Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-10 / 59. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. március 10., péntek Vadgazdálkodók támogatása A Vadgazdálkodási Alap ren­deltetése a vadon élő, vadász­ható állatfajok és élőhelyük vé­delme, valamint megőrzésének védelme. Az alapból vissza nem térítendő támogatás, il­letve visszatérítendő juttatás adható. Ennek alapfeltétele egy pályázat benyújtása a Földmű­velésügyi Minisztérium vadá­szati és halászati önálló osztá­lyához, legkésőbb március 31-ig. Pályázni lehet a vadász­ható állatfajok élőhelyének, természetes állományának megőrzésére, védelmére és fej­lesztésére, a vagazdálkodás fej­lesztését és a vad védelmét szolgáló kutatási feladatokra, valamint a vadgazdálkodási ismeretterjesztés és vadászati kultúra ápolásának költségfe­dezeti hozzájárulására. Pályázatot jogi személyek, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók és magánszemé­lyek is beadhatnak. B. B. Tavaszi Fesztivál programajánló Ma kezdődnek a Tavaszi Fesztivál, Kaposvár - So­mogyi Tavasz rendezvényei. Kaposváron 16 órakor a me­gyei múzeumban kiállítás nyí­lik Rippl-Rónai József fest­ményeiből. A tárlatot dr. Ber- náth Mária művészettörténész nyitja meg. 19.30-kor feszti­válnyitó hangversenyt ren­deznek a Csiky Gergely Szín­házban. Mahler III. Szimfóni­áját előadja a Magyar Állami Hangversenyzenekar, közre­működik Takács Klára-ének, a Magyar Állami Énekkar Nő- ikara, karigazgató: Antal Má­tyás, a Magyar Rádió és Tele­vízió Gyermekkórusa, kari- gazgató:Reményi János. Ve­zényel: Kobayashi Ken­Ichiro. Nagyatádon a művelő­dési házban 20 órakor kezdő­dik a rendezvénysorozat Fesz- tivál-fesztibál címmel, a Ma­estro együttes és a művelődési ház közösségeinek közremű­ködésével. Barcson 17 órakor nyílik Kiing József szob­rászművész kiállítása a Dráva Múzeumban. A tárlatot Nyári László költő nyitja meg. Pula és a jótékony fekvés Idén összehúzzák a nadrágszíj-település nadrágszíját A dombóváriak lakta Jókai utca fotó: kovács tibor Kapospula, akárcsak egy nadrágszíj, hosszú és kes­keny, minélfogva a helybe­liek egy része nem is emle­geti másképp a nyurga kis községet, csak így: nadrág- szíj-település. Más értelem­ben élve a kifejezéssel, Ka­pospula, akárcsak sok más önkormányzat, ebben az év­ben kénytelen-kelletlen, de össze kell hogy húzza a „költségvetési derékszíját”. Ismét a rongyosra használt terminus: önhibáján kívül... A Tolna megyei település négy éve szakított a társkö­zség jelzővel, amikoris búcsút intve Attalának önálló önkor­mányzata lett. Akkoriban még ment minden a maga rendes kerékvágásában, a költségve­tésből jutott is, maradt is. — Mondhatom, nagysze­rűen telt el az első négy évünk — vonta meg a mérleget ku­tyafuttában, levéllel a kezében sietve a postára egy középkorú asszony. Az „önkormányzást” méltató szavai nem voltak légből kapottak. Távirati stí­lusban szólva a beruházások­ról: rendelő- és kábeltévé-léte­sítéssel, parkosítással, ösSze- kötőút-építéssel, közvilágí­tás-korszerűsítéssel telt az első ciklus. A nehéz idők, úgy tetszik, most kezdődnek. Idén először nincs igazán pénzénél az ön- kormányzat, 2 forint hibádzik a működéshez. — 21 milliós költségveté­sünk az évek során mit sem változott, az inflációs hatások és megnövekedett feladatok kellő kompenzáció nélkül ma­radtak — panaszkodott Szent- páli Arpádné kapospulai jegyző. — A forráshiány tech­nikai hitelként szerepel a költ­ségvetésünkben, ha nem ka­punk támogatást, hitelt kell felvennünk. A kötelezően ellátandó fel­adatok között az intézmények működtetése „vastagon” sze­repel. Az egycsoportos, 24 fős óvoda fenntartása mintegy 2,5 millió forint kiadást jelent, a polgármesteri hivatalé 6,5 mil­liót, és ugyancsak nem kevés pénzt vonnak el a művelődési ház költségei. A 160 városi is­kolákba járó diák után pedig évi 4 millió körül fizetnek. Az alsótagozatos általános iskola fenntartását tavaly au­gusztus vette át a pulai ön- kormányzat a dombóváritól, addig az ottani Zrínyi iskola tagintézményeként működött. Már akkor érződött, a 12 fős iskola, ahol évi háromszázezer forintba kerül egy-egy tanuló, nem fog sokáig működni. — Ez a tanév az utolsó Pu- lában, képtelenek vagyunk to­vább fenntartani az iskolát — mondta a jegyző. Az egykori tagiskolában ottj áriunkkor éppen órát tartott a tanító-házaspár, Fata János és felesége. Jó húsz éve tanít­ják a pulai gyerekeket. — Fájó szívvel, de mi is be­látjuk, hogy ilyen körülmé­nyek között nem működhet tovább az intézmény, hiszen tizenkét gyerekre is ugyanígy kell fűteni, mint negyvenre, a költségek tehát semmivel sem kisebbek — mondta Fatáné. — Persze, szerettünk volna még legalább a nyugdíjig taní­tani, hiszen a férjemnek már- csak egy, nekem pedig még két évem van addig — tette hozzá egykedvűen a tanítónő. A régi oskolákat idéző han­gulat tehát hamarosan a múltba vész, pedig a foghíjas padsorok arról árulkodnak, va­laha gyerekzsivajtól volt han­gos a tanterem. — A megfogyatkozott lét­számnak vannak jó oldalai is, hiszen sehol annyit nem tud­nak foglalkozni egy-egy gye­rekkel, mint amennyit mi tud­tunk — említette Fata János. Két tanító, egy óraadó né­met tanár és egy hivatalsegéd munkája válik tehát felesle­gessé az iskolában, ahol tanév végén „végleg kicsengetnek”. Fata Jánosné, mint még jó- néhányan Pulában, somogyi születésű. Nagyatádi évei után batéiak következtek, ahol taní- tai kezdett. Somogyi maradt Kapospulába érkeztekor is, hi­szen a hetvenes évekig Pula még nem tolnai község volt. — Erre már csak az időseb­bek emlékeznek, az ittlakók jobbára tolnainak vallják ma­gukat — vélte Szentpáliné. Mi tagadás, Kapospulát „kevés 92 éves somogyi em­ber lakja”. Visnyei János sze­mélyében mi megtaláltuk az egyetlent. — Ej, fiaim, ha az én öre­gapám fölébredne, nagyon csudálkozna ám: gyerekek, hát ti tolnaiak vagytok!? — vicce­lődött az irigylésre méltó szel­lemi frissességnek örvendő János bácsi. — Nekem már elég öregesen telnek a nap­jaim, jobbadán benn a házban vagyok — mondta, de azért az öltözéke arról árulkodott, apró-cseprő munkákkal még elbír a ház körül. Csakúgy az a 73 éves asz- szony, akinél kerti elfoglalt­sága közben zavargolódtunk. — Kapospula kötődése igen erős Dombóvárhoz, ami ért­hető is, hiszen fele olyan messze esik a központhoz, mint az újdombóvári rész — mondta Jäger Ferencné. Csa­ládjával öt éve költözött ki a városból egy gazdasági épüle­tekkel és „3000 öl” birtokkal körülbástyázott házba. Pula olyannyira népszerű a dombóváriak körében, hogy lassanként „egy egész utcát vásároltak meg” ott. Nem fe- gyegeti tehát Kapospulát a manapság mind nagyobb erőre kapó település-betegség, az elnéptelenedés. Ha mégoly jótékony fekvé­sének vannak is árnyoldalai. Mert egy oskolát azért már fölemésztett ez a városközeli- ség. Balassa Tamás Az „512-es” 25 éve Jubiláló iparművészeti szakközépiskola és szakmunkásképző intézet A most jubiláló iskolák so­rába zárkózott fel a kapos­vári Iparművészeti Szakkö­zépiskola és Szakmunkás- képző Intézet, melyet régi, közismert nevén „512-es- ként” emlegetnek még. Ma emléküléssel, kiállítással, ba­ráti találkozóval ünnepük az intézmény 25 éves fennállá­sát, melyről Hausz Árpád igazgatót kérdeztük, aki a hatvanas években itt kezdte a tanári pályát.- Meglehet kissé furcsán hangzik, én itt kezdtem és itt ma­radtam, miközben több iskola is „kiment alólunk”... Ez egyúttal fordulópontokat is jelentett. Az első ilyen fordulópont a mostani jubileumra alkalmat adó 1970. január 1, amikor kiváltunk a korábbi 503-as szakmunkás- képző intézetből, és a még most is használt, de immár idejétmúlt „512-es” néven önállósodtunk, építőipari, könnyűipari és szol­gáltató szakmai képzésre. Ha a hetvenes évekre gondolok, ak­kor sommásan az mondható: ne­héz feltételek között, mégis eredményes, országos versenye­ken is „visszaigazolt” munka folyt az Irányi utcában, Weisz András igazgató irányításával... Jött az újabb fordulópont, ami­korra megint kinőttük magunkat, s 1986-ban kivált az építőipari. Ez igen nehéz válás volt, mert egy szakmailag-emberileg ösz- szeszokott, összekovácsolódott testület fele búcsúzott a másik felétől...- Akkor már Hausz Árpád igazgatóként állt a testület élén, s szerkezetváltásról, profilvál­tásról gondolkodott.- Ez így van. Mint szakfelü­gyelő, majd mint szaktanácsadó ismerve a megyei, városi kon­cepciókat úgyszólván a levegő­ben lógott a művészeti képzés igénye, gondolata. ’87 októbe­rére jött a rég várt fordulópont, a volt SÁÉV munkásszállást át­alakítva végre megkaptuk önálló iskolának a Szántó utcában. Meg lehetett valósítani az iparművé­szeti szakközépiskolai képzést...- Ezzel nem vált „szegény ro­konná" a korábbi szakmunkás- képzés?- Meggyőződésem , hogy nem, bár a kérdés itt az iskolá­ban is megfogalmazódik néha. Mi az ipari háttérre, a mester­ségbeli tudásra, a ma szükséges rugalmas alkalmazkodásra ala­poztuk a szakközépiskolai pro­filt és a művészeti szakközépis­kolai profilt is. Emellett to­vábbra is fontos a „hagyomá­nyos” szakmunkásképzés, s meggyőződésem, ha aránya az érettségit adó képzéssel szem­Hausz Árpád igazgató KOVÁCS TIBOR FELVÉTELE ben, szükségképpen vissza is szorul, a későbbiekben is jelen­tős marad. Itt van például a fod­rászat, ma is úgynevezett sláger- szakma, ugyanakkor tudván tud­juk, hogy nehéz, főleg kezdő tőke hiányában, biztos egzisz­tenciát, „vevőkört” teremteni. Az igény mégis kopogtat, s mi nyitott ajtókkal állunk elé...- Eszerint az iskolai stratégiá­nak a szakmunkásképzés to­vábbra is része marad.- Hosszú távon számolunk vele, de egy olyan stratégia je­gyében immár, amely a ma na­gyon szükséges több lábon állást vallja. A korábbi szakirányokból kialakult a textilrajzoló és kera­mikus művészeti szakközépisko­lai képzés, ez bővült az alkalma­zott grafikus szakkal, miközben megjelent tanműhellyel a háttér­ben a ruhagyártó szakközépis­kola, amelyre aztán építeni lehe­tett a a ruhatervező szakot, pár­huzamosan az érettségizettek számára indított kétéves kiegé­szítő képzéssel...- Ez meglehetó'sen széles skála.- Valóban az, de ez a holnapi megélhetés biztosítéka. 721 ta­nulóval, 26 osztállyal, 44 szak­mai csoporttal kezdtük az idei tanévet. Vannak volt diákjaink, akik művészeti és tanárképző fő­iskolákra járnak már... 54 főál­lású pedagógus mellett igen fon­tosak az óraadók, köztük a 23 jól ismert művésztanár. A hajdani számozás, az „512-es” ma ezt a változatosságot fedi, amelyről azt tartom, hogy immár szerves része Kaposvár regionális kö­zépiskolai hálózatának. Diákja­ink az ország különböző részéről jönnek, s eZzel együtt öregbítjük a megyeszékhely hímevét is. Tröszt Tibor SZENZÁCIÓS ÁRON A BRAMAC 1/1 ALPESI TETŐCSERÉP! (vörös és barna színben) 80,- Ft/db helyett 70,- Ft/db áfával A készlet erejéig azonnali, ingyenes házhoz szállítással 50 km-es körzetben. Telepünkön vásárolt Bramac cseréphez engedménnyel adjuk a tetőszerkezetébe a fenyő fűrészárut. TÜZÉPKER Rt 41. sz. telepe Veszprém, Mester u. 3. Tel.: 88/422-055, 422-472 (74372) Az olvasás- és írás­zavar felismerése A Somogy Megyei Pedagó­giai Intézet szervezésében ki­lencven tanítónőnek és óvó­nőnek tartott továbbképző előadást tegnap Kaposváron Szebényiné Nagy Éva, a Bárczi Gusztáv Gyógypeda­gógiai Tanárképző Főiskola logopédus tanára. Dia- és vi­deóvetítéses érdekes előadá­sában sok elméleti és gyakor­lati tanácsot adott a diszlexiás gyerekek neveléséhez. Festményvásár Kaposváron Ma is tart még a Városi Műve­lődési Központban a fest­ményvásár, ahol több neves festő alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. A ren­dezvényen több mint hatvan zsűrizett, keretezett olajfest­mény kerül bemutatásra, két veszprémi és egy pécsi galéria anyadából. Aljegyző is lesz Barcson Aljegyzői állás betöltésére írt ki pályázatot a barcsi önkor­mányzat. A képviselők a munkakör betöltését más te­endőkkel összevontan java­solják. A pályázati határidő ezen a héten jár le, a majdani aljegyző szamélyéről eztán döntenek. Orvosváltás Sámsonban A somogysámsoni orvos, dr. Kocsis László nyugdíjba vo­nulása után dr. Vári Csabát nevezték ki a község orvosá­nak. Az új doktor március ti­zenötödikétől kezdi meg or­vosi praxisát, a rendelés és a betegellátás feladatát addig dr. Simon Sándor, sávolyi or­vos látja el. A Árubemutató a Kapos Pro-Coop-nál Tegnap délelőtt A Kapos Pro-coop és szállítópartnerei árubemutatót, majd azt köve­tően fogadást rendeztek Ka­posváron a Cser vendéglőben. A bemutatón megrendelések leadására is volt lehetőség, és a résztvevők között értékes ajándékokat sorsoltak ki. Fiatalok a színházban Mintegy ezerkétszáz hetedik, nyolcadik osztályos kaposvári és vidéki diáknak szervezett színházbérleti előadássoroza­tot a megyei pedagógiai inté­zet. Tegnap és tegnapelőtt — a megyeszékhely és tizenöt község diákjai — tekintették meg a Csiky Gergely Szín­házban a Bababarczy László rendezte Csókolj meg, Katám című darabot, amelyet magya­rórán elemeztetnek majd a kaposvári és a vidéki szakta­nárok. Felgyújtotta anyja lakását Rongálás bűntette miatt ren­delt el nyomozást a Siófoki Rendőrkapitányság a 18 éves K. A. kereki lakos ellen, aki egy családi veszekedést köve­tően — egyedül maradt édes­anyja lakásában s — gyúlé­kony anyaggal leöntötte és felgyújtotta a berendezést. A lakásban háromszázezer forint kár keletkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom