Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-01 / 51. szám

1995. március 1., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Felsömocsolád fiataljai — Szerencsére megállt az el­vándorlás a faluban — mondta Csernyák Lajos, Felsömocsolád polgármestere. — Két fiatal pedagóguscsalád is vásárolt há­zat a községben, és ez távlato­kat jelent. Hogy itt maradnak az emberek, azzal is magyaráz­ható: sem a környéken, sem pe­dig Kaposváron nem tudnak el­helyezkedni. A lét talán nehe­zebb a városban. A 610 lelkes település tesz azért, hogy megtartsa lakóit. Az önkormányzat lakásvásárlás­hoz, -építéshez és -bővítéshez kamatmentes kölcsönt nyújt. Tavaly 600 ezer forintot „osz­tottak” szét, az idén ez az ösz- szeg némiképp emelkedett; 800 ezer forintot fordítanak majd e célokra. A kérvényezők — személyenként — 80-100 ezer forintra számíthatnak; így 6-10 család anyagi gondjai enyhül­nek. A polgármester elmondta: eleinte csak lakásvásárlásra tudtak támogatást adni, most viszont a komfortfokozat emel­kedése is nyomós érv a kölcsön odaítélésénél. Mert hiába a kerti a csap, ha nincs fürdő­szoba... Általában olyan személyeket utasítanak csak el, akiknél úgy látják: nincs biztosítva a vissza­fizetés. A havi törlesztőrészlet egyébként 2-2500 forint. A százezer forintos kamatmentes kölcsön visszatérítési ideje: öt év. L. S. Rügyfakadás előtt Fonóban A téesz biztonságot adott — Külföldiek ácsingóznak a zsíros földekért Az első ülést a kocsmában tartották Patcai kerítésfaragó Fonóba is belopakodott a ta­vasz. A csupasz ágú fák tövé­ben gazdák tüsténkednek. A tes­tesebb férfi alatt meg-megbillen az ingatag lajtorja; felesége óvó tekintettel vigyázza. Ameddig a szem ellát, szépen művelt föl­dek szegélyezik az élet munká­jával fölépített házat. — A gyümölcsöst már meg­metszettük, most itt a ház előtt kell egy kicsit megritkítani az ágakat — mondja Juhász Já­nos, miközben keze alatt zizeg az éles acélfűrész. Az asszony tengerzöld sze­mében öröm csillan, ahogy a veteményre terelődik a szó. A koraiakat — káposzta, zöldség­félék — már elvetették, a 2300 négyszögöles telek azonban még munkáskézre vár. — Mindketten rokkantnyug­díjasok vagyunk, ezért bérmun­kában műveltetjük meg a földet. A téesz még talpon van és bí­zunk benne, hogy úgy is marad — mondja, miközben a lehul­lott, száraz gallyak után nyúl. Még nem tudják, hogy mennyi­vel lesz drágább az idén a föl­dmunka. Tavaly 10 ezret fizet­tek a szántásért, vetésért, kom­bájnolásért. Talán ha kétezret még rászámolnak, az idén is elég lesz. — Még mindig megéri a té- eszben maradni — mondja a ház ura —, mert az onnan ka­pott 50 mázsa kukoricával föl tudjuk nevelni az állatokat. Hogy mi lesz a földekkel? Nem sok jót várunk. Most lesz a föl­dkiosztó gyűlés, és valószínű, hogy ugyanúgy járunk, mint a kisgyalániak: senki sem ott kapta meg a földjét, ahol annak idején birtokolta. Sokan vannak olyanok a téeszben — akár a A gyümölcsös után a ház előtti fákon a sor feleségem —, hogy egy hold földjük sem volt, mégis automa­tikusan kapnak 30 aranykoro­nányit. S lehet, hogy az övék lesz a terület színe-java. Az lenne az igazságos, hogy min­denki ott kapná a földjét, ahol ősi jussa volt. Nekünk minde­nünk a téesz; itt dolgoztuk le a fiatal éveinket, itt kaptuk meg a háztájit. Mi lenne velünk nél­küle? — Sokan, köztük külföldiek is megvették már a kárpótlási FOTÓ: KIRÁLY földterületet — replikáz az asz- szony. — Aki többet ígér, azé lesz a jaVa. Mi marad a téesz- nek? Ha a külföldieknek adják a legjobbakat, akkor mi sem kap­juk meg a fejenkénti 25 mázsa háztájit. A lányunk főiskolán tanul, mindent meg kellene spó­rolnunk. Fonóba csöndesen beköszön­tött a tavasz, csak az emberek lelke háborog. Féltik a földet, féltik a jövőjüket. (Várnai) Amikor négy éve az első patcai képviselőtestület összeült, a kocsmában kellett ülésezniük, mert nem volt más hely a ne­mes feladatra. Egyik első hatá­rozatuk érthetően az volt, hogy mielőbb épüljön meg egy taka­ros polgármesteri hivatal. S ha már hivatalt építettek, a temp­lommal átellenben tették, hogy valamiféle faluközpontot is kia­lakítsanak. Ezt az azóta már elkészült takaros faluházán mesélte el Bellái József, Patca 72 éves, másodszor is megválasztott polgármestere. Ahhoz képest, hogy Patca egyike a legeldugottabb somo­gyi falaknak és ahhoz képest, hogy a hajdani több mint há­romszáz lakosból mára már jó ha hetvenen maradtak, a patcai polgármesternek nincs rossz kedve. — Akkor kell bizakodni — mondja —, amikór rossz idők járnak, mert utána jó idők­nek kell következniük. Nem lá­tom értelmét keseregni, mert at­tól úgy sem lesz jobb. Teszem a dolgomat. Es ennek a dologtevésnek köszönhetően ma már vezeté­kes vizet isznak a faluban, megépült a tűzoltószertár is, és nemrég újították fel a templo­mot mintegy 3 millióért. A szé­pen faragott kerítés a polgár- mester kezemunkája. Szeret a fával dolgozni, ottjártunkkor éppen az épülő ravatalozóhoz faragta a szelementartó geren­dát. — Ha valaki meghalt, a szomszéd községek ravatalozó­iba kellett átvinnünk, aztán el­temetni meg visszahoznunk. Az előző testület idején kezdtük el a ravatalozó építését, és talán idén be tudjuk fejezni. Hogy én faragom hozzá a tartógerendát, nincs abban semmi. Aki falun Bellái József: „Van, akinek tetszik, amit faragok...” éli le az életét, előbb-utóbb megpróbálkozik a faragással. Aztán az egyiknek jobban megy, a másiknak kevésbé. Van, akinek tetszik, amit fara­gok. Bellái József egyetlen bá­nata, hogy fogy a falu. 67 ál­landó lakosa van Patcának, kö­zülük 23-24 nyugdíjas. A kevés fiatal is elmegy innét — mondja —, mert nem tud meg­élni. Próbálkoztak a földvissza­vétellel. De kinek van manap­ság pénze gépet venni? — só­hajt nagyokat. — Nem is vetet­tünk ki semmilyen adót, mert- hát nincs értelme. A szomszédos Szennába nemrég vezették be a gázt. A polgármestertől arról érdeklő­dőm, hogy mikor ér a vezeték Patcára? — 1996-nál korábban aligha — mondta a polgármes­ter. Idén a telefonhálózat bőví­tésére kell a pénz, és telefonra meg gázra nem futja egyszerre. Nagy László Ecseny nem kecsegtet... — Ecseny annyira hátrányos helyzetben van, hogy ötven év múlva érjük csak el azt a szintet is, amelyet már a környező na­gyobb települések elértek. Schneiker János polgármes­ter indokolja is állítását. Mint mondja a község zsáktelepülés. Igái légvonalban itt van három kilométerre a szomszédban. Mégis, ha Igalba akarnak el­jutni, előbb be kell utazniuk Kaposvárra. — Az egyetlen munkalehetőség Ecsenyben a helyi szövetkezet. Ha létezne egy összekötő út Igallal, sokkal több lehetőség nyílna meg az ecsenyiek előtt. Az összekötő út azonban legkevesebb 12 mil­lióba kerülne. Honnét vegyen egy ilyen kis község, mint a miénk ennyi pénzt? Az éves költségvetésünk sem lenne elég rá! A másik gondjuk, hogy rendkívül széttagolt a település: Ecseny területe nagyobb, mint Memyéé, de itt csak 426 ember lakik, Memyén pedig jóval több ezernél. A település szét­tagoltságáról sokmindent el­árul, hogy a nemrég elkészült vízvezetékhálózat több mint 13 kilométer hosszú lett. Egyéb­ként a vezetékes víz az új kút fúrásával összesen 13 millió fo­rintba került, és a megyében itt a legolcsóbb a víz: 36 forint. — Nyolcszáz éves a falu, de ezidáig nem sikerült lekövezni az útjait. Arról, hogy egyszer szennyvíztisztítónk legyen, nem is merünk álmodni. Ami­ről merünk, az jó út, és talán a tartályos gáz — gondolkodik hangosan a polgármester. Arról is beszél, hogy mit vé­geztek ezidáig: az óvodát mos­tanra sikerült elfogadható álla­potba hozni. 18 kicsi tölti itt napjait. Az önkormányzat ma­gára vállalta az óvodások és is­kolások étkeztetésének finan­szírozását. Két éve falugond­noka is van Ecsenynek, az ő feladata többek között az idő­sek étkeztetése, a gyerekek is­kolába szállítása. Ehhez a falu Hollandiából hozatott 1 millió 200 ezerért egy 9 személyes mikrobuszt. (Nagy) Jegyzőpercek Sántoson Egyre színesebb a sántosi klub élete. A falu lakói hamarosan rendszeres programokra is be­térhetnek a klubba, ahol a pol­gármesterasszonnyal beszél­gethetnek ügyes-bajos gondja­ikról. A falu jegyzője pedig a „Jegyzőperceken” próbál a hozzá fordulókon segíteni. Vízmű épült Pálmajorban Elkészült Pálmajorban a vízmű. Az elkezdett munkákat az kés­leltette, hogy a vízminta-elle­nőrzésnél kiderült: vastalaní- tóra van szükség. Ezért csak a napokban adhatták át a mintegy 15 millió forintos beruházással készült vízmüvet, amely meg­oldja a környék vízellátását. A víg poéta emlékére A nagybajomi Csokonai napo­kon vers- és prózamondó ver­senyt is rendeztek a víg poéta nevét őrző általános iskolában, amelyen a kömyékbéli iskolák tanulói is részt vettek. A két ka­tegóriában meghirdetett ver­seny legjobb versmondója — az alsósok közül — a somogy- sárdi Dautch Katalin és Zámbó Balázs lett. A második díjat a somogysárdi Semperger Zsuzsa és a kaposmérői Kiss Eszter kapta. A legjobb prózamondó a böhönyei Beck Zoltán és a ka- posfői Schulcz Roland volt. A nagybajomi Bangó Sándor és a kaposmérői Győr Dávid máso­dik lett. Vígjáték és zene a faluesten Faluestet tartottak Bodrogon, a községi művelődési házban. A zenés, táncos műsor mellett egyfelvonásos vígjátéknak is tapsolhatott a bodrogi közön­ség, amely megtöltötte a néző­teret. A műsort a falu fiataljai, és lélekben fiataljai készítették. A fellépők között ott volt a képviselőtestület több tagja is. A falu lakói — a sikeren fel­buzdulva — azt tervezik, hogy hagyományossá teszik az ilyen bemutatkozásokat. A bodrogiak Menedéke Az osztatlan iskola is vonzotta Ficsór Anitát — Ahová eddig jártam iskolába, ott a gyerekek gyakran vereked­tek és csúnyán beszéltek. Az ala­pítványi iskolában, ahová most járok, a gyerekek figyelnek egy­másra — mondja László Attila, foglalkozására nézve másodikos. Az iskola, amiről beszél, ta­valy szeptember óta működik Bodrogon, és a Menedék Alapít­vány működteti. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy itt csupa angyalka ül a padokban, ez kide­rült az alatt az idő alatt is, amit ott töltöttünk. De tagadhatatlan, hogy — talán a kis létszám teszi — ezek a gyerekek sokkal ke­vésbé ördögök, mint körzeti isko- lákbéli kortársaik. 15-en járnak az alapítvány is­kolájába. Zömmel alapítványi gyerekek, mindössze egy falusi kislány van köztük. Szenyéri Ni­kolett egyáltalán nem bánta meg, hogy a többi falusi gyerektől elté­rően itt kezdett évet szeptember­ben. Javult a tanulmányi eredmé­nye, és jobban megértik egymást — mondja. Mint kiderült, annak ellenére, hogy összevont iskola az alapítványi, jövőre további há­rom bodrogi család szeretné ide­járatni csemetéjét. A kislány elmondta, három év­folyam tanul közös tanulócso­portban, a negyedik osztályt mindössze egy kislány képviseli. Keresztény alapítványról lévén szó, az iskolásoknak bibliaórájuk is van. Ficsór Anita, az iskola egy szem képesített pedagógusa Du- naharasztiból jött. Arra a kér­désre, hogy mi vonzotta ide, hi­szen azelőtt azt sem tudta, hogy létezik Bodrog, elmondta: a leg­vonzóbb számára az itt végzett szociális munka és az iskola kis létszáma volt. így rendkívül ha­tékonyan lehet dolgozni. — Van olyan elsősünk, aki hagyományos FOTÓ: KIRÁLY iskolában évet ismételne, itt vi­szont nincs vele semmi prob­léma. Ennyit jelent, hogy többet foglalkozhatunk egy-egy gyerek­kel. (Nagy) Szentmárton csendje Szilvásszentmárton modem, épülő házai fejlődő, szépülő falut sejtetnek. Horváth Ist­vánná polgármester szerint az elmúlt négy évben valóban szembeötlő volt a fejlődés. Néhány éve még vízvezeték sem volt a településen. Azóta ez megvalósult, sőt épült egy gázcseretelep, ravatalozó, és egymillió forintot fordított az önkormányzat útépítésre. Már telefon is van. — Az előttünk álló négy évtől nem várok sok jót — mondja a polgármester. — A mintegy hatmillió forintos költségvetésünk felét az in- • tézmények fenntartására for­dítjuk, további félmilliót pe­dig szociális támogatásokra. A faluban sok az idős ember, közülük öten kaptak tavaly közgyógyellátási igazolványt, sokan rendszeres támogatást. A gyerekek Szennába járnak iskolába, számukra az ön- kormányzat a tankönyvvásár­lást és a buszbérletet teljes összeggel, az étkezést 50 szá­zalékkal támogatja. Sokan építkeznek itt, a la­kásépítéseket azonban nem tudja támogatni az önkor­mányzat. Mégis ide vonzza a fiatalokat a város közelsége, a csendes, nyugodt környezet. A 190 lakosból 80 fiatal. Saját maguk szerveznek programo­kat a faluházban; hetente van diszkó. Kellene egy mozi is, ahol legalább havonta egyszer peregne a film. Mivel havonta csak egyszer rendel helyben az orvos, azt szeretnék, ha he­tente jönne a doktor. (Jakab)

Next

/
Oldalképek
Tartalom