Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-11 / 60. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1995. március 11., szombat Mennyi pénzünk van a menekültek ellátására? Tavaly 207-en kaptak menedéket Meddig tart az átmeneti szállás Nagyatádon? fotó: kovács Kevesebb az üzemzavar Pakson Ötnapos vizsgálatot vég­zett a paksi atomerőmű­ben a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség sza­kember csoportja március 6. és 10. között. Az atomerőmű felkéré­sére, tehát nem hatósági vizsgálatként tartott ellenőr­zés tapasztalatairól pénte­ken sajtótájékoztatón szá­molt be Pakson Uco Banga, az úgynevezett ASSET vizsgálat vezetője, valamint Vámos Gábor, a Paksi Ato­merőmű Rt. biztonsági igazgatója. Az ASSET vizsgálatokat 1986-ban vezette be a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az erőművek­ben történő rendkívüli ese­mények, üzemzavarok ta­nulmányozására és az okok elemzésére azzal a céllal, hogy a nemzetközi szakem­bergárda javaslatai alapján lehetőleg minden hibát, technikai hiányosságot, il­letve emberi mulasztást megszüntessenek az adott üzemben. Pakson az atome­rőmű teljes üzembeállítása óta ez már a tizenharmadik független - külső szakem­berek által végzett - vizsgá­lat volt, legutóbb két évvel ezelőtt tartottak ASSET vizsgálatot. A NAÜ szakemberei most az akkor tett ajánlások végrehajtását is megnézték. Uco Banga a sajtó munka­társainak elmondta, hogy a rövid távra szóló intézkedé­seket már végrehajtották a paksi atomerőműben, a hosszabb időt igénylő válto­zások, korszerűsítések pe­dig folyamatban vannak. Ez utóbbiak közé tartozik pél­dául az erőmű szakember- képzése, s mindaz, ami a biztonsági kultúra javítását, és annak erősítését szol­gálja. A Nemzetközi Atom­energia Ügynökség bolgár, cseh, dél-afrikai, japán, nagy-britanniai, orosz és svéd szakértőkből álló cso­portja úgy találta, hogy 1992. és 1994. között lé­nyegesen kevesebb ese­mény, vagyis üzemzavar volt Pakson, mint az azt megelőző időben, tehát a korábbi vizsgálat tapasztala­tait, ajánlásait felhasználva, a biztonság növelése céljá­ból jelentős korszerűsítést végeztek a paksi atomerő­műben, főként az irányítás­ban. Magyarország a Genfi Egyez­ményben vállalt kötelezettsé­gének tesz eleget, amikor befo­gadja a menekülteket. Tavaly hány menekült érkezett hoz­zánk? — kérdeztük dr. Világosi Gábort, a Belügyminisztérium politikai államtitkárát. — Tavaly 3375 menedéket kérő lépte át a határt, 2016 személy Kis-Jugoszláviából ér­kezett. Összesen 207-en kaptak menekült „státuszt”, közöttük 20 grúz és 8 örmény is van. Mindent összevetve 7783 ideig­lenes menedéket élvezőt tartunk nyilván, 1693-an valamelyik be­fogadó állomáson, 6045-en ma­gánházaknál laknak. — Milyen ellátásban része­sülnek? — A befogadó állomásokon — Békéscsabán, Bicskén és Hajdúszoboszlón, valamint az ideiglenesen menedéket kérők befogadására létesített átmeneti szállásokon — Nagyatádon, Csongrádon és Vésen — teljes ellátásban részesülnek a bent­lakók. A magánházaknál befo­gadottak után személyenként és hetente 1050 forint támogatást fizetünk a házigazdáknak. A befogadó családokat a fűtési szezon alatt energia- költségeik kompenzálásával is támogat­juk. Minden menekültet megil­Az önkormányzatok igen nehéz gazdasági körülmények között dolgoznak. Költségvetési tá­mogatásuk alig, a kiadásaik vi­szont jelentősen emelkedtek. Több önkormányzat tavaly, vagy évekkel ezelőtt megkez­dett beruházásait képtelen foly­tatni, igen sok önkormányzat most kezdi — ha tudja — az előzőekben felvett hiteleit tör­leszteni. Valóban csődbe juthat az önkormányzatok egy része? — kérdeztük Kusztosné Nyitrai Editet, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági fő­osztályának vezetőjét. — Ügy gondolom, nem ilyen tragikus a helyzet. Az önkor­mányzatok működtetéséhez elegendő pénz áll rendelke­zésre, 3200 önkormányzat kö­zül mindössze három került va­lóságos csődhelyzetbe. Az ön- kormányzatok vállalkoznak és minden vállalkozás kockázattal jár. Az is bajt okozhat, ha a le­hetségesnél gyorsabban akarják — az egyébként indokolt — infrastrukturális hiányokat pó­tolni, ha a kisebb önkormányza­tok is drága beruházásokba kezdenek. Tudjuk, társadalmi let a magyar állampolgárokéval azonos szintű egészségügyi el­látás, gyermekeik — az igé­nyek és a lehetőségek szerint — anyanyelvi óvodai és iskolai oktatásban vehetnek részt. A tanárok a menekültek közül, il­letve a határmenti települések­ről kerülnek ki. — Elegendő' pénz van a me­nekültek ellátására? — Az idén 1 milliárd forin­problémát jelent, ha be kell zárni egy óvodát, iskolát. Az önkormányzatoknak mindent összevetve a működési költsé­gek fedezetére elegendő pén­zük van, ha mégis segítségre szorulnak, akkor kérhetnek és kaphatnak kamatmentes támo­gatást. Mielőtt döntünk, alapo­san megvizsgáljuk az adott tes­tület költségvetését. Ilyenkor abból indulunk ki, hogy minden településen a közszolgáltatáso­kat biztosítani kell. — A beruházásokra milyen sors vár? — Senki sem vitatja, hogy ezekre nagy szükség van, de csak a teherbíróképesség hatá­ráig. — És ha mégis túllépnek ezen a határon? Csődöt jelent­het egy önkormányzat? — A magyar csődtörvény az önkormányzatokra nem érvé­nyes. Azokra a működési kia­dásokra, amelyek az érvényes jogszabályok szerint az önkor­mányzatokat terhelik, kamat nélkül lehet hitelt kérni. — Önhibájukon kívül kerül­hetnek válságos anyagi hely­zetbe az önkormányzatok? tunk van, de még további 200 millióra volna szükség. Az Egyesült Nemzetek Menekül­tügyi Főbiztosi Hivatala tavaly 1 millió dollárral csökkentette a támogátásunkra szánt keretét, az idei összegről még folynak a tárgyalások. Úgy tűnik, csak speciális célokra — az anya­nyelvi oktatásra, az egészség- ügyi ellátásra — kívánnak pénzt adni. (Koós) — Természetesen igen. A költségvetés 1 milliárd forintot irányozott elő az önhibájukon kívül tartós fizetésképtelenné vált önkormányzatok megsegí­tésére. Ez persze nem ingyen pénz, nem „ajándék”, hiszen akkor mindenki igyekezne cső­döt jelenteni. Olyan segélyről van szó, amelyet kamatostul vissza kell téríteni a költségve­tésnek. Úgynevezett áthidaló segélyről van szó, amelyet egy átmeneti időre adunk, amíg sta­bilizálódik az önkormányzat gazdasági helyzete. Ennek elle­nére sürgősen ki kell dolgozni azokat a szabályokat, amelyek a gazdasági egyensúlyukat vesztett önkormányzatok ese­tében alkalmazhatók. Most en­nek a törvénynek a koncepció­ján dolgozunk. — Mikorra várható az új tör­vény megszületése? — Egy-két hónapra még szükségünk van. Összhangot kell teremteni minden eddig el­fogadott törvénnyel, rendelet­tel, ami a kérdést szabályozza. Az önkormányzati törvénytől akár az Alkotmányig is vissza kell nyúlnunk. (Koós) Csőd fenyegeti az önkormányzatokat Egymilliárd a vésztartalék Kósáné Borsodban Kósáné Kovács Magda mun­kaügyi miniszter Miskolcra látogatott, ahol elmondta, hogy megtörtént a Központi Foglalkoztatási Alap felosz­tása, és Borsod-Abaúj- Zemplén megye nehéz fog­lalkoztatási helyzete tükröző­dik azokban az összegekben, amelyekkel e válságtérségnek gondjait kiemelten kezeli a kormány. Annyi pénz azon­ban még sem jut az észak­magyarországi régiónak, mint amennyire szükség lenne, ép­pen ezért továbbra is szüksé­gesnek tartja több tárca együttműködését a borsodi válsághelyzet megoldására. Szekeres Imre Pécsett Fordulat állt be a kormányzati munkában Szekeres Imre sze­rint. Az MSZP alelnöke és frakcióvezetője ezt Pécsett je­lentette ki. Állítását a kor­mány külpolitikájának és a miniszterelnök moszkvai tár­gyalásainak eredményeivel, a gazdasági fordulat feltételét jelentő államháztartási re­form, a közbeszerzési és a kincstári törvény küszöbön álló megalkotásával, valamint az oktatás, a kultúra és a tu­domány helyzetének érlelődő vállalkozásával indokolta. Befejeződtek a tárgyalások Soós Károly Attila, a Keres­kedelmi Minisztérium politi­kai államtitkára által vezetett minisztériumi küldöttség teg­nap befejezte szlovéniai tár­gyalásait, és hazaérkezett. A ljubljanai megbeszélések fő témája a gazdasági együttmű­ködés további lehetőségeinek feltárása, illetve az országos és regionális kapcsolatok ösz- szehangolt fejlesztése volt. Az államtitkár főként a Phare-programról folytatott eszmecserét. A cél azoknak a tapasztalatoknak a megisme­rése volt, amelyeket Szlové­nia szerzett a Phare-prog- rammal kapcsolatban az Olaszországgal folyó határ menti együttműködésben, és miképpen lehetne összehan­golni a határ menti együttmű­ködést. MDF-vezetők a privatizációról Az volna a legcélszerűbb, ha a kormány új szövegváltoza­tot készítene a privatizációs törvényjavaslatra, és azt már­cius 20-ig eljuttatná a képvi­selőkhöz — állapította meg Szabó Iván, az MDF frakció- vezetője a párt tegnapi sajtó­beszélgetésén. A politikus szerint ezáltal feleslegessé válna annak a több száz indít­ványnak a jelentős része, amelyeket a jelenlegi módosí­tócsomag tartalmaz. Hangsú­lyozta: az MDF csak így látja reálisnak azt az elgondolást, hogy még e hónapban befe­jezzék a privatizációs tör­vényjavaslat általános, illetve részletes vitáját, és április első felében megszülessen a ma- gánosítási törvény. Önkormányzatok és alkotmány A helyi közügyek intézéséhez való jog alapjog, ezért az ön- kormányzatok feladatkörét, hatáskörét, jogállását megte­remtő szabályokkal szemben fontos követelmény, hogy al­kotmányos törvények legye­nek — hangzott el az „Ön­kormányzatok és alkotmány” című kétnapos nemzetközi szemináriumon Pilisszentke- reszten. A helyi önkormány­zás joga nem ellentéte, hanem kiegészítője a központi köz- igazgatásnak a közfeladatok ellátásában. Ez azonban nem függhet csak a helyi források­tól, ahhoz állami garanciára is szükség van. Esély az egyetértésre Az SZDSZ szeretné, ha a Magyar Nemzeti Bank fel­ügyelőbizottságának élére olyan személy kerülhetne, aki élvezi a parlamenti pártok támogatását, aki a parlamenti erők konszenzusa alapján tölti be a posztot. Az SZDSZ el tudja fogadni az ellenzék ér­veit is, az MSZP érveit is, és lát még esélyt az egyetértésre — jelentette ki Bauer tamás az SZDSZ ügyvivője. A sza­baddemokrata politikus azt követően nyilatkozott, hogy az Országgyűlés alelnökének sajtótájékoztatóján közölték: a pártok nem tudtak meg­egyezni arról, kit jelöljenek az MNB felügyelőbizottságának élére. Segítség Csecsenföldre A Magyar Ökumenikus Sze­retetszolgálat - a fenti székhe­lyű Egyházak Világtanácsa, valamint nyugat-európai és tengerentúli protestáns se­gélyszervezetek megbízása alapján március 11—18—a kö­zött tényfeltáró humanitárius bizottságot küld a csecsen- földi menekültek megsegíté­sére. A várhatóan több hóna­pon át tartó nemzetközi tá­mogatottságú segélyakciót el­sősorban a Csecsenfölddel ha­táros Dagesztánból kívánják megszervezni. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Eötvös Loránd Műszaki Középiskola Kaposvár, Pázmány P. u. 17. pályázatot hirdet az alábbi pedagógus állásokra: ► 1 fő angol-német szakos, illetve német- bármely szakos tanár egyetemi végzettség­gel. ► 1 fő biológia-testnevelés szakos tanár egye­temi végzettséggel. ► 1 fő informatikus - egyetemi végzettséggel. A pályázat benyújtási határideje: 1995. 06. 30. Állás elfogadás ideje: 1995. 08. 15. Illetmény: Kjt. szerint. Pályázat címzése: az iskola igazgatójának. (74873) A Kaposvár, Fő u. 6. sz. alatti Konfekcióbolt ajánlatából! Értesítjük kedves Vásárlóinkat, hogy férfi divatáruk forgalmazását megkezdte szaküzletünk! A kínálatból:- ingek, pólók,- fehérneműk, szabadidőruhák,- esernyők, nyakkendők, egyéb kiegészítők,- öltönyök már 7500 Ft-tól. Hölgyeknek:- exkluzív tavaszi kosztümöket, aljakat kínálunk! Keresse fel szaküzletünket, érdemes! (75260) __________________ B alás Béla a püspökkari konferencián Ifjúsági zarándoklat Budapesten rendezték meg a Magyar Katolikus Püspöki Kar háromnapos konferenciáját. Megyés- és segédpüspökök vet­tek részt a konferencián; köztük Balás Béla, kaposvári főpász­tor, aki elmondta: William Kenney stockholmi segédpüspök, a Caritas Európa elnöke is vendége volt a konfe­renciának; csakúgy, mint Josef Koukl, litomericei püspök, a Cseh Püspöki Konferencia de­legátusa, aki a cseh és a saját egyházuk problémáiról beszélt. Elhangzott: az ő ifjúságuk is drámai helyzetben van, ingat­lanjaik visszaszerzése proble­matikus. A konferencián — többek között — szó esett II. János Pál pápa magyarországi látogatásáról is. Nem hivatalos értesülések szerint a Vatikán és az orosz pátriárka is Magyaror­szágot választja a találkozásuk színhelyéül. Vélhetően erre 1996 nyár elején kerül sor. Az egyeztető megbeszélésekre dr. Várszegi ’ Asztrik pannonhalmi főapát utazik majd Moszkvába. Balás Béla, kaposvári me­gyéspüspök egy szeptember 6-10 közötti loretoi európai if­júsági zarándokút szervezési kérdéseiről beszélt. A híres olaszországi búcsújáróhelyre szervezett zarándoklaton min­den egyházmegyéből 3-3 fiatal vesz majd részt az egyházme­gyék javaslata alapján. A ka­posvári megyéspüspök a mi- nistráns ügyeket átadta dr. Bo- sák Nándornak, az új debreceni püspöknek. L. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom