Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-05-15 / 112. szám
1995. április 14., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Viták a főtérről, az új gimnáziumról Százéves döntés Csurgón Csurgón mindig közügy volt a városképet meghatározó építkezés. Vélemények, érvek, érdekek ütköztek, de az eredmény - ha hozzákezdtek - mindig a tenni akarókat igazolta. Éppen száz éve, hogy megálmodták a Széchenyi tér középületeit: a Korona szállót, a mai városházát és a gimnáziumot. Ma a közösségi ház kelt hasonló indulatokat. 1895. április 10-én, akkor is közvetlenül húsvét előtt, a helyben kiadott Iskolai Szemle lapjairól az új gimnázium építése körüli vitából kísértetiesen a máig is elvezető indulatok köszönnek vissza. A város a pályázaton nyert 90 ezer forint államsegélyt ajándéknak tekintette, s az utcafrontra képzelte az épületet. Az egyház új, tágas, modern iskolát akart. Bo- dola László igazgatóhelyettes szenvedélyesen érvelt: a terv 73 méter széles iskolával számol, de a rendelkezésre álló Nagy- váthy-féle telek csak 39 méter széles, a két szomszédos udvar megvásárlására nincs pénz. A helyi képviselő-testület küldöttsége a minisztériumban is memorandumban tiltakozott: „A b.somogyi egyházmegye kiküldött bizottsága oly helyen akarja felépíteni a főgimnáziumot, ahová jelenleg semmiféle közlekedési út nem vezet, ahová tél idején a tanulóifjúság csakis nehézségek között juthat el.” A fenntartó válasza: „A tervezett épület a tanügyi szempontoknak egészen megfelel, elég díszes képet nyújt 167 lépés távolból is.” Ettől a távolságtól, a mai előpark végigjárásától féltették az ifjúságot. Ma már mindenki tudja: fölöslegesen. Száz éve jó, a jövőnek szóló döntés született. Horváth József Húsvéti tánc Lakócsán A húsvét az év legnagyobb ünnepe. Lakócsán ezen a horvát ajkú településen szokás volt húsvét vasárnapján az estét a kocsmában tölteni. A régi ünnepről Fucskár Pálné beszélt. — A lányok és legények egyaránt mentek táncolni; hol éjfélig, hol egy óráig mulattunk — mondta. — Attól függően, hogy mennyi időre kaptunk a szülőktől kimenőt. Egy adott időpontra otthon kellett lenni, s ez alól az ünnep sem volt kivétel... Húsvét hétfőn reggel jöttek a legények locsolkodni. Minden házhoz betértek, ahol volt fiatal lányka, nem hagytak ki senkit... — Amikor megláttuk a legényeket, szaladtunk, amerre tudtunk, mert nagyon féltünk — mondta Mariska néni. — De hiába ellenkeztünk, megfogtak, és jól megöntöztek bennünket. Nem mindenki jött akkor kölnivel locsolkodni; volt, akinek hideg friss kútvíz jutott. Bent, a házban azután bejglivel kínálták a fiúkat; konyakot is kaptak mellé. Nem időztek sokáig, mert mentek a többi lányos házhoz. A templomba mindenki elment. A miséről jövet a lányok körbeálltak, és húsvéti dalokat énekeltek, horvátul. Például a Megérett a korai alma... kezdetűt. Húsvét hétfőjén is mentek a fiatalok a kocsmába táncolni, már kora délután. Ilyenkor a helyi tamburazenekar húzta a talpalávalót. — Nálunk ha a fakanalat verik a tányér fenekéhez, már akkor táncra perdül a nép. S ha még zene is szól, el lehet képzelni, milyen jól éreztük magunkat a régi bálokban... (Gamos) Berzencei új telefonok Berzencén jelentős értékű munkába kezdenek a telefon-programba. Az önerős fejlesztéshez 180 helyi lakos csatlakozott. A hálózatot a jövő év végéig kell kiépíteni, ám a kivitelezés még hátravan. Kovács Zoltán berzencei polgármester elmondta, a Matáv szakemberei végzik a telefonvonalak kiépítését. A munkálatokat egyelőre nem kezdték el; előreláthatólag májusban döntenek arról, hogy a térségben melyik területen kezdik a bekötéseket. Ami már most biztos: eddig 180-an fizették be az 50 ezer forintnyi telefonbekötési hozzájárulást. Az önerős lakossági fejlesztés szervezését tavalyelőtt kezdték. A pénz összegyűlt, a szerződéseket időközben megkötötték. A távközlési cégnek 1996 végéig kell elkészülnie a bekötésekkel. A telefonközpont elhelyezésére alkalmas helyiséget megvették. A telefonra váró berzenceiek reménykednek, hogy a vállalt határidőnél hamarabb bekötik a súlyos ezreket érő vonalakat, bár a szerződés szerint akár másfél évig is elhúzódhatnak a munkák. Bíznak abban, hogy már a közeljövőben otthonukból telefonálhatnak. H. M. Heresznyei mellény Amerikába Újabb szállítmány mellényt készítenek a heresznyei ruhaüzemben. A gyorskezű varrónők ezúttal is tengerentúlra dolgoznak. A kaposvári ruhagyár heresznyei telepét még a hetvenes évek elején hozták létre. A kisüzembe a környék falvaiból járnak az asszonyok. Néhány éve még 60-70-en is dolgoztak itt, ám időközben csökkentették a létszámot. Fontos ez az üzem a heresz- nyeieknek, mivel ez az egyetlen nagyobb munkahely a térségben. —1 Folyamatosan kapjuk a megrendelést a kaposvári ruhagyárból — mondta Radics László telepvezető. — Az elmúlt hetekben főként exportra varrtunk. Az itt elkészített áruk zömét az Amerikai Egyesült Államokba szállítják. A heresznyei üzemben havonta több száz ezer forint értékű kollekciót állítanak össze. Jelenleg 1400 darab mellényt varrnak. Aprólékos munkával készítik a belföldi értékesítésre szánt blézereket is. Legutóbb egy 300 darabból álló szállítmányt vittek el. Megtudtuk, az üzemben áprilisban már a téli hónapokra Mellényeket varrnak most Heresznyén készülnek. Legközelebb ugyanis az idei, legújabb férfi divatnak megfelelő télikabátokat varrják az asszonyok. S könnyen meglehet, hogy a FOTÓ: HARSÁNYI MIKLÓS dolgozók ezeket a darabokat nagyobb kedvvel rakják össze, mivel az átlagosnál jobban fizetnek a télikabát- varrásért. H. M. A lemondott darányi polgármester megromlott egészségére hivatkozik Utolsó csepp: az iskolaügy Darányban februárban mondott le a jegyzőnő. Egy hónapja az alpolgármester követte, a legutóbbi képviselő-testületi ülésen pedig Nagy Károly polgármester is leköszönt. A történteket sokan állítják párhuzamba, holott az érintettek a végletekig tagadják, hogy lépéseik között bármi összefüggés lenne. A falu első embere bejelentésének indokaként csak annyit mondott: egészségügyi állapota miatt nem tudja tovább vállalni a község ügyeinek irányítását. A benfentesek szerint azonban a polgármester és a képviselők között már régen elmérgesedett a kapcsolat. — Nagy Károly egyszemélyi döntéseinek egy részével nem értettünk egyet — tette hozzá Villányi László, az újonnan megválasztott alpolgármester. — Vita bontakozott ki például akörül, hogy az önkormányzat a hat és fél millió forintos működési hiányt miből fedezze. Ellentétes vélemények kereszttüzébe kerültünk akkor is, amikor a környező településekkel közös iskola normatív támogatásának kiegészítéséről kellett tárgyalnunk. A polgármesternek betegsége miatt három hétre szanatóriumba kellett vonulnia. Akadályoztatását azonban a képviselők szerint nem jelentette be, az ügyek nyúltak, mint a rétestészta, jegyző és polgármester hiányában döntésképtelen volt a falu. Kusz Ernő' alpolgármester még Nagy Károly távozása előtt próbált intézkedni. A polgár- mesterrel azonban emiatt olyan heves szóváltásba keveredett, ami miatt azonnal beadta lemondását, ám egy hónapig — a polgármester visszaérkezéséig — még hivatalában maradt. — Mialatt betegszabadságon voltam, a képviselő-testület több döntést is hozott. Tárgyaltak többek között az iskola támogatásáról, s olyan döntést hoztak, amit nem tudok elfogadni. Ezt közöltem is a képviselőtestülettel: ha megszavazzák, én lemondok. A határozat megszületett, és ígéretemhez híven én is döntöttem. A darányi iskola finanszírozása a faluban már régóta visz- szatérő téma. A társközségekkel üzemeltettet intézmény működtetéséhez kevés a pénz. A környező települések így gyermekenként 85 ezer forinttal járulnak hozzá a fenntartáshoz. Ez azonban még mindig nem elég, a szakemberek szerint ugyanis legalább százezer forint kellene a gondtalan nevelőmunkához. Nagy Károly polgármester azonban csak akkor szavazta volna meg a nagyobb összeget, ha a darányi példát a többi település is követi. Ez nem így történt, távollétében azonban az önkormányzat úgy döntött: mégis több pénzzel támogatja az iskolát. A falunak két hónapja nincs jegyzője. Most, hogy az alpolgármester is távozott és a polgármester is lemondott, az újonnan választott alpolgármester, Villányi László irányítja a falu ügyeit. Az átmeneti állapot előreláthatólag két hónapig tart, akkor ugyanis időközi választásokon döntik el ismét a falu lakói, hogy ki legyen a polgár- mester. Nagy Károly, a lemondott polgármestert azóta többen is megkeresték, hogy induljon a választáson. Barna Zsolt Panasz Udvarhelyen Havonta hét ezresből — Nincs már egy fillér tartalékom sem. Miből is lenne? — teszi föl a kérdést kissé keserűen a somogyudvarhelyi Gulyás József. — De kinek lenne ez érdekes? Én meg majd csak megélek valahogy. Gulyás József tavaly óta munkanélküli. Azelőtt sertésgondozóként dolgozott — évekig — a somogyudvarhelyi szövetkezetben. A középkorú férfinak elmondta: nincs családja; apja meghalt, beteg anyját meg a testvére ápolja. így most — szerencsére —- csak magáról kell gondoskodnia. Magányosan telnek a napjai. Jobbára csak a szomszédokkal meg egy-két ismerőssel beszélget. Többnyire ilyenkor is a megélhetésre, a mindennapokra terelődik a szó. — Soha sem vártam sokat az élettől. De hogy így alakuljon a sorsom, nem gondoltam volna — mondja Gulyás József. — Havonta hét darab ezrest kapok most: ebből kell fizetnem mindent. De higgye el: manapság falun is minden drága! Ahogy kifizetem a víz- meg a villany- számlát, máris efogy egy csomó pénzem. Régebben az volt a jó, hogy a falusi boltokban sokszor olcsóbban lehetett vásárolni. De most már ezek is nagyon drágák. A szegényebb emberek csak tejet, kenyeret vehetnek; másra nem futja... Gulyás József egyedül él Somogyudvarhelyen az útmenti házban. Rendben tartja az udvart, dolgozik a kertben. Zöldséget, babot termel. Kicsit furcsa udvarán a csend; hiányzik a falusi porták megszokott zaja. Állatot nem tart. Pedig volna hely az udvaron, s talán meg is érné neki, hiszen drága a hús. A disznó azonban egy embernek sok lenne, és főleg nincs, még a tyúkoknak sem elég eleség. — Azért nem adok fel semmit. Igyekszem túlélni a sokszor lehetetlent. Higgye el, nem könnyű, de engem ilyen fából faragtak. (Harsányi) Alapítványgyarapító csurgói diákok Szép hagyományt alapozott meg Berkes Sándor, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium tanulója. Egy budapesti szavalóversenyen kapott pénzdíját befizette iskolája szociális alapítványára, majd a helyi kollégiumok közötti versmondó-ver- senyen nyert összeget a másik két helyezett társával, Felső-Nemes Nárcisszusszal és Lombár Gáborral együtt a csurgói iskolai diákszínjátszás nak megalapozására fordította. A Hetedhét füzetek új kisregénye Az időösvény örökösei címmel jelent meg Papp Laura barcsi alkotó kötete. Á Dráva múzeum „Hetedhét” füzetsorozatának második darabja ez a kisregény. A kötet a Drá- va-print nyomdájában készült. Tizenötezer forint a föld napjára A barcsi önkormányzat város- fejlesztési, környezetvédelmi bizottsága a héten tartotta ülését. Egyhangúlag egyetértett vele, hogy a II. Sz. Általános Iskola részére 15 ezer forintot biztosít a föld napja rendezvényeinek a lebonyolítására. Négy önkormányzat közös felújítása Homokszentgyörgy önkormányzata az idén csak szerény lehetőségeihez mérten tud fejlesztésekre költeni vagy felújításokat végeztetni. Tervei között szerepel viszont az is, hogy a kültelepülésén, Mariettapusztán lakókhoz végre bevezessék az egészséges ivóvizet. A Homokszentgyörgyön levő szolgálati rendőrlakást és a körzeti megbízott irodáját pedig Lad, Patosfa, Kálmáncsa és a homokszentgyörgyi ön- kormányzat közösen újítja föl. Módosított testületi döntés iskolákról A szülői igények figyelembe vételével a csurgói képviselő-testület módosította két hónappal ezelőtti döntését. Eszerint az Eötvös József Általános Iskola három első osztályt indíthat, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola két kisebb létszámút. Ebben közrejátszik a szentai alsó tagozat indulása is. A döntés erre az évre érvényes, idejében szeretnék megtalálni az arányosabb igénybevétel lehetőségét. Országos döntőben barcsi nebulók Kilenc tanintézet kisdiákjai versengtek kispályás labdarúgásban, s közöttük barcsi Deák iskola 5-6. osztályosainak csapata bizonyult a legjobbnak. Csurgón megnyerték a megyei döntőt, s így ők jutottak tovább. Sikerük megalapozója Szentgyörgyi Gyula testnevelő tanár. Júniusban Miskolcon lesz az országos döntő. Vízváron tovább építkeznek Vízváron tovább folytatják a tavaly megkezdett gázprogramot. Az összeségében huszonötmillió forint értékű beruházás során eddig a falu határáig fektették le a gáz fővezetékét. Az idén a falu belső területein szeretnék elvezetni a csöveket. Cserkészek állnak őrt a barcsi szent sírnál A barcsi 656. számú Toldi cserkészcsapat négy éve alakult újjá, s Vízi Miklós a parancsnoka. Elmondta: három éve tartották a zászlószentelést, s akkor harminc volt a kiscserkészek száma. — Hetente pénteken tartunk egyórás összejövetelt — mondta Vízi Miklós. — A csapatnak most tizenhat tagja van. Minden jelentős eseményen részt veszünk. Nagypénteken a szent sírnál állnak majd őrséget cserkészeink. Ä barcsi cserkészek több rendezvényen is részt vettek, s hasznos munkát is végeztek. Ezek közül a legnagyobb az volt, hogy a Deák Ferenc Általános Iskola tanulóival közösen rendbe tették az aranyospusztai elhanyagolt temetőt. Két éve nyáron Aranyospusztán szerveztek cserkésztábort, és ott határozták el, hogy segítenek. Legutóbb kiránduláson is részt vettek — a madarak és fák napján. A cserkészfenntartó testület egyik oszlopos tagja Kustra Pál barcsi vállalkozó, most vásárol három sátrat a csapatnak: két nyolcszemé- lyeset és egy háromszemélyes parancsnoki sátrat. Ezeknek táborozáskor igen nagy hasznát veszik. Az idén kerékpár- túrát is szerveznek a barcsi cserkészek. (Gamos) t A
