Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-02 / 52. szám
1995. március 2., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Baláta, az elhaló tó A kisvasút, amely egykor a ka- szói rengeteget átszelte, ritkán közlekedik csak. A vonat üzemeltetése milliós ráfizetést okoz az fenntartó kaszói erdő- gazdaságnak, ezért a mozdony csak akkor húzza át az erdőn a kicsiny szerelvényt, ha turisták jönnek, előre egyeztetve a programot. Nem csak a kisvasút sorsa miatt fáj azonban a kaszói erdőért rajongók feje. A ba- láta-tavi ősláp, amely hazánk egyik kiemelten védett természeti területe, szintén nagyobb anyagi törődést érdemelne meg. Az erdőgazdaság ugyan mindent elkövet a terület rendbetételére, csakhogy a természetvédelmi terület ápolása pénzforrás hiányában egyre nehezebb feladat. A baláta-tavi lápot ugyan többnyire csak kutatók látogatják, ám az ő munkájuk könnyítésére épített kutatópontok felett is rég eljárt az idő. Az ilyen célra épített tizenöt méter magas kilátó például csaknem három évtizede áll már. Faváza elkorhadt, felmászni rá lassan már balesetveszélyes lesz. A Baláta-tó növény és állatvilágát gyakran látogatják természetet kedvelő turisták is. A szakemberek olyan növénykülönlegességeket tartanak számon, amely az országban máshol nem található meg. Hogy a tó védettségét és háborítatlanságát biztosítsák, a természetvédők a terület határát a tó körüli erdőkre is kiterjesztették. A kaszóiak szívesen ápolják a Baláta környékét, anyagiak nélkül azonban ez egyre nehezebb feladat. B. ZS. A vasas szakmák alig vonzanak tanulót Kevés a forgácsoló Tanulók az esztergapad mellett FOTÓ: LANG RÓBERT Régóta képeznek már vasas szakmunkásokat a nagyatádi 524-es számú Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Intézetben. Az iskola vezetőinek állítása szerint azonban soha ekkora hiány nem volt vasas szakmákra jelentkezőkből, mint mostanában. Pedig Nagyatádon több tanműhelyben is, így például a Danuvia egykori gépgyárának a telepén avatott kezek mutatják a fiataloknak a szakma mesterfogásait. A szakmunkásképzőben rendszeresen hirdetnek felvételt forgácsoló és egyébb vasipari szakmunkákra. Tanulmányaikhoz jó körülményeket teremtenek a majdani diákoknak, akiknek a kollégiumi elhelyezését is biztosítani tudják. B. ZS. Földnélküli János gazda A föld néha azé, aki megműveli FOTÓ: BALASSA TAMÁS — Ha csak két hónapra is, édes-jó uram, de lehetnék egyszer én a fődügyi miniszter! — görnyedt János gazda a náj- lonzsák fölé, és a pétit a vödörbe csőrigélte át. — Olyan, de olyan rendet vágnék én ebben az országban, hallja-e! — egyenesítette ki hajlatag derekát, s nézett rám mindenre elszántan —, hogy arról kódulnának azok a pénzes nagy urak! A haragos hangot fel-fel- kapta a szél, de nem v-itte, csak a közeibe. Meg azt jóformán senki sem hallhatta. Am a szó csak nem nyughatott: — Mert az azért már így tűrhetetlen, nemde, hogy a hatvan-hetven hektárnyi földdel bírók ne fizessenek főda- dót, amint pedig a régi időkben mindig is kellett fizetni. És akkor még van, — öltötte egyik szavát a másikba a gazda —, hogy ami földet kivettek, megművelni már nem bírták, hagyták hát egy részét parlagon. Én bizony gondolkozás nélkül kivetném, ki én, a földadót, aztán mindjárt nem lenne ekkora bajság ebben a hazában! — ráncolta mindegyre szemének öldökét. Szabó János soká dohogott, Oka a zokszóra, mint a pelyva, annyi volt. Az árpásban, ami „kicsit sárgul, sajna, meg kell hát pétisózni”; szórta is öléből az anyagot serényen, ügyelve az uralkodó széljárásra asszonya. János gazda, amint ezt megállapítni már eleddig is lehetett, nincs igazán kibékülve a javak ilyetén elosztásával; hogy ennyire másnak álljon a szerencse, neki meg csak a munka, annak is a nehezebb vége jusson. Ráadásnak a föld, amin a takarmánynak valót dédelgetik, azzal sincs minden, már úgy jogilag sincs a rendjén. Annak idején, „mikor a té- esz átszállt káeftére”, haszonbérbe vették ki a földet, 1730-ért öt évre, emlékeztek. — Nem kellett ez senkinek, fekvésénél fogva nem bírták művelni. Mi meg kivettük a dzsungelbői, merthogy akkora volt rajt a gaz. Mondták aztán, a haszonbérlet az már nem ér semmit, vegyük meg kárpótr lási jegyért. Mi avval nem bírtunk, vettünk hát kétezerért. És bár ötezerre tartották, mi megkaptuk a kettőért a földet. — Micsoda blamázs, ennyit fizetnyi egy fődér — hagyta a munkát magára Margit néni. — Kiderült aztán — tartotta a szót —, hogy a föld mégsem a mienké. — De a mienké! — vágott közbe János gazda. — Nem a mienké, aptyuk! Ha majd valami helyrajzi számot megváltoztatnak rajta, akkor lehetne rávezetni bennünket. „Oszt, ha egyszer mégis másnak osztják ki, akkor majd leszállunk róla. Öregek vagyunk már, kérem, amúgy is, elég öregek. Amíg viszont nem szállítanak le róla, addig mink egy tapodtat se megyünk odíbb. Maradunk itt, maradunk.” (Balassa) Új boltot épített a kereskedő Iván József nemrég nyitott boltot Kislábodon. A nagyatádi áfésztól vásárolt egy régi épületet, s helyére újat épített — elképzelései szerint, ahol ma alapvető élelmiszereket és háztartási cikkeket árusít. — Alig három hónap alatt készült el az üzlet, önerőből. A belső berendezésekre és az árukészletre egymillió forint japán hitelt vettünk fel, s így minden együtt 3,5 millió forintba került — mondta Iván József. — Hetente két-három alkalommal töltjük fel friss áruval az üzletet, és kívánságra házhoz is szállítok a megrendelőknek. Iván József a negyvenegyedik évét tölti a szakmában. Mindvégig Lábodon dolgozott: itt volt gyakornok, s végigjárta a „ranglétrát”; tíz éve vezeti az áfésztól bérelt boltot is a falu központjában. A faluban ma két boltja van, s négy másik jelenti a konkurenciát. (Németh) Lábod adót is emel Lábod, önkormányzatának felállása óta idén első alkalommal szorul rá az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára kiírt pályázatra. Lassú István polgármester erről elmondta: szigorúan a működés feltételeinek megteremtésére 111 millió forint megy el ez évben Lábodon, ezzel szemben a központi költségvetés által biztosított összeg a saját bevétellel együtt ennél 5,4 millióval lesz kevesebb. A tegnap előtti testületi ülésen a képviselők arról döntöttek, a forráshiány miatt beadják az „önhibás” pályázatot. A forráshiányt elsősorban abból adódik, hogy idén 160-ról 210-re emelkedik a jövedelempótló támogatásban részesülők száma, ami 3 millió forinttal több kiadást jelent. További költségvonzata van a köztisztviselői és közalkalmazotti törvény végrehajtásának, csakúgy, mint a dologi kiadások növekedésének. Megtudtuk, amennyiben a május végén várható elbírálás nem hozza meg a kedvező döntést, úgy az év második felében válság-költségvetést készít a testület. Az azonban kizárt, hogy az esetleges hiány lefaragása érintse a kötelező feladatok körét, legföljebb a szolgáltatások színvonalából, tartalmából lesznek kénytelenek engedni. Az sem elképzelhetetlen, hogy a bevételek növelésére kényszerül a testület, ami a helyi adók emelését jelentené. A 2347 lelkes település ön- kormányzata igen sok intézményt tart fönn, mondta Lassú István. Nyolcosztályos általános iskolájában 260 helyi, ri- nyabesenyői és nagykorpádi gyerek tanul, míg a négycsoportos óvodába mintegy száz gyermekre felügyelnek. Az idősek otthonának 12 állandó lakója van, negyvenen napközben veszik igénybe szolgáltatásait. Mindemellett Lábodon működik a művelődési ház, fenntartanak két háziorvosi körzetet, valamint a fogorvosi ellátást is biztosítják. B. T. Sportruhák Nagyatádról Sportruhákat varrnak a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet nagyaádi varrodájában. A huszonhárom varrónőt foglalkoztató üzem, amely nemrég költözött új helyre. A szalag mellett a szigorú minőségi előírásokra is ügyelniük kell a dolgozóknak, hiszen a ruhák többsége nyugati exportra készül. Építkezés a szántóföldön A mikei Mike mezőgazdasági szövetkezetben idén egy több évre szóló beruházást terveznek. Az elképzelések szerint egy rendkívül korszerű öntöző berendezést állítanának fel a szövetkezethez tartozó területen. Mivel az utóbbi időszakban az aszály nagy kárt okozott a haszonnövényekben, így a tervezett komplett öntöző rendszer meghatározó lenne a mikeieknek. Az előzetes számítások szerint a beruházás értéke elérné a harminc millió forintot. Útburkolás félmillió forintért Ebben az évben előreláthatóan félmillió forintot fordíthatnak a berzencei utak felújítására. Mivel a településen csaknem minden út szilárd burkolattal van ellátva, így a helyi önkormányzat az utak állagának megóvására, illetve az elhasz- nálódottat felújítására költ. A munkát várhatóan a frekven- táltabb kültelki utaknál kezdik. A városszéli, nagy kihasználtságé területeken korábban a téli fagy is kárt okozott. Bővítenék a képeslapgyűjtők Ezentúl nemcsak különböző országokból érkező különleges képeslapokat, hanem különböző telefonkártyákat is gyűjtenek a nagyatádi képeslap- gyűjtő csoport. A telefonkártyagyűjtés sokak szerint új hóbort. A különböző színesebbnél színesebb kártyák elterjedésével azonban új lehetőség nyílt meg a gyűjtők előtt. A nagyatádi körben eztán kártyákat is gyűjtenek, sőt csere- lehetőséget is teremtenek a gyűjtők számára. Utaznak a tűzoltók Ha az utazás anyagi lehetőségeit sikerül előteremteniük, akkor Németországba indulnak a nagyatádi hagyományőrző tűzoltók, ahol a tűzoltók nemzetközi csillagtúráját szervezik az idén. A tervek szerint az atádiak egy csaknem fél évszázados kocsifecskendőt is magukkal vinnének, melynek felújítása elsődlegesen szintén pénzkérdés. Támogatások Lábodon Lábodon jelenleg 270 munka- nélküli él. A 2300 lelket számláló településen 151 személyt részesítenek jövedelem pótló támogatásban. Az utóbbi időszakban jelentősen megemelkedett segélyezettek és a támogatásban részesülők száma. Jelenleg 16-an kapnak rendszeres szociális segélyt, míg ápolási díjban hat főt részesítenek. Lábodon jelenleg huszonnégy család kap nevelési segélyt. Mezőgazdasági gépeket forgalmaznak a Dél- Somogyi Agrokémiai Társulás nagyatádi telepén. A cégnél a szlovén mezőgazdasági gépek eladásán kívül azonban műtrágyák forgalmazásával is foglalkoznak, melyet a környék mezőgazdasági termelőinek adnak el. fotó: lang Róbert