Somogyi Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-05-12 / 110. szám

1995. április 12., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A közös alap támogatása Több, mint 3 millió forint sor­sáról döntött dr. Kolber Ist­ván, a megyei közgyűlés el­nöke és Szita Károly, Kapos­vár polgármestere, amikor a város és a megye közös alap­jára érkezett támogatási igé­nyeket bírálták el. A csaknem félszáz beérkezett pályázat közül negyvenet támogatnak. Berény készül a szezonra Megkezdték a fizető- és a na­turista strandon a szükséges felújítási munkákat. Balaton- berény készül a nyári sze­zonra. A Kossuth Lajos utcá­ban háromszázezer forintért parkosítást végeznek, a piac­téren befejezéséhez közeledik a hat pavilon építése. Erre 2,5 millió forintot fordítanak. Az ABC környékén is megkezd­ték a parkosítást, a terepren­dezést, ennek költsége min­tegy egymillió forint. A somogyi női kar Budapesten A Somogy Megyei Pedagó­gus Női Kar is meghívást ka­pott az ötödik alkalommal megrendezett nemzetközi kó­rusfesztiválra, amelynek a budapesti Kongresszusi Köz­pont adott otthont. Tizenhét ország hatvanhét kórusa vesz részt a versenyen. A somogyi pedagógus női kar Miseta Ida karnagy vezetésével szerdán szerepel a versenyprogram folklór kategóriájának verse­nyén. Vavrinecz Béla Szenti- ván nap a Zakar alján című háromtételes művét mutatják be kaposvári és pécsi zené­szek közreműködésével. A kórus eredeti népviseletbe öl­tözik erre az alkalomra. József Attiláról Balatonbogláron Költészet napi megemléke­zést tartottak tegnap este Ba­latonbogláron a Lengyel-Ma­gyar Barátság Házában. Jó­zsef Attila verseiből állította össze verscsokrát Solymosi Tibor, a budapesti Független Színház művésze. Helytörténeti televíziós vetélkedő Teletalálat címmel játékos helytörténeti vetélkedőt indí­tott el a marcali helyi televí­zió. Az adás havonta egyszer jelentkezik. A vetélkedőre al­kalmanként három-három polgárt hívnak meg, akik ösz- szemérhetik tudásukat város­ismeretből. A helytörténeti témájú kérdések összeállítá­sában a marcali múzeum munkatársai is segítenek. 1,8 millió köbméter tárolókapacitás Zamárdi 1,8 millió köbméter hulladék elhelyezésére ren­delkezik szabad kapacitással, ami a jelenlegi beszállítást te­kintve mintegy 36 évig ele­gendő. Gyűjtő körzete Za- márditól Balatonszemeseig terjed. A telepet vízföldtani feltárás alapján alakították ki. SOMOGYI HÍRLAP Jakab Edit jegyzete Vendégváró összefogás Ha kiürül a községi önkormányzati kassza, s lelassul, netán meg­áll a település fejlődése, a megyében is sok helyen ötlik fel a fa­lusi turizmus, mint pezsdülést teremtő megoldás. A baj az, hogy a dolog épp fordítva működik: a település gyors fejlődése és pezsgő élete teremt forrásokat és vonzerőt a falusi turizmushoz. Illúzió azt hinni, hogy a „városi népek” mindent megadnak egy kis madárfüttyért és jó falusi levegőért. A falusi turizmus ugyanis nem csupán néhány, faluban lévő kiadó szobát vagy házat jelent. Jóval többet. Különleges, a természet vagy emberkéz alkotta tu­ristacsalogató nevezetességek és programlehetőségek sorát. Jó ha van a közelben egy gyógyfürdő, horgásztó, természetvédelmi te­rület, történelmi emlékhely, néprajzi kiállítás (lehetőleg skan­zennel), s persze sok más, a vendéglőtől a golfpályáig. Nem is szólva az utakról és a telefonról... Mindehhez szerencsés természeti fekvés kell, s persze sok pénz. Az előbbivel jónéhány somogyi település rendelkezik, az utóbbival szinte egyik sem. A falusi turizmus lehetőségeit kihasználni igyekvő Kadarkút polgármestere például jól látja, hogy a külföldi utazási irodák nem egy-egy falu programjában, hanem térségekben gondolkod­nak. Nehéz velük sikeres kapcsolatot teremteni, ha valahol az „egy falu — egy nóta” elv a meghatározó. A Zselicség is kínálja a falusi turizmus esélyét, de ehhez a kis térség falvainak össze kéne fogni, közösen gazdagítva és kínálva adottságaikat. Különben hiába festik a „Zimmer frei” táblákat... Időszaki választásra készülnek Darányban Lemondott a polgármester Lemondott Nagy Károly, Da- rány polgármestere. A lemon­dását megromlott egészségi ál­lapotával indokolta, és azzal, hogy elfogadja ugyan a képvi­selő-testület döntéseit, de még­sem ért egyet velük. A darányi képviselő-testület a múlt hét végi ülésén elfogadta Nagy Ká­roly lemondását, és alpolgár­mesternek Villányi Lászlót vá­lasztotta meg. Az időközi vá­lasztásokig — június közepéig — az alpolgármester látja el a falu irányítását. A képviselő-testület április­ban vagy májusban nyilvános testületi ülést tart. Ezen a lakos­sággal közösen megvitatják a falu dolgait, afféle közmeghall­gatás formájában. Ezt majd a helyi kábeltévén is figyelem­mel követheti Darány lakos­sága. Vélhetően a településnek hamarosan lesz jegyzője; erről azonban még folynak a tárgya­lások. (Gamos) Éltető együttműködés — Tudomásul kell venni, hogy ma már nem'akciókra van szük­ség a szegénység enyhítésére, hanem hosszú távon is tervez­hető intézményes ellátásra — mondta dr. Szilárd István, a Vö­röskereszt főtitkára. — Ha a kormány és az önkormányzatok hatékony partnerei akarunk lenni, akkor szükség van azokra az intézményekre, amelyekkel elláthatjuk feladatainkat. A házi betegápolásban és az ápolási ott­honok működtetésében a szeret­nénk részt venni, s akár vérellátó intézmények működtetését is vál­laljuk. De készek vagyunk a be­tegszállítás feltételeiről is tár­gyalni a mentőszolgálattal való együttműködés keretében. A ha­tármenti találkozóval a kétoldalú kapcsolatokat szeretnénk szoro­sabbra fűzni, s a közös gondja­inkról is szót váltunk. — Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban bár hasonló gondokkal küzd a vöröskereszt, mások az adottságok. Közös ügyünk a menekültek ellátása. Érdekeltek vagyunk a közös sza­kemberképzésben is. A kezdeményezést a résztve­vők örömmel vették. A szlovén vöröskereszt har­madik éve tevékenykedik — mondta Mirko Jelenic főtitkár. Hozzátette: A szervezetnek 400 ezer tagja van, főleg a véradó­mozgalmukra büszkék: évente 110 ezer a véradók száma. Büsz­kék lehetnek a katasztrófaelhárí­tóikra is. Szinte folyamatosan foglalkoznak a menekültek ellá­tásával. A konferencián minde­nekelőtt tapasztalatokat akarnak szerezni és kíváncsiak mások vé­leményére. Lehetőséget látnak, hogy a négy ország vöröskeresz­tesei néhány dologban a gyakor­latban is együttműködjenek. — Az osztrák vöröskereszt biztosítja Ausztria éves vérszük­ségletét - mondta nem kis büsz­keséggel Hans Polster, az oszt­rák vöröskereszt főtitkára. Hoz­zátette: szívesen beszél a tapasz­talataikról, de mindenkor figye­lembe kell venni az adott ország sajátosságait. Lehet, hogy a résztvevők hasznosíthatják az osztrák tapasztalatokat, az oszt­rákoknak viszont a svájciaktól és a németektől van mit tanulniuk. Az osztrákok segélynyújtói pil­lanatok alatt a baleset helyszínén vannak, követésre méltó az ifjú­sági vöröskeresztesek munkája, katasztrófaelhárítóik - ha kell - a világ szinte minden pontján ott vannak és követésre méltó a szo­ciális betegápolási gyakorla­tuk. L. J. Érettségi - kicsiben Vizsga előtt, vizsgadrukk nélkül fotó: török anett A Nemzeti Alaptanterv tervezete tizenhat éves korra alapvizsgát ír elő, az emelt szintű érettségit ti­zennyolc éves korukban tehetik le a diákok. A sikeres vizsga a felvételi nélküli továbbtanulás záloga is lesz várhatóan. A kisé- rettségi vizsgát három éve vezet­ték be a kaposvári Toldi általá- nos-és középiskolában: tegnap vizsgáztak a másodévesek. — Kétéves tudásukról adnak számot tanulóink magyarból, tör­ténelemből, matematikából és egy idegen nyelvből, az érettségi tantárgyakból — mondta Ga­rami Attiláné igazgató. — Két évvel az érettségi előtt összegez­hetik magukban mindazt a tu­dást, amit elsajátítottak. A ne­gyedik osztály elvégzése után megkönnyíti számukra a most tett vizsga a felkészülést, hiszen az első két év anyagát csak fel kell frissíteniük, a harmadik, ne­gyedik osztály tananyagára kon­centrálhatnak. A kisérettségit ugyan komolyan veszik a tanu­lók, izgulnak is, de két év múl­va már kisebb feszültséggel áll­nak a vizsgabizottság elé. — A tanárok megértőek vol­tak, de nem elnézőek — mesélte Babina Bernadett. — A szá­monkérés a többi tantárgyból sem marad el. A kaposvári közlekedési szak- középiskolában úgynevezett szintvizsgára készülnek a máso­dik osztályos tanulók. Ők is az érettségi tantárgyakból vizsgáz­nak, és eredményeiket szintén beszámítják az év végi jegyekbe. Itt is a cél: a tanulók fölkészítése az érettségi vizsgára. (Horányi) Irodalomóra hét költővel — Az ember a költészet felé vezető úton született meg — ezt mondta tegnap Balaton­szárszón, a mintegy 150 ér­deklődőnek tartott élő iroda­lomórán Csoóri Sándor költő, aki a Magyarok Vi­lágszövetségének elnöke is. — Őseinknek ki kellett ta­lálni a hegyek, a folyók, a szélzúgás nevét; maga a köl­tészet volt ez, miközben lét­rejött maga az ember, sajá­tos képzeletével, lelki vilá­gával. Hét költő elevenítette fel József Attilával, illetve a költőóriás életművével kap­csolatos élményeit. Tornai József, a Magyar írószövet­ség elnöke arról is beszélt: József Attila egy új világgal ajándékozta meg olvasóit. — Szomorú irigység is van bennem, mert ő még hi­hetett a megváltásban, mi azonban már nem — mondta. — Mi átestünk már a fantasztikus utópián, a kommunizmuson, tudjuk, milyen sikerrel. A Fodor András, Kos- suth-díjas somogyi költő ál­tal celebrált irodalomórát követően Sebó' Ferenc adott énekes-gitáros műsort a szárszói művelődési ház­ban. Ezt követte a József At­tila versmondó és a Ka­zinczy Ferenc szépkiejtési verseny területi versenyé­nek díjkiosztása és gálamű­sora az öt napos költészet napi rendezvénysorozat megkoronázásaként. C. A. / Alszemetesek Kaposváron Tegnap több kaposvári lakos felháborodott telefonhívásával kellett „megküzdenie” a város­gazdálkodási rt köztisztasági részlegvezetőjének. Elmondá­suk szerint ugyanis szemetesek járnak a városban, bekopogtat­nak a házakba, majd a húsvéti jókívánságaik után tartják a te­nyerüket. Nem új formája ez a sajáto­san értelmezett pénzbeszerzés­nek, karácsony előtt is több ilyen eset volt. A köztisztasági részleg vezetője hangsúlyozta: kizárt, hogy az „igazi” szeme­tesek ilyenre vetemednének, mert egyrészt nincsenek erre rászorulva, másrészt pedig szi­gorúan megtiltották dolgozóik­nak ezt a — jókívánságokkal álcázott — lejmolást. Úgy lát­szik, néha megéri szemetesnek kiadni magunkat... Érdekesség! Hány kalória egy csók? * Heghalt a gyermekeiért * Kórházban vagy otthon szüljön? Aktuális! k húsvéti nyuszi viszon­tagságai Mindenről, ami érdekli a nőket: A megbocsátás nem megalkuvás Mit vár a nő a férfitől? Fájdalomcsillapítás régen és most Oszvald Marika étvágygeijesztője Tanítósors az élet tükrében Új májat kapott a Jackson-gyerek A lélek a test harmóniája A tej megszépít Gyerekdivat GYÖNGY Vihar a vízórák körül Többen azzal a panasszal for­dultak szerkesztőségünkhöz, hogy az általuk négy éve fel­szerelt — kifogástalan álla­potú — vízórákat a Kaposvári Vízművek Kft hitelesítés mi­att le akarja cserélni. Ift Mik­lós a kft ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a vízmérő órák hitelességi ideje —- füg­getlenül a típusától és a beépí­tés időpontjától — négy év. Erről egy 1991-es törvény rendelkezik, amely kimondja: a mérőeszköz hitelesítése függetlenül attól, hogy a mé­rőeszközt használták-e vagy sem, érvényét veszti, ha a hi­telesítés érvényességi ideje le­járt. Ez azt jelenti, hogy ha va­laki 1993-ban vásárolt, illetve lakásába beszerelt egy 1991-es hitelesítésű vízórát, azt idén le kell cserélni. A ví­zóra a fogyasztók tulajdona, ám a szolgáltatási szerződés­ben rögzítették, hogy ezeknek a mérőknek a javítása, kar­bantartása és az ellenőrző hi­telesítése is a fogyasztót ter­helik. Hogy a fogyasztók ne álljanak tanácstalanul, ezért a kft ajánlott egy kivitelezőt a munka elvégzésére. Termé­szetesen a mérők hitelesítése miatt történő cseréjét bárki elvégezheti, de a plomba fel­nyitására és a cserét követő újbóli leplombálására csak a vízmű által megbízott sza­kemberek jogosultak. A négy év utáni hitelesítés­hez nem a kaposvári vízmű­vek, hanem a törvény ragasz­kodik — hangsúlyozta Ift Miklós. t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom