Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-24 / 70. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. március 24., péntek Nem érdemes kockáztatni A fogyasztást korlátozó intézkedésekkel, a forint leértékelésével, az import vámpótlék bevezetésével, a korábban állampolgári jogon élvezett juttatások rászorultsági elven működő újraelosztásával kapcsolatban többször utaltak a fenyegető államcsődre, amelyet ezekkel az intézkedésekkel, majd az államháztartás reformjával kell elhárítani. De mi is az az államcsőd? Az államcsőd állapota akkor következik be, amikor valamelyik hitelező, vagy maga az állam bejelenti, hogy nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit. A magyar gazdaság- történetben erre eddig csak egyszer volt példa: 1931 derekán a magyar kormány kénytelen volt felfüggeszteni külföldi kifizetéseit. De ilyen helyzet küszöbén állt Magyarország 1982-ben, mielőtt belépett a Nemzetközi Valutaalapba, valamint 1991-ben is. Mit jelent az állam fizetőképtelensége a cégek számára? Semmiképpen sem az adósságaik elengedését! Mindössze annyi változik, hogy a belföldi adósoknak attól kezdve egy forintban, egy zárolt számlára kell fizetniük külföldi tartozásaikat. A külföldi hitelezőkkel az államnak kell megvívnia a csatát, meg kell próbálnia meggyőzni őket, hogy az adósságért cserébe magyar árut vegyenek, vagy azokon a bizonyos zárolt számlákon felgyülemlő pénzüket ne akarják kivonni, inkább újra fektessék be az országban. Az államcsőd persze a belföldi hitelezőket is fenyegetheti, ha mondjuk a kormány adósságai törlesztésére nem tud a hazai pénzpiacon hitelhez jutni. Ilyenkor lépnie kell: pótadókat vethet ki, kényszer- kölcsönökhöz nyúlhat, elhalaszthatja az államnak benyújtott számlák kifizetését, vagy éppen csökkentheti az állami tisztviselők bérét. Ha a kormány rá tudja venni a jegybankot, hogy ilyen helyzetben is hitelt adjon — amit különben a törvény tilt — a fedezetlen pénzkibocsátás inflációt geijeszt. Könnyű belátni, az államcsődöt áldozatok árán is érdemes elkerülni. Csak az nem világos, miért mindig a csőd előtti utolsó pillanatban gondolunk erre? Bácskai Tamás Új gépek, régi termékek Nyolcmilliós nyereséget célzott meg a Konzum Kristóf Zoltán igazgató: csökkent a selejt Amióta a Konzumé a gyár, 1994 volt az első év, hogy nyereséget, mintegy 3,5 milliós eredményt tudott felmutatni a szerszám- tartó fémkazettát és benzineskannákat előállító marcali cég. A korrigált ipari árbevétel — a kereskedelmi értékesítésből befolyt összeg nélkül — tavaly 334 millió forint volt, ehhez jött még az olasz import konyhai légelszívók hazai forgalmazása. A belső takarékossági és létszámgazdálkodási intézkedések, valamint a piacok további szélesítése folytán nőtt a termelékenység, s 15 százalékos béremelést hajtottak végre a Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt marcali fémipari gyárában. Kristóf Zoltán igazgató elmondta: szigorúbb ellenőrzéssel jelentősen csökkent a selejt aránya az öthajós, több mint kétszáz dolgozót foglalkoztató üzemcsarnokban. A hulladék ésszerűbb felhasználása kapcsán is sikerült előbbre lépni — a gyárban évente ezerötszáz-két- ezer tonna acéllemezt használnak föl, amelynek világpiaci ára tonnánként 400-410 dollár. — A hazai alapanyag-forgalmazók érzékenyen reagálnak a forint leértékelésére, illetve a vámtarifák változására, így a decemberihez képest 32 százalékkal fizetünk most többet az anyagért — magyarázta az igazgató. — Mivel a fémkazettákat kevés kivétellel exportra, német, francia megrendelőkhöz és a Benelux-államokba szállítják, nagyobb áremelést nem realizálhatunk. A különbözetet helyben kell kiegyenlítenünk. Nyolcmillió forint nyereséget és 36 százalékos árbevétel-növekedést tervez az idén fémipari telepén a Konzum. A gyártmányválaszték bővítésére törekednek; a hatszázezernél is több szerszámtartó, valamint benzineskanna méret- és színvariációjával igyekeznek megfelelni a nyugati igényeknek. S hogy nem eredménytelenül, arra példa a világhírű Boss cég, amely elektromos kisgépeinek csomagolásához nagy tételben rendel fémterméket Marcaliból. — A múlt évi tízmillió forintos fejlesztéséhez képest az idén 30 milliót az rt a géppark korszerűsítésére és a felújításokra. Munkába állítunk egy új présgépet, egy festékleégető berendezést, egy vagy két targoncát, s a porszóró berendezés pályát is felújítjuk — sorolja a teendőket Kristóf Zoltán. — A jó gazdálkodás legalább ennyire fontos tényezője az emberi oldal; túlvagyunk a fluktuáción, s azzal az ötven új munkással, akik hozzánk szegődtek, betelt a munkaerő-keret. Velük szeretnénk sikerre vinni, a csomagolást kivéve teljesen automatizált fémipari gyártást. Csíky K. Erika Munkanélküli körkép Munkanélküliek száma Regisztrált munkanélküliek száma (fő) Számának változása Kirendeltségek az előző hónaphoz január február fő % Barcs 2291 2298 + 7 + 0,3 Kaposvár 4949 5045 + 96 + 1,9 Marcali 2026 2039 + 13 + 0,6 Nagyatád 2163 2174 + 11 + 0,5 Siófok 2290 2420 + 130 + 5,7 Balatonboglár 1662 1664 + 2 + 0,1 Csurgó 1154 1184 + 30 + 2,6 Tab 1079 1113 + 34 + 3,2 Összesen: 17614 17937 + 323 + 1,8 Somogybán tovább folytatódott a regisztrált munkanélküliek számának immár fél éve tartó növekedése, de februárban ez nem volt olyan erőteljes, mint egy hónappal azelőtt. A 20-i zárónapon 17 ezer 937 személyt tartottak nyilván, míg januárban 232 kevesebbet. Egy évvel korábban viszont másfél ezerrel többen voltak a regisztrációban, mint most. Életkort tekintve az előző hónaphoz képest 172-vel nőtt a 25 év alattiak száma, aránya 28,8 százalékról 19,2 százalékra változott. A növekedés egyik oka — a regisztrált pályakezdők létszámának növekedése, ami visszavezethető arra, hogy a befejeződő tanfolyami képzést követően ismét regisztrálták őket munkanélküliként, mivel nem tudtak elhelyezkedni. Hozzájárult ehhez a korábbi létszámleépítés-bejelentések február hónapot érintő hatása is. Üres álláshely zárónapon 566 volt, 23,3 százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban. Az álláskeresők száma 302-vel nőtt januárhoz képest, és jelenleg 24 ezer 282-en szeretnének munkát vagy új munkahelyet találni maguknak. Februárban 3 munkáltató jelentett be 422 fős létszámleépítést. A mezőgazdaságot 40, az élelmiszeripart 322 és a ruházati ipart újabb 60 fővel érinti ez. A leépítésekre a belföldi kereslet csökkenése (322 személy) finanszírozási problémák (100 személynek végelszámolás) miatt kerül sor. Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Kinek a számlájára? Legalább 20 törvényt kell módosítani ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődhessen a kormány rövidtávú gazdasági programjának végrehajtása. Az új törvénykezési feladatok késleltetik az ösz- szes olyan jogszabály megalkotását — a gazdasági törvényektől a média-törvényig, — amelyekre égető szükség volna. Már most látszik, hogy nyáron rendkívüli ülésszakot kell tartania az Országgyűlésnek, hogy jogalkotói adósságából valamennyit törlesszen. Kisért a múlt? Szó, ami szó, ismerős a helyzet. Az előző ciklusban volt szerencsénk megismerni az állandó időzavarral küzdő parlamentet. Megtapasztalni, hogy a T. Ház nem vette szívére felhalmozott törvényhozói adósságát; és ülések sokaságán marakodásokra, hosszadalmas politikai csatározásokra vesztegette idejét és presztízsét. Most mintha újra a lejárt és lejáratott lemezek forognának a korongon. Öncélú viták vonják el az időt az érdemi döntésektől. Legutóbb, az amúgy is rövidre szabott hétfői tanácskozási időből több mint másfél óra a napirend előtti szópárbajokkal telt el. Mi a parlamenti munkalassítás ára? Önmagában egy-egy rendkívüli ülésszak is tízmilliókkal tetézi a parlament működési költségeit. De ez semmi ahhoz a kárhoz képest, amit a döntések késedelmessége, a benyújtott törvényjavaslatok túlhordása okoz. Ha forintban kiszámítanánk egy-egy gazdasági jogszabály késői megszületésének az árát, milliárdos összegekre jutnánk. Amitől természetesen nem egy-egy cég vagy ágazat, hanem a társadalom egésze esik el. Gondolnak-e erre azok a törvényhozók, akik a napirendi pontokat késleltető vitákban jeleskednek? S ők tudják-e, hogy mi tudjuk: a parlamenti párt- és frakcióközi háborúskodások nem az ő számlájukra mennek, hanem a mienkre? * Arat emelnek az importőrök A mintegy ötven, gyógyszerimporttal foglalkozó nagykereskedő csaknem fele jelentette be áremelési szándékát csütörtökig az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak. Az importőrök jelentős része már hétfőtől, átlagosan 20-30 százalékkal drágábban szállítja a patikaszereket. A gyógyszerimporttal foglalkozó cégek az áremelést a forintleértékeléssel és a vámpótlék bevezetésével indokolják. Válságkezelt nagyvállalatok Két hónapon belül el kell dőlnie a Hungalu Rt., az Ikarus Rt. és a Magyar Gördülőcsapágy Művek Rt. sorsának, miután a kormány csütörtöki ülésén elfogadta az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előterjesztését arról, hogy a három céget egyedi válságkezelésben részesítsék. A három vállalat tagja volt annak a 12 cégből álló körnek, amelyet 1992-ben a kormány kiemelt válságkezelésre jelölt ki. Privatizálják az öntözőrendszereket Megkezdődött a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei öntözőrendszerek privatizálása. A Szamos menti főművek átvételére az érintett területen gazdálkodó földtulajdonosok 51 százaléka jelentette be vételi szándékát. Elővásárlási joguk alapján ők várhatóan már tavasszal birtokba vehetik az öntözőhálózatot. A privatizálást az hátráltatta, hogy a kárpótlási földek kimérésénél nem voltak tekintettel az öntözéses gazdálkodást tervezők igényére. Mini-expo Budafokon A Budafok-Tétény Általános Ipartestület március 25-én és 26-án mini-expót rendez. A kerületben 3200 vállalkozás működik. Az eddigi jelentkezések azt mutatják, hogy körülbelül 50 kiállító mutatja be termékeit a bútorkészítőktől a cipészeken és sportszerkészítőkön keresztül az építőipari szolgáltatókig. Valutakorlátozás Szegeden Az OTP Csongrád megyei igazgatósága ezer márkában maximálta a valutakivételt. Erre azért kellett sort keríteni, mert az utóbbi napokban négy-ötszörösére növekedett a valutaforgalom, de „csak kifelé”. Tehát olyan ügyfél nem fordult meg, aki be akarta tenni a valutáját. Az ügyfeleket levélben értesítik, amikor megérkezik a valuta. I S 'takarék diszkont1 BEFEKTETÉSI JEGY melyet Önnek találtunk ki/ mert: biztonságos,!/ bármikor eladható,«/ csökkentheti az adóját,/ újra befektethető,«/ magas hozamú«/ Jegyezhető 1995. március 27-től április 7-lg az alábbi helyszíneken: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. 7400 Kaposvár, Teleki u. 22. Tel.: 82-316-511 Takarékszövetkezetek: 8630 Balatonboglár, Dózsa Gy u. 29. 7500 Nagyatád, Kossuth Lajos u. 5. takarékIIbrúker TaUTOtKflfl* Kétmilliárd kárpótlási jegy Somogybán már több mint 2 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet kaptak meg a kárpótoltak. A megyei kárrendezési hivatalban hetente több száz ügyet dolgoznak fel. A beadványokkal várhatóan még ebben az évben végeznek. A hivatal dolgozói újabb rohamra számíthatnak: a napokban kezdték el készíteni az állami tulajdonú földalapok kijelölési javaslatait. A hivatal munkatársai jelenleg is gőzerővel dolgoznak. Alighogy végeztek az első illetve a második kárpótlási törvény végrehajtásával, az országgyűlés időközben megszavazta a pótkárpótlást. Tavaly tavasszal egyetlen röpke hónap alatt 26 ezer beadvány érkezett a megyei hivatalhoz. — A hozzánk beadott pótkárpótlási akták jelentős hányadánál, csaknem 18 ezer ügyirat esetében hoztuk meg az elsőfokú határozatot — mondta ár. Matusik Walter, a Somogy megyei Kárrendezési Hivatal vezetője. Hozzátette: a beadványokat folyamatosan vizsgálják, sok esetben azonban hiányosan kapják meg az aktákat. Gyakran az érintettek hiányos törvény ismerete okoz problémát. A pótkárpótlási ügyek elbírálásával várhatóan a nyár közepére végeznek: megyénkben az újabb kárpótoltak átlagosan 30 ezer forintot kapnak. Somogybán a két vagyoni kárpótlási törvény végrehajtása több mint 30 ezer embert érintett. Az első törvényből fakadóan 2 milliárd 19 millió forint értékű kárpótlási jegyet bocsájtottak ki, a második jogszabály megjelenése után 378 millió forintnyit. Országosan ez az ösz- szeg meghaladja a 100 milliárd forintot. Mint azt Matusik Walter elmondta, nagy terhet ró hivatalukra az állami tulajdonú földalapok kijelölési javaslatainak elkészítése. Eddig több mint 80 ügygyei végeztek. A földalapokat a privatizációs miniszter jelöli ki, a földművelésügyi- és a pénzügy- miniszterek közreműködésével. Nehézséget okoz, hogy jónéhány területen értéknövelő beruházást hajtottak végre: az aranykorona értékben ki nem fejezett értéknövekedést — így a melioráció, útépítés illetve vízügyi beruházás — költségét a vevő fizeti. Harsányi Miklós