Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-14 / 62. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. március 14., kedd KÉRDŐJELEK Jobb lesz? A kormány ismételten tudatta a lakossággal: nagy bajban van az ország. Ez persze senkit sem lepett meg,mert ki-ki a saját bőrén érzi anyagi helyzetének rosszabbodását. Elkerülhetetlenek a kormány által most elhatározott lépések? Az emberek többsége nem vitatja, hogy a sok halogatás után végre lépni kellett, mégpedig az állami kiadások radikális csökkentésének irányába. Ez a gazdaság mai állapotában szükségszerű. De az átlagos mai magyar családokra nehezedő terhek megkövetelik az állami gondoskodás bizonyos - a családi pótlék, a gyes és a gyed eddigi formáiban kifejeződő - jelenlétét. Ez pedig a szociális valóság. Ami a mostani intézkedés- csomagban a legfájdalmasabbá kormány arra a következtetésre jutott, hogy nincs gazdasági rendcsinálás a szociális juttatások lefaragása nélkül. Vajon tényleg nem kínálkozott más lehetőség? A költség- vetési hiány legfőbb oka a lakosságnak nyújtott, a gazdaság erejét valóban meghaladó támogatásban rejlett? Nem lehetett volna pénzhez jutni az állami-költségvetési intézmények túlköltekezésének erőteljesebb korlátozása révén? Vajon a legszegényebbek és a leggazdagabbak között elhelyezkedő, a társadalom többségét kitevő középréteg életkörülményeinek ilyen drasztikus romlása nem hat-e vissza kedvezőtlenül a gazdaságra, akár termelőként, akár fogyasztóként gondolunk erre a rétegre? Ezt az árat meg kell fi- zetni-halljuk gyakran, de végre világosan meg kellene mondani: miért és milyen árat? A mostani kormánydöntés nagy terheinek elviseléséhez némi erőtöbbletet adna, ha megalapozott számítást kapnánk a jövőre nézve. Enélkül mi táplálná a reményt, hogy jobb lesz? Ferenczy Europress Megalakult a Likvid Alap Sikeres volt a Csiky Befektetési Alapkezelő nyílt végű Likvid Befektetési Alapjának múlt heti jegyzése. A háromórás akció során lejegyezték az alap megalakulásához szükséges 100 millió forint névértékű papírt. Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet nyilvántartásba vette az alapot. A 100 forint névértékű befektetési jegyek így már tegnap újra kaphatók voltak. Elapadtak az ipar tartalékai — Azt hiszem, nem csak a ruhagyárra, de a többi termelő vállalatra is igaz, hogy ezek az intézkedések nem növelik a verseny- képességünket— mondta Várni János a Kaposvári Ruhagyár igazgatója. — Az exportáru-előállításhoz a legtöbb cég, így mi is importalapanyaot használunk, ami a forintleértékelés hatására alaposan megdrágul. A plusz 8 százalékos vámtétel is a kiadásokat növeli. Mert ugyan visszaigényelhető, de egy év múlva. Akkor már harminc százalékkal az kevesebbet ér, ráadásul a pénzt most kell előteremteni, ami a legtöbb cég hitelből tud csak megtenni. A kamatokat pedig már senki sem téríti vissza, a belföldi piacon az egyre növekvő árak miatt fokozatosan csökken a kereslet. — A magán- véleményem az, hogy a szigorításokra szükség van, a gazdaság stabilizálását valóban el kell végre kezdeni, csak az a baj, hogy ezek az intézkedések megint a termelőket sújtják, akiket ellenőrizni lehet. A fekete gazdaság ugyanakkor virágzik. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy azokat az intézkedéseket, amikhez komoly ellenőrző munka szükséges, hosszú távon nem tartja be a kormány. Mi a béreken már nem spórolhatunk, hisz a termelői szférában a legalacsonyabbak a fizetések. így is napi gondjai vannak a dolgozóinknak, márpedig olyan emberektől, akiknek azon kell gondolkodniuk, hogy este mit eszik a család, nem lehet exportminőségű munkát elvárni. V. O. Kóros tünetek az egészségügyben Brandtmüller István, a megyei kórház gazdasági igazgatója szerint ma még nem lehet tudni, hogy a vasárnapi kormányintézkedéseknek milyen következményei lesznek a kórházban. Az előjelek nem túl biztatóak. — Félő, hogy a pénzügyi szigorítások most, amikor a kórház amúgy is nehéz helyzetben van, rendkívüli feszültségekhez vezethetnek. A bérek tekintetében több éves hátrányunk van, ez az elmaradás a mostani intézkedések nyomán növekszik. Egy esetleges bérstop következményeként kontraszelekció is kialakulhat: a tehetséges, fiatal szakemberek más területre fognak menni, s ez az egészségügyi ellátások színvonalának esését eredményezheti. A forintleértékelés és a devizajogszabályok szigorítása szinte lehetetlen helyzetbe sodorja a kórházat. Hasonlóan kétséges a helyzet az egészségbiztosítási pénztárnál is. Geicz Gézáné osztályvezető szerint még nem lehet látni, hogy mit eredményeznek a szigorítások. — A megyében 17 ezer ember részesül családi pótlékban. Hogy ezt hogyan lehet rászorultsági alapon odaítélni, ellenőrizni, nem tudom. A tavalyi egyszeri kiegészítést mindenki maga igényelhette, a családi pótlékban részesülők het- ven-nyolcvan százaléka tette ezt meg. A gyed megszüntetéséről sincsenek még részletes adatok s arról sincs tudomásunk, hogy a forintleértékelés a juttatások emelését vonná maga után. (Jakab) A tandíj hidegzuhany lesz — Nem hiszem, hogy a magyar felsőoktatást ki fogja húzni a kátyúból a kétezer forintos tandíj — summázott Sári László, a PATE kaposvári állattenyésztési kara hallgatói önkormányzatának elnökhelyettese. — Váratlanul ért bennünket — folytatta —, s azt reméljük, hogy kidolgozzák majd, miként képzelik el a differenciálást. Egy kompenzációs rendszerre is számítunk; jóllehet a milliomost nem vágja földhöz ez az összeg, ám akiknek a szülei nem azok — ők vannak többen — nagyon megérzik, ha ennyi pluszkiadásuk lesz. — A fiatalok helyzete így sem rózsás — vélekedik a negyedéves sátoraljaújhelyi Mák Péter. Sokunk alkalmi munkát vállal egy-egy nap, vagy hétvégén, hogy előteremtse az utazásra valót. A 2000 forint nagy érvágás lesz nekünk. Szerintem nincsenek olyan helyzetben a családok, hogy ezt vállalni tudnák. Pardi Katalin, a Csokonai tanítóképző főiskola hallgatója szerint minden egyetemista és főiskolai hallgató számára szörnyű ez a döntés. — Ha ezt komolyan gondolják, akkor „ellenszolgáltatásként” elváijuk, hogy javuljon az oktatás színvonala —jegyezte meg. — Felháborodtam a tandíj bevezetésén — mondta Odrovics Beáta, a POTE Kaposvári Egészség- ügyi Főiskolájának másodéves védőnő-hallgatója. — Eddig sem volt ingyenes az oktatás. Az év elején több ezer forintért vehettük meg a tankönyveket. Csak leleményességünkön múlott, hogy a felsőévesektől beszereztünk néhány könyvet. — Nekem még új a hír, de kétségbeejtő — vetette közbe a szintén másodéves Horváth Mónika. — A szüleim nem tudják ezt a pénzt fizetni. (Lőrincz) Rohamosan fogy a lakossági valuta Az MNB hivatalos árfolyama szerint hétfőn 85,45 forint volt a német márka, és 120,03 forint az USA dollár árfolyama. Ez, a pénteki árakhoz képest kevesebb, mint 9 százalék, azaz a valutaárfolyamok nem követték a forintleértékelést. Talán ezért, talán mert az már biztos, hogy havonta közel két százalékos további leértékelés várható a lakosság úgy reagált, ahogy ez várható volt: aki tudja, kiváltja a valutáját. Az OTP Somogy megyei Igazgatóságán közel másfélszeresére nőtt a forgalom. — Rohamnak nem nevezném, de egy alapos forgalomnövekedést hozott a hétfői nap — mondta Böröcz Mihály a betét és értékkezelési osztály vezetője. — Számítunk arra, hogy ez a napokban tovább tart, sőt, felerősödhet, hisz a jelenlegi 85,62 forintos márkaár alig négy százalékkal több, mint a pénteki 81,86 forintos volt, azaz várható, hogy a hét folyamán még emelkednek az árfolyamok. Ez persze egyáltalán nem biztos, hisz azt a valutapiaci folyamatok határozzák meg, mi pedig a budapesti OTP központtól kapjuk meg reggelente az aznapi kurzust. Akárhogy is lesz, meglepetés nem érhet bennünket, bármikor, bármennyi és bármilyen valutát ki tudunk szolgálni. A feketepiac hasonlóképp reagált: tegnap 85-87 forint közt mozgott a márkaárfolyam. Igaz, ez nagyobb emelkedés, mint az OTP-nél, mert a múlt hét közepén még 78-79 forintért is kínálták a német valutát. V. O. Gondolatok a kormánydöntés margójára Vitatott fordulat a gazdaságpolitikában... Az idei március második vasárnapja emlékezetes dátumként kerül be a legújabb kor magyar gazdaságtörténetébe. E napon ugyanis a kormány nemcsak saját tétlenkedésével szakított, hanem évtizedes beidegzésekkel is. Kevesen tudják, hogy a magyar valuta túlértékeltségének gyakorlata még 1931-ben alakult ki. A kötött devizagazdálkodás akkori bevezetése elválasztotta egymástól a forint belső vásárlóerejét, és külföldi árfolyamát, lehetővé tette az importárak elszakítását a belföldi árszínvonaltól. Ezzel kezdetét vette a magyar gazdaság szerkezetének torzulása: a mesterséges ár- és költségviszonyok közepette ésszerűnek tűnt sokminden, ami valójában ésszerűtlen. Tilalmak, devizaszabályozás, szubjektív alapon működő exportösztönzés, importkorlátozás jellemzi azóta is az állami gazdaságpolitikát. A mostani kormánydöntés — ha nem is volt egészen váratlan — alighanem megrázta a gazdasági élet valamennyi szereplőjét. A leértékelés nagysága, a törölt költségvetési tételek összege lényegesen nagyobb, mint amekkora szigorításra a kormány korábban bármikor elszánta magát. Ezt a határozottságot azonban az állam külföldi fizetőképességét fenyegető veszély s a korábbi lépések eredménytelensége indokolja. Ä pénzpiac a ténylegesen el- határozottnál nagyobb leértékelésre számított, hiszen egy nyitott országnak, amelynek az exportban ma még csak az olcsósága az előnye, nem várhatja el, hogy belföldi áremelkedéseit a külföld elfogadja. A meghirdetett leértékelési lépések azonban világossá tették a kormány szándékait s megvalósításuk ütemezését is: gátat akarnak vetni a parttalan találgatásokon alapuló várakozásoknak, a spekulációnak. A fizetési mérleg felbillent. Ebben a helyzetben az import kettős drágítása — a leértékelés és a vámok emelése — talán segít megtalálni az egyensúlyt, hiszen eddig az export jelentős növekedésével sem lehetett ellentételezni az elsősorban fogyasztási célú behozatal-emelkedést. Az elmúlt 6-7 esztendőben túl gyorsan nyitottuk meg a hazai piacot a külföld előtt, gyorsabban, mint amekkora fogadókészséget tanúsítottak a magyar áruk iránt a külföldi partnerek. Minőségi változás azt is, hogy a kormány elszánta végre magát a szociális juttatások rendszerének reformjára. Azzal, hogy nem az egyenlősdi, hanem a rászorultsági elv szerinti támogatások mellett voksolt, egy újabb lépést tett a gazdaság piacosítása felé. Mindez hová vezet? A leértékelések folytatódása kétségtelenül az árszínvonal további gyorsuló emelkedését hozza magával. Az import drágulása miatt az év végéig a fogyasztói árak várhatóan mintegy 36 százalékkal, a termelői árak durván az utóbbi felével növekednek majd. A mostani és a még hátralévő leértékeléseknek azonban csak akkor lesz foganatjuk, ha a fizetőképes kereslet az árszint emelkedésénél kisebb mértékben növekszik, ha a belföldi fogyasztás valóban mérséklődik, ha fordul a kocka és nem újabb hitelekből, hanem külpiaci sikereinkből próbálunk megélni. A helyzet kulcsa a jegybank kezében van. Ha nem kerül a kelleténél több pénz forgalomba, akkor a hazai kereskedők és termelők kénytelenek lesznek az áremelkedések terhének egy részét költségcsökkentéssel, nyereségmérsékléssel „lenyelni” és akkor az infláció, bár gyorsul, de kordában tartható. Bácskai Tamás Gyorsan mozdult a tőzsde A hét végén bejelentett kormányintézkedések hatására némileg nőtt a Budapesti Értéktőzsde forgalma, és az utóbbi hónapokban nem tapasztalt mértékben nőtt a tőzsdeindex. A forintleértékelés viszonylag hamar megjelenik a részvényárakban, tartósan kedvező hatást azonban csak az gyakorolhat a tőzsdére, ha a kormány privatizációs- és stabilizációs politikája meghozza az első eredményeket. A BÉT hétfőn 113 millió forint körüli részvényforgalmat bonyolított, ami valamivel meghaladja a korábbi rendkívül alacsony szintet. 3 százalékkal emelkedett a tőzsdeindex. A kedvező tendenciák a közeli napokban folytatódnak. A forgalom várhatóan eléri a mexikói pénzügyi összeomlás előtti szintet; az 1993 végén, 1994 elején tapasztalt nekilendülésre most nem utalnak jelek. Bérvarrás exportra Januártól ismét beindult a munka a nagybajomi varrodában. A Sanmart Kft jelenleg huszonnégy fővel bérmunkában dolgoztat. Termékeik svájci és német piacokon találnak gazdára. A kft tervezi, hogy negyven-ötven főt foglalkoztató üzemet alakít ki ahol saját termékük is készül. Képünkön már a nyárra készülő sortokat varrják fotó: kovács tibor Importőrök a leértékelésről A forint leértékelése és az import vámpótlék miatt a forgalom csaknem 15 százalékos visszaesésére számítanak a hazai gépjárműimportőrök — mondta Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Égyesületének elnöke. A két intézkedés március 20-tól az új autók árainak 19 százalékos azonnali növekedését jelenti. Egyenesben az Ibusz Tours Konszolidálódott az Ibusz rt. helyzete, tavaly sikerült megszüntetni a veszteséget az 1993-as esztendővel szemben. Árbevétele 3,5 milliárd forint volt. Minderről Szemenkár Erika, az Ibusz vezérigazgatója az Ibusz utazási iroda tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt. Kamatot emel a Takarékbank A Magyar Takarékszövetkezeti Bank tegnaptól egy százalékkal emelte a bank kamatjegyei után fizetett kamatot. Növekedtek a takarékszelvény kamatai is. A változó, sávos kamatozású, egyéves lejáratú kamatjegyek kamata március 13-tól egy hónapra 15 százalék a pénzintézetnél. Ezt követően havonta egy-egy százalékkal emelkedik. Küzdelem a feketézők ellen A feketekereskedelem elleni küzdelemben, a vendéglátás, a szálláshelyek ellenőrzésében az eddigieknél több feladat hárul a fogyasztásvédelmi felügyelőségekre — vélekedett a Fogyasztásvédelmi Főfelügyelőség Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének vezetője. Az utóbbi három évben négyezer ellenőrzést végeztek és 1700 szabálysértési eljárást folytattak. 360 millió forint értékű árú forgalmazását kötötték különféle feltételekhez, s tízmillió forint bírságot szabtak ki. A Credit Suisse lemondott A svájci Credit Suisse bank lemondott arról, hogy részt vegyen a Budapest Bank privatizációjában. A svájci pénzintézet nem nyújt be ajánlatot a Budapest Bank részvényei egy részének megvásárlására. A tájékoztatás szerint a Budapest Bankot csak úgy tudnák a Credit Suisse csoportba beilleszteni, ha a magyar pénzintézet stratégiai célkitűzéseiben mélyreható változásokat hajtanának végre. Terjeszkedik a Masped-Trias A Masped-Trias tegnap megnyitotta Győrött első vidéki ki- rendeltségét. A gyűjtőszállítmányozó társaság húszmillió forintos befektetéssel hozta létre a nyugat-dunántúli fiókot azzal a törekvéssel, hogy a térségben tevékenykedő üzleti partnerek számára gyorsabb és költségkímélőbb szolgáltatást tudjon kínálni. A Nyugat-Eu- rópába tartó árukat Győrött rakják fel a Budapestről induló kamionra, s hasonlóképpen járnak el azokkal az import termékekkel, amelyeknek Nyugat- Dunántúl a rendeltetési helye.
