Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-06 / 31. szám
1995. február 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 A négy „igen” csapdája Dr. Csákabonyi Balázs: Az alkotmányozás nem szolgálhat napi politikai érdekeket A Független Kisgazdapárt a köztársasági elnök népszavazás útján történő megválasztásáért kezdett aláírásgyűjtő akciót. Az íveiken szereplő négy kérdés közül azonban három buktatókat rejt és nagyrészt ellentétes a népszavazásról szóló törvénnyel — válaszolta a Somogyi Hírlap kérdésére dr. Csákabonyi Balázs somogyi országgyűlési képviselő (MSZP), az országgyűlés alkotmányjogi bizottságának alelnöke. — A népszavazásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy az országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben lehet népszavazást kiírni. Az első kérdés, hogy közvetlenül vá- lasszuk-e meg a köztársasági elnököt, megfelel ennek a követelménynek. A második kérdés, hogy a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét növelje meg a parlament a kormányzati hatalom korlátozása érdekében, a törvény szövegének megfelel ám szinte végrehajthatatlan. Például az, hogy milyen mértékben és konkrétan milyen témákban növelendő a köztársasági elnöki hatáskör, egy „igen”-nel nem válaszolható meg. Ha ez ügyben sikeres lenne a népszavazás, lehetetlen helyzetbe kerülne a törvényhozás,amikor végre kellene hajtania a népakaratot. A kérdőív harmadik kérdése lényegében arra szólítja föl a leendő köztársasági elnököt, hogy hivatalba lépésétől számított hat hónapon belül kezdeményezzen törvényalkotást a fiatalok első munkahelyhez és első lakáshoz jutásának előmozdítására. Ez a kérdés ellentétes a népszavazásról szóló törvénnyel, ugyanis e kérdésben nem a parlament, hanem a köztársasági elnök hatásköréről van szó. Hasonló a helyzet a negyedik kérdés esetében, amely voltaképpen arra utasítja a köztársasági elnököt, hogy kezdeményezze a nők 55. éves nyugdíjkorhatárát meghagyó új nyugdíjtörvény meghozatalát. E kérdésekben a népszavazás nem írhat elő semmilyen rendelkezést. Különös veszélyt rejt, ha a 100 ezer aláírást összegyűjtik, a törvény szerint a következő lépésben az alkotmányügyi bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a népszavazás tárgya a népszavazási törvényben foglaltakkal összeegyeztethető-e. Ha nem, akkor a döntésre hivatott országgyűlés a 100 ezer szavazat ellenére sem fogja kiírni a népszavazást. Ennek politikai következményei lehetnének. A magyar társadalom egészének ugyanis nehéz lenne megmagyarázni, hogy az országgyűlés nem azért nem írta ki a népszavazást, mert annak céljaival a többségben lévő kormányzópártok nem értenek egyet, hanem csupán azért mert az ellentétes a törvénnyel. Végül is a kisgazdák kezdeményezésével nem az a gond hogy növelni kívánja a köztársasági elnöki hatalom súlyát, sokkal inkább az, hogy azt az illúziót kelti, hogy az országot feszítő súlyos gazdasági problémák egy erős köz- társasági elnöki hatalommal megoldhatók. — Voltaképpen mely ügyekben nem dönthet népszavazás? — Az 1989. évi 17. törvény alapján a költségvetésről, a központi adónemekről, az illetékekről, és a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények nem bocsáthatók népszavazásra. Emellett az országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi döntések sem. így például nem lehet népszavazással megválasztani a kormány elnökét. A köztársasági elnököt a jelenlegi törvényi szabályozás alapján az országgyűlés választja, ám egy népszavazás igenlő eredménye nyomán megvalósulhat a közvetlen választás is. Ez azonban az alkotmány módosítását kell, hogy maga után vonja. — A hatpárti tárgyalások eredményei alapján milyen esélyt lát arra, hogy még ebben a hónapban megalakuljon és megkezdje munkáját a parlament alkotmány-előkészítő bizottsága? — Az ez ügyben régóta folyó hatpárti tárgyalásokon lényegében már konszenzus alakult ki a parlamenti bizottság felállításában. Nem sikerült viszont még megállapodni az alkotmányozásnak azokban a közjogi garanciáiban, amelyeket a politikai garanciák nem tudnak helyettesíteni. Ennek ellenére nem elképzelhetetlen, hogy e hónapban vagy márciusban létrejön az új bizottság. Ennek összetételéről és létszámáról még nem született döntés. — Az Igazságügy-minisztérium szerint a kormánynak, míg az ellenzéki pártok és az SZDSZ szerint az alkotmány-előkészítő bizottságnak kellene koordinálnia az új alkotmány előkészítését. Mi e vita tétje? — Voltaképpen nem az igazságügy-miniszter véleménye, hogy az alkotmány gyakorlati előkészítését az Igazságügy-minisztériumnak kell Dr. Csákabonyi Balázs FOTÓ: LANG RÓBERT végezni, hiszen ez a kormány- programban van így megfogalmazva. Ez nem jelenti azt, hogy maga az alkotmányozás nem a parlamentben folyna. A közvetlen parlamenti előkészítésnek azonban számos akadályát látjuk. Elsősorban azt, hogy az alkotmányozás alapjául szolgáló anyagokat tudományos műhelyekben kell előkészíteni. A kormány ezért kérte a Magyar Tudományos Akadémia Állam és Jogtudományi Intézet segítségét, melynek nyomán már mintegy 140 előkészítő tanulmány született az alkotmánykoncepció megalapozásához. Ha csupán a parlamentben folyna az alkotmány előkészítése fennállna a veszély, hogy túlpolitizálnák a koncepciót, miközben a tudományos megfontolások háttérbe szorulhatnának. Mindez nem azt jelenti, hogy az igazságügyminisztériumon kívül más nem szólhat bele az alkotmánykoncepció kidolgozásába. Egyes ellenzéki vádakkal szemben korántsem arról van szó, hogy az MSZP szeretné kezében tartani az alkotmányozás folyamatát. Az alkotmány ugyanis nem egy párthoz kötődő folyamat, s a legkevésbé sem aktuálpolitikai kérdés. Pontosan arra lenne szükség, hogy a pártok valamennyi lényeges kérdésben egyetértésre jussanak. Bármelyik párt akár teljes tételes szöveget is behozhat az alkotmányozó bizottsághoz, s bármelyik fejezet bármelyik pontjához megteheti az észrevételét. — Említette a „garanciális” vitákat. Valójában mi a garancia arra, hogy olyan alkotmány születik, amelyik nem csak a két jelenleg kormányzó párt álláspontját tükrözi? Az ezzel kapcsolatos aggályok és vélelmek nyitja, hogy ez a két párt ma képes egy kétharmados törvény megalkotására. — Két alapvető gátja van annak, hogy egy vagy két vezető párt mások véleményének figyelmen kívül hagyásával al- kotmányozni tudjon. Az egyik az, hogy már kialakult a pártok között egy hallgatólagos megegyezés —jórészt a kormányzó pártok jelentős önkorlátozásának eredményeként — amelyben kijelentettük azt, hogy az alkotmányozási folyamat befejezéséig öt- vagy hatpárti megegyezés nélkül nem módosítjuk az alkotmánynak egyetlen rendelkezését sem. A másik lényeges garancia — s ebben a hat párt már konszenzusra jutott —, hogy az alkotmányozás folyamatában a kétharmados helyett, négyötödös többségre lesz szükség a döntéshez. Ez pedig eleve azt jelenti, hogy az ellenzék egyetértése nélkül nem lehet alkotmányozási lépést tenni. — Milyen érdek vagy milyen történelmi szükséglet teszi sürgetővé az alkotmányozást? Több ellenzéki vélemény szerint az MSZP feltétlenül még saját kormányzási ciklusában kívánja az új alkotmányt „tető alá” hozni... — Többé-kevésbé egységes álláspont alakult ki abban, hogy nincs alkotmányozási kényszer ma Magyarországon. A mi álláspontunk szerint például a jelenlegi alkotmány képes arra, hogy kisebb korrekciókkal továbbra is betöltse szerepét. Társadalmi igény van azonban az új alkotmányra. A nemzetközi tapasztalatok alapján egy parlament a ciklus első felében rendelkezik általában azzal a történelmi lehetőséggel, hogy új alkotmányt hozzon létre. A ciklus vége felé már egyre nehezebb a pártok közötti konszenzust megteremteni. Márpedig ilyen konszenzus nélkül lehetetlen egy az egész társadalom érdekeit kifejező stabil alkotmányt megalkotni. Magyar- országon egyetlen politikai erő sem tervezi a társadalmi berendezkedés jelentős megváltoztatását Az új alkotmány így elsősorban a jogok kiszélesítését és rendszerbe foglalását jelenti, és semmiféle napi politikai érdeket nem szolgál. Nem tekintjük tehát tragédiának, ha netán nem születik meg az új alkotmány. Ha nem születik meg a teljes konszenzus, úgymond az erő pozíciójából nem kíván senki sem alkotmányozni. — Köszönjük a véleményét. Bíró Ferenc A fäbiztosító RT balatonbo9lán fiókía ~ °'yan ~ vonzáskörzetében élő, jó kommunikációs készséggel és széles ismeretségi körrel rendelkező, agilis ■ munkatársat keres aki képes a rábízott biztosítások gondozására és az ügyfélkör továbbfejlesztésére Az alkalmazás feltételei: - középfokú iskolai végzettség- saját gépkocsi és vezetői engedély - erkölcsi bizonyítvány Ajánlatunk- a képzés alatt - garantált jutalék - a későbbiekben - kötetlen munkaidő - alapbér- üzletkötési jutalék -folytatólagos (megtartási) jutalék - gépkocsi átalány - prémium (70614) MAGYAR NEMZETI BANK SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁG DISZKONT-KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓK EREDMÉNYE 1 hó 3 hó 6 hó jan. 3j. feb. 01. jan. 12. Kibocsátott mennyiség Mó Ft 3.000,00 15.000,00 15.000,00 Benyújtott ajánlatok Mó F 1.417,59 16.146,40 6.796,84 Elfogadott ajánlatok Mó Ft 1.417,59 15.000,00 6.796,84 Maximális hozam (%) 29,25 32,54 33,10 Minimális hozam (%) 27,25 30,74 31,90 Átlagos hozam (%) 28,59 31,81 32,83 Aukció átlagára (%) 97,8539 92,6520 85,9328 A következő (február 7-iki és 8-iki, valamint február 9-iki) 1 és 3, valamint 6 hónapos lejáratú diszkont kincstárjegy aukcióra aukciós ajánlatot a megelőző aukción kialakult átlaghozamokhoz viszonyított + -1% pontos sávon belül nyújthatnak be az ajánlattevők. Az aukción résztvevők köre 1995. január 1-jén változott, részletes tájékoztatást a Közgazdasági és bankellenőrzési osztály munkatársai nyújtanak. (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4, tel.: 82/419-411, fax: 82/412‘959> ,70810, Magyar-román katonai együttműködés A magyar és a román katonai együttműködés fejlesztésével kapcsolatos konkrét terveket hamarosan mindkét fél országa parlamentje elé terjeszti - egyebek mellett erről állapodott meg Keleti György magyar és George Tinea román védelmi miniszter szombaton Debrecenben. A mostani megbeszélésük szerves folytatása volt a tavaly nyári gyulai, majd az év végi bukaresti találkozóknak, aholis tizenöt pontban rögzítették a katonai együttműködés fejlesztésének legfontosabb kérdéseit. Független Jogászfórum A hat parlamenti párt feltehetően már a jövő héten, de legalábbis rövid időn belül folytathatja a tavaly megkezdett egyeztetést az országy- gyűlési képviselők összeférhetetlenségét, valamint vagyoni és jövedelmi viszonyaik átláthatóságát szabályozó Bihari Mihály (Magyar Szocialista Párt) féle koncepcióról. Erről a Független Jogászfórum szombaton a közjogi és közéleti összeférhetetlenség kérdéseiről tartott vitáján esett szó. ATIB közgyűlése Zimányi Tibor elnök, a Történelmi Igazságtétel Bizottság negyedik közgyűlésén kijelentette: az 56-osok elégedetlenek, mivel sem az anyagi, sem az erkölcsi-politikai kárpótlás nem történt meg teljes mértékben. Hangsúlyozta: a megbékéléshez szükség van arra, hogy a törvénysértések elkövetői bocsánatot kérjenek, csakúgy mint Borisz Jelcin orosz elnök a szovjet csapatok 56-os magyarországi beavatkozásáért. Zimányi a salgótarjáni sortűz ügyében a Fővárosi Bíróság által a napokban hozott ítéletet enyhének nevezte. Egyesülés előtt a szociáldemokraták A Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetői szombaton sajtótájékoztatón jelentették be: megkezdték a programegyeztetést, hogy még az idén megtörténhessen a két párt egyesülése. Kapolyi László, az MSZDP elnöke azt is elmondta, hogy a párt ötvenhárom tagú országos vezető: sége a hétvégén új tisztségviselőket választott. Takács Imre, az SZDP elnöke szerint a két párt egyesülése, egységes fellépése új minőséget jelent majd a hazai politikai életben. Céljuk ugyanis nem más, mint egy „európai típusú szociáldemokrata program” kialakítása, amely — megfogalmazása szerint — egyformán szól az értéket termelő értelmiséghez, munkáshoz és vállalkozóhoz. Vallásos filmek fesztiválja A vallásos tárgyú filmek és videók első országos fesztiválját rendezik meg Gyulán. A szervezők 1990 után készült, művészi értékű (nem eseményt rögzítő), legfeljebb húsz perces alkotásokat várnak felekezetre való tekintet nélkül. A pályázóknak február 11-ig kell írásban jelentkezniük, a filmeket és a vide- oműsorokat február 25-ig kell beküldeniük a fesztivált rendező Hajdú István László címére: Gyula, Béke sugárút 9-11. A vallásos tárgyú rövidfilmek és videók első országos szemléjének a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Ház március 3-tól 5-ig ad helyet. A Fidesz az oktatáspolitikáról A Művelődési Minisztérium hosszú távú közoktatásfejlesztési koncepciójában vázolt új (hat meg négy meg két osztályos) iskolarendszert minden önkormányzati iskolát változtatásra kényszerít — szögezte le Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a párt szombati oktatáspolitikai tanácskozása után tartott sajtó- tájékoztatón. Véleménye szerint az elmúlt időszakban sokféle iskolatípus alakult ki, de hat meg négy meg két osztályos nem, tehát ez azt jelöli, hogy nincs is ilyen szerkezetre igény. Fiatal modern Magyarország A Magyar Szocialista Pártnak nem erőből kell politizálnia, hanem úgy, hogy elfogadtassa magát a nem rászava- zókkal is — mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szombaton az MSZP parlamenti frakciójának ifjúság modernizáció munkacsoportja és a Baloldali Ifjúsági Társaság (BIT) által szervezett Fiatal modem Magyarország című önkormányzati tanácskozáson Budapesten. Gál Zoltán szerint a választások azt igazolták, hogy térségünkben helye van a baloldali gondolkodásnak, attól nem lehet úgymond elbúcsúzni. SZÜV® Rt CM BOLT------í---------------------------------------------------------------A SZÜV Rt megkezdte az APEH és egyéb ügyviteli nyomtatványok teljes körű kis- és nagykereskedelmi forgalmazását. Kiemelt ajánlataink- munkáltatói adatszolgáltatási nyomtatványok- önrevíziós nyomtatvány 1995. évi akciónk Januártól 30% előleg befizetésével, OTP-részletre vásárolhat boltunk teljes áruválasztékából. SZÜV® Rt Könyvelő iroda Jövedelemadó bevallások ellenőrzését számítógépen február 1 - tői elkezdtük. A bevallások kitöltését kedvezményes áron vállaljuk. Az 1994. évi könyvelését visszamenőleg - sürgősségi felár nélkül - elvégezzük február 8-ig. s 0 További felvilágosítást személyesen és telefonon kérhet. SZÜV® Rt Kaposvár, Rákóczi tér 9-11. Tel.: 82/313-311 > v