Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

1995. március 28., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Megmentésre váró somogyi kisvasutak (Folytatás az 1. oldalról) Somogybán három olyan kis­vasút van, amely megmentésre vár. Az erdészet mesztegnyői vasútja kifejezetten áruszállítási célokat szolgál, jóllehet 1961 óta korlátozott közforgalmú vasútként is szerepel. A Mesz- tegnyőt Felsőkakkal összekötő 9 kilométeres szakaszt az erdé­szet most felújítja, ezért az idén még nem tartják meg a Kisvas­úti napot, csak 1996-ban. Mivel ez a vidék a Balaton hátországa, és a pálya vadregényes vidéke­ken át vezet, megfelelő rek­lámmal vendégeket lehetne ide csalogatni. Nyugat-Európában nagy hagyományai vannak az ilyesfajta turisztikának, s első­sorban a kisvasutak szerelmesei jöhetnének számításba, de mel­lettük más ország-világjárók is. A kaszópusztai 8 kilométeres vonal a másik, ez a pusztát és Szentát köti össze. 1962-55 kö­zött épült ki, 1961 óta van köz­forgalmú szerepe, jóllehet a honvédség kezeli. A teherszállí­tás 1985 óta szünetel, s ezért nagy jelentősége lehetne a tu­risztikai személyforgalomnak. Már csak azért is, mert ez ter­mészetvédelmi terület és a tájat a vasút bekapcsolásával kí­mélni lehetne a benzingőzöktől, ugyanakkor ez a szép érték nem maradna rejtve az érdeklődők előtt. Sajnos, a kaszói állomás­főnökség egyelőre nem nyilat­kozott, hogy mikor akaiják megrendezni saját kisvasúti napjukat. A somogyi kisvasutak legis­mertebbje a Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút, amelynek 15 kilométeres szakasza Fenyvest köti össze Csisztafürdővel, egy másik 14 kilométeres vonal pe­dig Fenyvest Somogyszentpál- lal. A MÁV még a két világhá­ború között épített ki először egy 4 kilométeres pályát a Hu­nyadi család Imre-majori birto­káig, majd a háború után több­szöri hosszabbítás után 86-ban mehetett a vonat egészen Csisz- tafürdőig, amely akkor már egyre inkább idegenforgalmi központtá nőtte ki magát, s a poros, rossz időben használha­tatlan országutak miatt a vonat­közlekedés jelentette az egyet­len összeköttetési lehetőséget a civilizációval. Sajnos, a MÁV helyi illetékesei sem döntötték el saját kisvasúti napjuk idő­pontját. Polesz György SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Gyökerek Néhány éve — a rendszerváltás politikai váltólázának mellék­hatásaként — divattá vált a szobordöntögetés. Akkoriban „ha­nyatt estek” a forradalmárok, akármilyen ügyért harcoltak is. Emberek és szobrok egyaránt gyanúsak voltak. Igaz, utóbbiak nem váltottak félelmükben köpönyeget. Ma új forradalom zaj­lik az országban, amelyet a pénz urai diktálnak. Sok emberöltő- nyi időszakra eldől most: kiből lesz tulajdonos, kiből kiszol­gáló. Siófokon tegnap fölállították a vasútállomás előtti parkban a város díszpolgára, Varga Imre „szoborcsoportját” (amit Ka­posvárról elbontottak). Három bronzalak kíséri figyelemmel a Baross Gáborról elnevezett közterület járókelőit. Á művész a családtagjairól, tanítójáról mintázta őket. Mégis indulatokat keltettek korábban. (Talán azért, mert a bronzot többféle ke­mény anyagból gyúrják össze.) Varga Imre addig pótolgatta hegesztéssel a három alak lábát, amíg alkalmassá nem váltak arra, hogy a Balaton-parti földben meggyökereddzenek. A Kaposvárról elcipelt Lenin a raktárban maradt, társai azonban (minden korok egyszerű emberei) a mának is üzenve állnak a tavaszi eső elé, a római katoli­kus templom és néhány fa árnyékába. Rajtuk az idő nem fog. Nem rozsdásodnak, csak a gondolat, ami korábban körülölelte őket. Az alakok a gondolataikat napról napra újrafogalmazó poli­tikusok fölött a távolba figyelnek. Mintha szomorúak lennének. Nem tudnak félve odébblépni. (Legföljebb ide-oda cipelik őket kívülállók. Olykor raktárakban porosodnak.) így is szépek. Belenőttek, belenőnek ezek az alakok akárki akarata ellenére a somogyi földbe. A fölállításkor, amit nem kísért zajos proce­dúra, feltűnően sokan tudakolták: mi lesz a hanyattfekvő, itt-ott becsomagolt szobrok sorsa. Apró betonkockákba süllyesztették a munkások a lábazatot, fölállítás közben. Nem ez fogja megtartani az alakokat, sokkal inkább a komoly gondolkodású környékbéliek emlékezete... Vásáron a felületkezelők Megyénket egyedül képviselik a budapesti nemzetközi seregszemlén A kaposvári Galvanokem Kft egyedüli somogyi kiállítóként vesz részt a fővárosi tavaszi BNV-n. A gazdasági vállalko­zás legújabb termékeit mutatja be a szakmai közönségnek. A somogyi cég tisztítószer­gyártással és fémbevonat ké­szítéssel foglalkozik. A nem­zetközi kiállítókat is felvonul­tató rendezvényen a felületvé­delemhez szükséges alap­anyagaikat mutatják be. Ezek között természetesen helyet kapnak a közelmúltban kifej­lesztett gyártmányok is. Az ál­taluk előállított, speciális vegyszerekkel kezelt fém be­rendezéseket szemügyre vehe­tik az érdeklődők, a szakmai közönség. A gyakorlatban ugyanis sokkal inkább nyo- monkövethető, hogy milyen tulajdonsága van a kaposvári fémbevonatnak. Nagy Gyula, a Galvanokem Kft munkatársa elmondta: a társaság szempontjából fontos kitörési pontnak tartják a leg­nagyobb hazai szakmai vásárt. Legfontosabb céljuk, hogy termékeiket minél szélesebb vásárlói kör előtt ismertessék meg. A somogyi vállalkozás má­sik törekvése, hogy termékeik egy részét ezentúl exportálják. A külkereskedelmi kapcsola­tokban előnyben részesítik a keleti piacot, ezért elsősorban a szomszédos, közép-európai országokkal — Szlovákiával, A tisztítószerek ph-értékét vizsgálják fotó: kovács tibor Csehországgal Horvátország­gal — kereskednének szíve­sen. A mostani nemzetközi ki­állítás és vásár a kapcsolatfel­vételhez kiváló alkalmat biz­tosít a gazdasági társaság tö­rekvéseinek megvalósításá­hoz. (Harsányi) A megyei közgyűlés szaktanácsadással segíti a településeket A szeméttelepek fele illegális Somogy megyében 187 sze­métlerakó üzemel és ebből csak 91 engedélyezett, holott évente 550-600 ezer köbméter települési szilárd hulladék ke­letkezik. Ennek összegyűj­tése, ártalmatlanítása, a kommunális szolgáltatás csak a Balaton déli partján és a vá­rosokban biztosított. A lerakóhelyek többsége mind műszaki, mind hatósági szempontból szabályozatlan körülmények között üzemel. Kijelölésük után elmaradt a le­rakás technológiájának megter­vezése, sok esetben a védőtá­volságok betartása már nem biztosítható. Kaposvár szemét­telepe 1989-ben betelt, és a pénzhiányból adódóan egy ideig csak helyszíni bővítéséről lehet szó. — A tanácsi rendszerben ké­szítették el Somogy hulladé­kelhelyezési tervét. Az előké­szítésben minden érintett szer­vezet és szakhatóság részt vett — mondta Molnár István, a megyei önkormányzati hivatal területfejlesztési főosztályának vezetője. — A tervezés során a javasolt helyek kijelölésénél már kis körzeteket vettek figye­lembe. Sok olyan település van, amely önhibáján kívül nem tud lerakóhelyet létesíteni. A lakos­sági szilárd hulladékok össze­gyűjtése és ártalommentes elhe­lyezése a helyi önkormányza­tok feladata. Á megyei közgyű­lés műszaki szaktanácsadással ás a pályázatok elkészítésével segítette a településeket. Több esetben eredményesen vettek részt községek az országos pá­lyázatokon. Elkezdődött egy fo­lyamat, miszerint a szakhatósá­gok által javasolt és építési en­gedéllyel rendelkező helyen lé­tesültek ezek a lerakók. Hosszú távú megoldást az adhat, ha a kormányprogram biztosítja az anyagi támogatást ezekhez a beruházásokhoz. — Az illegális lerakóhelyek felszámolásához anyagi erőfor­rás kellene az önkormányza­toknak, a szakhatóságoknak pedig szigorú ellenőrzések so­rán kell fellépni azok ellen is, akik az engedély nélküli hulla­déktárolás felett szemet huny­nak — tudtuk meg Bajzik Mik­lós főtanácsostól. — 1995-től a 10 ezer lélekszámmal rendel­kező helységek pályázhatnak szilárd hulladék lerakóhely épí­tésére. A megyei településszer­kezetet figyelembe véve lega­lább öt községnek kell ennek érdekében társulni, de vannak olyan kis lélekszámú körzetek, ahol 15-20 önkormányzat ösz- szefogására volna szükség. Eh­hez azonban nincs meg a szük­séges szervező erő. (Boldizsár) Tavaszváró Csillagvár Szokásos téli álmából — lega­lább is részben — felébredt a balatonszentgyörgyi Csillagvár múzeum. Mint Bederics Csaba, az intézmény jelenlegi társ­üzemeltetője elmondotta, az ér­deklődésre tekintettel, a múze­umot a tervezettnél korábban, már március második felében kinyitották. Tavaly a régi harci eszközö­ket, egyenruhákat, fegyvereket bemutató múzeumot több mint húszezer látogató kereste fel, az érdeklődés gyakorlatilag kora­tavasztól az őszutói zárásig tartott. A múzeum emeletén al­földi kerámiák és mezőkövesdi népviselet bemutatását, a pin­cében pedig a letűnt idők borászati eszközeinek kiállítá­sát tervezik — természetesen tájjellegű kóstolókkal egybe­kötve. Minden ötödik a példamutató — A közigazgatásban dolgo­zók mintegy 15-20 százaléka nyújt kiemelkedő munkatelje­sítményt — ez a véleménye dr. Zsujfa Istvánnak, a Belügymi­nisztérium közigazgatási állam­titkárok. A neves szakember elmondta azt is: az, hogy az ál­lam által biztosított bérek 3 százalékát elvonják, minden va­lószínűség szerint leépítésekkel jár majd, elsősorban azonban — lehetőség szerint — a jelen­leg be nem töltött státuszokat kell felszámolni, illetve a nyugdíjba vonuló szakemberek helyébe nem fognak új munka­erőt felvenni. Ezen túl át kell tekinteni: a közigazgatás tenni­valóit milyen területen lehet szűkíteni, esetleg megszüntetni. Eközben azonban biztosítani kell a közszolgálat megbecsült­ségét; a kiemelkedő teljesít­ményt kiemelkedő fizetéssel és különböző címek adományozá­sával javadalmazzák majd az elképzelések szerint. Dr. Zsuffa István államtitkár arról is beszélt: a kormány ez irányú szigorító intézkedései nem vonatkoznak az önkor­mányzatokra. Az állami köz- igazgatás vezetői mégis — nem kötelező, de megszívlelendő — irányelveket közölnek majd az önkormányzatokkal, mivel el­képesztő szélsőségeket tapasz­taltak egy felmérés alapján, amely során mintegy 200 ön- kormányzat tevékenységét vizsgálta az Állami Számvevő- szék. Előfordult, hogy két vá­rosban, ahol ugyanannyi a la­kosság száma és hasonló terüle­ten, gazdasági környezetben he­lyezkednek el, az apparátus lét­száma az egyik helyen kétsze­rese a másikénak... (Czene) Maximalizált szociális segélyek Módosította a szociális igazga­tás és ellátás helyi szabályairól szóló rendeletét a nagyatádi önkormányzat. Tekintettel a város rendkívül magas szociá­lis kiadásaira és a rossz anyagi körülmények között élők ma­gas száma miatt a testület a rendszeres szociális segély összegének felső határát 6000 forintban állapította meg. Döntőben a csurgói diákok Sikerrel szerepeltek a komplex pedagógiai tanulmányi ver­seny területi döntőjén a csur­gói Önkormányzati Gimná­zium és Szakközépiskola tanu­lói: Kovács Rita, és Repóth Adrienn. Felkészítő tanáraik Batta Rudolf, Foszák Józsefné, Győri Endréné és Hoppár Sándor voltak. A csurgói szakközépiskolások képviselik megyénket áprilisban a szak­mai tanulmányi verseny or­szágos döntőjén. Biológia-verseny eredményei A gimnáziumi kategóriában, az első évfolyamosok között abszolút Táncsicsos siker szü­letett a Kitaibel Pál középisko­lai biológiai tanulmányi-ver­seny somogyi döntőjében: sor­rendben Ivanics Éva, ősz Bri­gitta és Vogl Gábor végzett az élen. A másodikasok közül Ba­lázsa Tamás, (fonyódi Mátyás gimnázium), Németh Csaba (kaposvári Táncsics) és a Munkácsys Boda Ágnes vég­zett az első három helyen. A szakközépiskolai kategóriában az elsősök közül Szente László írta a legjobb dolgozatot, a második évfolyamból Iván Dániel, Molnár Zoltán (mind­hárman a balatonboglári Mat- hiász János iskola tanulói) és Szamos Noémi, a csurgói ön- kormányzati gimnázium peda­gógia szakközépiskolájának a diákja bizonyult a legjobbnak. Kitüntették a főtanácsost Az állami anyakönyvvezetés 100. évfordulója alkalmából Hőgye Kálmán a Somogy Me­gyei Közigazgatási Hivatal fő­tanácsosa részére érdemes és eredményes munkássága elis­meréseként Göncz Árpád a Magyar Köztársaság Ezüst Ér­dem Kereszt kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést a köz- társasági elnök megbízásából Kuncze Gábor belügyminisz­ter adta át. Fúvós zenekarok találkozója A barcsi tavaszi fesztivál kere­tében rendezték meg a hét vé­gén három fúvós zenekar ta­lálkozóját. A színvonalas ren­dezvénynek a Móricz Zsig- mond Művelődési központ adott otthont. Elsőként a szi­getvári vendégegyüttes mutat­kozott be, majd a sárvári fúvó­sok műsorát láthatta a közön­ség, majd végül a barcsi Vá­rosi Fúvósok játszottak. Borok versenye Lengyeltótiban A jó borok megmérettetése je­gyében telt az elmúlt hétvége Lengyeltótiban. A gazdák 43 helybeli borral neveztek be a versenyre. A zsűri négy vörös­bor és három fehérbor fajtát dí­jazott aranyéremmel. Újabb influenzahullám (Folytatás az 1. oldalról) Az ÁNTSZ szakemberei figyelemmel kísérik a beteg­ség terjedését és ha beigazo­lódik a gyanú, dr. Harkai László főorvos azonnal elren­deli az influenzajelentő-szol- gálatot; minden orvosnak és intézménynek folyamatosan továbbítania kell az ÁNTSZ felé a megbetegedések szá­mát. Bártfai Anikótól az ÁNTSZ városi intézetének tiszti főorvosától megtudtuk: Kaposváron még nem fordult elő halmozottan influenzás megbetegedés. — A Somogy Megyei Gyógyszertári Központ fölké­szült az influenzajárvány „le­győzésére” — mondta Kollá- rovics Vendel gazdasági igaz­gató helyettes. — A megye gyógyszertárai rendelkeznek a szükséges gyógyszerekkel, influenza elleni cikkekkel és van elegendő készlet is a raktáron antibiotikumok­ból, fájdalom-és lázcsillapí­tókból, orrcseppekből, vita­minokból. Ha átlagon fölüli mértékben fogynának ezek a szerek, azt azonnal pótolják és a raktárkészletet is feltöl­tik. A gyógyszertárak egyéb­ként készséggel adnak felvi­lágosítást a vény nélkül is kapható gyógyszerek, gyógy- termékek köréről, azok egy­ségárairól. Mindemellett azt tanácsolják: magas láz, derék és hátfájás, hasmenés esetén a betegek mielőbb keressék föl háziorvosukat. Várnai Ágnes J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom