Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-14 / 38. szám
1995. február 14., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Somogyegres 7,2 milliója Nem sok bizakodásra ad okot a 294 lakosú Somogyegres ön- kormányzatának ez évi költségvetése. A központi támogatás arra elég, hogy a megemelkedett közüzemi díjakat kifizessék és az önkormányzat működését fenntartsák. — Fejlesztésre nem gondolhatnak — mondta Bárdi József, Kánya-Somogyegres körjegyzője. — Igaz, az elmúlt években olyan beruházásokat és felújításokat hajtottak végre, amelyek pótolták az előző évtizedek elmaradását. A zsáktelepülés képvi- selő-testülete a napokban készítette el a falu 1995. évi költségvetési-tervezetét, és ez nem sokkal biztat. A központilag gazdálkodásra biztosított 7,2 millió forint tíz százalékát a testület kénytelen a szociális gondok orvoslására fordítani, mert elsődleges cél az időskorúak támogatása. A községnek ugyanis saját bevétele nincs; helyi adót sem vetett ki az önkormányzat, mert a lakók évi 4500 forint víziközmű-hozzájárulást fizetnek. A testületnek arra sincs lehetősége, hogy esetleg támogassa a fiatalok lakásvásárlását, lakásfelújítását. Igaz, eddig nem is volt rá igény. A szűkre szabott költségvetési összegből a lakosság arányában 1,5 millió forintot fizetnek a körjegyzőség fenntartására, a bedegkéri és a tabi iskolában tanuló gyerekek utáni kiegészítés kétmilliót visz el. Somogyegresen az idén átadják a világháborús emlékművet (a talapzata már elkészült), ehhez már megvan a pénz. A parkosításra — a faluház környékének a rendbe tételével együtt — mindössze 30 ezer forint áll rendelkezésükre. A községi könyvtár állományának bővítésére pedig 15 ezret szánnak. A községgazda foglakoztatásához ha nehezen is, de biztosítják a feltételeket Somogyegre: sen. Ez magába foglalja a bért, a munkaruhautánpótlást, valamint a Stihl fűrészhez és a bozótirtó- hoz a benzint... K. J. Szorosadi gond és siker Tárolószín-építés, bevételi tervek Szorosadon a Koppányvölgye Mezőgazdasági Szövetkezet tavaly mintegy 3200 hektáron gazdálkodott. Árbevétele az előzetes számítások szerint 160 millió forint. A szövetkezet igazgatósága hétmillió forint körüli nyereséget vár, ami az utóbbi négy év gazdálkodásának legjobb eredménye — ezt Matesz Pál elnök mondta. A szövetkezet vezetői beszélgetésünk során elmondták: nehéz évet zártak. A növényeknek sokat ártott az aszály, gyengék voltak a termésátlagok. Hiába dolgoztak fegyelmezetten és pontosan, ez az eredményességben nem mindig tükröződött. A termények fel- vásárlási árai alacsonyak voltak, az agrárolló tágra nyílt... — Az idei év még nehezebb lesz, mint az 1994-es volt — mondta Matesz Pál elnök. — Az energia, a gépalkatrészek, az üzemanyag, a műtrágya, a növényvédő szerek drágulása rosszabb évet vetít előre. Csak összefogással van esélyünk a túlélésre, mert a szövetkezeti tagok vagyonát nem akarjuk felélni. A gabonaipar az árajánlatát már kiadta: ennek alapján 15-20 százalékos piacromlás várható. Mintegy 15-18 millió forint költségnövekedéssel számolunk, s ez a bevételünknek több mint tíz százaléka. Ez az adat önmagáért beszél... A szorosadi mezőgazdasági szövetkezetnek tavaly év végén 32 millió forint tartozása volt. Ebből 29 millió forint a rövidle- járatú hitel, amit az őszi munkák elvégzésére vettek igénybe. A vásárolt gépekért még hárommillió forinttal tartoznak. Az idén csak 1,5 milliós tartozással számolnak Szorosadon, de hogy a munkákat végezhessék, ehhez újabb tízmillió forint hitelt kell fölvenniük. Az elnöktől megtudtam: a központi majorban — a vetőmagüzem mellett — egy 5-600 négyzetméter alapterületű tárolószín megépítését is tervezik, s ehhez újabb többmillió forint hitelre van szükségük. A szövetkezetnél az idén is 160 millió forinttal számol a bevételi terv; a több mint 3000 hektár terület megműveléséhez megvan a szükséges technikai háttér. — Az őszi munkákkal időben végeztünk — mondta Matesz Pál —, csupán 150 hektár rét szántása maradt későbbre. Őszi gabonát 1400 hektáron vetettünk, a tavasszal pedig száz hektáron vetünk zabot. Nyolc- száz-ezer hektáron kukoricát, 5-600 hektáron napraforgó vetését tervezzük. Ezeket a területeket ésszerűen és takarékosan kell művelni; azzal megalapozzuk a későbbi osztalékfizetési lehetőségét is. Erre azonban az idén még nem lesz lehetőségünk. A szövetkezet igazgatósága viszont elhatározta, hogy a negyedév végén 10-15 százalékos bérfejlesztést hajt végre. Krutek József Békesség kellene Zicsnek Két vélemény a zsörtölődő Koppány-völgyi faluból A tavaszias télben Zics kihalt település képét mutatja. Mintha lakásukba húzódtak volna az emberek. A település nem éppen szokványos eseménnyel hívta föl magára a figyelmet: januárban lemondott Balha Gyuláné jegyző, majd nem sokkal később Friss Józsefné tisztelet- díjas polgármester is. Zicsben erősen megoszlik a lakosság. Sokan a polgármesternő mellett kardoskodnak, mások megkérdőjelezik alkalmasságát. Hogy nyilvánosan véleményt mondjanak, ezt kevesen vállalják. A kivételek közé tartozik Háziinger János nyugdíjas. — Hogy miért alakulhatott ki ez az áldatlan helyzet, azt nem tudom — mondta. — A végeredményt, hogy a jegyzőnő lemondása után távozott a polgármester is, én is hallottam. Meg is kérdeztem az okát, mert én elégedett voltam a tevékenységével. A polgár- mester azt mondta: sokan megsértették, és az újonnan megválasztott testületi tagok nem úgy álltak a munkához, ahogy az elvárható lett volna. Ezért ő a továbbiakban nem tud velük együtt dolgozni. — Mit lehet most tenni? — A községben elég rossz a légkör. A vélemények eltérőek. Szerintem a polgármesternő és a jegyzőnő irányításával az elmúlt néhány évben többet fejlődtünk, mint korábban nyolc-tíz esztendő alatt. Beszédtéma a kialakult helyzet Sajnálom, hogy Friss Józsefné leköszönt... Békesség kellene! Hogy ez megvalósul-e? Ismereteim szerint a polgármesternő lemondása miatt hat hónap múlva időközi választást kell tartanunk. — Vdn-e új polgármester-jelölt Zicsben ? Szilák László, a postahivatal vezetője: — A polgármesteri tisztségre igazán rátermett embert nem tudnék mondani. A torFOTÓ: SEBŐK DEZSÓ zsalkodás miatt a falunak is rossz híre van. A réteg, amely a közéletben most tevékenykedhetne a 35-40 évesek korábban elköltöztek Zicsből, az idősek meg nem szívesen vállalnak közszereplést. Nem tudom, hogy mit hoz a jövő. Nincsenek illúzióim. Egy biztos: indulatoktól mentesen kell majd szavaznunk, ha azt akarjuk, hogy ismét nyugalom legyen. (Krutek) Ötmillió forint fejlesztésre és felújításra Tabon Vén malomra új cserép Kovács László vállalkozó tavaly egymillió forintot költött a tabi malom felújítására. A környezet és a kiszolgálóépületek rendbe tétele azonban további milliókat kíván. Az idén — mint megtudtuk — ötmillió forintot tervez fejlesztésre és felújításra. — Ötévi állás után indítottuk be tavaly a gépeket; előtte elvégeztük a legalapvetőbb munkát, az őrlőhengerek, csapágyak felújítását, a szíjak, sziták cseréjét. Felújítottuk a villamos hálózatot, a nagy gabona- és lisztraktárt... Mindez egymillió forintot emésztett föl. Tavasszal — mint mondta — nekilátnak a mintegy 400 négyzetméter alapterületű raktárépületnek; kicserélik az oldalfalait. — Előreláthatólag május-júniusban, a gépek karbantartásakor újracserepezzük a malomépületet. Ha lesz nyereségünk, azt is visszaforgatjuk a vállalkozásba. A gépek és berendezések mellett az egyéb kiszolgálóépületek állaga is rossz. Mindent fel kell újítani. A malomtulajdonos a kapacitás növelését egyelőre nem tervezi; továbbra is kétszáz vagonnyi búzának a feldolgozása a cél. — Egy pékség létrehozásán is gondolkodunk — mondta Kovács László. — Hagyományos módon, élesztővel és kovásszal (adalékanyag nélkül) készült kenyeret és vizeszsemlyét sütnénk. Bár a pékség helyéről véglegesen még nem döntöttünk, valószínű, hogy Budapesten alakítjuk ki, a családi gmk-üzlet és műhely épületében. — Piackutatásaink azt mutatják — tette hozzá a felesége —, hogy a fővárosi lakosság igényli a hagyományos technológiával készült félbarna és barna kenyeret... Ha az elképzelésünk megvalósul, a családi vállalkozás bővül. László fiúnk az idén végez a budapesti Kossuth Lajos Közgazdasági Szakközépiskolában, s a pesti sütödét rábízzuk. Emellett az anyagbeszerzés is az ő feladata lesz. A malomtulajdonos Kovács család úgy látja: a jó minőségű liszt értékesítésével nem lesz gond. Biztonságot ad saját pékségük beindítása is. Krutek József Pályázat Tabon csatornázásra Tabon a Petőfi Sándor, valamint a szakközépiskola mögötti családiházas lakóövezetben, a Bartók, Goldmark, Zichy, Rózsadomb, Latinka utcában még mindig gondot okoz a szennyvízcsatorna hiánya. Az idén a szennyvízcsatorna-hálózat építése szerepel a céltámogatási beruházások között. A saját forrás kiegészítésére (ötven százalékig) pályázatot lehet benyújtani cél- támogatási kiegészítő keretre. Tabon a szennyvízhálózat építésére, csaknem huszonkétmil- lió forint elnyerésére nyújtott be pályázatot az önkormányzat. Népszokásokat gyűjtenek Nágocson A nágocsi általános iskolában több éves hagyománya van a pályázatoknak. Egy-egy jeles évfordulóhoz, ünnepséghez kapcsolódva pályázatot írnak ki az iskola vezetői. Ezen a tanintézet valamennyi kisdiákja részt vehet. — Az idén két népszokás feldolgozására hívtuk fel diákjaink figyelmét — mondta Boldizsár Imre igazgató. — Egyrészt a farsangi,' másrészt a húsvéti nágocsi népszokások összegyűjtését és leírását várjuk tőlük. Az első témakör pályázatait március 1-jéig, a másodikét április 16-ig adhatják le ' Biró Györgyné tanárnőnél. Az iskola vezetője elmondta azt is: reméli, hogy a meghirdetett témák kapcsán a diákok nagy gondot fordítanak azoknak a hagyományoknak a megismerésére — és ezeknek a feldolgozására —, amelyek valaha a csaknem nyolcszáz lakosú községben éltek. A benyújtott pályázatok elbírálását a tanárokból és a szülőkből álló zsűri végzi. Az első három helyezett — mindkét témakörben — értékes jutalomban részesül. K. J. Növekvő szemétgond Bábonymegyeren A bábonymegyeri önkormányzat az idén mintegy 24 millió forintos költségvetésből gazdálkodhat. Elsőrendű feladatának tartja a község vezetése, hogy az intézmények zavartalanul működjenek, de szeretnék bevezetni az év folyamán a szemét szervezett elszállítását is. Az is az elképzeléseik között szerepel, hogy még ebben az évben a Tau- ber-gödörben befejezik a szippantott szennyvíz elhelyezésére épülő ülepítőt. Csökkent a kereslet a gumifutózóban A tabi Béke Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet sérsekszőlősi gu- mifutózó üzeme eredményesen zárta a tavalyi évet, bár csökkent a futózott gumik iránti kereslet. Elsősorban a teherautópark átalakulása, illetve a futózásra még alkalmas teherautó-köpenyek beszerzése miatt esett vissza a gumik iránti kereslet. Az üzem tavaly mintegy 19 ezer darab gumit futózott - ez a szám jóval kevesebb a korábbi évekénél. A szövetkezetben folyamatosan dolgoznak az alapanyagok biztosítására vonatkozó szerződéseken. Felújították Kapoly művelődési házát Kapolyon a múlt év végén 1,7 millió forintot költöttek a leromlott kultúrház felújítására. Kijavították a tetőszerkezetét, új ereszcsatornát szereltek föl, s a külső vakoláson kívül egy fedett teraszt is kialakítottak. A faluközpontban levő épület renoválási munkáit Hosszú Lajos építési vállalkozó végezte el. Munkanélküliek Kisbárapátiban Csaknem harminc regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván a munkaügyi központ tabi kirendeltségének kimutatásai szerint Kisbárapátiban. Közülük 18-an kapnak munkanélküli járadékot, öten a pályakezdők munkanélküli segélyét, illetve hárman jövedelempótló támogatásban részesülnek. Legtöbben általános iskolai végzettségűek. Bedegkér megtartja a tejcsarnokot Bedegkéren az önkormányzat döntése alapján mindaddig megtartják a tejcsarnokot, míg az veszteséget nem okoz. A faluban havonta 5600-5800 liter tejet gyűjtenek össze az ön- kormányzat által működtetett tejcsarnokban. Az Egyetértés szövetkezet két éve adta át a községben levő tejbegyűjtő házat az önkormányzatnak. Jelenleg tíz állattartással foglakozó családnak jelent bevételt a tejpénz. A tejet a tamási Dámtej Kft autója naponta elszállítja a településről. Készletértékesítés a kaptárgyártónál A tabi Kaptárgyártó Kft-nél tovább tart az elfekvő készletek értékesítése. A cég ennek az akciónak során több százezer forint bevételt remél; terveik szerint ez bevétel is csökkenti a cég több mint ötmillió forintnyi adósságát. Kihasználatlanul áll a gyártócsarnok Tűnt álmok Nágocson Nágocson a hatalmas gyártó- csarnok bejárati kapuján láncra fűzött lakat: zárva a Moda-Venezia Termelő és Kereskedelmi Kft üzemcsarnoka. Hónapok óta kihasználatlanul áll a sokmillió forintért felújíttatott kétszintes termelőüzem. Nágocson az önkormányzat a helyi és a környékbeli foglalkoztatási gondok enyhítésére alakíttatta át a termelőszövetkezettől vásárolt egykori gabonatárolót. A földszintre a cipőfelsőrész-készítő üzem költözött, az emeletet pedig a Gála nőiruha-szövetkezet üzemének szánnák. Ám különféle üzemeltetési hiányosságok miatt a varroda műhelye nem költözött ide. A pár éve szőtt szép álom (nyolcvan-száz ember dolgozott volna a két munkahelyen) csak álom maradt. A Moda-Venezia kft ugyanis megalakulása óta működési gondokkal küszködött. A társaság gyakran nem tett eleget fizetési kötelezettségének, s két éve már ötmillió forint volt a vesztesége. Tavaly tovább tornyosultak a gondok. A munkások csak ígéreteket kaptak Horváth Pál polgármestertől (az önkormányzat a másik alapító), előrelépés azonban nem történt. Időközben távozott a cégtől Teleki Sándor ügyvezető igazgató is... Aztán bezárt a cipőfelsőrész-készítő üzem is... K. J.
