Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-16 / 63. szám
1995. március 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Nyereséget termel a tekercselőüzem Kombájnról álmodnak a segesdi gazdák Nem maradnak munka nélkül a segesdi tekercselőüzem dolgozói. Bár a korábbi évekhez képest kevesebb megrendelést kapnak, mégis nyereséget termelnek az Új Élet mezőgazdasági szövetkezetnek. A javítórészleg legfontosabb programja három szóban is összefoglalható: átvészelni a megpróbáltatásokat. A segesdi mezőgazdasági szövetkezet igyekszik több lábon állni. A térség egyik legnagyobb növénytermesztője: több ezer hektáron termel búzát, tritikálét, napraforgót és repcét. Számottevő a haszna az állattenyésztésből is. Az ezer darab tejhasznú szarvasmarha hárommillió forint bevételhez juttatja havonta a szövetkezetét. A gazdaságnak szükséges a tevékenységek széles köre: csak így fejlődhetnek tovább. — A tekercselőüzem önálló gazdasági egységként működik a szövetkezetben — mondta Ge- licz József, az Új Elet mezőgazdasági szövetkezet műszaki vezetője. Hozzátette: forgalmuk ugyan visszaesett az utóbbi időben, ennek ellenére fennmarad ez az ágazat. Bíznak benne, hogy a mostaninál több megrendeléshez jutnak, s így növelhetik nyereségüket. A tekercselő 9 dolgozója 400 ezer forint nyereséget ért el, néhány évvel ezelőtt ennek a többszörösét könyvelhették el. Nem volt ritka, hogy 2,5-3 milliós haszonnal zártak. Ám a privatizáció során átalakult a szivattyújavítást, tekercselést igénylők köre. A környék nagy megrendelői, a vízművek egy része önkormányzati tulajdonba került, s keveset költ most felújításra. — A kilábalás érdekében több elképzelésünk is volt. Szolgáltatásaink sorát bővítettük, illetve hatékonyabban dolgozunk. Elvégezzük a búvár- és centrifugál- szivattyúk tekercselését, illetve ezek komplett javítását, felújítását is megcsináljuk — mondta a műszaki vezető. Jelenleg 156 dolgozója van a segesdi szövetkezetnek, amely 1991-ben még 428 embernek nyújtott megélhetést. Négy éve 6300 hektáron gazdálkodtak, mára ez a terület 4300 hektárra apadt. Kárpótlási jegyekért 2 ezer hektárnyi földet, legelőt, rétet és erdőt vásároltak meg a szövetkezettől. A segesdiek az ipari tevékenység mellett kereskedéssel is próbálkoznak: diszkontboltot üzemeltetnek a faluban. Gelicz József elmondta azt is, hogy szövetkezetükben több új gépre, berendezésre is szükség volna. Korábban évi 4-5 millió forintot fordítottak fejlesztésre, ma ennek csak a töredékét. Pedig egy korszerű traktor, erőgép igencsak elkelne a szövetkezetben. A tervek szerint — mint megtudtuk — két John Deer kombájnt és ugyancsak két traktort kívánnak beszerezni. Mivel a több millió forint értékű beruházást önerőből nem tudják megvalósítani, állami hitelre is szükségük lesz. Harsányi Miklós A taranyi önkormányzat befektetőt keres a falu határában lévő gyógyfürdő üzemeltetésére. A hírek szerint a jelenleg bérleti szerződésben üzemelő fürdő iránt mérsékelt az érdeklődés. A taranyi fürdő sokak szerint jó befektetésnek tűnik. Ha a kiszolgáló épületeket sikerül tovább fejleszteni, akkor a nyári szezonban még többen keresnék fel, mint eddig. Forgalomban pedig tavaly sem volt hiány. Jöttek Németországból, Hollandiából és más nyugat-európai országokból egyaránt. A fürdőt elsősorban nyugodt, kellemes környezete miatt kedvelik, de a medencék gyógyító hatású vize sem mellékes. A fürdő — mint lehetséges üzleti lehetőség — nemrég a megyei ön- kormányzat és a vállalkozói központ megyei befektetési lehetőségeket soroló közös kiadványában is megjelent. A varrólanl'olyam is része annak az oktatásnak, amelynek keretében gazdaasszonyokat képeznek a nagyatádi 2. számú általános iskolában. A gazda-szakképző két évfolyamán összesen ötvenhárom diák tanul. A házi munka, és a kertművelés legfontosabb elemeit is elsaj átítj ák. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR 21 millió liter tejet adtak el a nagykorpádiak Nem engedik szélnek a korpádi teheneket Tarany befektetőt vár A Taranyi fürdő helyén szakemberek valamikor szénhidrogének után kutattak. A földből azonban hatvanöt fokos hévíz tört fel, amelynek hasznosítására helyi jellegű szezonális fürdőt épített az önkormányzat. A víz több mint két kilométer mélyről tör a felszínre, a kút hozama pedig naponta több mint másfélszáz köbméter. A vizet korábban a taranyi termelőszövetkezet is hasznosította. A mezőgazdászok üvegházat fűtöttek a télen is forró taranyi vízzel. Az önkormányzat elképzelései szerint a fürdő megfelelő fejlesztéssel egész éven át üzemelhetne, így a mozgász- szervi bántalmakat gyógyító víz éven át hasznosítható lenne. A taranyi hévíz megfelelő hasznosítására azonban a becslések szerint legalább három millió forintra lenne szükség. Nagykorpádon megmarad tehenészet. A lábodi mezőgazdaság szövetkezet ugyan továbbra is nehéz körülmények között gazdálkodik, mégsem számolják föl a tehenészetet. A tehenészet révén évente több millió forint a haszon, s ezért azt tervezik, hogy felfuttatják az állatállományt. A szarvasmarha-tartás továbbra is jövedelmező tevékenység. Ezt tudják jól azok a cégek is, amelyek ebben az ágazatban próbálkoznak. Bár az utóbbi időben megnőtt a marhahúst exportáló vállalkozások száma, átütő sikerre csak a megbízható állatállománnyal rendelkezők számíthatnak. — Manapság keresett termék a piacon a jó minőségű szarvas- marha — mondta Szabó Zoltán, a Zöld Mező Termelő- és Értékesítő Szövetkezet nagykorpádi tehenészetének vezetője. — Az állatok tejét folyamatosan értékesítjük, s ezenkívül nagy a kereslet a növendék bikák iránt is. A nagykorpádi tehenészetben jelenleg 194 szarvasmarhát tartanak. A szaporulathoz 61 borjú és 45 növendék marha tartozik. A mezőgazdasági szövetkezet az állattenyésztésből — a sertésekkel, illetve a juhokkal — negyvenmillió forintos forgalmat bonyolított le. A tehenek tavaly három és fél millió forint nyereséget hoztak, s az idén is legalább ennyire számítanak a szakemberek. — Tavaly több mint 21 millió liter tejet adtunk le. Úgy néz ki, hogy az idén is sikerül ennyit értékesítenünk — tette hozzá a telep vezetője. Naponta 2800-3200 liternyi fehér nedűt szállít el Nagykorpádról a tejbegyűjtő. Évekre visszamenőleg jó a kapcsolatuk a kaposvári tejüzemmel: a biztos piac így megkönnyíti az előre tervezést is. Az extra minőségű tej literéért 31 forintot kapnak a nagykorpádiak. A mezőgazdasági szövetkezet azonban állatokat is értékesít. Legkapósabbak a 100 és 200 kilogramm súly közötti bikák — ezekért sűrűn kopogtatnak be hozzájuk a vállalkozók, kereskedők. A feldolgozott állatok húsát tavaly még exportálták: szlovén kereskedők vettek tőlük nagyobb szállítmányt. A tehenészetben több új tervet is dédelgetnek: az idén növelni kívánják az állatok számát. Teszik ezt azért, hogy minél több, jó minőségű állatot értékesíthessenek. A bikaborjakért kapott pénzért pedig vemhes üszőket vásárolnak majd — a tervek szerint. Csaknem új 30 állat beállításával számolnak. A fejlesztés azonban nem jelenti, hogy újabb dolgozókat is fölvennének. A nagykorpádi részleg jelenleg húsz embernek ad megélhetést. Viszont az itt dolgozók — valamint a szövetkezet munkatársai is — eredményesnek tartják a tehenészet további működését. Harsányi Miklós Millió forintok támogatásra Nehezen találnak munkát a Nagyatád környéki településen. Ötvöskónyiban, Somogyszo- bon, Kutason és Segesden a regisztrált munkanélküliek száma jelenleg már több száz. Az utóbbi időben ugyanis bezárt több, sok dolgozót alkalmazó üzem és vállalkozás. Mint Veszner József segesdi jegyző elmondta, az idén is több millió forintot fordítanak az állásnélküliek támogatására. A faluban százhúsz jövedelem- pótló támogatásban részesülő után fizetik a hozzájárulást, s emellett jelentős összeget költenek segélyezésre és támogatásra is. Az önkormányzati tervezet szerint ebben az évben ötszáz ezer forintot különítenek el nevelési segélyre. Átmeneti segélyre 300 ezer forintot tartalékolnak, temetkezési támogatás címén pedig 200 ezer forintot oszthatnak szét. A nemrég bevezetett ápolási díjat négy ember részére utalják át. Lábod még számít a gázra — Legfrissebb adataink szerint 5,4 millió forint a forráshiányunk. így a működés érdekében benyújtjuk pályázatunkat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések támogatására — mondta Fehér Györgyné lábodi körjegyző. A lábodi képviselő-testület megtárgyalta és elfogadta az idei költségvetést. Azt már korábban is sejtették, hogy nehéz időszak vár rájuk, igazán azonban csak a rendelettervezet tárgyalásakor döbbentek rá. — A bevételi oldalon 105,8 millió forint szerepel, míg a kiadási főösszeg eléri a 111 millió forintot — mondta Fehér Györgyné körjegyző. — A több millió forint hiány alapvetően meghatározza mindennapjainkat. Amíg a pályázatunkat nem bírálják el, addig csak a legfontosabb feladatainkat látjuk el. Ezek közül meghatározó az intézmények fenntartása. A lábodi önkormányzat az óvoda és az iskola működtetésére több millió forintot tervezett. Jelentős összeget, csaknem 13 millió forintot költ a jövedelempótlósok támogatására. A milliós forráshiány miatt több terv azonban csak az elképzelés szintjén marad. Az óvodába egy korszerű gáztüzelésű berendezés kellene. Ára mintegy 250 ezer forint. Régóta esedékes az általános iskolában az ajtók, ablakok felújítása és a mai igényeket is kielégítő, lemosható lábazat elkészítése. Az ehhez szükséges 600 ezer forint sem áll rendelkezésükre... Abban az esetben, ha az igényelt 5,4 millió forintot megkapja a falu, ezekről már nemcsak álmodozniuk kell. A körjegyzőasszony megjegyezte azt is, hogy nem adták fel elképzelésüket a gázprogram megvalósításával kapcsolatban. Pályázatukat egy éve beadták már, a választ azonban a mai napig nem kapták meg. A 60 millió forint értékű beruházást a lábodiak — megfelelő anyagi feltétel esetén — Nagykorpáddal és Szabással közösen végeznék. (Harsányi) Megvonta a bizalmat a cigányszervezet Ötvöskónyi cigányszervezte megvonta a bizalmat Somogyi Sándomé elnöktől - erről döntöttek legutóbbi határozatképes taggyűlésükön. Határozat született arról is, hogy most pénteken választják meg a szervezet új elnökét. Előfordulhat azonban az is, hogy továbbra sem lesz elnöke az ötvöskónyi cigányközösségnek, mert a jelölőbizottság által javasolt - és a tagság által is támogatott - Balogh József nem akarja vállalni a tisztséget. Összepiszkították az atádi parkot Elkezdték a fészekrakást Nagyatád központjában a fekete varjak. Törvényszerű szaporodásuk azonban gondot okoz, mivel a legtöbb a Széchenyi téri park fáit szemelte ki letelepedése helyéül. Sok bosszúságot okoz ez - évek óta - tavasszal és nyáron a járókelőknek, a padokon megpihenők- nek. Maradandó nyomaikat a lepiszkított utak, padok és kabátok viselik. A vámosban - értesüléseink szerint - most készülnek a varjak ritkítására. Több támogatott Görgetegen Görgetegen jelenleg 119 regisztrált munkanélküli él, s közülük a helyi önkormányzat 71 személynek biztosít jövedelempótló támogatást. A közép-somogyi településen a jövedelempótlósok rendszeres pénzbeli ellátására az idén 4,2 millió forintot fordítanak. Az eseti jellegű segélyekre 400 ezer forintot költhet a község. Brazil fesztivál Nagyatádon Kétnapos brazil fesztivált tartottak Nagyatádon. A nagyszabású rendezvény keretében brazil kultúráról szóló irodalmi és zenei műsort hallgattak meg az érdeklődők, s brazíliai útiképekből láttak-hallgat- tak diavetítéses előadást, valamit a dél-amerikai ország gasztronómiai szokásaival és zenéjével is megismerkedtek. Az atádi tavaszi fesztivál keretében képeslapkiállítás nyílt most a művelődési központban. Vöröskereszt Ötvöskónyiban Hetven taggal alakult meg nemrég Ötvöskónyiban a helyi Vöröskereszt szervezet. Az ötvöskónyi Vöröskereszt szervezet programjában többek között a családi elsősegély- nyújtás, a házi betegápoló tanfolyamok indítása és egészségvédő intézkedések is szerepelnek. Terveznek egészség- ügyi tájékoztatókat, tomafog- lalkozásokat is. Az ötvöskónyi polgármester támogatásáról biztosította a helyi vöröskereszt-önkénteseket. Sörfőzde Taranyban Három kisvállalkozó összefogásával 1993 óta működik sörfőző üzem a Nagyatádhoz közeli Taranyban. A világos sört előállító üzem mintegy százhúsz ezer liternyi folyékony kenyeret gyárt évente. Eddig elsősorban a környéke szállított a cég, a közeljövőben azonban szeretnének szélesebb piacokat szerezni maguknak. Triatlonisták a fürdőben Visszaesett a nagyatádi termálfürdő forgalma. Néhány éve naponta még kétszáz-kétszázötven vendég is megfordult itt, mostanában átlagosan mintegy száznegyven látogató keresi föl. — Többen is járhatnának hozzánk. Forgalmunkon mi is megérezzük, mikor közeledik a hó vége: olyankor jóval kevesebb a látogató — mondta Rácz Béláné, a fürdő gondnoka. — A fürdő ráfizetéses ugyan, ám a fenntartása elengedhetetlen: a kórház sok beteg embert utal be ide fürdőkúrára. A felüdülésre váró vendégek többsége magyar, de bőven van német, osztrák és horvát turista is. A termálfürdőben három különböző hőmérsékletű medence található. Az épületben választhatnak a 32, 38, illetve a 42 Celsius fokos vízhőmérsékletű medencék között. A szabadtéri uszodában tavasztól késő őszig úszkálhatnak a friss levegőt kedvelők. — A fürdőzők egy része fizet csak a szolgáltatásokért. Jó néhányan beutalóval érkeznek hozzánk, így ingyen igénybe vehetik szolgáltatásainkat. A nagyatádi termálban a sok nyugdíjas fürdőző mellett nőtt a fiatalok száma is. A kórház kezelésében levő intézmény a gazdaságosabb kihasználtság érdekében új tevékenységgel bővítette alapszolgáltatását. Általános iskolások részére úszótanfolyamokat tartanak, illetve ide járnak rendszeresen edzeni a triatlonisták is. H. M.
