Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-14 / 62. szám
Gazdaság; Vitatott fordulat a gazdaságpolitikában # Gyorsan mozdult a tőzsde ______________ S zínes világ: Ünneplő történelem # Az író kizárólag író akar lenni # Út a bársonyszékig (4. oldal) + Ismerkedik a miniszter # A sosem volt birtok niklai gazdái + Régi idők mozisa_______________(9-16. oldal) S OMOGYI HÍRIAP ______________________________________________________ •• / __ __ V I. évfolyam, 62. szám Ára: 19,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP " 1995. március 14., kedd őlb BANK OTP FORINTKÁRTYA ÖNNEL A LEGNAGYOBB ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK RT. (68388) Márciusi ifjak... Az óvodások és kisiskolások napok óta készülnek az ünnepre. Tegnap jónéhány kaposvári intézmény apróságai vitték el az 1848-as emlékművek talapzatához saját készítésű zászlóikat, kokárdáikat. Felvételünkön a Damjanich utcai óvodások a Kossuth-szobornál. FOTÓ: TÖRÖK ANETT Szószólók fóruma Balatonföldváron Sokkból is megárt, ha sok Somogybán is aggodalmat keltettek a szorító kormánydöntések — 400 millió forintos alaptőkével a kormány közalapítványt hoz létre a kisebbségek kultúrájának ápolásáért, az alapító okiratot most fogalmazzák — ezt mondta tegnap dr. Tímár Éva, a Nemzetiségi és Etnikai Hivatal főosztályvezetője Balatonföldváron. A Jogar Hotelban 36 Somogy megyei településről érkezett mintegy 70 kisebbségi ön- kormányzati képviselő, szószóló részvételével kezdődött két napos továbbképzés, dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke úgy fogalmazott: komoly partnernek tekintik a kisebbségeket. Érdekegyeztetést kell folytatni; térségenként is szószólókra volna szükség, aki ismeri, ismerteti a problémáikat. Kitapo- satlan úton indulva kell elérni az életkörülmények javítását; a megye előrehaladása is azon múlik, hogyan boldogulnak polgárai. Továbbiak a harmadik oldalon. A kormány vasárnap bejelentett gazdasági stabilizációs intézkedései szinte azonnal éreztették hatásukat az érintettek körében. A forintleértékelés hírére, pontosabban a további várható leértékelések miatt már hétfőn többen váltották ki a valutakeretüket, de természetesen megugrott a márka feketepiaci árfolyama is: tegnap már 85 forintért kínálták. A termelő vállalatok sem fogadták repesve a hírt: többek szerint az exportélénkítő hatás elmarad a hátrányok mögött. Már csak azért is, mert az exportáru-termeléshez a legtöbb esetben import alapanyag szükséges, ami ugye valutába Az Országgyűlés Horn Gyula napirend előtti felszólalásával kezdte meg tegnapi munkanapját. A miniszterelnök leszögezte, hogy Magyarország pénzügyi helyzete megköveteli a vasárnapi kormányülésen elfogadott korlátozó intézkedéseket. Az ország ugyanis - egy több éve tartó folyamat eredményeként - a kezelhetetlen válság felé sodródik. Az elmúlt években a belső államadósság 1500 milliárd forintról 3800 milliárd forintra növekedett, a kamatfizetési kötelezettség pedig 70 milliárdról 360 milliárd forintra emelkedett. A kormányfő hozzátette: a szocialista-liberális kormány nem kíván azokhoz a kabinetekhez csatlakozni, amelyek további 100 milliárd forinttal növelik az adósságot. A kormány meg kívánja állítani a kedvezőtlen folyamatokat. — Változtatni kellett — folytatta a mikerül, és a leértékelés miatti drágulást — plusz a nyolc százalék vámemelést — a késztermékek árában nem tudják érvényesíteni. A nyugati partnereket ugyanis nem érdekli a magyar gazdasági helyzet, ők a több hónapja megkötött szerződésekben rögzített árat hajlandók fizetni. Arról már nem is beszélve, hogy aki hitelből gazdálkodik, most többre lesz szüksége, aminek a kamata is több. A költségvetésből gazdálkodók a bérstop miatt aggódnak: félő, hogy a fiatal, tehetséges dolgozóik más területen keresnek jobb megélhetést maguknak. A kórházak, ahol a modem nyugati gyártmányú gépek létniszterelnök mert az adósság finanszírozásához, valamint a fejlődés beindításához külföldi forrásokra van szükség, de pénzhez csak akkor jutunk, ha rendbe tesszük dolgainkat. — Senki sem gondolhatja, hogy ilyen intézkedések meghozatala egyetlen kormánypártnak is örömet jelent — hangsúlyozta Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője felszólalásában. Hozzátette azt is, hogy az ország tartalékai elfogytak, ezért van szükség a megszorító intézkedések bevezetésére. Cáfolta, hogy az elmúlt 8 hónap politizálása vezetett volna ehhez a helyzethez. S azt is, hogy a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötésének meghiúsulása nem elsősorban a kormány felelőssége. Torgyán József kisgazda frakcióvezető úgy vélte: az in- tézkedők nem vették figyelembe, hogy az ország népe március 15-ére készül. Megfogalmazása szerint a felvonulók fontosságúak úgy érzik, most még messzebb kerültek egy-egy esetleges beruházástól. Az átlagember pedig, ha pontosan nem is tudja, mit jelent a gazdaságban mindez a változás, egyet biztosra vesz: ő jól nem járhat. Nő az infláció, minden drágul, csak a fizetése nem növekszik. Az egyetemisták is aggódnak, főként azok, akiknek szülei eddig is csak nehezen tudták finanszírozni a taníttatásukat. A havi plusz kétezer forint az utolsó csepp, csak abban reménykednek, hogy mindehhez kitalálja a kormány a megfelelő kompenzációs módszert is. A témával kapcsolatos ösz- szállításunk a 4. oldalon. és köztük a Független Kisgazdapárt nem fogják tudomásul venni, hogy a kormányzat Isten ellen vét, és a gyermekek elől veszi el a kenyeret. Felszólította a kormányfőt, hogy „két példamutató” miniszteréhez hasonlóan vonja le a megfelelő konzekvenciát, és mondjon le. Szabó Iván, az MDF frakció- vezetője a halogatások és rögtönzések kormányának nevezte a Hom-kormányt. Éles szavakkal bírálta, hogy a döntéseket semmilyen hatáselemezés nem előzte meg, nem tudni, hogy miért kell vállalni az áldozatokat. Mint fogalmazott: azt sem mérték fel, hogy a kormányülés után hány minisztere marad a kabinetnek. Az MDF szerint az intézkedések kettészakítják a társadalmat. Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője méltatlannak ítélte a vita — mint mondta-----uszító hangnemét. É rvei szerint a kormány akkor lenne szószegő, ha nem nézne szembe a valósággal. Elzárták a vízcsapot Tegnap este 6 órakor a Kaposvári Vízművek Kft elzárta a balatoni regionális vízvezeték kaposvári tolózárát. Ez azt jelenti, hogy naponta 3000 köbméter ivóvíz a vásártéri út mellett levő aknába kerül, ahonnan különböző átereszeken keresztül folyik a Kapósba. Ezzel az eljárással biztosítható, hogy a regionális vízvezetékről továbbra is megfelelő minőségű vizet kapjon az érintett nyolc település, ugyanakkor Kaposvár többé nem vesz át a balatoni vízből. Megtudtuk, hogy hosszas tanácskozás után született döntés tegnap, amikoris Szita Károly polgármester azt javasolta a vízművek ügyvezető igazgatójának, hogy az eredménytelen tárgyalások miatt zárják el a csapot de úgy, hogy emiatt más települések vízellátása ne kerüljön veszélybe. A polgármester azt is megerősítette: a megyeszékhelynek nincs szüksége a balatoni vízre, s ezért továbbra sem hajlandó 55 forintot fizetni köbméterenként. Az előzetes tárgyalásokon is többször elhangzott, hogy Kaposvár helyi vízbázisból kielégíti a szükségleteket, s a vizsgálatok azt bizonyították, hogy ez hosz- szabb távon is megoldást ígér. Ifi Miklós, a kft ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: továbbra is tárgyalni akarnak, de már elzárt csapok mellett. Bíznak abban, hogy ésszerű megegyezés születik, de a DRV-nek is tudomásul kell vennie, hogy olyan szolgáltatást kínál, amire Kaposvárnak nincs szüksége, s a városnak a nem kért szolgáltatásért évente mintegy 55 millió forintot kellene fizetnie. A kormányfő indokai nem arattak osztatlan sikert A Ervpetárdák a T. Házban Sajtónap a városházán A Magyar Sajtó Napja, március 15-e alkalmából sajtófogadás volt tegnap este a kaposvári városházán. Szita Károly, Kaposvár polgármestere köszöntötte az újságírókat; köztük a Somogyi Hírlap jelenlévő vezető munkatársait is. Lengyelország és Balatonboglár Henzel Lesek, a Lengyel Köztársaság nagykövetségének főkonzulja nyitotta meg azt a dokumentum-kiállítást, amely a lengyel menekültek ötven évvel ezelőtti balatonboglári tartózkodására emlékezik. A bemutató színhelye, a Lengyel-Magyar Barátság Háza a háborús években Európa egyetlen lengyel gimnáziumának adott otthont. Miként a főkonzul, úgy Holper László alpolgármester is a népi diplomácia szép találkozóit idézte, amelyek nem hagyták a történelmi múltba veszni az ötven évvel ezelőtti eseményeket. Klauzál Gábor-díj Somogyba Klauzál Gábor-díjjal tüntetik ki Széles Józsefet, a Balaton Fü- szért Rt kereskedelmi igazgatóját. A kitüntetést a budapesti ünnepségen ma veszi át a kereskedelmi igazgató Pál László ipari és kereskedelmi minisztertől. Stabilizációs menetrend Várhatóan március 30-áig elkészülnek azok a törvénymódosítási javaslatok, amelyek a kormány stabilizációs intézkedéseinek megvalósítását szolgálják. A Parlament áprilisban már megkezdheti ezeknek a módosításoknak a vitáját. A Pénzügyminisztérium egyelőre nem tervezi pótköltségvetés készítését. A vámpótlék bevezetésétől közel 50-55 milliárd forintot, a személyautókra kivetett fogyasztási adónövekedésből négy-öt milliárd forintot várnak. Magyar-szlovák egyeztetés A magyar-szlovák alapszerződéssel kapcsolatos magas szintű egyeztetés folytatására ma Budapestre látogat Juraj Schenk szlovák külügyminiszter, és a tervek szerint a késő délutáni órákban megbeszélést folytat Kovács László külügyminiszterrel. Frankofon hét Pécsett A franciaoktatás és a magyar- országi munkaerőpiac összefüggéseiről rendezett konferenciával tegnap megnyílt Pécsett a Frankofon Hét programja, a francia nyelvű kultúra immár hagyományos hazai szemléje. Francoise Allaire asszony, a budapesti francia nagykövetség kulturális és tudományos együttműködéssel foglalkozó tanácsosa hangsúlyozta: a magyarországi érdekeltségű háromszáznál több francia vegyes vállalat mintegy huszonötezer munkahelyet kínál a nyelvet beszélő szakembereknek főleg a szolgáltatási szektorban. A Frankofon Hét keretében irodalmi, zenei és filmesteket tartanak a francia nyelvű művészetek népszerűsítésére. Esélyt adó kapcsolatok — Ha a német vevő netán „elfelejt” fizetni, akkor megfelelő jogi tanácsokkal igyekszünk segíteni a rászoruló magyar kereskedőt — mondta tegnap Szőke István, a német-magyar ipari és kereskedelmi kamara titkára Kaposváron, egy, a somogyi üzletemberek számára tartott találkozón. Hozzátette: bár szerencsére elég ritka, hogy kamarájukat ilyen jellegű problémával keresnék meg. A német-magyar kamara titkára szerint komoly német cégek érdeklődnek a hazai termékek iránt. Míg korábban a németek főként csak eladni akartak, addig manapság sokan már magyar szállító partnert keresnek. így kamarájuk egyik fő feladata az üzleti kapcsolatok felvételének és kiépítésének elősegítése. Feladatuknak tekintik a cégek naprakész informálását is. így havonta adnak ki üzleti ismertetőket. Nagy figyelmet szentelnek a különböző szakmai kiállításoknak, rendezvényeknek: a kamara titkára egy júliusi üzleti találkozóra hívta fel a figyelmet. Szőke István több konkrét német ajánlatról is szólt. Elsősorban két gazdasági területen — a fém illetve a fafeldolgozásnál — tapasztalható az együttműködés iránt óriási érdeklődés. Német vállalatok keresnek magyar partnereket öntött és mélyhúzott lemez gyártásához, illetve luxuskivitelű postaládák előállításához. (Harsányi)
