Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-18 / 65. szám
SOMOGYI HÍRLAP Könyveket ajánlunk JAMPOLSKY-CIRINCIONE Gyógyító szeretet A szeretet művészet, de egyúttal tanulás is. A híres amerikai magatartásterapeuták könyve nagyon gazdag ismeret- és tapasztalatanyagot oszt meg az olvasókkal. A belső gyógyítás elvei egyszerűek, könnyen elsajátíthatók, és meglepően hatásosak is. A feltétlen szeretetnek hatalmában áll az egészség és a kívánt boldogságnak megvalósítása is. (Hunga-prínt, 500 Ft) DR. FARKAS HENRIK Atlantisz rejtélye A méltán népszerű szerző újabb művében az Atlantisz rejtélyétől indul el és ugyanide tér visz- sza, végigbarangolva a világ nagy rejtélyeit. Tudományos értékű megfigyelések, felfedezések, kutató búvárkodás tarkítja ezt a hallatlanul érdekes alkotást. (Hunga-print - 600 Ft) ROSTA ERZSÉBET Titokzatos számok A kezed nem hazudik szerzőnőjének legújabb kötete a szám- misztikáról ad bőséges áttekintést. Kultúrtörténeti érdekességek is színesítik a szerző saját megfigyeléseit és az olvasó is eljátszhat a születési és szerelmi számmisztikát felhasználva. (Hunga-print - 800 Ft) BÍRÓ YVETTE A hetedik művészet A hetedik művészet című kötet a neves filmesztétának, a New York-i Egyetem tanárának ma már jószerével hozzáférhetetlen alapműveit, A film formanyelvét és A film drámaiságát tartalmazza. Felidézve a legmarkánsabb példákat a filmművészet önálló, ám mindig változó sajátosságaival ismerteti meg olvasóit. (Századvég - 480) Guinness rekordok Évről évre megújított képanyaggal, az egész világról szóló vadonatúj információkkal jelent meg a Guinness rekordok könyve, kiegészítve a magyar tudomány, történelem, kultúr- história kiemelkedő adataival, eredményeivel, mulatságos és szokatlan hazai rekordjainkkal. (Magyar Könyvklub - 1350 Ft) Olenka a tveri kikötőben Testvérvárosi képek Még tízesztendős sem volt, amikor először kézbe vette a fényképezőgépet. Érdekelte, hogy lehet papírképen visszaadni a látványt, megörökíteni a múló pillanatot. Az érdeklődés szenvedéllyé nemesült... Balog József az elmúlt három évben sorra járta a megyeszékhely testvérvárosait, hogy egykor, nemcsak fotókiállításokon, hanem összegyűjtve, albummal is meséljen majd a ködös Albionról, a tveri tradíciókról, a francia St. Sebastien-sur-Loire-ről, a schiói forgatagról, Csíkszereda gazdag népviseletéről vagy Glindéről, amelynek főteréről — csakúgy, mint a kaposváriéról — nem hiányozhat az ezernégyszáz kilométerre lévő testvérvárost jelző tábla. Az angliai Bathba szólt az első meghívó. A testvérvárosok kiállításán az ő fotói is paravánra kerültek. Igazi lokál- patriótaként a város fényeivel vitte a kaposváriak üdvözletét. Onnan hazatérve született az ötlet: jó volna sorra járni ezeket a városokat. A felvetésnek örült az önkormányzat, s lehetővé tette az utazást. Igaz, a külföldi fotósoknak jó ajánló volt A hőskor című fotóalbum is, amely a Csiky Gergely Színház 1970-75 közötti időszakát illusztrálja. A finnországi Raumából megérkezett már a meghívó- levél. Balog József az ősszel utazik majd a 35 ezres városba, amelynek óvárosát a világörökség részévé nyilvánította az Unesco. Az ausztriai Villach és a mongóliai Darhan is az albumba kívánkozik... A kaposvári fotós egyedül, tolmács nélkül járta végig a testvérvárosokat, és megfordult a környékükön is. Útikönyveket, albumokat bújt, hogy egy-egy városban jobban tájékozódjon. Küszködött ugyan a nyelvvel, de nem beszélni ment, hanem látni és láttatni. S majdan az ottani élményt papírképeken visszaadni. Orosz földre éppen akkor indult, amikor Jelcin feloszlatta a parlamentet. A Panoráma riportereivel utazott együtt, akik azt tanácsolták: ne a viszályokra figyeljen, hanem az emberi arcokra. 0 hitt a baráti tanácsnak. Mint megjegyezte: mindenhol jól érezte magát, hiszen mindegyik városnak sajátos az atmoszférája, a kulturális öröksége, de otthon ő csak Kaposváron lehet. Ütcákat, tereket, embereket fotózott. A mindennapokat örökítette meg. A mosolygó arcú Olenkát a tveri kikötőben, a Volga-parti napnyugtát, a nagy lírikus, Puskin szobrát a parkban. Fotóival építészeti Balog József látnivalókról hozott remek ajánlót. Zajos rendezvények hangulatát, játszóterek zsivaját adja vissza. Fenyvesekkel körülölelt, hívogató tájakról mesél, sikátorok “életét eleveníti meg. A kaposvári Együd Árpád Városi Művelődési Központban a Tavaszi Fesztivál apropójából rendezett kiállításán megtalálható egy olaszországi utcai fesztiválon elcsípett kép is, az Egy pillanat, amely a Barátság Hídja nemzetközi fotókiállításon a Kodak különdíját kapta. Lőrincz Sándor Homokszentgyörgy kóruskoszorúban Ha versenyezne Halász Géza, a homokszentörgyi vegyeskar karnagya, bizonyára bekerült volna már a rekordok könyvébe. A barcsi, a kadarkúti, a homokszentgyörgyi vegyeskar és gyerekkórus dirigense tagja a Somogy Megyei Pedagógus-férfikarnak, a ladi és a szigetvári Tinódi kórusnak. — A próba nekem szellemi kikacsolódás: fáradtan kezdem, és pihenten jövök haza. A vezénylés, egy kórus felkészítése már fárasztóbb. A homokszentgyörgyi vegyeskar minap ünnepelte megalakulásának tizedik évfordulóját. Hat somogyi kórus köszöntötte a jubiláló együttest. Családi hangulatú a homokszentgyörgyi vegyeskar. A családi jelző nemcsak arra értendő, hogy a kóristák egymásra találtak: vannak közöttük olyanok is, akik családostul jönnek a próbákra, szereplésekre. Köztük Kovács János és családja. — A feleségem alapító tag; én a lányommal öt éve énekelek itt, ők késztettek,, hogy velük jöjjek. Lányom, Anita Kaposváron tanul; a kottát magával viszi, s hét végén édesanyjával ebédfőzés közben „próbálnak”. Halász Géza karnagy sem rest, hogy lányát és a vidéken tanuló diákokat vasárnap próbára szólítsa. Homokszentgyörgynek sem volt könnyű létrehoznia tíz éve a vegyeskart. Erről beszélt Hajdú Béla nyugalmazott általános iskolai igazgató, a kórus alapító tagja. — 1959-től élek a faluban. Úgy jöttem, hogy tennem kell a község kulturális felemelkedéséért. Abban az időben nyílt meg az új művelődési ház; vállalatain az igazgatását. Később az iskolaigazgatói szó is sokat számított, hogy szembenézzünk az intrikával, a pletyákkal: mert a kezdet sok belső ellentéttel járt. Lépésről lépésre haladtunk a kórusmuzsikában is. Néhány év után úgy éreztük, hogy jelentkezhetünk minősítő hangversenyre; Csurgón aranyat szereztünk. Ez olyan lelkesedést keltett a kórusban, hogy már szétrobbantani sem lehetne. — Sikerül-e megújulnia az együttesnek? — Kadarkútról több pedagógus érdeklődött a kórusunk iránt; eleinte tagként vennének részt az együttesben, de tervezik, hogy egy másik kórust is alapítanának. Kórustag Kulcsár Szilveszter, a polgármester is. — Van kedve énekelni ma egy polgármesternek? — A kórus tagjaként igen. Egyébként nincs; leköt a napi munka. Olyankor nincs nótás kedvem. — Telik-e a kultúrára Ho- mokszentgyörgyön ? — Az iskolának tisztességei tudjuk biztosítani a működés alapvető feltételeit. A művelődési házat „takaréklángon” működtetjük, ám a kórusnak mindig előteremti az önkormányzat az utazás és a szereplés költségeit. Horányi Barna Egy székely család A héten ünnepelte 85. születésnapját dr. László Gyula Szé- chenyi-díjas régészprofesszor, a kiváló festőművész. S mintegy születésnapi ajándékul Debrecenben megjelent a Györffy István Társulat kiadványa: id. László Gyula-Tordai Vilma - László Gyula szülei - Egy székely család története című kötete. Ez nemcsak a szé- kelység XX. századi hányattatásainak megbízható dokumentuma: legfőbb értéke mindennapi életük bemutatása. Id. László Gyula gyermekkora s diákévei Székelyudvarhelyen és Keresztúron, tanítóskodása Kőhalomban, majd a menekülés a román betöréskor. Később végleg kiutasították Erdélyből. Új otthonteremtés... A szülői visszaemlékezések alapján egy munkás családot ismerünk meg. Mindig azon igyekeztek, hogy a család, a gyermekek jólétét, boldogulását biztosítsák. Megismerkedünk az unitárius szokásokkal, amelyek még az erdélyi fejedelemség korában gyökereztek; ahonnan László Pál székely földmíves unokája, a most kitüntetett professzor is indult. A civil szféra: olaj a fogaskerékben Az elit demokráciája helyett a demokrácia társadalmasítása lenne kívánatos Fehérvári Tedeum Megtartották a Fehérvári Tedeum ősbemutatóját tartották a székesfehérvári Szent István bazilikában. Az ősi katolikus és protestáns tedeum-elemeket felhasználó művet Daróci Bárdos Tamás komponálta, és közreműködött a Primavere kórus. Kocsis Albert halála Meghalt Kocsis Albert (64), a világhírű hegedűművész: a kas- seli zeneakadémián, munka közben kapott szívinfarktust. 1968 óta a világ legnevesebb koncertpódiumain szerepelt, és számos rangos nemzetközi hegedűversenyen nyert díjakat. Magyar filmnapok Magyar filmnapok kezdődtek héten Kijevben. Az ukrán közönség a budapesti filmszemle alkotásai közül ötöt tekint meg, a régebbiek közül pedig láthatja Szász János nemzetközi hírű „Woyzeck” című munkáját. Soproni tavasz Gergácz Berta festőművész emlékkiállításával megnyitották a soproni tavasz eseménysorozatát. Ez a fiatalon elhunyt alkotó életművéről ad áttekintést. A két hét fő attrakciói itt a koncertek; föllép Snetberger Ferenc, a klasszikus gitár virtuóza a vendégeivel, és pódiumra lép majd a General Harmony Singers is. Bereg ünnepi hete Beregszász ünnepi hetének eseményei demonstrálják a határ két oldalán élő magyarok egységét, s bemutatóikkal ápolják népi hagyományaikat. Színpadra lépett ismét a beregszászi Illyés Gyula színház társulata, s megtartották a III. kárpátmedencei kisebbségi fórumot. A Társadalmi Érdekegyeztető Tanács szervezett nyilvános fórumot A társadalmi érdekek érvényesülésének lehetőségei az 1994. évi önkormányzati választások tükrében címmel. A Budapesten rendezett tanácskozás egyik vitaindító előadását dr. Gyenesei István, a So- mogyért Egyesület társelnöke tartotta. A meghívást annak köszönhette, hogy a Somo- gyért Egyesület volt az országban az egyetlen olyan civil szervezet, amely a pártok többségénél is eredményesebben szerepelt az önkormányzati választáson. Dr. Gyenesei István a választás tapasztalatait, illetve tanulságait elemezve azt mondta, hogy túlpártosodott rendszerünkben a civil szerveződések egyelőre csak jelezték létüket: a társadalmi szervezetek nem tudtak igazán betömi a helyi önkormányzatokba sem, holott a helyi közéletnek kevésbé a pártok, sokkal inkább az állampolgárok által létrehozott közösségek a formálói. Dr. Gyenesei István szerint sokan vallják, hogy az önkormányzatokban — egy elkövetkezendő választásokon — a civil szférának sokkal erőteljesebb lesz a szerepe, hiszen jó kiegészítve a pártokat azok mellett kell megjelenniük. Ezért hangsúlyozta, hogy meg kell keresni a civil szervezetek helyét a demokráciában, mert az elit demokráciája helyett a demokrácia társadalmasítása lenne kívánatos. Dr. Gyenesei István szerint a politikai elitnek a civil szervezetek addig fontosak és elfogadhatók, amíg azok a hatalmi szférán kívül vannak, ám ha az „asztalnál” helyet kémek maguknak, akkor nincs már meg a kellő önuralom néhány politikusban ahhoz, hogy ne akarja kirúgni a széket alóluk. — Magyarországon a civil társadalom igen fiatal, ezért meg kell adni a lehetőséget a tanulásra — állítja. — Jó lenne, ha a (különösen a hatalmat birtokló) pártok a működő fogaskerékben ne káros homokszemnek, hanem nélkülözhetetlen olajnak tekintenék a civil szervezeteket. Ha így lenne, akkor a magyar szellemi elit azon része is részt vállalna a társadalom irányításából, amely ma még azért marad távol, mert nem kíván egyben a pártelit tagjává is válni. Előadása kapcsán dr. Gyenesei István a Somogyi Hírlapnak elmondta: a Somogyért Egyesület — a választásokon elért sikerre támaszkodva — szeretné tovább folytatni a tevékenységét nemcsak az ön- kormányzatokban, hanem azokon kívül is. Vállalva a megoldáskeresést is, azokra a nem kívánatos jelenségekre, amelyek megyénkben sok embert, illetve közösséget érintenek. (Tamási)
