Somogyi Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-09 / 58. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1995. március 9., csütörtök Három évről adott számot az elnökség fotó: király j. Béla Leilei számvetés Taggyűlésen vitatta meg idei tervét a Nyugdíjasok Balaton- lellei 1. számú Egyesülete. Horváth István elnök és Pin­tér Pálné, az egyesület gazda­sági felelőse tájékoztatta az egyesület tevékenységéről az összegyűlt tagságot és a ven­dégeket, köztük Kovács La­jost, a megyei szövetség el­nökét és Szűcs László bala- tonlellei polgármestert, akik a kérdésekre is válaszoltak. 140 éves perzsa Valószínűnek tartják, hogy Zolfali Soltanmoradi halálá­val Irán legidősebb polgára távozott a közelmúltban az élők sorából. A perzsa matu­zsálem a Kaszpi-tenger part­ján fekvő Mazandaran tarto­mányban élt, s már a 140. esz­tendejében járt, amikor uto­lérte a halál. A munka éltette: az utolsó napig tevékeny volt. Alábecsült igények Több mint kétszázezren kap­tak tavaly rendszeres szociális járadékot hazánkban, s ez a szám az idén várhatóan 20 ezerrel gyarapszik. A havi és személyenkénti összeg meg­közelíti a 8 ezer forintot. 1994-ben erre a járadékfor­mára 14,5 milliárd forint kifi­zetését tervezték, végül azon­ban 16,1 milliárdot adtak a rá­szorulóknak. Egészségkáro­sodásijáradékra pedig 60 mil­lió forintot különítettek el, de ennek a tízszeresét fizették ki. Egy összegben A parlament döntésé szerint az öregségi és rokkantsági tel­jes nyugdíjak az első lépcső­ben 11 százalékkal - de lega­lább havi 900, legföljebb havi 3850 forinttal - emelkednek. Nőnek az állandó özvegyi és szülői nyugdíjak is, ugyan­csak 11 százalékkal, de lega­lábbis havi 700 forinttal. Ezek az emelések januártól visz- szamenőlegesen érvényesek, és az első három hónapra ese­dékes emelést egy összegben, március 20-ig postára adják. Hetvenéves betörők Két idős hölgy, a 70 éves Wi­nifred Bristow és kortársa, Joan Payne azzal ütötte el ide­jét Angliában, hogy hoteleket fosztott ki. A rendőrség leg­utóbb szállodai betörés során tetten érte őket. Lebukásukat végülis az okozta, hogy nem vettek tudomást róla: az évek nem múlnak el nyomatalanul, s ilyen korban már igencsak eltűnik az ifjonti fürgeség. A lépcsőkön leszaladva nem si­került olyan gyorsan elhagy­niuk a helyszínt, mint fényko­rukban - és így elkapták őket. Megkérdezték — válaszolunk A hadigondozási törvény Segíthet az öngyógyítás A szellemi teljesítőképesség függ a szervezettől, az egészségi állapottól. Az idős korral jár, hogy a szellemi erő is fogyatkozik. A statisz­tikák szerint a 65 évesnél idősebb lakosság 5, a 80 évesnél öregebb emberek 30 százaléka olyan agyi prob­lémával küszködik, amely orvosi kezelést igényel. A tudományos kutatások bizonyítják: a szellemi visz- szaesés alapvető oka az agysejtek kalciumtartalmá­nak túlzott növekedése. Ez gátolja az ingervezetést, hát­ráltatja az információk fo­gadását és továbbítását. A gondolkodás esetleges zavarait általában elsőként a szűkebb környezet veszi észre. Fontos tehát tudni, hogy a hanyatlás nagyon gyakran az előző időszak­hoz viszonyítottan erősebb feledékenységgel kezdődik. Hasonlóan figyelmeztető je­lenség például a gondolati szétszórtság, az összponto­sító képesség hiánya, a gya­kori ingerlékenység és az indítékszegénység, amikor egyszerű teendők, például a bevásárlás, az otthoni tenni­valók ellátása is mind na­gyobb nyűgöt, nehezen megoldható feladatot jelen­tenek. Ha ilyesmit tapaszta­lunk, feltétlenül indokolt ké­sedelem nélkül orvoshoz fordulni. A szakember ugyanis egyszerű vizsgálat­tal megállapíthatja, hogy a tünetek normális örege­désre, valamilyen szervi megbetegedésre vagy pedig kezdődő agyi teljesítmény­zavarra vezethetők-e vissza. A korai felismerés lehe­tővé teszi a hatásos beavat­kozást és a kóros folyama­tok lassítását. Ma már van­nak olyan gyógyszerek, amelyekkel normális szintre csökkenthető a kalcium beá­ramlása az agysejtekbe. Ezekkel megakadályozható például az olyan, a szenilitás számlájára írt zavarodott­ság, hogy az idős ember „elveszít” alapvető ismere­teket; nem tudja, hol lakik, milyen évet írunk stb. Ha nem szervi okok, ha­nem a múló évek miatt kö­vetkezik be a szellemi telje­sítőképesség csökkenése, sokat segíthet az öngyógyí­tás. A rendszeres agytoma, aminek az olvasástól a rejt­vényfejtésig sokféle formája van. Ez serkenti az agysej­teket és jelentősen javítja annak esélyét, hogy ki-ki szellémi képességei birto­kában élje meg az idős kort. A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének vezetősége, a választmány, az elnökség és az ellenőrzőbizottság három éve élvezi választóinak bizal­mát. Ennek az időszaknak munkájáról a közgyűlésnek adott számot Székely Sándor elnök, Torma Károly általá­nos és Szentes József gazda­sági elnökhelyettes, illetve Tóth István, az ellenőrzőbi­zottság elnöke. Az elmúlt három évben tovább nőtt a kaposvári egyesület elis­mertsége, bővült az együttműkö­désre kész partnerek köre. A vá­rosi önkormányzat, az MSZOSZ, a PATE kaposvári kara, a Máltai Szeretetszolgálat, a Vöröske­reszt, a Nyugdíjbiztosító és a Be­tegbiztosító Igazgatóság, a me­gyei nyugdíjasszövetség éppúgy fontos partnerüknek számít, mint például a nyugdíjasbolt áruellátá­sában kedvező fizetési feltétele­ket kínáló Balaton Füszért, a Sü- tév, a Gabonaforgalmi, a Dráva- tej, a Zalabaromfi. Az egyesület vezetői közre­működtek abban, hogy 1993-ban 200, tavaly pedig 55 nyugdíjas részesült — havi átlagban 589, il­Mi voltunk az elsők, akik — negyven éve — kikerültünk a Kaposvári Tanító- és Óvónő­képző Intézetből. Mostani talál­kozónkat némi szorongással vár­tuk - vajon megvagyunk-e mind­annyian, s megismerjük-e még egymást. Tanáraink közül, saj­nos, többen már nem élnek; ked­ves tanárnőnk, Erzsi néni jelenlé­tében így hangzott el a jelentés: az osztály létszáma harminchá­rom (volt annak idején), de hár­letve 654 forint — méltányossági nyugdíjemelésben, és abban is, hogy többen segélyt kaptak. Jog­segélyszolgálatot ma már nem­csak az egyesület irodájában, ha­nem az MSZOSZ jóvoltából a Szakszervezetek Házában is igénybe vehetnek. Nőtt a válasz­ték és a forgalom a Szent Imre utcai boltban — három év alatt 33 millió 680 ezer forint értékű árut adtak el. A tavaly őszi akció során burgonyából például 2460 kiló, almából pedig 5317 kiló kelt el, s bevezették a pékáru, a tej és tejtermék árusítását. Sok érdeklődőt vonzanak a há­ziasszonyok klubjával közös klubdélutánok, az előadások és a kirándulások. A nyugdíjasok el­ismertségét jelzik a múlt évi ön- kormányzati választásokon elért eredmények, a nyugdíjas jelöl­tekre leadott szavazatok. A mintegy másfél ezer tagot számláló egyesület közgyűlésén a tagok és a vendégek is elmond­ták véleményüket az utóbbi há­rom évről. Szita Károly polgár- mester főként a nyugdíjasközös­ség példás szervezettségét és se­gítőkészségét hangsúlyozta, dr. Egerszegi László országgyűlési képviselő a kormány szociálpoli­man már nincsenek az élők sorá­ban... Némán emlékeztünk rájuk. Olykor az óvodának sem mondható épület csinosítása, a bádogbögrék kicserélése, a cso­portszobák otthonossá tétele is ránk várt, de nem ment ritkaság- számba a padlósúrolás, az egérir­tás, az udvarseprés sem. Munka­időnk reggeltől estig tartott, gyakran dajka segítsége nélkül, s jobban illett hozzánk a mindenes, mint a megtisztelő óvónő név. tikai, a nyugdíjasokat támogató törekvéseiről, a nehéz gazdasági helyzet okozta gondokról szólt. Fehér Gézáné azt kérte: a nyug­díjasboltban árusítsanak több, a cukorbetegeknek való élelmi­szert. Többen igényelték, hogy a Parlament megtekintése is szere­peljen egy mielőbbi kirándulás programjában. A közgyűlés egyöntetű döntés­sel Kovács Lajost, a megyei nyugdíjasszövetség elnökét meg­választotta a kaposvári egyesület örökös, tiszteletbeli elnökévé. Alapítványt hoztak létre a rászo­ruló, 70 éven felüli, vagyontalan egyesületi tagok támogatására: a mindenki előtt nyitott alapítvány alaptőkéjének kamataiból — a ti­zenhárom tagú kuratórium dön­tése szerint — vissza nem térí­tendő segélyt adnak nekik. Egyhangúlag elfogadták az alapszabály módosításáról szóló javaslatot, megválasztották a vá­lasztmányt és az elnökséget. Az egyesület elnöke ismét Székely Sándor, elnökhelyettes Torma Károly, Szentes József és Pécsi József lett. Újabb három évre kapott bizalmat Tóth István, az ellenőrző bizottság elnöke is. Hernesz Ferenc Negyven év után visszatekintve mégis büszkék lehetünk szakmai utunkra. A családunkban is meg­álltuk a helyünket: gyermeket szültünk, neveltünk az öthónapos szülési szabadság idején, emellett szakmailag állandóan képeztük magunkat. Miközben emlékez­tünk, kerültük a nyugdíjba vonu­lás témáját, a nyugdíj alacsony összegének említését... Bíró Gyuláné nyugdíjas óvodavezető Karádról több, hasonló sorsú társa nevében küldte levelét szerkesztőségünknek régi olva­sónk, aki a hadigondozási tör­vény végrehajtásával kapcso­latban szeretne több információ­hoz jutni, mint amennyit eddig olvasott. Szóvá teszi, hogy csü­törtökönként a Somogyi Hírlap­ban a Nyugdíjasok oldalán mos­tanában nem írunk a hadigondo­zottakról olyan gyakorisággal, mint korábban, jóllehet a tör­vényt az Országgyűlés még az 1994. április 6-i ülésén elfo­gadta. Olvasónk is tapasztalhatta, hogy annak idején, a törvény el­fogadását, illetve hatályba lépé­sét követően többször is közöl­tünk összefoglalót vagy részle­teket a hadigondozásról, az egyes fogalmakról, például a ha­dirokkantak járadékosztályokba sorolásáról, a hadigondozottak ellátásáról, a főbb folyósítási szabályokról, a kedvezmények­ről és a hadigondozási törvény egyéb rendelkezéseiről. Foglal­koztunk vele az egyes, ezekről a kérdésekről érdeklődő olvasói levelekre adott válaszokban is, és igény szerint a jövőben is visszatérünk egy-egy közérdek­lődésre számot tartó rendelkezés értelmezésére. Tény, hogy a hadigondozásról szóló törvény a kihirdetése nap­ját követő 4. hónap 1. napján lé­pett hatályba, azonban a volt ha­diárvák részére a megállapít­ható, egyösszegű térítés folyósí­tása 1995. január 1-jétől esedé­kes. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény a Ma­gyar Közlönyben jelent meg, de a Társadalombiztosítási Közlöny XXXI. évfolyamának 6. számá­ban (1994. május) is olvasható. Mikei levélírónk 49 éves, rá a hadigondozásról szóló törvény 10. paragrafusa vonatkozik, s ennek a paragrafusnak az alkal­mazása során az egyösszegű térí­tés megállapításánál sorolható a volt hadiárva fogalomkörébe. Ennek a rendelkezésnek az a lé­nyege, hogy ha az 1949. január 1 -je előtt megállapított és folyó­sított pénzellátást 1949. január 1-je után politikai okból meg­vonták vagy szüneteltették, ak­kor ennek helyében, mintegy „kárpótlásként” megilleti a jogo­sultat az egyösszegű térítés. H. F. Találkozás negyven év után A sport volt a mindene A nyolcvanéves dr. Zádori Lászlót két város, Kaposvár és Barcs is polgárának vallja — ezt az „örökbefogadást” két oklevél tanúsítja. Igazából azonban Kaposvár szülötte. Hatévesen vesztette el édesap­ját, és édesanyjával együtt Barcsra sodorta az élet. Ott vé­gezte el a polgárit, s 1938-ban Pécsen szerzett jogi doktori diplomát. Úgy érezte, övé a vi­lág, amikor átvette első havi, 20 pengős fizetését! Negyven- kettőben ügyvédi szakvizsgát tett, ám ennek hasznát nem so­káig látta, mert közbeszólt a háború. Durván, kegyetlenül... Dr. Zádori László 1945 vé­gén került haza, Barcsra, le­rongyolódva, s otthon tudta meg, hogy családjának minden tagja odaveszett. Őt, aki ko­rábban a PSC labdarúgója volt, edzett szervezete, határtalan élniakarása megmentette — akkor jegyezte el magát egy életre a sporttal. Kenyérkereső foglalkozása — ezt kezdetben dr. Hompola Mihály kisgazda politikus mel­lett, majd önállóan végezte — az ügyvédeskedés volt. A kite­lepítésből kimaradt, itthon ha­gyott német nemzetiségű pol­gárokat védte, akiket mondva­csinált gazdasági ügyekkel zaklattak. Mindeközben meg­maradt sportembernek: egyik alapítója volt Barcson a VSC labdarúgó-csapatának. 1950-ben ott volt Kaposvá­ron az első ügyvédi munkakö­zösség megalakulásánál, aztán 12 évi ügyvédeskedés után a Mészöv vezető jogásza lett. Mégis inkább sportemberként, edzőként vált ismertté So­mogybán, s főként a megye- székhelyen. Egyike az első somogyi szakedzőknek: tréne- reskedett a Vasútnál, a Vasas­nál, a KMTE-nél, a Rákóczi­nál. Ahol megfordult, ott a fia­talok nevelése, emberré formá­lása került előtérbe. Aztán dr.Zádori Lászlót a megyei tanács vb-titkára, dr.Kassai János — a Rákóczi akkori elnöke — „átirányí­totta” a jogi pályáról a kapos­vári Rákóczi elnöki tisztébe, három év múlva, 1975-ben eb­ből a munkakörből ment nyug­díjba — papíron, ugyanis egé­szen mostanáig ellátta az Igái és Vidéke Áfész jogtanácsosi feladatait. Januárban töltötte be 80. évét. Hű társa, Erzsébet asz- szony, két fia és két unokája ebből az alkalomból egy több mint ezer oldalas sportkiad­vánnyal, A sport krónikájával köszöntötte, s azóta is sokan fölkeresik az idős sportembert kaposvári lakásán. Jönnek a barátok — közülük mind keve­sebben kopogtatnak —, egy­kori sportolói, tanítványai, hogy további jó egészséget kí­vánjanak a mesternek. Bízzunk benne, hogy nem marad el a foganatja. Kovács Sándor Egyike volt az első szakedzőknek FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA Egymást segítő közösség Régi-új vezetőség a kaposvári egyesületben - Három év munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom