Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-14 / 62. szám

1995. március 14., kedd SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES VILÁG 11 A szomszéd népek s nemzeti kérdés Csehországi, szlovákiai, ro­mániai és hazai résztvevői lesznek A polgári átalakulás és a nemzeti kérdés a szom­széd népek közgondolkodá­sában, irodalmában, történetí­rásában címmel Békéscsabán lezajló kerekasztal-beszélge- tésnek. A vendéglátó város­ban működő Körösi Csorna Sándor Főiskola kelet-kö- zép-európai nyelvek és kultú­rák tanszéke által szervezett tanácskozást az 1848/49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartják. A rendez­vényen Réti László egyetemi docens vezeti a beszélgetést, amelyen egyebek közt részt vesz Richard Prazak, a Cseh Köztársaság budapesti nagy­követe, Karol Wlachovsky, a budapesti Szlovák Intézet igazgatója, Berényi Mária, a Magyarországi Román Kultu­rális Intézet vezetője és Má­té Gábor, a kolozsvári Ba- bes-Bolyai Egyetem tanára. Kimegy a divatból a házasság A házasság Franciaországban gyorsabban megy ki a divat­ból, mint bármely másik nyu­gat-európai országban - kö­zölte a francia Nemzeti Sta­tisztikai Hivatal. Franciaor­szágban 1993-ban 255 200 pár lépett házasságra. Ez hat- százalékos csökkenést jelent 1992-höz képest, amikor 271 427 házasságot kötöttek. A csökkenés Belgiumban 5,7 százalékot, Svédországban pedig 5,6 százalékot tett ki. Az 1994. évről egyelőre csak előzetes adatok állnak rendel­kezésre, de a statisztikai hiva­tal szerint az irányzat folyta­tódik. A párok inkább a há­zasságon kívüli együttélést választják. Ennek oka a nagy­arányú munkanélküliség és a gazdasági pangás - állapította meg a Reuter brit hírügynök­ség. Az első házasságot kötő férfiak életkora átlagosan 28,7, a nőké 26,6 év volt. A „biológiai óra” irányítója Amerikai tudósok felfedeztek a csirkeagyban egy festék­anyagot, amely a feltételezé­sek szerint az úgynevezett „biológiai órát” irányítja. A festékanyag érzékeny a fényre, s valószínűleg ez hatá­rozta meg az ősidők primitív, vak állatainak napi ritmusát is. A felfedezést Joseph Ta- kahashi, az illinoisi egyetem professzora és Marinna Max, a Roche Intézet kutatója kö­zölte a Science című szakfo­lyóiratban. A két tudós úgy véli: ebből a fényérzékeny anyagból fejlődött ki a látás - írja az UPI amerikai hírügy­nökség. A csirkék agyában ta­lált festékanyag egy hormon működését ellen őrzi, s több­féle magatartást is szabályoz: például a napszakokhoz s év­szakhoz való alkalmazkodást. Giscard és Barre visszalépett A francia politikai élet két kimagasló személyisége, Va- léry Giscard d’Estaing volt ál­lamfő, illetve Raymond Barre egykori kormányfő nem vál­lalta az indulást az államfői posztért folyó versenyben. Eheti bejelentésük nem keltett különösebb meglepetést a szakértők között, hiszen szinte semmi esélyük sem lett volna a győzelemre - ugyan­akkor a lépés mégis új „felál­lást” hozott. A két tekintélyes politikus a résztvevői státus helyett a legalább olyan ve­szélyes „bíró” pozíciójába ke­rült: egyik vagy a másik jelölt mögé való felsorakozásuk fontos százalékokat jelenthet, s akár el is döntheti az eléggé szorosnak ígérkező első for­dulót. A két politikus vissza­lépése elvileg Balladur kor­mányfő helyzetét könnyítené. Santic tábornok valószínűleg halott A március 8-án a bihaci be­ékelődésben eltűnt horvát Vlado Santic tábornokot va­lószínűleg megölték - jelen­tette a Habena hírügynöksé­get idézve az AFP. A boszniai horvát hatóságok azt közöl­ték: „Olyan adatok birtokába jutottak, amelyek alapján fel­tételezhető, hogy Santic tá­bornokot megölték” - írta a Habena. Bosnyák elrablóit si­került elfogni. Személyazo­nosságukat is földerítették. Zuhan a várható élettartam Az alkoholizmus valóságos járvánnyá vált Oroszország­ban, s ez az egyik fő oka an­nak, hogy az orosz férfiak születéskor várható átlagos élettartama, amely 1987-ben 64,9 év volt, 1993-ra 59 esz­tendőre esett vissza. A British Medical Journal tanulmánya szerint 1992-ben 262 ezer orosz férfi halt meg alkohol­mérgezésben. Ez a jelenség szoros összefüggésben áll a gazdasági liberalizálással. A fogyasztás, amely 1987-ben személyenként 10,7 literre rúgott, 1992-re 14 literre nőtt. Első helyen a vodka áll; ára ugyanis kevésbé emelkedett, mint más cikkeké. Az italozó férfiak száma négyszer annyi itt, mint az alkoholizáló nőké. Üt a bársonyszékig Kovács László: Konszolidálódott a parlamenti demokrácia, ahol négy évizeden át ismeretlen volt Vegyipari technikumot vég­zett, vegyészmérnöknek ké­szült, közgazdász diplomát szerzett — külügyminiszter lett. Kovács Lászlóról (55), a magyar diplomácia vezetőjé­ről még politikai ellenlábasai is elismerik: kitűnő ismerője a nemzetközi életnek, vitatha­tatlan szakmai felkészültsége, tárgyalókészsége pedig a nemzetközi fórumok elismert személyiségévé avatta. — A Kőbányai Gyógyszer- áru-gyárban dolgoztam, és munka mellett 5 év helyett 4 év alatt szereztem diplomát a köz­gazdaságtudományi egyetem külker-szakán. Még javában ta­nultam, amikor munkatársnak hívtak a KISZ KB-hez, s on­nan konzultánsnak az MSZMP KB külügyi osztályára. A kö­vetkező évek szakmai pályafu­tásom egyik legérdekesebb idő­szakát jelentették: munkatársa­immal sok olyan gondolatot ve­tettünk papírra, amely akkor még eretnekségnek, szinte szentségtörésnek számított. Elemeztük például azt, hogy a Varsói Szerződés és a KGST szövetségi rendszerén belül ho­gyan érvényesíthetők a nemzeti érdekek. Azt kerestük, hogyan lehetne lazítani a szovjet befo­lyás szorításán; miként lehetne az adott feltételrendszerben az ország számára okos külpoliti­kával a legtöbbet kihozni. A külügyi osztályon később Horn Gyula helyettese lett. 1985-ben Horn átkerült a Kül­ügyminisztériumba államtit­kárnak, a következő évben ugyanott miniszterhelyettes. 1989-ben Horn miniszter lett, Kovács László államtitkár. — Ez a néhány év, a 90-es választásokig terjedő időszak véleményem szerint az egypárt- rendszer lehetőségeihez képest a magyar külpolitika csúcstel­jesítményét hozta. A diplomá­ciai kapcsolatok fölvételét a Koreai Köztársasággal — erős észak-koreai ellenzés közepette —, a diplomáciai kapcsolatok rendezését Izraellel — erős arab nyomás ellenére, a kapcso­latok újrafelvételét a Vatikán­nal — a szocialista országok részéről megnyilvánult ellenzés dacára. Majd következett az NDK-menekültek kiengedése. Közben jutott energiánk belpo­litikai reformok, egyebek kö­zött a világútlevél bevezetésé­nek a szorgalmazására is. — Az 1990-es választásokon az MSZP meglehetősen gyön­gén szerepelt, s ön személy sze­rint is a politika perifériájára került. Ezt hogyan élte meg? — Parlamenti képviselő let­tem. így utólag egyértelmű, Kovács László külügyminiszter hogy az ellenzékben töltött négy év nélkül szegényebb lett volna a pályafutásom, az éle­tem. Nagyon nagy a nevelő ereje a hatalom elvesztésének, az ellenzéki pozíciónak. Nem a hatalmat sajnáltam, hanem ma­gát a munkát. De sokadmagam- mal, akik 1989 októberében lét­rehoztuk az MSZP-t, akik hívei voltunk a rendszerváltozásnak, amelyre - akkor úgy tűnt - rá­ment a szakmai karrierünk, azt mondtuk: ha újra kellene csi­nálni, újra ugyanazt tennénk... Mert az ország számára nem volt más alternatíva, csak a többpárti parlamentáris rend­szer és a piacgazdaság. Később aztán kiderült, hogy a külpolitikától nem kell elbú­csúznom, hiszen tagja lettem a parlament külügyi bizottságá­nak. 1993 januárjától a válasz­tásokig pedig — Horn Gyula helyére lépve — a külügyi bi­zottság elnökeként dolgoztam. 1994. július 18-án újra belép­tem a minisztérium épületének kapuján. Nem tagadom: jó ér­zéssel és talán egyfajta szak­mai-politikai elégtétellel is. — Horn Gyula miniszterel­nökkel régóta közös sínen fut a pályája. De ő mindig maga­sabb beosztásban volt, ráadá­sul „profi” külpolitikus. Ez le­het jó és lehet rossz is a kül­ügyminiszternek. Az önök ese­tében hogyan van ez? — Avatottsága számomra hát­ránnyal nem járt. Valószínűleg azért, mert jól ismerjük egymás gondolkodását. Kettőnk viszo­nyára mindig jellemző volt egyfajta együttgondolkodás. — Szoktak vitatkozni? — Hogyne. De a külpolitika alapkérdéseiben ritkán volt igazi vitánk. Az emberek meg­ítélésében már többször. Ebben ugyanis gyakran ellentétes volt a véleményünk. — Az idő kit igazolt? — A külpolitika dolgaiban többnyire neki lett igaza, az emberek megítélésében nekem. — Ellenzéki oldalról hallani olyan kritikákat, hogy míg az elmúlt négy évben hatpárti konszenzuson alapult a külpo­litika, most az ellenzék meg­hallgatása nélkül születnek a kormány külpolitikai döntései. — Az eszközöket, a módsze­reket illetően korábban sem volt, a célokat illetően pedig korábban is volt és most is van konszenzus. Hadd emlékeztes­sek arra: ellenzéki pozícióból sem vitattuk a magyar külpoli­tika három fő cselekvési irá­nyát, a beilleszkedést az euro-atlanti intézményekbe, a rendezett, jó viszony kialakítá­sát a szomszédainkkal és a ha­táron túli magyarság támogatá­sát. Magyarországnak mint a szervezet soros elnökét adó or­szágnak megvan a maga sze­repe abban, hogy ezek a lehető­ségek be is teljesüljenek. — Január 1-je óta külügy­miniszterként Ön tölti be az EBESZ elnöki posztját. Ez mi­lyen kötelezettségekkel jár? — Tavaly Közép- és Kelet- Európa egy sor országában vá­lasztások voltak. Ezek eredmé­nyeként új vagy részben új kormányok jöttek létre, ame­lyek zökkenőmentesen vették át a hatalmat. Baloldali elköte­lezettségű emberként természe­tesen örülök annak, hogy a par­lamenti váltógazdálkodás kere­tei között most a baloldali erők nyertek teret, aminek természe­tesen megvannak a maga okai. Ám igazán azt tartom törté­nelmi fontosságúnak, hogy igen rövid idő, 4-5 év alatt konszo­lidálódott a parlamenti demok­rácia a világnak ezen a részén, ahol az előtte négy évtizeden át szinte ismeretlen volt. Ez ad le­ginkább biztatást. Bajnok Zsolt Boglár és a céltámogatás — Milyen segítségre számít­hatnak azok a balatonboglá- riak — állampolgárok és egyesületek —, akik alapítvá­nyi formában szeretnék meg­építeni azt a tornacsarnokot, amelynek beruházását leállí­totta a képviselő-testület, és ezzel az állami céltámogatás­ról is lemondott? — kérdezte a Somogyi Hírlap munkatársa Kuncze Gábor belügyminisz­tert. — Nagy baj, ha felelőtlen beruházást kezdett el az ön- kormányzat, de még nagyobb baj abbahagyni, mert az a legnagyobb pénzpocsékolás. Keresse meg az önkormány­zat a helyi forrásokat, akár alapítvány közreműködésével is. Egyébként a nemzeti sport alapítványnak, illetve az Or­szágos Testnevelési és Sport- hivatalnak is vannak elnyer­hető forrásai erre a célra. Ne mondjon le a város a céltá­mogatásról. Nincs drágább dolog, mint félbehagyni va­lamit. Dr. Suchman Tamás pri­vatizációs miniszter ehhez hozzátette: a marcali Városé­pítő Kft nyerte el a fővállal­kozást: most harminc milliós forintos perbe keveredett vele Boglár. Megalapozott dönté­sek kellenek, különösen egy referendum után, mert az anyagi kihatások jelentősek, a további károk az ötvenmillió forintot is elérhetik. A fényképezőgép vicceket mond A Polaroid cég márciusban dobja piacra az Egyesült Ál­lamokban azt az új fényké­pezőgépet, amely reményeik szerint a családi mosolyal­bumok fotósainak lehet majd kedvenc masinája. A felvétel készítésekor ugyanis a gép vicceket mond. Ehhez ele­gendő félig exponálni, máris hallhatók a memorizált poé­nok. A gépnek azonban az sem mindegy, hogy elérte-e a várt hatást. Ha igen — vélhe­tően legalább egy kis kacajt regisztrál —, a fotós már tel­jesen be tudja nyomni az ex­ponáló gombot. A 39,90 dollárt (vagyis magyar pénzre átszámítva négy és félezer forintot) kós­táló fotómasina vásárlója há­rom viccet készen kap, de a memória saját tréfákkal is bővíthető. Ismerkedik a miniszter Dr. Suchman Tamás: A privatizáció csakis a foglalkoztatási gondokkal együtt kezelendő Az „ördög” mindig a részletek­ben keresendő, ezért első dol­gom most a helyzet alapos átte­kintése, - felelte a Somogyi Hírlap kérdésére - dr. Suchman Tamás, a privatizációért felelős tárcanélküli miniszter. - Hozzá­tette: annak ellenére, hogy kép­viselői munkám során koráb­ban is foglalkoztam a privatizá­ció gondjaival, még mindig van mivel ismerkednem. Mielőbb el kell készíteni a privatizációs törvényt, ami minden követ­kező lépésünket megszabja. Ezzel párhuzamosan ki kell épí­tenem a csapatomat, a legrövi­debb időn belül meg kell is­merkednem a megyék gondjai­val. Vallom, hogy a privatizá­ció csakis a foglalkoztatási gondokkal együtt kezelendő. — Kinek a kezében látná szívesen a privatizáció gyakor­lati végrehajtását? — Bokros Lajos pénzügy- miniszter programjában szere­pelt először az a gondolat, hogy nem kellene az időt átszerve­zéssel tölteni. Amikor meg­egyeztünk a további munkame­netben és az együttműködésről, ebben is megállapodtunk, így a szervezeti kérdések nem akadá­lyozzák a privatizáció folyama­tának felgyorsítását. — Miért tartja fontosnak az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt egyesítését? — Mert szerintem egy igaz­gatótanácsnak, egységes szem­pontok szerint kell döntenie minden privatizációs ügyben. Most már tisztán látom hogyan lehet időveszteség nélkül meg­oldani ezt a feladatot. — A viták mellett, úgy tűnik, a privatizációban mostanában semmi sem történik. Miért? — Ez azért nem egészen így van, mindkét igazgatótanács működik, és az ÁVU-nél fel­gyorsultak a folyamatok. 360 vállalat közül 150-nél mozdu­latlan a helyzet, 210 esetben a pályázati kiírás és az elbírálás között valamilyen fázisban már elindult a privatizáció. Koós Tamás Dr. Suchman Tamás tárcanél­küli privatizációs miniszter MEGÉRKEZTÜNK! Kaposváron is hívható már a pannon GSM, a jelenleg legalacsonyabb üzemeltetési költségű 900-as mobiltelefon-rendszer Gyors és színvonalas kiszolgálással várjuk kedves ügyfeleinket a PANNON G5M új hivatalos viszonteladójánál VE Kapossystem Kft. Kaposvár, Fő u. 28. Tel.: 82-321-340, 20-423-719

Next

/
Oldalképek
Tartalom