Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-07 / 56. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. március 7., kedd Beiratkozások Marcaliban Végetértek a beiratkozási na­pok Marcali óvodáiban. A vá­ros nyolc intézményébe össze­sen 116 apróságot írattak be a szülők. A következő tanévben tehát ők már kisovisok lesz­nek, míg a mostani nagycso­portosokra már a város iskolái várnak. Esetükben a helyzet kevésbé egyszerű, mivel nekik már bizonyítaniuk kell iskola­érettségüket. Az eddigi felmé­rések szerint Marcali óvodáiba jelenleg 176 nagycsoportos jár, közülük gyakorlatilag 130 már iskolásnak tekintheti ma­gát. A többiek a nevelési taná­csadónál még megmérettet­nek. Vagyongazdálkodás Keresztáron A balatonkeresztúri önkor­mányzat pénzügyi bizottsága tartott értekezletet március 6-án, délután. A soros ülésen a település vagyongazdálkodá­sának jövőjét, valamint az üdülőhely jellegéből fakadó, további teendőket vitatták meg. A költségvetés mellett a vagyongazdálkodással kap­csolatos rendelet előkészítése ró nagy feladatot a képvise­lőkre: Keresztár közel tíz olyan forgalomképes ingat­lannal, üdülőtelekkel rendel­kezik, amelynek elidegenítése szóba jöhet. Önkormányzati lakásvásár Marcali város képviselőtestü­lete legutóbbi ülésén határo­zott egyebek között az önkor­mányzati szolgálati lakások megvásárlási kritériumairól. Ezek szerint ezek a lakások elővásárlási jog alapján vásá­rolhatók meg. Vásárlóként je­lentkezhet, aki legalább 10 éve az önkormányzat dolgozója, s nyaralóval, vagy beköltözhető lakásingatlannal sem ő, sem a vele közös háztartásban élő hozzátartozója nem rendelke­zik. Szintén feltétele az ön- kormányzati lakás megvásár­lásának a városban való vég­leges letelepülés szándéka. Az önkormányzat minden benyúj­tott kérelmet külön elbírálva hozza meg döntését, hogy el­adja-e vagy sem a kérdéses szolgálati lakást. Öreglaki önkéntesek Évadértékelő közgyűlésre ké­szülnek az öreglaki önkéntes tűzoltók. Erre az eseményre március, 10-ikén kerül sor az AGROSZTÁR Rt. tanácsko­zótermében. Az aktívak mel­lett a szervezők meghívták a veterán önkéntes tűzoltókat is, de minden érdeklődő meg­hallgathatja a múlt év munká­járól elhangzó beszámolót. Ennek egyik érdekessége a ta­valyi tőzegtűz szakmai értéke­lése lesz. Somogyi alkotók Nagyváradon Nagyváradra utazott a kapos­vári Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesület né­hány művésze. A somogyi al­kotók nem mentek üres kéz­zel, magukkal vitték az egye­sület tagjainak munkáit is, amelyekből tárlatot rendez­nek, majd vesznek azon a kiál­lításmegnyitón, amely hol­napután nyílik meg. A Tibor Ernő Galériában rendezett ki­állítást 23-ig tekinthetik meg a nagyváradi tárlatlátogatók. A kis régió nagy gondja Nyolc község polgármesterei találkoztak Bőszénfán Svéd mérőautomatát telepített az Országos Meteoro­lógiai Szolgálat a kaposvári meteorológiai főállomásra. A Vaisala gyártmányú berendezéssel a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, talajhőmérsékletet, szélirányt és csapadék- mennyiséget is mérhetnek. Az adatokat számítógépen to­vábbítják a budapesti központba. fotó: lang Róbert Féltik a munkahelyüket a húskombinát dolgozói Teljes a bizonytalanság Modem mítoszok Mester Béla: Hippi Modem mítoszok címmel nyílt kiállítás tegnap délután Kaposváron a Petőfi emlék- könyvtárban Mester Béla fes­tőművész alkotásaiból. Két éve rendeznek folyamatosan képkiállításokat a könyvtár­ban. Mesterien találta ki újabb témáját a festő, aki az olvasóknak szánt grafikáival, festményeivel megidézi a közelmúlt kiemelkedő íróe­gyéniségeit: Örkény Istvánt, Füst Milánt. A grafikus az olvasmá­nyélményekhez nem illuszt­rációkat készített, hanem a szerzők szellemiségét ábrá­zolja. A mítosz hősökről szól, elsősorban irodalmi fel­dolgozásokban találkozunk velük: Mester Béla rendha­gyó módon a grafika segítsé­gével idézi föl személyisé­güket, azokat az írókat, akik az elmúlt évtizedekben való­ságban legendássá váltak. Bizakodó művész Mester Béla, hiszen őket állította "reflektorfénybe”, ám fi­gyelmeztet napjaink veszé­lyeire is. így kerülhetett a képsorba az a néhány kép, amely a technokrata uralmat szimbolizálja. Játékos kedvű néző még a képalkotás fo­lyamatába is beavatkozhat, kihúzhatja a villanycsatlako­zót a dugajból, ám semmi sem történik, csupán elgon­dolkodhat: az áramszámla dí­ját csökkenti, vagy egy újabb műalkotáshoz jut. Ügyesen ellenpontozott kiállításán Mester Béla a művészeti vi­lág teremtő ereje mellett föl­hívja a figyelmet arra is, hogy a kultúra nemcsak nél­külözhetetlen, hanem kifeje­zője világunknak. Talán megütközést kelt néhány tár­latlátogatóban üzemképte­lenné vált rádiótelep apliká- ciója egy-egy képen: a mí­toszhoz ez is hozzátartozik. Mint ahogy az is, hogy Ör­kény István, Füst Milán körül zsongtak a nők... H. B. Többek között az önkormányzati csődről szóló törvénytervezet és a növekvő falusi munkanélküli­ség volt a témája annak a kisré- giós polgármesteri találkozónak, amelyen nyolc község — Cse- rénfa, Kaposgyarmat, Hajmás, Gálosfa, Simonfa, Bőszénfa, Zselicszentpál és Zselickislak — polgármestere, illetve jegyzője vett részt Bőszénfán. A találkozó vendége volt Pásztohy András országgyűlési képviselő. A térségben több község is sú­lyos anyagi gondokkal küzd és előfodulhat, hogy csődbe kerül, ezért az egyik legfontosabb kér­dés volt a készülő csődtörvény. Mint elhangzott, nem tisztázott még például, hogy mi történjen a közös üzemeltetésű intézmé­nyekkel, hogyan alakuljon a fi­Tegnap már nem ment be dol­gozni a zicsi polgármesteri hiva­talba Balha Gyuláné jegyzőnő. 44 hónap után azért mondott le beosztásáról, mert a falu lakói közül sokan bírálták a hivatal munkáját, a jegyzőnő tevékeny­ségét. Lemondásához hozzájá­rult az is, hogy alaptalanul meg­nanszírozásuk akkor, ha valame­lyik fenntartó település csődbe jut. A térség települései a körzeti iskolát működtetik közösen. A privatizációról szólva el­mondták, az önkormányzatok a privatizálásból kizárólag a hát­rányait érzékelik, az ő feladatuk csak az ebből származó munka- nélküliség kezelése marad. Mint mondták — és ezzel Pásztohy András is egyetértett —, keresni kellene a módját, hogyan lehetne az önkormányzatokat érdekeltté tenni a privatizációban. A munkanélküliség kapcsán elhangzott, hogy a munkahe­lyekről a magas utazási költsé­gek miatt először a vidékieket küldik el. Szükségesnek tartanák tenni valamit e sajátos diszkri­mináció ellen, mert így a vidéket vádolták: a hivatal dolgozói ,Je- züllesztették” a falut. A vádakat nem tudta elviselni, inkább tá­vozott... Ma már pályázat útján kiválasztott jegyzője van a tele­pülésnek dr. Szabó Terézia személyében. A kinevezés nap­járól azonban csak a március 21-i ülésén dönt a képviselő-tes­sokkal jobban sújtja a munka- nélküliség, mint a városokat. A polgármesterek úgy vélték, nem eléggé szigorúak a munka- nélküliek támogatásának feltéte­lei. Szerintük sok állástalannak —- akiket támogatásban részesí­tenek — eszében sincs munkát keresni, ugyanakkor túlságosan megterhelő a községi kasszák­nak a jövedelempótló támogatás. Hosszú távon a munkahelyte­remtés lehet az egyetlen elfo­gadható megoldás. Persze ele­gendő pénz híján ez szinte lehe­tetlen feladat. — A falusi turiz­mus például szép dolog, de egye­lőre csak álom — jelentették ki. — A realitás a kistermelők erő­teljesebb támogatása, a helyi vál­lalkozásbarát politika. N. L. tület. Addig — négy héten át — jegyző nélkül működik a hiva­tal. A legszükségesebb munká­kat Ginder József alpolgármes­ter irányítja, mivel Friss Jó- zsefné tiszteletdíjas polgármes­ter is lemondott. Az időközi vá­lasztás július 30-án lesz Zics- ben. K.J. — A munkaerőpiaci bizottság munkaadói oldala több szakmai kifogást is felsorolt — tette hozzá Svajda József, az egyez­tetéseken részt vevő MSZOSZ szakszervezet somogyi elnöke. — Ezek szerint teljes mérték­ben privatizált cégeknek elvi okokból sem szívesen adnak az adófizetők pénzéből. Másod­sorban a jelenlegi tulajdonos olyan, viszonylag alacsony árért jutott az üzemhez, ami a támogatásnak szintén ellent­mond. A bizottság tagjai azt sem feledték, hogy a kombinát egyszer már kapott 130 millió forintot, ami a vállalatot nem segítette ki a kátyúból, de az is az anyagi segítség ellen szólt, hogy Kaposvár körzetében a munkanélküliségi ráta kisebb mint az országos átlagnál, így az ország keleti és északi vidé­kei a támogatásoknál prioritást élveznek. Böröcz Lajos, az <üzem igaz­gatója szerint, ha kedvezőtlen döntés születik, akkor a 196 ki­értesített dolgozó nagy részét hamar el kell küldeni, az igaz­gató azonban nem árulta el, hogy pontosan hány dolgozó­nak kell megválnia állásától. Németh György, a szakszer­vezet és az üzemi tanács veze­tője több levelet írt már az ügy­ben az olasz tulajdonosoknak. Mint elmondta: a szakszervezet mindent megtett azért, hogy a dolgozókat ne küldjék el. így abban is megegyeztek a vállalat vezetőivel, hogy ha az üzem résztámogatást ad, akkor ará­nyosan kevesebb dolgozónak mondanak majd fel. Az kima­radók számár azonban a bér­emelés kérdése szintén nem el­hanyagolható. A húskombinát fizikai dolgozóinak átlagbére jelenleg bruttó 21 ezer forint. — Legkevesebb huszonöt százalékos béremelést szeret­nénk kiharcolni — mondta Németh György. — Amint vég­leges válasz születik a bértá­mogatás ügyében, tárgyaláso­kat kezdeményezünk majd a fi­zetésemelésről. Értesülések szerint a megma­radó dolgozók körében forró a hangulat. Ha a szakszervezet a béremelést egyeztető megbe­széléseken nem tudja kihar­colni, akkor a munkások a leg­végső lehetőségtől, a sztrájktól sem riadnak majd vissza. Barna Zsolt Elköszönt a zicsi jegyzőnő NŐNAPI AKCIÓ QUICK SCHUH CIPOBOJBAN! Amíg a készlet tart minden cipőre 50% SHGSDMÉNY! Kaposvár, Fő u. 25. (74509) Apa és fia drámai küzdelme a bíróságon A Somogy Megyei Bíróság dr. Makai Lajos tanácsa emberölé­sért a 25 éves ifjú Kalányos Já­nost (tettesként) 11 évi, a 42 éves idős Kalányos Jánost (bűnsegéd­ként) 6 évi, 6 hónapi börtönre ítélte. Az utóbbinak le kell tölte­nie a Marcali Városi Bíróság ál­tal hozott 8 hónapi (két évre fel­függesztett) szabadságvesztést is. Meg kell fizetniük a mintegy 300 ezer forint bűnügyi költsé­get. Az ügyész 3 nap gondolko­dási időt kért, az apa és védője felmentésért, a fiú és védője eny­hítésért fellebbezett. Somogyfajszon tavaly október 25-én otthonában megfojtották idős Garai Máriát. Nem sokkal a bűncselekmény után a marcali rendőrök bilincse kattant a so- mogyfajszi Kalányos János és fia: ifjú Kalányos János csukló­ján. A mindvégig sírógörcsök között valló apa ártatlannak mondta magát. Azt állította: fia akaija bemártani. A fiú viszont sokáig fenntartotta: apja kezde­ményezésére vett részt a bűncse­lekményben. Huszonhárom óra körül zörgetett be Garai Máriá­hoz. Éhségre hivatkozva zsíros­kenyeret kért tőle. Az asszony kinyitotta az ajtót. Ők behatoltak a házba. Majd apja párnát nyo­mott az idős nő arcára, és addig szorította, ameddig életjelt adott. A halott nőt lemeztelenítve meg akarta erőszakolni. Közben apja értékek után kutatott. A kutyák erősen ugattak. A szobában pénzt szórtak szét, majd elmene­kültek. A több tárgyalási forduló alatt apa és fia között drámai küzdelem bontakozott ki a bűn- cselekményben való részvétel körül. Idős Kalányos elismerte ugyan, hogy a kutya a kalapácsá­ról vett szagminta alapján hosszú kilométerek megtétele után az ő udvarán „cövekelt le”, ám sze­rinte ezt a rendőrök akarták így. Először azért vallotta, hogy a gyilkosság helyszínén járt, mert a családját féltette a bezárás- tól(?). A börtönből fiával együtt leveleket írogattak a bíróságnak, amelyekben másokat (egyszer a fiú az apját is) vádoltak. (Kapott levelet az apától dr. Paskai László bíboros prímás is.) Ké­sőbb a fiú — ki tudja miért — kezdte apját menteni. A bíró ügyes taktikájának köszönhetően végül ifjú Kalányos megingott. Levélben és szóban is közölte: ő fojtotta meg az asszonyt, akit (apját ismét mentve) egy falube­lijével keresett fel. Dr. Dér Mi­hály főügyészségi ügyész bizo­nyítottnak látta: mind az apa mind a tekergő életet élő fia részt vett a bűncselekmény elköveté­sében. Ám a vádirattal ellentét­ben nem az apa, hanem a fia ölt. Harmadik személy részvétele ki­zárt. Idős Kalányos védője: dr. Sántha István azt kérte: bizonyí­tékok hiányában mentsék fel vé­dencét. Dr. Jegesi András ifjú Kalányos védelmében a fiú be­ismerő vallomására hívta fel a fi­gyelmet. Ifjú Kalányos János az utolsó szó jogán azt mondta: „Bíró úr mást nem csináltam csak megfojtottam az asszonyt.” Hát igen! Ézért „csak” 11 évet kell ülni. Szegedi Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom