoztatón egymás mellé ülve fogadták a sajtó képviselőit, jelezve: teljes az egyetértés közöttük — a csa­tabárd elásására nem volt szükség, mivel azt elő sem vették... Az elmúlt napokban arról le­hetett hallani: a tervbe vett ba­latoni halász-horgász koordiná­ciós egyesülés tekintetében el­lentétek feszülnek a két tábor között. A Somogy és Zala me­gyei egyesület vezetői arról nyilatkoztak a lapokban: nem „közösködnek” a halászati cég­gel. A tegnapi összejövetelen tisztázták: félreértés történt, ugyanis a horgászok országos közgyűlése elé egy olyan meg­állapodás-tervezet került, ami csak „piszkozatnak” számított, s abban az állt, hogy országos szerv csak rendkívüli esetben lehet tagja az alapítványnak. A végleges szövegbe ezt a mon­datot a Balatoni Halászati Részvénytársaság már nem vette bele. Gönczy János igazgató el­mondta: örömmel veszik a Mo- hosz belépését, s ezt a szándé­kot dr. Varga Miklós, a hor­gászszövetség elnöke ki is nyilvánította. A két, korábban sokszor szembeállított fél egyetértett abban is: támogatják azt az el­képzelést, hogy a horgászat ne legyen állampolgári jog, hanem — akár az utóvezetés — csak valamiféle jogosítvány ellené­ben járjon. Kívánatosnak tarta­nák a kötelező egyesületi tag­ság visszaállítását. így elkerül­hető lenne, hogy aki nem tag, az olcsóbban jusson horgász­jegyhez. Ezen kívül megnőne a szankcionálási lehetőség is va­laha súlyos „büntetés” volt a kizárás...” Elhangzott, hogy a Balaton halállományának vé­delme szempontjából is igen fontos a halász-horgász össze­fogás. Ha viszont szervezetlen pecások „csellengenek” a Bala­ton körül, akkor ez nehezen va­lósítható meg... A siófoki megbeszélésen a Balatoni Halászati Részvény- társaság kinyilvánította: lehető­séget ad arra, hogy a horgászok ellenőrizhessék a haltelepítés folyamatait, továbbá állandó betekintést kaphatnak a halál­lomány védelmére irányuló munkálatokba. Fónai Imre Enyhék a büntetések Négy önkormányzati és öt rendőri szabálysértési ható­ságnál vizsgálta meg a So­mogy Megyei Főügyészség a fiatalkorúak szabálysértési ügyeiben lefolytatott eljárá­sok törvényességét. Azt nézték: érvényesülnek-e a szabálysértések elbírálására, az alkalmazható büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó — az általánostól eltérő — szabá­lyok. Általában a kisebb ügyek kerülnek a szabálysértési ható­ságokhoz. A főügyészség által elemzett példák között található többek között szilveszteri pe­tárda robbantás, kutya által okozott baj, csendháborítás, az egészségügyi, köztisztasági szabályok durva megsértése, személyi okmányok hiánya igazoltatáskor, ilyen okmá­nyok, kevés pénz eltulajdoní­tása kézitáskából. A büntetések is különbözők. Azt a fiút, aki szilveszterkor petárdákat rob­bantott Kaposváron a Kinizsi utcában 10 ezer forintra bírsá­golták. Esetenként azonban a figyelmeztetés is célravezető­nek látszik. A megvizsgált 37 önkormányzati és 196 rendőri ügyirat alapján a főügyészség megállapította: a 4 önkormány­zati szabálysértési hatósághoz érkezett feljelentések 4,14 szá­zaléka fiatalkorúakat érint. Ez a mutató a rendőrhatóságoknál 4,49 százalék. Az előbbiek a feljelentések 81,25, az utóbbiak 42,36 százalékát átadták a gyámhatóságnak. Azzal érvel­tek, hogy az érintett fiatal még tanköteles, vagy rendszeres ok­tatásban részesül. A főügyészség ezzel kapcso­latban szükségesnek tartja a je­lenlegi szabályozás módosítá­sát, a gyámhatóság feladat- és hatáskörének pontosítását. Cél­szerűbb lenne a szabálysértések elbírálását egységesen a sza­bálysértési hatóság hatáskörébe adni, azzal, hogy a védő- és óvóintézkedés szükségességét esetenként jelezzék a gyámha­tóságnak. Á vizsgálat szerint a szabálysértési hatóságok a fia­talkorúnkra vonatkozó „külön eljárási rendelkezéseket” álta­lában betartották, ám előfordul­tak hibák is. Például: tárgyalás nélkül szabtak ki figyelmezte­tést, illetve pénzbírságot. A bír­ságok alacsonyak. A fiatalko­rúak nagy része tudja: nem bír­ságolható. A figyelmeztetés sok esetben nem éri el a kellő ne­velő hatást. Megesett az is, hogy nem kézbesítették a sza­bálysértési határozatot a tárgya­láson részt nem vett gondozó­nak. A főügyészség a vizsgálat befejezése után 3 elvi óvással, 3 felszólalással és 4 jelzéssel hívta fel a hibákra a figyel­met. Szegedi Nándor SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Csurgó szekere Rendkívüli dolog történt Csurgón. A képviselőtestület — hosszú és nem éppen szépemlékű hó­napok után — a napokban megtartotta az első nem rendkívüli, hanem szimpla, minden költségvetési kudarctól, parázs vitától, „kétoldali feszültségtől” és bő lére eresztett, ám kiutat csak nagyritkán mutató hozzászólásoktól mentes, mondhatni: egy­szerű, mezei testületi ülését. Az történt, hogy nem történt semmi. Legalábbis semmi olyasmi, ami tovább borzolná a kedélye­ket a megyei délvidéken, nem kívánatos ellenségeskedést szítva azok között az emberek között, akik tulajdonképpen — és effe- lől semmi kétség — valamennyien egyet akarnak: jót. Jót a vá­rosnak, és nem utolsósorban, elvégre a várost ők lakják: jót önmaguknak. Csakhogy — és ennek bizonyságáért nem is kell messzire menni, csak vissza az időbe úgy másfél esztendőt, és rágon­dolni az akkori kormányzati jótéteményekre —, ez a nyakló nélküli, megveszekedett jóakarat, ha erőltetett, bizony, vissza­fele is el bír sülni. De még hogy... Jóból is megárt tehát, ha sok. Jóból éppen annyi kell, amennyi elég. Persze, ezt demokra- tice kicentizni elég emberes feladat, olykor hónapok mennek rá, mire összeáll a mutatvány, az érdekek egyeztetése — és nem feltétlenül ütköztetése —, mire egy neves város, egy Csurgó magára talál. Márpedig, ha a vélt és valós sérelmek partvonalon kívülre kerülnek, és az erők egyazon irányba hatnak, a szekér sem akar százfelé szakadni. Csak megy, feltehetően előre. Szakmai tárgyalás a projektről Dr. Kéki Zoltán Kaposvár me­gyei jogú város jegyzője és Sárdi Péter vagyongazdálko­dási igazgató holnap szakmai programon vesz részt Osnab- rückben. A német városban egy leendő projektről folytat­nak tárgyalásokat. A projekt címe: szervezeti fejlesztés és managment a regionális köz- igazgatás és gazdaság modem stmktúráinak kiépítése érde­kében. Autótolvajok a megyeszékhelyen Jármű önkényes elvitele miatt ismeretlen tettesek ellen indult nyomozás Kaposváron. Az el­követők elloptak egy lezárt és riasztóval felszerelt — egymil­lió forint értékű — személy­gépkocsit, valamint a Körtö- nyebükk utcából egy kétszáze­zer forint értékű személyautót. Kadarkúti gázberuházás Kadarkúton ebben az évben a legnagyobb beruházás a gáz bevezetése lesz. A szükséges hatszáz jelentkező közül eddig csak háromszázan jelezték igényüket, telkenként 70 ezer forintot kellene befizetni. Az önkormányzat tavaly 7 milliót költött az előkészületekre és a tervekre. Ebben az évben 10 millió forint hitelre lesz szük­ség a munkák elvégzéséhez. Kaposvári húsos siker Jól szerepelt a Szakma kiváló tanulója országos versenyen Buczku Csaba, a kaposvári Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet harmadéves tanulója. Jutalma, hogy koráb­ban szabadulhat: ő már vizsga nélkül megkapja húsfeldolgo­zóként a szamunkásbizonyít- ványt, s az utolsó hónapokat nem kell tanulással töltenie. Munkanélküliek Taranyban Taranyban 100-110 munkanél­külit tartanak nyilván, közülük hatvanan részesülnek jövede­lempótló támogatásban. Az ön- kormányzat szociális keretéből mintep' 3 millió forintot szán a jöveduempótló támogatások kifizetésére. A 10 közhasznú munkás helyett a munkaügyi központ csak nyolcat engedé­lyezett erre az évre, az ő felada­tuk a karbantartási, köztiszta­sági munkák elvégzése lesz. Bevezették a kábel tv-t Somogyudvarhelyen megkez­dődött a helyi kábel televíziós adás. A beruházást a lakosság önerőből végezte el. A helyi csatornán a falut érintő híreket, információkat illetve filmeket sugároznak. A helyi televíziós adást 320 családi házban tud­ják fogni. Segítség az agrárvállalkozóknak Az Agrárvállalkozási ABC címmel elkészült az a video­kazetta, amely az agrárvállal­kozók számára készült. A ka­zetta tarjai mázzá az összes, mezőgazdasággal kapcsolatos fontos tudnivalót. A kazettát a Magyar Televízió „Gazda­képző’ című műsorának téma­felelőse állította össze. Adók és adótanácsadók Ötödik születésnapot ünnepelt a klub — Egy országot kellett meg­tanítani arra, hogy a gazda­sági gondolkodásban az adó éppúgy beépüljön, mint bármi más. Áz adóreform felkészü­letlenül érte a lakosságot, a gazdálkodó szervezeteket és az újonnan létrehozott adóap­parátust is. A működtetésben döntő szerep jutott az újonnan megjelenő foglalkozási ágban dolgozóknak, vagyis az adó- tanácsadóknak — mondta Békési János azon a találko­zón, amelyen az Adótanácsa­dók Klubjának 5 éves meg­alakulását ünnepelték tegnap Kaposváron. Az Adótanácsa­dók klubja 1990-ben alakult meg a Pénzügyminisztérium és az Apeh segítő támogatá­sával, szakértői részvételük­kel és a Perfekt Rt szervezé­sében. Az Adóklub célja ket­tős: egyrészt fórumot biztosít ahhoz, hogy a sok értelmezési és alkalmazási problémában az adótanácsadók közössége friss információhoz jusson, másrészt elősegíti, a vissza­jelzést a törvényalkotóknak és az adóapparátusnak. A helyi klub arra készül, hogy meg­szervezi a könyvelők iskola- rendszeren kívüli szakmai to­vábbképzését a megyében. A rendezvényen dr. Kékesi László, a PM Adóigazgatási Főosztályvezetője tartott elő­adást az adózás rendjéről és a tanácsadás szerepéről. (Boldizsár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom