Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-04 / 54. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1995. március 4., szombat Két kutató utazásai, időben és térben Csontok, szőnyegek korfaggatói A nemzetközi régészkongresszus egyik színhelye Amikor dr. Költő László ré­gész, jó másfél évtizede a so­mogyi múzeumigazgatóságra került, a fiatal kutatót úgy mu­tatták be, mint aki szívesen te­kint ki a hagyományos archeo­lógiái műhelyből. Olyan nagy véletlennek tehát aligha ne­vezhető, hogy összeakadt ké­sőbb az akkori megyei tanács tudományos titkári posztját is betöltő, ugyancsak fiatal ag­rárkutatóval, dr. Csapó János­sal. A régész és a természettu­dós „betájolt” egy közös prob­lémát, az ősi csontleletek kor­meghatározását, és sok más fontos dolguk mellett az agrá­regyetem kémiai intézetében hozzáláttak a kísérletekhez. Ma Dr. Csapó János az agrár- tudományok kandidátusa, az egyetem docense, dr. Költő László a megyei múzeum ré­gészeti osztályvezetője akik­nek egyébként is nevük van a szakmában, a „korfaggató együttműködés” azonban kü­lön is hírnevet alapozott. Ilyenkor jön a kérdés: miről is van szó kérem? Talán meg­bocsátható leegyszerűsítéssel, arról, hogy a hajdanvolt élő szervezetek aminosavtartalma a halál után bomlani kezd, múlnak évszázadok és évezre­dek, s keletkezik egy másik aminosav, a korábbi „ellen­tettje”, amely évszázezredek múltán is „válaszoF’a kutató faggatására. Válaszol arra, hogy mikor „működött” az a másik aminosav, abban a szer­vezetben, amelyből csak egy parányi lelet maradt. „Pofo­negyszerű nem?”- kérdezte dr. Csapó János, aztán talán értet­lenkedő tekintetemet látva, hozzátette: olyan ez, mint ami­kor reggel borotválkozás köz­ben az ember tükörben szem­léli magát, minden a helyén van, csak éppen fordítva. Ki­rukkoltam gyorsan a kérdéssel: hasonlóképpen van ez a sző­nyegek esetén is? Hát... - némi fejvakarásos válaszképpen - elmondták, hogy lehet éppen analógia, csak azért az egész más. Mindegy, a lényeg ért­hető volt: a gyapjú hajdani összetételének változásaiból egész pontosan lehet következ­tetni a korára. Amely nem csak a múzeumban, hanem a mű- kersekedelemben sem mellé­kes körülmény...A megvalla­tott idő a szőnyeget repülővé változtatta számukra a múlt decemberben , amikor-mint lapunkban is megírtuk - „összpontosított” központi, megyei és helyi támogatás által lehetővé vált, hogy részt ve­gyenek Indiában, az Új-Delhi­ben rendezett archeológiái vi­lágkongresszuson előadóként. A két kutató találkozásait mostanában érthetően feltöltik az indiai szép napok, fotóal­bumokat lapoznak, elkészült az általuk forgatott videofilm. Útiélmények garmadája kí­nálja magát újbóli felelevení­tésre, a túláradó indiai vendég- szeretet felidézésére egy végle­tes arcait felmutató világból, s a túláradó szervezetlenségre, már amit a kongresszust illeti. Mert okkal remélték, hogy időben megtudják, hogy mikor kell a két előadást megtartani a csontleletek illetve a szőnye­gek kormeghatározásáról, sze­rencséjükre a megelőző nap délutánján azért már tudták... Aztán látták kinyomtatva is a kongresszusi kiadványban mondandójukat, azonban egyetlen példányhoz sem sike­rült hozzájutni, máig sem. Milyen volt a visszhang, a szakmai fogadtatás? A kutatók egyike sem dicsekvő termé­szetű , az azonban kihámoz­ható az utalásaikból, hogy je­lentős sikert arattak a régészek körében. A heidelbergi egye­tem egyik professzora, a neve­zetes Max Planck Intézetből érdeklődött, hogyan lehetne Kaposváron egy leletmeghatá­rozó bázist kialakítani. Dr. Csapó János tömör álláspontja: lehet, csak pénz jöjjön a szán­dékhoz... Alig hangzik el a pénz, mint hajdani-mai tudo­mányos tanácsadó a kaposvári és a megyei önkormányzat mellett, s a tudományos kutatá­sokat elősegítő alapítvány ku­ratóriumának elnökre, máris „hazai” teendőkre fordítja a szót. Arra, hogy egy nemzet­közi tanácskozáson való rész­vétel, némely szaklapban a publikálás is, a disszertációk pusztán „technikai” előkészí­tése milyen sokba kerül, s jó, hogy létrehoztak Somogybán egy ilyen alapítványt, s még jobb lenne, ha működését most a választásokat követő ciklus­ban is folytatni tudná... A régi ismeretség okán aligha kell a kandidátus kolle­giális szándékát nevekkel hite­lesíteni, inkább afelől faggató- zom, hogy merre tovább együtt. Némi hümmögés árán kiderül, hogy bizony a csontle­letekkel még korántsem végez­tek, sőt, szeretnék fülöncsípni bennük a mind közelibb időt. Vagyis olyan korok leleteit vallatni, mely korokról más források is szóra bírhatok már, s a régész számára igen fontos összehasonlításokra adnak módot...A kérdésre, hogy a sa­játos „viselkedésű” aminosa- vak milyen akadályt jelentené­nek, a válasz éppen a feladat izgalma, hogy megoldható lenne, csakhogy ez igen drága. S ezzel szemben, dr. Csapó Já­nost idézve: „Szegények va­gyunk, mint a templom egere... ” Pedig ahogy hallga­tom őket, nem lenne nagy bű­vészmutatvány tőlük az sem, hogy egy 9-10. századi temp­lom egerének a korát meghatá­rozzák. Tröszt Tibor Pozsgay: „Nem félni” (Folytatás az 1. oldalról) — Miről beszélt a megye és a város vezetőivel? — Barátaimmal és a ka­posvári s a somogyi közélet vezetőivel való találkozás nekem kell elsősorban, hi­szen szükségem van tapasz­talataikra, ismereteikre, a szemnyitogató élményekre, ha egyszer ismét a közélet­ben akarok tevékenykedni. Szita Károly kaposvári pol­gármester terveiről fontos gondolatokat hallottam, és a bizakodás, amely tük­röződött szavaiból, engem is némi optimizmussal tölt el. Főleg azzal a reménnyel, hogy ha az önkormányzatok megerősödnek, akkor nem a kormányválságok rettegé­se fogja a politikai tudatot irányítani, hanem az öntu­dat. — Mit jelent önnek a po­litikai kisebbség? — Az a véleményem, hogy nem ott van demokrá­cia, ahol a többség uralmát meg tudják teremteni, ha­nem ott, ahol a többség uralmától meg lehet védeni a kisebbséget. Ahol tehát az egyén szabadságát alkotmá­nyos biztosítékok támaszt­ják alá. Ekkor már nem civil kurázsi dolga, hogy a ki­sebbségben lévő ki meri-e nyitni a száját, hanem a leg­természetesebb dolog a vi­lágon. Én is Bibóval értek egyet, aki azt mondja, „a demokrácia annyit jelent: nem félni”. — Az alapszerződések megkötéséről szólnak most a hírek. — Mindenképpen egyet értek azzal a törekvéssel, hogy a megbékélést kell a közép-európai térségben szolgálni, mert ez elvezethet egy közép-európai szolidari­táshoz. Ebből a szempont­ból Magyarországnak is sorskérdése a szomszédok­kal való együttműködés. Ugyanakkor ez nem járhat önfeladással, az identitá­sunk lerombolásával. Éppen ellenkezőleg, felelősségvál­lalással kell járnia a határon túl élő magyarságért. (Balassa) A több pénz is kevesebb Az eddiginél több pénz jut a munkanélküliek elhelyezkedé­sét, képzését segítő megyei programokra. A megyéknek előzetesen jóváhagyott 8 milli­árd forintot 10 milliárd forintra emelte fel pénteki ülésén az Ér­dekegyeztető Tanács munkae­rőpiaci bizottsága. A keret így is messze elma­rad a megyei programokra múlt évben felhasznált 13,2 milliárd forinttól. Budapesten tavaly 1,6 milliárd forintot költöttek kü­lönféle úgynevezett aktív esz­közökre. Az idén, a most jóvá­hagyott 341 millió forintos többletkiegészítéssel is, csak 1,3 milliárd forintra számíthat­nak. Borsod megyében ugyan­csak 1,6 milliárd forint körüli összeget fordítottak helyi prog­ramokra, ebben az esztendőben viszont, a most jóváhagyott 61 millió forintos kiegészítéssel együtt is csak 1 milliárd forin­tot használhatnak fel. KAMATEMELÉS! Az 1995. március 1-től érvényes új kamatok: Értékpapírok Kamatmértéke Aquincum Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat évi 10 % Kamatprémium évi 20 % összesen évi 30 % Aquincum Értékjegy II/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat évi 10 % Kamatprémium évi 18 % összesen évi 28 % Lakossági betétek Kamatmértéke Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő évi kamat 1 hó 21-24 % 2 hó 22-24.5 % 3 hó 23-25.5 % 6 hó 24-26 % 9 hó 24-26 % 12 hó 24.5-26.5 % 18 hó 25-27 % Takarékjegy A/l a fenti kamatmértékek az 1995. Lekötési idő 3 hónap évi 25 % március 1. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától függ. Takarékjegy B/l Lekötési idő 6 hónap évi 26 % Budapest Bank Rt. Dunántúli fórum a mezőgazdaságról Az agrárgazdaság jövőképe, az arra épülő stratégia és kon­szenzus ma még hiányzik - hangoztatta Láng István aka­démikus a tegnap tartott dél­dunántúli regionális mező- gazdasági fórumon Pécsett. A pártok szellemi műhelyei, a kormány készülő modernizá­ciós programja és az illetékes tárcák már foglalkoznak a feladattal, de felelősségteljes munka vár a tudományok művelőire, a kutatókra, az ok­tatókra, az agrárközgazdá­szokra is, teendőik összekap­csolását szolgálják a regioná­lis fórumok. / MAV-szerep a tömegközlekedésben A Magyar Államvasutak je­lentős szerepet játszhatna a főváros tömegközlekedési gondjainak megoldásában - jelentette ki Vizsy ferenc, a MÁV budapesti üzletigazga­tóságának vezetője pénteken, a vállalat központjában ren­dezett szakmai fórumon. Mint elmondta: a két világháború között már jól vizsgázott kör­vasút összeköttetést teremt­hetne az egyes peremkerüle­tek között, és lehetővé tenné, hogy a tranzitforgalom elke­rülhesse Budapest központját. Díj a zalai gyermekekért A felnövekvő nemzedékek nevelésében, a szellemi érté­kek megőrzésében kimagasló teljesítményt nyújtó két peda­gógus és hat közösség munká­ját a „Zalai Gyermekekért” díjjal ismerte el tegnap a Zalai Gyermek és Ifjúsági Alapít­vány kuratóriuma. Kurucz Mária Katalin, a Notre Dame tanító apácarend főnöke, nyu­galmazott magyar-német szakos tanárnő a zalaeger­szegi Mindszenty József Álta­lános Iskola alapításában vál­lalt szerepéért kapta a díjat megtestesítő plakettet. Inkubátorház vállalkozóknak i Kezdő vállalkozók támogatá­sára úgynevezett inkubátor­házat avattak pénteken Szombathelyen. A helyi vál­lalkozói központ és alapít­vány a korábbi Munkásőrség raktárépületét alakíttatta át műhelyeknek, irodáknak, amelyekben egyelőre kilenc - pályázatot nyert - induló cég kezdheti meg működését. Törvényjavaslat a közbeszerzésről Elkészült s tegnap megkapták a parlamenti képviselők a közbeszerzésről szóló jogsza­bálytervezetet. A közbeszer­zések szabályozására azért van szükség, hogy áttekinthe­tőbbé, hatékonyabbá váljon az államháztartás vagyongaz­dálkodása és a különböző vá­sárlásoknál - szállítók verse­nyeztetésével - lényegesen alacsonyabb árakat érhesse­nek el. Ennek megfelelően a készülő törvény előírja a ver­senyeztetést, az átlátható eljá­rást. Szeminárium a biztonságról Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlettől az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetig a budapesti csúcs után cím­mel rendezett tegnap szemi­náriumot a fővárosban a HM Stratégiai és Védelmi Kutató- intézete a francia Nemzetközi Béke és Biztonsági Akadémi­ával közösen. Az angol nyelvű szakmai tanácskozá­son Gyarmati István nagykö­vet és Victor-Yves Ghebali, a genfi egyetem professzora tartott vitaindító előadást. A résztvevők értékelték, hogy a szervezeti változás milyen mértékben segítette az EBESZ munkáját. Újabb heroinfogás Nagylakon Egy héten belül immár har­madik alkalommal találtak neroint a nagylaki határállo­máson. Egy Frankfurtig köz­lekedő török autóbuszban bukkantak a határőrök kábító­szert kereső kutyák segítsé­gével 47.70 kilogram nagy­tisztaságú heroinra. A lefog­lalt kábítószer feketepiaci ér­téke csaknem másfél milliárd forint. A drogot egy török ál­lampolgár kézipoggyászában, fűszerek között elrejtve talál­ták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom