Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04 / 30. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. február 4., szombat Az Agrotechnika Rt hagyományos terméke a mező- gazdasági gépekhez használatos gumi alkatrész. A cég bodrogi üzemében tizenkét ember dolgozik, és hétszáz félét tudnak gyártnai. A termék iránti kereslet olyan nagy, hogy tervbe vették az üzem bővítését. Képünkön a présgépben cserélik a formázó szerszámot fotó: kovács tibor Nagy befektetők Kanadából A magyarországi kanadai tőkebefektetések jelenlegi értéke eléri a 80-100 millió dollárt. Ez azt jelenti, hogy Kanada az egész közép-kelet-európai térségben Magyarországon fektette be a legtöbbet. Tavaly a magyar-kanadai kereskedelmi forgalom volumene: 1994 november végéig a kétoldalú árucsereforgalom értéke 58,1 millió dollárt tett ki. 78 milliárd forintos beruházás A Matáv RT igazgatósági ülésén áttekintette a tavalyi év előzetes eredményeit. Az országban 1994 végén 1 millió 524 ezer fölé, Budapesten pedig 662 ezerre emelkedett a bekapcsolt távbeszélő fővonalak száma. A tavalyit meghaladó mintegy 78 milliárd forint értékű beruházást tervez a vállalat az idén. Dráguló gabonafeldolgozás A gabonaszövetség legfrissebb költségelemzése szerint a liszt előállítási ára januárban kilónként 1-1,5 forinttal nőtt. Ennél is nagyobb a költségemelkedés azoknál a malmoknál, amelyek napi áron vásárolják a búzát. Kiszámíthatóságot követelnek Az a tény, hogy az MNB-nek már hónapok óta nincs kinevezett elnöke, illetve, hogy az Állami Bankfelügyelet élén már több hónapja megbízott vezető áll, kedvezőtlenül befolyásolja a bankrendszerben megkezdett átalakulási folyamatot. A helyzetet súlyosbította a pénzügy- miniszter közelmúltbeli lemondása. A bankszféra a kiszámíthatóságot igényli. Ezt hangoztatta Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Terjeszkedik a Microsoft Tavaly az amerikai Microsoft magyarországi értékesítési irodája mintegy 600 millió forintos könyvelhetett el. A növekedés dinamizmusát jelzi, hogy az előző években ennek csak körülbelül egyharmada volt a Microsoft-termékek forgalma hazánkban. Karcsúsítás a Ganz-Hunsletnél Februártól 200-zal alacsonyabb létszámmal dolgozik a GanzHunslet Vasúti Járműgyártó Rt. Az egyharmados, drasztikus létszámcsökkentésre azért volt szükség, mert a vegyes vállalat az idei évre kapacitásainak csupán 45 százalékát tudta rendelésekkel lekötni. Erre az esztendőre ugyanis már csupán néhány kisebb, függőben lévő előző évi megrendelés teljesítése van folyamatban. Továbbképzés borászoknak Téli bentlakásos továbbképző tanfolyamot szervez a Szőlő- Bor Szövetség és Terméktanács Balatonfüreden, melyre a szőlészeket, borászokat, a bor- kereskedőket, az agrokémikusi munkakörben dolgozókat várják. A tematikát úgy állították össze, hogy az agrárszektor egészét érintő témakörök is szóba kerüljenek. Magyar Államkötvény 1997/L Magas és biztonságos Magyar Államkötvény 1997/L. A legújabb. Azoknak, akik biztonsággal és kényelmesen akarják növelni pénzük értékét. Azoknak, akik rendszeres jövedelmet szeretnének elérni. Azoknak, akik tőkét gyűjtenek. Tehát önnek is, ha hosszú távon előnyösen kamatozó, biztos befektetést keres. Magyar Államkötvény 1997/L. A befektetők 1995. február 6. és február 10. között vásárolhatják meg az Államkötvényt kiemelt értékesítés keretében. Az erre az időszakra meghatározott ár legfeljebb az 1995. január 27-i aukción kialakult átlagár 0,2% ponttal, valamint a napi felhalmozott kamattal növelt értéke lehet. A legújabb Magyar Államkötvény kétéves futamidejű, mely a kibocsátás napjától (1995. február 1.) a lejárat napjáig (1997. február 1.) tart. Alapcímlete 10 000 Ft. Kamata változó, alapja az 1, 3, és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Törlesztés névértéken: 1997. február 1-én. Kamatfizetési időpontok: minden év augusztus 1-jén és február 1-jén. Az első félévre érvényes kamat mértéke: évi 31,81%. Ha a kamatfizetés esedékessége munkaszüneti nap, akkor a kifizetés a következő munkanapon teljesül. A Magyar Államkötvény 1997/L - mint az eddig kibocsátott Állam- kötvények többsége - másodlagos forgalomba kerül: a futamidő alatt napi árfolyamon eladható és megvásárolható a tőzsdén, a Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban és egyes forgalmazóknál. A kötvényt külföldi személyek és szervezetek is megvásárolhatják. A Magyar Államkötvény 1997/L Magyar Állampapír, így törlesztését és kamatait az állam garantálja. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Somogy Megyei Igazgatósága Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. • OTP Bank Rt. Kaposvár, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 8. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) Glaxo-beruházás 1,3 milliárd forintért Erősödik a kötődés A Glaxo gyógyszergyártó vállalat 1985-ben hozta létre magyarországi érdekeltségét, a Glaxo Kft-t. A világcég elhatározta, hogy Magyarországon 1,3 milliárd forintos költséggel önálló beruházást indít. Ezzel kifejezésre jutattja azt a szándékát, hogy fejlesztéseinek egyik fő célpontja Középke- let-Európa. A Glaxo beruházás hazánkban az első a gyógyszeriparban, amelyet külföldi gyógyszer- gyártó önállóan hajt végre. Célja, hogy a Glaxo aktívan részt vegyen a magyar egészségügy korszerűsítésében és fejlesztésében. A cég azt kívánja elérni, hogy beruházása révén felépüljön az ország legkorszerűbb orvosi kommunikációs központja. Ugyancsak ez teremt majd lehetőséget egy korszerű gyógyszercsomagoló üzemnek, valamint automatizált raktárnak, ahol a legmodernebb elvek szerint történik a készítmények kiadása. Az építkezés idén tavasszal kezdődik és 1996-ban fejeződik be, a környezetvédelmi előírások messzemenő figyelembevételével. Már az árcsökkentés is tilos Változó versenytörvény Jelentős módosítások várhatók a versenytörvényben. Ezek közül a legfontosabbak a vertikális versenykorlátozási tilalom kiszélesítésére, a fúziókontrollra és a gazdasági erőfölénynyel történő visszaélésre vonatkoznak. A törvény módosítására egyrészt Magyarország és az Európai Unió közötti társulási megállapodásban előírt jogharmonizáció miatt, másrészt a hazai jogbiztonság erősítése miatt van szükség. A Versenyhivatal szerint a módosító javaslat az év második felében kerülhet az országgyűlés elé. A versenytörvény jelenleg tiltja az egymással versenyben álló gazdasági egységek horizontális kartellbe tömörülését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az azonos árucickek forgalmazói nem állapodhatnak meg például az árak változtatásában. A vertikális versenykorlátok kiszélesítésére vonatkozó módosítás lényege, hogy a versenytörvény tilalma a jövőben — bizonyos kivételekkel — kiterjed majd a vertikális kartell létrehozására is. Ennek értelmében az értékesítési lánc különböző fázisaiban tevékenykedő gazdasági egységek sem tömörülhetnek kartellbe. A törvénymódosítási javaslatban — az Európai Unió gyakorlatának megfelelően — lehetőség van a tilalom alóli csoportmentesség megszerzésére, például a franchise hálózatok, a know-how és egyéb szellemi alkotások esetében. A gazdasági erőfölénnyel történő visszaélés szabályainak változtatásával bővül a versenytörvénybe ütköző, nevesített gazdasági magatartások köre. Eszerint például tilos lesz a versenytársakat kiszorító — indokolatlanul alacsony — árat alkalmazni, amikor nem áll a termelés mögött alacsonyabb költség. Visszaélésnek számít majd az olyan diszkriminatív magatartás, amikor például egy vállalat a termékét az egyes piaci szereplőknek különböző árakon kínálja. Nem javul a kereskedelmi morál Szigorú fogyasztóvédők Nem javult a kereskedelmi morál, annak ellenére, hogy a kereskedők száma nagymértékben növekedett, az árukínálat bővült, a kereslet viszont csökkent. A fogyasztók érdekeit mégis egyre nagyobb mértékben éri sérelem - összegezte az elmúlt évi vizsgálatok tapasztalatait Bárdi Miklós, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség elnöke. Egy év alatt 7,7 milliárd forint értékű áru forgalmazását tiltották meg, 67 millió forint összegű bírságot róttak ki. Összességében 15.700 esetben állapítottak meg szabály- sértést, ez a vizsgált üzletek, és szolgáltatók 48^19 százaléka. A legtöbb gondot az okozta, hogy a forgalomban lévő termékek minősége nem megfelelő, az ár és a minőség nincs összhangban, az árak feltüntetése gyakran hiányzik. A kereskedők többnyire nem szerzik be az új termékek minőségtanúsítását, ez ugyanis meglehetősen sokba kerül, s jobban megéri nekik az esetleges bírságot kifizetni. Nincs minden rendben a nyugtaadási kötelezettséggel sem, ebben azonban partner a vevő is, mert nyugta nélkül sok esetben olcsóbban jut az áruhoz vagy szolgáltatáshoz.
