Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-06 / 31. szám

1995. február 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 A négy „igen” csapdája Dr. Csákabonyi Balázs: Az alkotmányozás nem szolgálhat napi politikai érdekeket A Független Kisgazdapárt a köztársasági elnök népszavazás útján történő megválasztásáért kezdett aláírásgyűjtő akciót. Az íveiken szereplő négy kérdés közül azonban három bukta­tókat rejt és nagyrészt ellentétes a népszavazásról szóló tör­vénnyel — válaszolta a Somogyi Hírlap kérdésére dr. Csák­abonyi Balázs somogyi országgyűlési képviselő (MSZP), az or­szággyűlés alkotmányjogi bizottságának alelnöke. — A népszavazásról szóló törvény ugyanis kimondja, hogy az országgyűlés hatáskö­rébe tartozó ügyekben lehet népszavazást kiírni. Az első kérdés, hogy közvetlenül vá- lasszuk-e meg a köztársasági elnököt, megfelel ennek a köve­telménynek. A második kérdés, hogy a nép által választandó köztársa­sági elnök hatáskörét növelje meg a parlament a kormányzati hatalom korlátozása érdekében, a törvény szövegének megfelel ám szinte végrehajthatatlan. Például az, hogy milyen mér­tékben és konkrétan milyen té­mákban növelendő a köztársa­sági elnöki hatáskör, egy „igen”-nel nem válaszolható meg. Ha ez ügyben sikeres lenne a népszavazás, lehetetlen helyzetbe kerülne a törvényho­zás,amikor végre kellene hajta­nia a népakaratot. A kérdőív harmadik kérdése lényegében arra szólítja föl a leendő köztár­sasági elnököt, hogy hivatalba lépésétől számított hat hónapon belül kezdeményezzen tör­vényalkotást a fiatalok első munkahelyhez és első lakáshoz jutásának előmozdítására. Ez a kérdés ellentétes a népszava­zásról szóló törvénnyel, ugyanis e kérdésben nem a par­lament, hanem a köztársasági elnök hatásköréről van szó. Ha­sonló a helyzet a negyedik kér­dés esetében, amely voltakép­pen arra utasítja a köztársasági elnököt, hogy kezdeményezze a nők 55. éves nyugdíjkorhatárát meghagyó új nyugdíjtörvény meghozatalát. E kérdésekben a népszavazás nem írhat elő semmilyen rendelkezést. Külö­nös veszélyt rejt, ha a 100 ezer aláírást összegyűjtik, a törvény szerint a következő lépésben az alkotmányügyi bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a népszavazás tárgya a népszava­zási törvényben foglaltakkal összeegyeztethető-e. Ha nem, akkor a döntésre hivatott or­szággyűlés a 100 ezer szavazat ellenére sem fogja kiírni a nép­szavazást. Ennek politikai kö­vetkezményei lehetnének. A magyar társadalom egészének ugyanis nehéz lenne megma­gyarázni, hogy az országgyűlés nem azért nem írta ki a népsza­vazást, mert annak céljaival a többségben lévő kormányzó­pártok nem értenek egyet, ha­nem csupán azért mert az ellen­tétes a törvénnyel. Végül is a kisgazdák kezdeményezésével nem az a gond hogy növelni kí­vánja a köztársasági elnöki ha­talom súlyát, sokkal inkább az, hogy azt az illúziót kelti, hogy az országot feszítő súlyos gaz­dasági problémák egy erős köz- társasági elnöki hatalommal megoldhatók. — Voltaképpen mely ügyekben nem dönthet nép­szavazás? — Az 1989. évi 17. törvény alapján a költségvetésről, a központi adónemekről, az ille­tékekről, és a helyi adók köz­ponti feltételeiről szóló törvé­nyek nem bocsáthatók népsza­vazásra. Emellett az országgyű­lés hatáskörébe tartozó szemé­lyi döntések sem. így például nem lehet népszavazással meg­választani a kormány elnökét. A köztársasági elnököt a jelen­legi törvényi szabályozás alap­ján az országgyűlés választja, ám egy népszavazás igenlő eredménye nyomán megvaló­sulhat a közvetlen választás is. Ez azonban az alkotmány mó­dosítását kell, hogy maga után vonja. — A hatpárti tárgyalások eredményei alapján milyen esélyt lát arra, hogy még eb­ben a hónapban megalakul­jon és megkezdje munkáját a parlament alkotmány-előké­szítő bizottsága? — Az ez ügyben régóta fo­lyó hatpárti tárgyalásokon lé­nyegében már konszenzus ala­kult ki a parlamenti bizottság felállításában. Nem sikerült vi­szont még megállapodni az al­kotmányozásnak azokban a közjogi garanciáiban, amelye­ket a politikai garanciák nem tudnak helyettesíteni. Ennek el­lenére nem elképzelhetetlen, hogy e hónapban vagy márci­usban létrejön az új bizottság. Ennek összetételéről és létszá­máról még nem született dön­tés. — Az Igazságügy-minisz­térium szerint a kormánynak, míg az ellenzéki pártok és az SZDSZ szerint az alkot­mány-előkészítő bizottságnak kellene koordinálnia az új al­kotmány előkészítését. Mi e vita tétje? — Voltaképpen nem az igaz­ságügy-miniszter véleménye, hogy az alkotmány gyakorlati előkészítését az Igaz­ságügy-minisztériumnak kell Dr. Csákabonyi Balázs FOTÓ: LANG RÓBERT végezni, hiszen ez a kormány- programban van így megfo­galmazva. Ez nem jelenti azt, hogy maga az alkotmányozás nem a parlamentben folyna. A közvetlen parlamenti előkészí­tésnek azonban számos akadá­lyát látjuk. Elsősorban azt, hogy az alkotmányozás alap­jául szolgáló anyagokat tudo­mányos műhelyekben kell elő­készíteni. A kormány ezért kérte a Magyar Tudományos Akadémia Állam és Jogtudo­mányi Intézet segítségét, mely­nek nyomán már mintegy 140 előkészítő tanulmány született az alkotmánykoncepció meg­alapozásához. Ha csupán a par­lamentben folyna az alkotmány előkészítése fennállna a ve­szély, hogy túlpolitizálnák a koncepciót, miközben a tudo­mányos megfontolások hát­térbe szorulhatnának. Mindez nem azt jelenti, hogy az igazsá­gügyminisztériumon kívül más nem szólhat bele az alkot­mánykoncepció kidolgozásába. Egyes ellenzéki vádakkal szemben korántsem arról van szó, hogy az MSZP szeretné kezében tartani az alkotmányo­zás folyamatát. Az alkotmány ugyanis nem egy párthoz kö­tődő folyamat, s a legkevésbé sem aktuálpolitikai kérdés. Pontosan arra lenne szükség, hogy a pártok valamennyi lé­nyeges kérdésben egyetértésre jussanak. Bármelyik párt akár teljes tételes szöveget is behoz­hat az alkotmányozó bizottság­hoz, s bármelyik fejezet bárme­lyik pontjához megteheti az észrevételét. — Említette a „garanciá­lis” vitákat. Valójában mi a garancia arra, hogy olyan al­kotmány születik, amelyik nem csak a két jelenleg kor­mányzó párt álláspontját tükrözi? Az ezzel kapcsolatos aggályok és vélelmek nyitja, hogy ez a két párt ma képes egy kétharmados törvény megalkotására. — Két alapvető gátja van annak, hogy egy vagy két ve­zető párt mások véleményének figyelmen kívül hagyásával al- kotmányozni tudjon. Az egyik az, hogy már kialakult a pártok között egy hallgatólagos meg­egyezés —jórészt a kormányzó pártok jelentős önkorlátozásá­nak eredményeként — amely­ben kijelentettük azt, hogy az alkotmányozási folyamat befe­jezéséig öt- vagy hatpárti meg­egyezés nélkül nem módosítjuk az alkotmánynak egyetlen ren­delkezését sem. A másik lénye­ges garancia — s ebben a hat párt már konszenzusra jutott —, hogy az alkotmányozás fo­lyamatában a kétharmados he­lyett, négyötödös többségre lesz szükség a döntéshez. Ez pedig eleve azt jelenti, hogy az ellenzék egyetértése nélkül nem lehet alkotmányozási lé­pést tenni. — Milyen érdek vagy mi­lyen történelmi szükséglet te­szi sürgetővé az alkotmányo­zást? Több ellenzéki véle­mény szerint az MSZP feltét­lenül még saját kormányzási ciklusában kívánja az új al­kotmányt „tető alá” hozni... — Többé-kevésbé egységes álláspont alakult ki abban, hogy nincs alkotmányozási kényszer ma Magyarországon. A mi ál­láspontunk szerint például a je­lenlegi alkotmány képes arra, hogy kisebb korrekciókkal to­vábbra is betöltse szerepét. Tár­sadalmi igény van azonban az új alkotmányra. A nemzetközi tapasztalatok alapján egy par­lament a ciklus első felében rendelkezik általában azzal a történelmi lehetőséggel, hogy új alkotmányt hozzon létre. A ciklus vége felé már egyre ne­hezebb a pártok közötti kon­szenzust megteremteni. Már­pedig ilyen konszenzus nélkül lehetetlen egy az egész társada­lom érdekeit kifejező stabil al­kotmányt megalkotni. Magyar- országon egyetlen politikai erő sem tervezi a társadalmi beren­dezkedés jelentős megváltozta­tását Az új alkotmány így első­sorban a jogok kiszélesítését és rendszerbe foglalását jelenti, és semmiféle napi politikai érde­ket nem szolgál. Nem tekintjük tehát tragédiának, ha netán nem születik meg az új alkotmány. Ha nem születik meg a teljes konszenzus, úgymond az erő pozíciójából nem kíván senki sem alkotmányozni. — Köszönjük a vélemé­nyét. Bíró Ferenc A fäbiztosító RT balatonbo9lán fiókía ~ °'yan ~ vonzáskörzetében élő, jó kommunikációs készséggel és széles ismeretségi körrel rendelkező, agilis ■ munkatársat keres aki képes a rábízott biztosítások gondozására és az ügyfélkör továbbfejlesztésére Az alkalmazás feltételei: - középfokú iskolai végzettség- saját gépkocsi és vezetői engedély - erkölcsi bizonyítvány Ajánlatunk- a képzés alatt - garantált jutalék - a későbbiekben - kötetlen munkaidő - alapbér- üzletkötési jutalék -folytatólagos (megtartási) jutalék - gépkocsi átalány - prémium (70614) MAGYAR NEMZETI BANK SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁG DISZKONT-KINCSTÁRJEGY-AUKCIÓK EREDMÉNYE 1 hó 3 hó 6 hó jan. 3j. feb. 01. jan. 12. Kibocsátott mennyiség Mó Ft 3.000,00 15.000,00 15.000,00 Benyújtott ajánlatok Mó F 1.417,59 16.146,40 6.796,84 Elfogadott ajánlatok Mó Ft 1.417,59 15.000,00 6.796,84 Maximális hozam (%) 29,25 32,54 33,10 Minimális hozam (%) 27,25 30,74 31,90 Átlagos hozam (%) 28,59 31,81 32,83 Aukció átlagára (%) 97,8539 92,6520 85,9328 A következő (február 7-iki és 8-iki, valamint február 9-iki) 1 és 3, valamint 6 hónapos lejáratú diszkont kincstárjegy aukcióra aukciós ajánlatot a megelőző aukción kialakult átlaghozamokhoz viszonyított + -1% pontos sávon belül nyújthatnak be az ajánlattevők. Az aukción résztvevők köre 1995. január 1-jén változott, részletes tájékoztatást a Közgazdasági és bankellenőrzési osztály munkatársai nyújtanak. (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4, tel.: 82/419-411, fax: 82/412‘959> ,70810, Magyar-román katonai együttműködés A magyar és a román katonai együttműködés fejlesztésével kapcsolatos konkrét terveket hamarosan mindkét fél or­szága parlamentje elé ter­jeszti - egyebek mellett erről állapodott meg Keleti György magyar és George Tinea román védelmi minisz­ter szombaton Debrecenben. A mostani megbeszélésük szerves folytatása volt a ta­valy nyári gyulai, majd az év végi bukaresti találkozóknak, aholis tizenöt pontban rögzí­tették a katonai együttműkö­dés fejlesztésének legfonto­sabb kérdéseit. Független Jogászfórum A hat parlamenti párt feltehe­tően már a jövő héten, de le­galábbis rövid időn belül folytathatja a tavaly megkez­dett egyeztetést az országy- gyűlési képviselők összefér­hetetlenségét, valamint va­gyoni és jövedelmi viszo­nyaik átláthatóságát szabá­lyozó Bihari Mihály (Magyar Szocialista Párt) féle kon­cepcióról. Erről a Független Jogászfórum szombaton a közjogi és közéleti összefér­hetetlenség kérdéseiről tar­tott vitáján esett szó. ATIB közgyűlése Zimányi Tibor elnök, a Tör­ténelmi Igazságtétel Bizott­ság negyedik közgyűlésén ki­jelentette: az 56-osok elége­detlenek, mivel sem az anyagi, sem az erkölcsi-poli­tikai kárpótlás nem történt meg teljes mértékben. Hang­súlyozta: a megbékéléshez szükség van arra, hogy a tör­vénysértések elkövetői bo­csánatot kérjenek, csakúgy mint Borisz Jelcin orosz el­nök a szovjet csapatok 56-os magyarországi beavatkozá­sáért. Zimányi a salgótarjáni sortűz ügyében a Fővárosi Bíróság által a napokban ho­zott ítéletet enyhének ne­vezte. Egyesülés előtt a szociáldemokraták A Magyarországi Szociál­demokrata Párt (MSZDP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetői szombaton sajtótájékoztatón jelentették be: megkezdték a programe­gyeztetést, hogy még az idén megtörténhessen a két párt egyesülése. Kapolyi László, az MSZDP elnöke azt is el­mondta, hogy a párt ötvenhá­rom tagú országos vezető: sége a hétvégén új tisztségvi­selőket választott. Takács Imre, az SZDP elnöke szerint a két párt egyesülése, egysé­ges fellépése új minőséget je­lent majd a hazai politikai életben. Céljuk ugyanis nem más, mint egy „európai tí­pusú szociáldemokrata prog­ram” kialakítása, amely — megfogalmazása szerint — egyformán szól az értéket termelő értelmiséghez, mun­káshoz és vállalkozóhoz. Vallásos filmek fesztiválja A vallásos tárgyú filmek és videók első országos feszti­válját rendezik meg Gyulán. A szervezők 1990 után ké­szült, művészi értékű (nem eseményt rögzítő), legfeljebb húsz perces alkotásokat vár­nak felekezetre való tekintet nélkül. A pályázóknak feb­ruár 11-ig kell írásban jelent­kezniük, a filmeket és a vide- oműsorokat február 25-ig kell beküldeniük a fesztivált ren­dező Hajdú István László cí­mére: Gyula, Béke sugárút 9-11. A vallásos tárgyú rövid­filmek és videók első orszá­gos szemléjének a gyulai Er­kel Ferenc Művelődési Ház március 3-tól 5-ig ad helyet. A Fidesz az oktatáspolitikáról A Művelődési Minisztérium hosszú távú közoktatásfej­lesztési koncepciójában vá­zolt új (hat meg négy meg két osztályos) iskolarendszert minden önkormányzati isko­lát változtatásra kényszerít — szögezte le Pokorni Zol­tán, a Fidesz alelnöke, a párt szombati oktatáspolitikai ta­nácskozása után tartott sajtó- tájékoztatón. Véleménye sze­rint az elmúlt időszakban sokféle iskolatípus alakult ki, de hat meg négy meg két osz­tályos nem, tehát ez azt jelöli, hogy nincs is ilyen szerke­zetre igény. Fiatal modern Magyarország A Magyar Szocialista Pártnak nem erőből kell politizálnia, hanem úgy, hogy elfogad­tassa magát a nem rászava- zókkal is — mondta Gál Zol­tán, az Országgyűlés elnöke szombaton az MSZP parla­menti frakciójának ifjúság modernizáció munkacso­portja és a Baloldali Ifjúsági Társaság (BIT) által szerve­zett Fiatal modem Magyaror­szág című önkormányzati ta­nácskozáson Budapesten. Gál Zoltán szerint a választások azt igazolták, hogy térsé­günkben helye van a baloldali gondolkodásnak, attól nem lehet úgymond elbúcsúzni. SZÜV® Rt CM BOLT------í---------------------------------------------------------------­A SZÜV Rt megkezdte az APEH és egyéb ügyviteli nyomtatványok teljes körű kis- és nagykereskedelmi forgalmazását. Kiemelt ajánlataink- munkáltatói adatszolgáltatási nyomtatványok- önrevíziós nyomtatvány 1995. évi akciónk Januártól 30% előleg befizetésével, OTP-részletre vásárolhat boltunk teljes áruválasztékából. SZÜV® Rt Könyvelő iroda Jövedelemadó bevallások ellenőrzését számítógépen február 1 - tői elkezdtük. A bevallások kitöltését kedvezményes áron vállaljuk. Az 1994. évi könyvelését visszamenőleg - sürgősségi felár nélkül - elvégezzük február 8-ig. s 0 További felvilágosítást személyesen és telefonon kérhet. SZÜV® Rt Kaposvár, Rákóczi tér 9-11. Tel.: 82/313-311 > v

Next

/
Oldalképek
Tartalom