Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-13 / 61. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP KÖZBIZTONSÁG 1995. március 13., hétfő Ügyeleti telefonok A rendőrség munkáját segítő bejelentéseket, információkat a lakosság nemcsak a 07-es és a (82)414-422-es telefonszámokon közölheti, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya a (82)420-613-as, a kaposvári rendőrkapitányság pedig a (82)414-422/2505-ös számon várja a hívásokat. Az utóbbi két telefon éjszaka üzenetrögzítővel működik. A Nagyatádi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya a (82)352-241-es számon, a Barcsi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya pedig a (82)461-230-as számon várja a bejelentéseket munkaidőn kívül, illetve éjszaka szintén üzenetrögzítős telefonon. Bűnmegelőzés és vagyonvédelem Kaposváron a Honvéd utca 14/b számú házban működő bűnmegelőzési és vagyonvédelmi tanácsadó irodában tájékoztatják az állampolgárokat, gazdálkodó szervezeteket arról, hogyan védhetik meg vagyontárgyaikat, lakásukat, gépkocsijukat, illetve testi épségüket a bűnözőkkel szemben. Tettenértek és körözöttek A Kaposvári Rendőrkapitányság járőrei tavaly a megyeszékhelyen elfogtak 540 olyan személyt, akit bűncselekmény elkövetésén tettenértek vagy bűncselekmény elkövetése miatt hatóság körözte őket. Kaposváron tavaly átlagosan naponta 9-15 rendőr teljesített közterületi szolgálatot. A közlekedés biztonságáért A közlekedés biztonságának növelése, a személyi sérülé- ses balesetek számának csökkentése a célja a Kaposváron (Dózsa Gy. u. 16.) működő rendőrségi balesetmegelőzési irodának. A közlekedéssel kapcsolatos kérdésekre minden érdeklődőnek válaszolnak, valamint az iroda segítséget nyújt többek között a pedagógusoknak, a közlekedési szakembereknek a közlekedésre nevelésről szóló videóanyagokkal, óravázlatokkal, technikai bemutatókkal. Az iroda 315-221-es telefonszáma munkaidőn kívül üzenetrögzítős. Az év nyomozói Somogybán Dergecz József Az 1994-ben nyújtott munkája elismeréséül Az év nyomozója címet kapta Dergecz József százados, a Kaposvári Rendőrkapitányság bűnügyi osztály vizsgálati alosztály, és Kárpáti László főhadnagy, a megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztály munkatársa. Egy régi álom végre teljesült Dergecz József 1990-től dolgozik a rendőrségen, előtte négy évet húzott le a határőrségnél, majd átkérte magát. Mint hangsúlyozza: már akkor rendőr akart lenni, amikor a katonai főiskola BM határőr szakára jelentkezett, ám abban az időben érettségi után nem mehetett a rendőrtiszti főiskolára. Aztán a határőrségnél jött a leépítés, beszűkültek a lehetőségek, a régi álom végre valóra válhatott: 1990-től már a kaposvári kapitányság vizsgálati alosztályán folytatta pályafutását. — Hogy erre az osztályra kerültem, véletlennek is mondható — válaszol kérdésünkre a 30 éves százados —, itt volt hely. A rendőri munkát nem ismertem, valószínű jobb is így, Kárpáti László hogy nem volt választási lehetőségem. — Csaknem azonos idó't szolgált eddig határőrként, illetve rendőrként. Nem bánta meg a váltást? — Nem. Úgy érzem sikerült elérnem egy olyan szakmai szintet, hogy most már rendőrként is jól érzem magam. Ami azonban itt sokkal nehezebb az egyrészt a szakmai követelmények magas szintjéből, többek között az eljárásjog és a naprakész törvényismeretből, másrészt pedig az életszínvonal változásából adódik. Hiszen köztudott, hogy a rendőrök éjjel-nappali munkájának anyagi megbecsülése nem igazán kellő mértékű. A határőrségnél szolgálati lakásom volt, itt kényszerűségből építkezni kezdtem. Szennában élek. A nehézségek ellenére azonban Dergecz József szeretettel beszél szakterületéről. Szerinte a bűncselekmények felderítése és vizsgálása igen szép feladat. Az év nyomozója címet pedig elsősorban azért tartja megtisztelőnek, mert főként azok a kollégái voksoltak rá, akikkel naponta együtt dolgozik. — Jó érzés, amikor egy elkövető elfogását, illetve a kár megtérítését követően látszik a sértett arcán: elégedett a rendőr munkájával... Lépést tartva a gazdasági élettel Megérkezésünkkor Kárpáti László főhadnagy láthatóan fáradtan tekint föl a Magyar Közlönyből. A 37 éves nyomozó 1987-től dolgozik a gazdaság- védelmi osztályon, most éppen mérlegképes könyvelői vizsgára készül. Az „eredetileg” műszaki szakember — eddig — három diplomát szerzett: a műszaki főiskola után elvégezte a pénzügyi számviteli főiskolát, majd a rendőrtisztit is. — Az épületen belül is követnünk kell a gazdaságra vonatkozó törvények változásait, tehát a gazdasági élet jogszabályait maradéktalanul ismernünk kell, nem késhetünk le semmiféle változásról — mondja. — Mi olyan rafinált „ügyfelekkel” dolgozunk, akik már nagymenőknek mondhatók, hiszen hozzánk az 5 millió forintos érték feletti ügyek tartoznak. — Miért módosított pályát 27 évesen? — Egyrészt abban az időben a rendőrségen másfélszeres volt a fizetés, mint a műszaki pályán, másrészt érdekelt is ez a munka — válaszol a kétgyermekes családapa, majd hozzáfűzi: — Nem bántam meg, bár a fizetést illetően változtak az arányok. — Volt már életveszélyben ? — Nem tudok róla, de az tény, hogy a mi ügyfeleink — rajtunk kívül — mindent meg tudnak venni. Kárpáti László úgy véli, hogy minden ügy felderítése sikerélményt jelent a nyomozónak, a vonzó pedig az, hogy nincs két egyforma ügy. — A gazdaságvédelem területén egyedül nem lehet dolgozni, tehát Az év nyomozója kitüntető cím nemcsak az enyém, hanem a munkatársaimé is... Tamási Rita Bánatában ötször gyilkolt Egész Romániát sokkolta Beniamin Jian hunyadváraljai férfi borzalmas gyilkosságsorozata: szerelmi bánatában öt embert lőtt le, köztük olyanokat, akiknek semmiféle köze nem volt a családi drámához. A negyvenkilenc éves férfit a bíróságok eddig tizenegy alkalommal ítélték el, 1974-ben már megpróbálta lelőni első feleségét, aki csodával határos módon életben maradt. Három hónapja nősült meg másodszor, de Dorica-Rodica alig két hónap után megszökött a betegesen féltékeny munka- nélküli férjtől, aki gyakran megverte. Jian egy barátjától kérte kölcsön a fegyvert. A férfi a puskával felesége rokonságának házához ment, s már útközben találkozott két sógorával, Marin és Florin Si- coevel, és egy szomszédjukkal. Heves vita után rájuk fogta a puskát és tüzet nyitott. Ketten nem tudtak menekülni, Florin azonban egérutat nyert. Ő mondta el később, hogy a gyilkos azzal vádolta a három embert, hogy ők fedezik hűtlen asszonyát. Később a barátja visszakérte a fegyvert — válaszul ő is golyót kapott a fejébe. Ámokfutása során főbelőtt egy takarítónőt és feleségének főnökébe is golyót eresztett. Csak az ötödik gyilkosság után jelentkezett Beniamin Jian a rendőrségen; vallomásában elmondta: mindezt azért tette, mert a feleségét a szeme fényénél is jobban szerette. Az érzelgős gyilkos azonban hűvösen kijelentette a tévében: „Nem bántam meg semmit”. Mózes a határőr-segéd VTU'* ms/5. Mózes munka közben FOTÓ: LANG RÓBERT Két éve már, hogy a barcsi határőrök szolgálatuk segítésére kábítószerkereső kutyát alkalmaznak. Mózes, a kétéves németjuhász, gazdájával pontosan betartja a szolgálati rendet. A munkaideje nyolc óra. Neki is megjár a heti pihenőnap. Ilyenkor gazdájánál tölti szabadidejét, akivel 1993 decemberében a határőrség dunakeszi kiképzőbázisán ismerkedett meg. Mózes eddig több éles bevetésen vett részt és többször talált is kábítószerre hasonlító gyanús anyagot. Szimata csalhatatlan, még a gázpalackba, vagy a benzintankba rejtett drogot is meg tudja találni. „Fekvőrendőr” Tény és való, hogy a rendőrök jelenléte a közlekedésben feltétlenül arra készteti az úton lévőket, hogy a szabályokat betartsák. Ezért találó a „fekvőrendőr” elnevezés, ami nem más, mint az úttesten elhelyezett lassító berendezés. Kaposváron a városgondnokság helyezte el ezeket a forgalom lassító „rendőröket” a Zárda utcában, az Arany János utcában és a Füredi úti lakótelepeknél. Az autósoknak nem árt komolyan venni a lakóövezetek bejáratánál elhelyezett figyelemfelkeltő táblát: Lakó- és pihenőövezet. Ehhez a megengedett sebesség 20 km/óra. Ezt a sebességet rövid ideig be is tartják. Addig, amíg átkelnek az akadályokon. A lakók örülnek mert gondoskodni igyekszenek a nyugodalmas, fékcsikorgásoktól mentes pihenésükről, védik a még figyelmetlen gyermeksereg és a már nem odafigyelők biztonságát. Ugyanakkor fájó szívvel, nagyokat döccenve zökkennek át a fekvő bukkanókon. Gyarló emberi módon sajnálják az autóikat. Naponta többször, vér- mérséklet és hazajárási gyakoriság szerint. G. E. Új gazdát keresnek a balatoni viharjelző rendszernek A balatoni viharjelzés nem a rendőrség dolga lenne, és éppen ezért, hogy a költségeiket is csökkentsék, szeretnék átadni egy másik üzemeltetőnek — jelentette ki Valenta László dandártábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság gazdasági főigazgatója, hozzátéve, hogy arról szó sincs, hogy esetleg gazdasági okokra hivatkozva, az idén májusban nem kapcsolnák be a jelzőrendszert. A gazdasági igazgató a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságot bízta meg azzal, hogy próbáljon új üzemeltetőt szerezni a viharjelző rendszernek, amelyet a rendőrség 90-es évek elején vett át az Országos Meteorológiai Szolgálattól, azóta az ORFK évente mintegy 5-10 millió forintot költött a viharjelző működtetésére. A siófoki obszervatóriumon lévő berendezéssel együtt 24 állomásból álló jelzőrendszer működtetését az SOS Zamárdi Alapítvány vállalná. Minderről Liana László, az alapítvány kuratóriumának elnöke számolt be. Az alapítvány egyébként már jelenleg is üzemeltet Siófok környékén egy segélyhívó rendszert. Barta László úgy véli, hogy mintegy 10 millió forintra lenne szükségük a jelzőrendszer biztonságos üzemeltetéséhez. Elképzelése szerint a pénzt a négy illetékes tárcától, a Belügyminisztériumtól, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi, a Környezetvédelmi és az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól kérnék egyenlő arányban. -Az alapítvány elnöke szerint a mintegy tíz éve működő jelzőrendszer korszerűsítése elkerülhetetlen, erre mintegy 40 millió forint kellene, amelynek legalább egy részét az érintett Balaton-parti önkormányzatoknak, a Mahart Balatoni Hajózási Kft-jének és más érdekelt cégeknek kellene összeadniuk. A bizonyítékok változó erei e Régi dolog, de sajnos száza- dunkbeli monstre perek szomorú emléke is, hogy az ítélet- hozatalhoz elegendő volt a gyanúsított beismerő vallomása. A kényszervallatás kizárása, a tanúk manipulálhatóságának megnehezítése érdekében napjainkban megnőtt a tárgyi bizonyítékok szerepe. Persze, ma is lehet perdöntő a személyi bizonyíték, főleg akkor, ha az közvetlen. A százhalombattai rém beismerő vallomása például akkor vált hitelessé, amikor ő mutatta meg, hol és hogyan ásta el áldozatait, melyikre hányszor és hova lőtt, az öléshez milyen más eszközöket használt. A helyszínen látottak, a boncteremben és a laboratóriumokban született szakvélemények megegyeztek a gyanúsított vallomásával. 1993 áprilisában Veszprém megyében, Nemesszalók mellett egy híd alatt találták meg a korábban eltűntként keresett 48 éves M. József agyonszurkált holttestét. Az eredményes nyomozás felderítette az elkövetőket. A szakértői vizsgálatok száz százalékos bizonyossággal állapították meg, hogy a gyilkosságot V. A. Nadtocsij ukrán állampolgár követte el, s a holttestet egy algériai állampolgár kocsijával szállították a rejtekhelyre. Mit tehet ma a bűnügyes rendőr, ha a tárgyi bizonyítékok súlya nő, a pénz pedig a költségvetés problémái miatt kevesebb? Varga Béla őrnagy, a BRFK életvédelmi osztályának fővizsgálója szerint a tárgyi bizonyítékok növekvő súlya egyúttal a technika mai színvonalát jobban megközelítő szakértői munkát is követel. Az egyértelmű és gyors szakvélemény megalapozza a nyomozó további intézkedéseit, később fogódzó a vizsgálónak. A jól felkészült, gyakorlott bűnügyi technikus egyenértékű társa a nyomozónak, mert jól tudja: hol keressen ujjlenyomatot, vért, elemi szálat, eszköznyomot, szemmel nem látható, de műszerekkel azonosítható mik- ronyomokat. Kell az új technika a személyi bizonyítékok körében is. A nagyobb súlyú ügyekben terjedőben van a beismerő vallomás rögzítése videoszalagon, de vidéken ez még nem általános. N. Gy.
