Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-21 / 67. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. március 21., kedd A gyökerek Örömmel értesültem arról, hogy a kormány érvényesí­teni akarja a törvény szigo­rát a feketegazdaság szerep­lői ellen. Örömömet csupán két do­log árnyékolja be. Az első: a bűnüldöző szerveknek talán eddig is kötelességük lett volna eljárni a törvénysér­tőkkel szemben. Nagyon hasonlít ez ahhoz, ahogyan a Tanúban Pelikán ügyvédje mondja a feketevágásért fogvatartott ügyfelének: „Példát akarnak statu­álni...minden a statuáláson múlik”. Bánatom második oka: a feketegazdaság fel­számolása hitem szerint nem egyszerűen bűnügyi kérdés, csakis rendőri, igaz­ságszolgáltatási eszközök­kel nem lehet elejét venni. A bajok gyökereit abban látom, hogy a legális gazda­ság közterhei — az adók, az illetékek, a díjak, a járulé­kok — olyan nagy össze­gűek, hogy az érintetteknek érdemes a törvénysértés kockázatát is vállalni. Ezen az áron jelentős külön ha­szonra és versenyelőnyre tehetnek szert a legálisan működő gazdasággal szem­ben. A feketegazdaság Eu­rópában is csak ott üti fel a fejét, ahol nagyok a gazdál­kodók terhei: Olaszország­ban, Németországban, és Ausztriában. A másik mételye a gazda­ságnak a korrupció. Ennek is két gyökere van. Ha túl sok engedélyt kell a magán- gazdaságnak kérnie ahhoz, hogy működni tudjon, akkor az engedélyadás is iparrá válhat, mégpedig igen jöve­delmező „iparrá”. Amióta elvált egymástól a tulajdon és a menedzsment, azóta a vezetők széles köre nem­csak a tulajdonossal szem­beni hűségből, hanem a hűt­lenségből is gyarapodhat. Ha tehát a gazdaság a vál­lalkozók rovására próbálja túlzottan központosítani a jövedelmeket, a feketegaz­daság újabb és újabb gyöke­reket ereszt. A gyógyszer: a központosítás csökkentése, a kisebb adó- és társada­lombiztosítási terhelés le­het. Ha mérsékelni akarjuk a korrupciót, kevesebb regu­lára és engedélyre, s valós tulajdonosokra van szükség. Tehát a túlzott állami újrae­losztás és a túlméretezett ál­lami szerepvállalás a gyö­kere a feketegazdaságnak. Egyedül a kormánynak áll módjában, hogy e tényező­kön változtasson. Még az­előtt, hogy rendőrért kiál­tana. Bácskai Tamás Somogybán februárban 1,8 százalékkal Több a munkanélküli, sok a betöltetlen állás Februárban, az előző hónaphoz képest 5.040-el nőtt, és ezzel 550.484-re emelkedett a mun­kanélküliek száma, de még így is 80.094-el voltak kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A februári növekedés Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyé­ben 3.5, Budapesten 1.9, Bara­nyában 1.9, Komárom-Eszter- gom megyében 1.7, Somogy­bán 1.8, Nógrádban 0.1, He­vesben 0.5, Békésben 0.6, Bács-Kiskun megyében 1.1, és Veszprém megyében 2.1 száza­lék volt. Ugyanakkor Jász- Nagykun-Szolnok megyében 0.4 százalék, Szabolcs-Szat­márban 1.1 százalék, Tolnában 2.2 százalék és Zalában 0.2 százalékkal csökkent a bejegy­zett munkanélküliek száma. Az ország gazdaságilag aktív népességéhez viszonyított munkanélküliségi ráta 0.1 szá­zalékkal növekedett és mára el­érte a 11.5 százalékot. A me­gyék között Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében a legma­gasabb 21, ezzel szemben a fő­városban 5.8, Pest megyében 8.1., Vasban 8,3, Baranyában 12.5, Bácsban 12.5, Békésben 16.0, Hevesben 13.6, Jász-Kis- kún-Szolnok megyében 15.8, Komárom-Esztergomban 12.4. Nógrádban 17.3, Somogybán 12.1, Tolna megyében 13.2 százalék az elhelyezkedni nem tudó munkaképes lakosság ará­nya. A nyilvántartásban szerep­lők között 59.400 (10.8 száza­lék) a pályakezdő munkanél­küli. Február végén 218 ezer munkanélküli részesült szociá­lis jellegű, úgynevezett jövede­lempótló támogatásban. Az előző hónap első napjai­ban a munkaközvetítők nyil­vántartásában 55.900 üres ál­láshely szerepelt, a hóvégi zá­rónapon még mindig 29.600 üres álláshely várt betöltésre. (Koós) Nehéz átlépni a másik oldalra A munka küszöbén Fásult arcú, zárkózott embe­rek türelmes ügyfelek a mun­kaügyi központ kaposvári ki- rendeltségén. Nehezen nyi­latkoznak meg; többen kérik azt, hogy ne említsem meg a nevüket. A munkanélkülieknek min­den hónapban — előre megha­tározott időpontban — jelent­kezni kell az ügyfélszolgála­ton. Sokan közülük már hóna­pok óta járnak ide, munkát re­mélve. Egy középkorú férfinak a napokban jár le a munkanél­küli-járadéka, a Mezőgépnél szűnt meg az állása. Remény­kedik, hogy előbb-utóbb csak akad valami munka, hiszen a családot el kell tartani. Addig is jövedelempótló támogatást szeretne kérni az önkormány­zattól. Ehhez nyilatkoznia kell, hogy továbbra is vállalja az együttműködést a munkaügyi központtal. Akinek semmi nem jár Káli Beáta kereskedelmi szakközépiskolát végzett. Utána dolgozott ugyan, de csak fél évig. Ezért nem kaphat munkanélküli-járadékot. A pá­lyakezdők munkanélküli segé­lyét is rövidesen kimenti. Bi­zakodva meséli, hogy talált kedvére való munkát egy ka­nadai székhelyű kereskedelmi cégnél: termékbemutatókat kellene tartania, vállalkozói igazolvánnyal, jutalékért. Vál­tozatos, szabad munkának tű­nik, ahol nincs közvetlen fő­nök sem. A vállalkozóvá vá­láshoz kért volna támogatást, de mint kiderült, ezt csak a já­radékosok kaphatnak. Pedig neki is megkönnyítette volna a helyzetét, ha a vállalkozás első hónapjaiban anyagi segítséget kap, vagy ha a vállalkozóvá váláshoz szükséges tanfolyam díjának a felét átvállalja a munkaügyi központ. / Áldatlan helyzetek A többi pályakezdő munka- nélkülit sem sok jóval tudták biztatni az ügyintézők: jóval kevesebb pénzből gazdálkod­nak, mint tavaly, ezért csak szeptemberben tudnak új át­képző tanfolyamokat indítani. Akik egyénileg jelentkeznek valamilyen tanfolyamra, azok fordulhatnak ugyan a munkaü­gyi központhoz támogatásért, de erre esélyük elsősorban azoknak van, akik valamilyen hiányszakmát tanulnak. Akik hat hónap után sem tudnak el­helyezkedni, semmilyen tá­mogatásban nem részesülnek, jövedelempótló támogatást sem kaphatnak. Tóth Józsefné kirendeltségvezető-helyettes szerint ezen az áldatlan helyze­ten próbál segíteni a Munkaü­gyi Minisztérium tervezete, amelyet hamarosan a parla­ment elé visznek. Sokan érdek­lődnek az energiaár kompenzá­lására ígért 600 forintos kiegé­szítés felől, ezt azonban csak áprilisban kapják majd kézhez azok akiknek 10 ezer forintnál kevesebb a munkanélküli jára­dékuk. Csak a remény A 28 éves Sz. Sándor no­vember óta munkanélküli. Kárpitosnak tanult, dolgozott a bútorgyárban, aztán betanított munkásként, majd utoljára plakátragasztó volt. — A hétezer forint segély, amit kapok, még ennivalóra sem elég. A szüleim nyugdíja­sok, ők sem tudnak segíteni. Szeretnék egy kárpitosműhelyt nyitni, de rengeteg pénzbe ke­rül a felszerelése. Apránként minden értékes holmimat el­adogatom, pénzzé teszem. Erre ment rá a televízió és a videó is. Sokszor beszélgettünk a ba­rátaimmal arról, hogy az em­berek egy részét a szükség vi­szi rá a bűnözésre. Az utolsó havi segély Czigenheim Gyulánénak is a napokban fizetik ki az utolsó havi munkanélküli járadékot. Abban a Kaposvártól 35 kilo­méterre fekvő kis faluban, ahol lakik, semmilyen munkalehe­tőség sincs. Próbálkozott már pékségben, kórházban, takarí­tónőnek is elmenne, de a 6400 forintos buszköltséget nem vállalják a cégek, neki meg el­vinné az egész fizetését. Két iskolás gyerekről kell egyedül gondoskodnia. Gyerektartás­ként mindössze 1460 forintot kap, a helyi önkormányzat rendszeres nevelési segéllyel támogatja. Az így összejött 18 ezer forintból próbál hónapról hónapra talpon maradni. — Az igali fürdőben meg­ígérték, hogy májustól alkal­maznak. Mindegy mit kell csi­nálni, csak dolgozni tudjak. Nem is tudom, mi lesz velünk, ha nem sikerül. S. Pap Gitta Tovább híztak a devizaszámlák Az elmúlt hónapban is a szo­kásosnál jóval nagyobb mér­tékben növekedett a lakossági devizabetétek állománya. Február végén ez az összeg 330,7 milliárd forint volt, ami 18,1 milliárdos emelkedést je­lent egy hónap alatt. Ebből ha levonjuk a februári 2 százalé­kos leértékelés hatását, akkor is a tavalyi havi átlag kétsze­rese volt a növekedés. A la­kossági devizaszámlák ösz- szege így az elmúlt hónap vé­gén már majdnem elérte a 3 milliárd dollárt. Befektetőt keres az EGIS A nyilvánosságra került hí­rekkel ellentétben egyelőre nincs szó az Egis gyógyszer- gyár EBRD tulajdonában levő részvényeinek eladásáról. Azért, hogy a gyógyszergyár növekedési lehetőségét a jö­vőben is megőrizhesse, szak­mai stratégiai partnerrel kíván együttműködni. A szakmai partner felkutatását tanácsadó cégre bízzák, de ennek kivá­lasztása is hátravan még. Mi­vel a stratégiai partner egye­lőre ismeretlen, az sem tud­ható miként vesz majd részt az EGIS gazdálkodásában. Segítség a hazai fejlesztőknek Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság az ipari és kereskedelmi minisztérium támogatásával lehetőséget biztosít a magyar kutatóknak, fejlesztőknek arra, hogy leg­sikeresebb alkalmazott kuta­tási és műszaki-fejlesztési eredményeiket bemutassák a Hannoveri Ipari Vásáron. A magyar termékek április 3. és 8. között a hannoveri vásáron a legismertebb német és eu­rópai kutatóbázisok mellett kapnak helyet. Az OMFB még tavaly nyilvános pályá­zatot írt ki a kiállításra szánt témák kiválasztására. Erre 32 cég küldte el műszaki-fejlesz­tési eredményeit. Nagyobb kamattal a kincstáijegy Egy hónap alatt évi 2,5 száza­lékkal emelkedett a kincstár- jegy kamata. Februárban még 26 százalékos évi kamattal bocsátották ki a 12 hónap fu­tamidejű, 1996/11. kamatozó kincstárjegyet, a március vé­gétől vásárolható 1996/III. kincstárjegy éves kamata vi­szont már 28,5 százalék lesz. Az utóbbit legalább 1 milli­árd, maximum 10 milliárd fo­rint értékben bocsátják ki. Kisiparosok megmérettetése Kiállítás 1996-ért címmel ha­zai kézművesek és iparművé­szek bemutatkozó rendezvé­nye nyílt meg tegnap a Had­történeti Múzeumban. A kiál­lítás célja, hogy bemutatko­zási lehetőséget nyújtson azoknak a népi- és iparművé­szeknek akik jövőre a mille- centenáriumi rendezvényen képviselhetik a kézműipart. Egyedi lakásfelszerléseket, bútorokat készít réz­ből a Surján-Mix kft sántosi vasipari üzeme. A hazai piacon kívül külföldi megrendelésekre is dolgoznak. Évente há­rommillió forint az árbevételük. Képünkön egy bárszék vá­zának polirozását végzi a szakember. fotó: kovács tibor A gépek garanciális javítását is vállalja az Agroker fotó: lang RÓBERT Gépszerviz az Agrokemél A kaposvári Agroker az idén 5 ezer tonna szilárd és 200 tonna folyékony nitrogén műtrágyát, 1500 tonna kálisót, valamint 300 tonna foszfor és 550 tonna komp­lex műtrágyát értékesített. Ez a mennyiség a tavalyihoz képest 10-15 százalékos forgalomnöve­kedést jelent, s ez örömteli hír. — A vásárlók egy része is a régi szövetkezetekből áll, de egyre jelentősebb forgalmat bo­nyolítunk le a létrejött új vállal­kozásokkal, mezőgazdasági kis­termelőkkel is — mondta So- mogyvári László kereskedelmi osztályvezető. — Termékeink közül a legnagyobb kereslet a kora tavaszi alapozásokhoz szükséges kálium, foszfor és komplex műtrágyák iránt van, valamint a fejtrágyázáshoz szük­séges nitrogéntartalmúakra. Az utóbbi években megszűnt a mezőgazdasági telepeken a ko­rábbi műtrágyakeverés. Egyre inkább a komplex anyagokra tar­tanak igényt a vásárlók, mivel ezek homogének, a szemcsékben azonos a hatóanyag, s könnyen és egyenletesen szórhatok. — A növényvédő szerek közül a lemosó, talajfertőtlenítő és ko­rai gyomirtó, permetezőanyagok forgalma indult be, s ez várha­tóan növekszik a kukorica és a napraforgó vetése előtt. A mezőgazdasági gépek közül a Sampo és MDW típusú kom­bájnok, valamint a Steyer trakto­rok a keresettek. Azért hogy a ja­vítás ne okozzon sok utánajárást a tulajdonosoknak, a garancia vevőszolgálatot a szervizrészle­gével maga az Agroker látja el. Boldizsár Beáta 14 új kötvény A Magyar Nemzeti Bank a múlt esztendőben 14 alka­lommal, a Magyar Külke­reskedelmi Bank pedig egy alkalommal jelent meg a nemzetközi tőkepiacokon. A kötvénykibocsátás együt­tes értéke elérte a 2,9 milli­árd dollárt. Azországkülfölddelszem- beni bruttó adósságállomá­nya december végére elérte a 28,5 milliárd dollárt. Az adósságállomány növeke­dése egy év alatt négymilli- árd dollárt tett ki, amely csak részben adódott abból, hogy Magyarország a lejárt hiteleknél többet vett fel az év folyamán. A külföldi va­luták árfolyamváltozása is szerepet játszik a dollárban számított adósságállomány alakulásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom