Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-22 / 68. szám

1995. március 22., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Százezrek karbantartásra „Csőbe húzott” önkormányzatok —Aláíratlan szerződések Nagy felháborodást keltet­tek a megyében azok a leve­lek, amelyekben a Dédász Rt közli az önkormányza­tokkal, ez évben mekkora összegre rúg a hálózat kar­bantartása. Nemcsak a vá­rosok, a kis települések pénztárcáját is alaposan apasztja e rendelkezés; per­sze csak akkor, ha a szerző­dés aláírattatik... — A jegyzők és a polgár- mesterek is felvetették: kel­lene valamit tenni ez ellen — mondta Vassné Enyedi Mária, az 1128 lelkes Juta jegyzője. — Úgy tűnik, mégsincs más teendő, fizetnünk kell a Dé­dász oszlopainak karbantartá­sáért, az égőcserékért. Ez a mi esetünkben 74 ezer forintra rúg. Február közepén kaptuk a számlát, s kénytelenek vol­tunk betervezni a költségveté­sünkbe. Sántoson tavaly lett kész a közvilágítás, amire még ga­rancia van, mégis megérke­zett a 100 ezer forintról szóló levél. — A testület úgy döntött, hogy nem fizetünk, így véle­ményeltérési nyilatkozatot küldünk vissza — tudtam meg Deme Angéla jegyzőtől. — Szerintem a Dédász ki­használta a kiskaput, s most mindenütt próbálkozik... — Mi, sajnos, beugrottunk a csőbe — jegyezte meg Far- kasné dr. Szecsó'di Erika, az 1660 lélekszámú Memye jegyzője. — Aláírtuk a szer­ződést; csak később döbben­tünk rá: nem is annyira egyér­telmű ez az ügy. Szerintem mindez egy máig rendezetlen joghézag következménye. Mivelünk fizettetnek azért 116 ezer forintot, ami az ő tu­lajdonukban van? A jákói önkormányzatnak 108 ezer forintot kellene le­szurkolnia a Dédásznak. Az önkormányzat képtelen kifi­zetni ezt az összeget. Nem ír­ták alá a megállapodást, s mint megtudtam: ők sem tartják jogszerűnek; azt remélik: nem lesz belőle semmi. Göndöcs József, nagyberki polgármes­ter a testület elé viszi az ügyet. Mint mondta: 242 ezer 800 fo­rintról jött az értesítés, s ez túl „nagy falat” lenne az önkor­mányzatnak. (Lőrincz) Visszatérhetnek Mernyére a piaristák A Életre vár a rendház Jelenleg óvodások lakják az épületet FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Újjászülethet a Zselic Az utópia valósága — Termelés helyett szolgáltatás — Mai betelepülők Bánkuti Melitta, Bárdudvarnok főépítésze fotó: török anett A memyei piarista rendház az önkormányzat tulajdona, s tíz évre elidegenítési tilalom van be­jegyezve a meglehetősen rossz állagú épületre. Jelenleg egy óvodai csoport működik itt. Az önkormányzat régóta szeretné, ha felújítva fogadhatná a telepü­lés lakóit, illetve az ide látogató vendégeket. A közelmúltban a nagykanizsai piarista általános iskola jelezte: érdekli az intéz­ményt a memyei rendház. A hét végén személyesen tekintette meg az épületet Uzsoki Lász­lómé, a nagykanizsai piarista is­kola igazgatója és Berendi László, a rend alsóoktatási fel­ügyelője. Fogarasi László mer- nyei polgármesternek elmond­ták: gondolkodnak a hálózat bő­vítésén; tetszett nekik az épület, s a környék. A rendház állapotát kevésbé látják aggasztónak; vé­leményük szerint a felújításhoz, átalakításhoz nem szükséges 100 millió forint — amint azt a pol­gármesterjelezte. A Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium megrendelésére készül Bárd­udvarnoknak és környékének regionális tájterve. Kampis Miklós, a Kaposterv tervezője és Bánkuti Melitta, Bárdud­varnok tanácsadó főépítésze közösen dolgozik az úgyneve­zett kistérségi terveken. — A megyei főépítész, dr. L. Szabó Tünde kezdeményezé­sére indult el a tájtervezés — mondta Bánkuti Melitta. — So­káig vajúdott az előkészület, de a múlt év nyarán hozzáfoghat­tunk a vizsgálódásokhoz. Jól ismerem Bárdudvarnokot és környékét. Ez a terület mező- gazdasági és nagyüzemi terme­lésre nem alkalmas. Azon töp­rengünk, hogy lehetne kihasz­nálni a szép természeti környe­zetet. Sokáig nem lehetett építési engedélyt kiadni például Li- pótfa, Bánya, Kaposdada terü­letére. A vasútat megszüntet­ték, az ott élőknek kevés lehe­tőségük volt a létre. Ez tette még érdekesebbé a feladatot. Az élet azért visszatért erre a környékre. Itt vert tanyát Kas­sai Lajos lovas íjász. Kaposz- szentbenedeken felépült a ben­cés kolostor, a Petörke víztá­rozó; Bányára a Panoráma Egyesület vetett szemet, Ka- posdadán Somogyi János ma­gánarborétuma várja a vendé­geket. Visnyeszéplakra pedig az ország különböző részeiből települtek olyan családok, akik nemcsak önmagukkal, társaik­kal, hanem a természettel is harmóniában akarnak élni... — Arra jutottunk — össze­gez a főépítész —, hogy olyan tevékenységre kellene építeni, amely lehetőséget ad a terület továbbfejlesztésére. Egy nor­BFK, azaz a bőszénfai fiatalok klubja néven a község fiataljai létrehozták a maguk szerveze­tét. Ennek segítségével szeret­nék közösséggé kovácsolni a falu fiataljait, és természetesen a későbbiekben a szervezet az önkormányzattal szemben ha­tékony érdekképviseletet is je­lenthet. Különösebb érdekkép­viseletre egyelőre nincs szük­ség, hiszen az önkormányzat felkarolta a kezdeményezést, megadja a szükséges segítséget az induláshoz. Mint Nyitrai István polgár- mester elmondta, klubhelyisé­mális élettér kialakítása a cél. Hogy milyen ez? Három góc köré szerveződnének a kis köz­pontok, infrastruktúrával, szol­gáltatással. Civilizáltabb le­hetne a lét. A három központ Bárdudvarnok, Bánya, vala­mint a Visnyén lévő Márfi-tó és közvetlen környéke volna. Ezeket belső utakkal kellene összekötni. Olyanokkal, mint amilyen Bárdudvarnok és Li- pótfa között épül. A terület többi, zselici részén pedig a földtulajdonosoknak kellene get kaptak a fiatalok, amelynek felújítását már el is rendelte a faluvezetés. Ezen kívül az indu­láshoz 15 ezer forintos támoga­tást szavazott meg a fiatalok szervezetének a testület. Az ifjúsági klubnak 36 fiatal — zömmel 15-21 éves — lett a tagja. A múlt hét végén megtar­tották az első rendezvényüket is, egy teadélutánt és egy — úgymond — ismerkedési estet, amelyre hivatalosak voltak a falu felnőttéi, a gyerekek szülei is. Hajnali négyig ismerkedtek egymással Bőszénfa különböző korosztályai egy alapos megbe­társaságot alakítani. Az erdősí­tésre vadásztatás épülhetne. S hogy mindez kissé nem uto- pisztikus-e? A főépítész szerint egy kicsit az, de van valósága­lapja. Úgy véli: az egyéni kez­deményezéseket támogatni kell. A hasznos vállalkozások munka­helyteremtéssel járnak, az embe­reknek érdemes lesz ideteleped­niük. Bánkuti Melitta a termelés­centrikus gazdálkodás helyett a szolgáltatásoknak jósol jövőt. Mint megjegyzi: csak így éledhet újjá a Zselic. Lőrincz Sándor szélésen és az azt követő bálon. Igazán jövedelmező volt a fiatalok első rendezvénye, mert a különböző felajánlásokból, támogatásokból 30 ezer forin­tos bevételhez jutott a klub, s ezt a pénzt sporteszközök vá­sárlására fordítják majd. A szervezet elképzelései kö­zött több gyalogtúra és kerék­pártúra is szerepel rövidesen, például a Zselicen át Bányára, és a Sasrétre, ahová esti szalon­nasütést is terveznek. Több programjukba szeretnék be­vonni az idősebbeket. N. L. Idős asszony Inámpusztán Inámpusztán csupa idős lakik. Fiatalok nem vágynak ide, örülnek, ha elmenekülhetnek. Az itt lakók többsége itt szüle­tett, mint például Kovács Já- nosné is. — Hogy milyen hely ez az Inámpuszta? Kinek jó, kinek rossz — mondja. — Nekem gyerekkoromban jó volt. Akkor még nem kellett annyit dol­gozni. Aztán ahogy fölnőttem, egyre rosszabb lett. A földben dolgoztunk egész életünkben. Egyéniben, amikor kiosztották a földeket, közösben, amikor jött a téesz. Közben férjhez mentem, a férjem elment, itt maradtam két gyerekkel meg a két öreggel. A téeszben mindig ott dolgoztam, ahol a legnehe­zebb munka volt, hogy többet keressek, több legyen a gyere­keknek. Elmondhatom, hogy meghurcult a világ. Hét éve közel ugyanabban az időben halt meg az édesanyja, két testvére, az ura. A fiai meg­nősültek, a lánya férjhez ment. Hét éve él egymagában a pusz­tán. Nem fél, mert mint mondja, itt még van közbizton­ság. — Nincs is mit elvigyenek innen. 9600 a nyugdíjam, ebből kell megélni, venni a vetőma­got. Ebből fizetem a villanyt. A betörő ide csak hozhatna. Bár a göllei polgármester szerint nincs okom panaszra. Nemrég segélyt kértem tőle, és azt írta vissza, hogy szerinte az én nyugdíjamból igenis meg lehet élni. Ebből gondolom, hogy vannak errefelé sokkal rosz- szabb sorban is emberek. Az egyedüllét mégsem iga­zán biztonságos, hiszen bármi történik az emberrel, nincs mel­lette senki, hogy segítsen. — Nincs mellettem más, csak a jóisten, ha egyáltalán az is mellettem van — sóhajt. Amikor arról kérdeztük, mi­ért nem költözik oda a lányához vagy egyik fiához, élénken til­takozik — Nem megyek én, aranyos, senkihez sem. Nem jó az, hogy ha több generáció van összezárva. Éljék csak azok is a maguk életit. (Nagy) Bőszénfán is megalakult már a fiatalok klubja Szalonnasütés a Sasréten A sántosi klubban több előadás Dr. Ferenczi Julianna toponári gyermekorvos látja el a sántosi gyerekek többségét. A sántosi klub legutóbbi foglalkozásán a gyermekbetegségekről és meg­előzésükről tartott előadást a doktornő, aki azt tervezi — csakúgy, mint a gyógyszerész és a háziorvos —, hogy a klub­ban rendszeresen tart előadáso­kat különféle témákban. Ifjú nagybajomi történészek A nagybajomban rendezett Csokonai-napok gazdag prog­ramsorozatában a II. világhábo­rúról komplex történelmi, vetél­kedőt is rendeztek a hetedik és nyolcadik osztályos diákoknak. Az első helyet a Szabó Tamás, Gyöngy Zsolt, Onucsán Attila alkotta csapat szerezte meg. György Dávid Anita, Nemes Beáta és László Imre csapata második lett. Mindkét csapat nagybajomi. Településrendezésről bányai fórum A Belügyminisztérium telepü­lésfejlesztési és lakásügyi fő­osztálya a bányai faluházban rendezett fórumot a közelmúlt­ban, ahol Somogy, Tolna, Ba­ranya megye települési és me­gyei önkormányzatainak tele­pülésfejlesztési, rendezési és üzemelési tevékenységet szer­vező és irányító szakemberei vettek részt. A főépítészeknek, főmérnököknek, iroda- és osz­tályvezetőknek rendezett ta­nácskozáson — többek között — a településfejlesztés és -ren­dezés helyi körülményeiről, s az ezeket segítő központi és ágazati intézkedésekről esett szó. Takarékosság Zimányban A zimányi önkormányzat költ­ségvetési gondjait némiképp enyhíti, hogy tavalyról csak­nem kétmillió forintnyi pénz- maradvánnyal rendelkeznek. Ezt a kis iskolák támogatására meg nem adott 500 ezer forint pótlására fordítják. Ezen kívül az energiaárak növekedése mi­att a közvilágításra szánt összeg 240 ezerről 320 ezerre nőtt, a különbséget szintén a pénzma­radványból pótolják. Kevesebb segély Szentbalázson A tavalyi kilencszáz ezer he­lyett az idén csak hétszáznyolcvanezer forint jut szociális kiadásokra Szentbalá­zson. Rendszeres segélyben hárman, ápolási segélyben ket­ten részesülnek, jövedelem­pótló támogatást négy helybéli lakos kap. Jutái vállalkozók a gyerekekért Igaz, sokára lesz még gyer­meknap, de ifj. Gyura Kálmán jutái vállalkozó már most beje­lentette a helyi iskolában, hogy ismét számíthatnak támogatá­sára a gyerekek megajándéko­zásában. A jutái vállalkozók nemes gesztusa, hogy a telepü­lés gyerekeit meglepjék. Leg­utóbb Bók László az iskolások­nak adott déligyümölcsöt, Szabó Ernő pedig évek óta rendszeresen 10-10 ezer forin­tot tesz le az óvoda és az iskola asztalára; játékra és könyvre. Köteles István festő szintén ek­kora összeggel lepte meg az ovisokat. A játékvásárláshoz például olyan vállalkozók is hozzájárultak, akiknek nincs is iskolás gyermekük. Hitel csak holnaptól Bálás ruhák és selyemvirágok a kőkúti holtban Apró falu apró boltja, de tele van áruval. A legszükségesebb élelmiszerektől a piperecikke­kig, a lakásfelszereléstől a bálás ruhákig minden kapható. A fa­lon tábla hirdeti: hitel csak hol­naptól. László Sándorné nem­rég vezeti az üzletet. — Mindennap nyitva tar­tunk, bár a vásárló egyre keve­sebb. Vannak, akik rendszere­sen jönnek, de vannak, akik még a kenyeret és tejet is nehe­zen tudják megvenni. A bálás ruhákat is azért hozattuk, mert szegény faluba az kell; sokan csak ezt tudják megengedni maguknak. Mert egyre szegé­nyebb a falu... Nagyon sok itt az idős ember és a munkanél­küli, nincs pénzük. Amikor a segélyt fizetik, valamivel több vásárló fordul meg itt. Háztáji gazdaságok sincsenek, ki tudja, miért... Hetente érkezik a friss áru, kenyér és tej pedig minden másnap. Hétfőn és szerdán 50 kiló kenyér fogy el, pénteken 80 is. Tejből jó, ha 10 liter na­ponta. Felvágottat, sajtot szinte senki sem vesz. Próbálkoztunk zöldséggel, gyümölccsel is, sőt süteményeket is hozzattunk, de nem vitték. Karácsony környé­kén még narancsot és banánt is hoztak. Most már vagy két hete nem járt itt a zöldséges... A konyhai felszereléseket és a se­lyemvirágot többen kérték, az­tán a polcokon maradt. De az legalább nem romlik meg... (Jakab)

Next

/
Oldalképek
Tartalom