Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-04 / 30. szám

Megyei körkép: Tovább lép a marcali Akku Makrosiker a mikrohitel Somogybán (3-4. oldal) Somogyi tájak: Számítógép segíti a pályaválasztást # Nehéz év elé néz Nagycsepely (5. oldal) Színes hétvége: Polgármester a parókiáról • Egész Kaposvár megmozdult Zsanettért (9-16. oldal) SOMOGYI HÍRLAP VI. évfolyam, 30. szám Ára: 19,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1995. február 4., szombat Szeminárium polgármestereknek — az önkormányzatokról Működnek a hivatalok Vonalkódos lesz a keszeg Hétfőtől újra halásznak Nincs ok, hogy a célok csak­nem teljes körét megvalósító társaságot elbizonytalanítsuk, ezért szeretnénk, hogy a Bala­toni Halászati Rt az állam tu­lajdonában maradna — mondta tegnap munkatársunknak Orosz László, a parlament mezőgaz­dasági bizottságának elnöke. — A tóparti önkormányzatok az igazgatótanács tagjaiként to­vábbra is érvényesíthetik érde­keiket. Szeretnénk, ha meg­szűnnének a politikai viták, amelyekben az érdekeltek a ha­lászokra hivatkoznak. Az utóbbi években — Gönczy Já­nos vezérigazgató vezetésével — remek munkát produkáltak a cég szakemberei. A halászok teszik a dolgukat; hétfőn újra kivetik hálóikat a Balatonon. (Cikkünk a 3. olda­lon) Pénzhiány a hadseregnél Érzékenyen érinti a honvé­delmi tárcát a költségvetés általános tartalékának befa­gyasztása. Janza Károly ve­zérőrnagy, helyettes állam­titkár tegnap közölte, hogy a költségvetési tartalék záro­lása miatt nincs pénz a ta­valy kiképzett első magyar békefenntartó század kül­földi bevetésére az ENSZ égisze alatt. A honvédelmi tárca nein számíthat a költségvetés ál­talános tartalékából arra a 109 millió forintra sem, amelyből március 1-jétől a sorállomány illetményét emelik havi 250 forinttal. Az emelés azonban nem marad el, mert a tárca saját erejéből kigazdálkodja. A magyarországi társadalmi változások és reformfolyama­tok legfontosabb lépése az alul­ról felfelé építkező önkor­mányzatok létrejötte volt. Ezt Göncz Árpád köztársasági el­nök hangsúlyozta tegnap Bu­dapesten, a Folyamatosság és váltás címmel rendezett orszá­gos polgármesteri szeminárium megnyitóján. A köztársasági elnök a megjelent polgármeste­reket kérte: munkájuk során ne pártérdekeket kövessenek, ha­nem a helyi szempontokat tart­sák a figyelem fókuszában. A Budapesti Közgazdaság- tudományi Egyetem által szer­vezett tanácskozáson az ön- kormányzatok és a polgármes­terek alkotmányos jogállásáról szólva Kilényi Géza alkot­mánybíró kifejtette: noha a je­lenlegi magyar alkotmány meg­felel a demokratikus jogállami­sággal szemben támasztott kö­vetelményeknek, mégis annak minden fejezetén van mit javí­tani. Német és osztrák példára hivatkozva hiányolta alaptör­vényünkből az önkormányzati hatáskörök minimumának és az önkormányzatok szabályozási jogkörének meghatározását, gazdálkodásuk biztonságának garanciáit, valamint annak megszabását, hogy az önkor­mányzatok felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv mi­lyen intézkedéseket tehet. Kuncze Gábor belügyminisz­ter kijelentette: a kormány partneri viszonyra törekszik az önkormányzatokkal. Polgárba­rát közizgazgatást szeretnének kialakítani. Céljuk az önkor­mányzati önállóság garanciái­nak növelése. A belügyminisz­ter szerint ezt szolgálta az ön- kormányzati törvény múlt évi módosítása is. Verebélyi Imre, a közigazga­tás korszerűsítéséért felelős kormánybiztos a tanácsok he­lyett kialakított önkormányzati rendszert az elmúlt öt év legsi­keresebb „termékének” tartja. Ennek igazolásaként említette, hogy az 1990-ben megválasz­tott polgármesterek 72,6 száza­lékát 1994—ben is érdemesnek találták a voksolók a poszt be­töltésére. A közigazgatási re­formfolyamat fő irányaként a helyhatóságokkal kapcsolatos állami feladatvállalás pontosí­tását és az e területre vonatkozó deregulációt, illetve debürokra- tizálást jelölte meg. Magyar-román találkozó Debrecenben várhatóan nem hivatalos magyar-román vé­delmi miniszteri találkozó lesz a hét végén. George Tincát ma­gyar kollégája, Keleti György hívta meg. Ä látogatás folyta­tása a már korábban kialakult kapcsolattartásnak, amelynek során a két ország védelmi mi­niszterei rendszeresen áttekin­tik a katonai együttműködés helyzetét, így tavaly nyáron Gyulán, illetve Bukarestben megfogalmazott együttműkö­dés kérdéseit. Horn Gyula a vezetőjelöltekről Horn Gyula miniszterelnök az Magyar Szocialista Párt tegnapi elnökségi ülésén bejelentette, hogy jó ütemben halad a hi­ányzó gazdasági posztok betöl­tésére vonatkozó tárgyalásai­val, és a Koalíciós Egyeztető Tanács hétfői ülésén elfogadott nyilatkozatának megfelelően két héten belül kinevezi a veze­tőket. A miniszterelnök az ülé­sen nem nevezte meg név sze­rint a jelöltjeit, annyit azonban elmondott, hogy nemzetközileg Jegyzett” szakembereket, s nem pártpolitikusokat kíván ki­választani. Szünetel a Pest Megyei Hírlap Hétfőtől nem jelenik meg a Pest Megyei Hírlap, mivel a napilapot előállító Marquard Színes Nyomda Kft. a lap 3,4 millió forint tartozásának kie­gyenlítéséig nem hajlandó azt kinyomtatni. A főszerkesztő szerint az újság „megszűnésé­nek” nem gazdasági, hanem kimondottan politikai okai vannak. Politikai előzménynek nevezte azt, hogy közvetlenül az 1994-es parlamenti választá­sok után elvették a Pest Megyei Hírlaptól a megyei címer hasz­nálatának jogát, illetve azt, hogy a — kiadó Magyar' Penna Kft-ben negyvenkilenc száza­lékos tulajdonnal rendelkező Hírlapkiadó Vállalat — semmi­féle marketingtevékenységet nem végzett az újság érdeké­ben. Szociálpolitikai szeminárium Szociálpolitikusok, szociális szakemberek részvételével teg­nap nemzetközi szeminárium kezdődött Budapesten a Ma­gyarországi Zsidó Szociális Segély Alapítvány szervezésé­ben. Ä tanácskozáson elsősor­ban azt kutatják: hogyan hasz­nálhatók fel a külföldi szakem­berek tapasztalatai a magyar szociálpolitika átalakításában. Számos nemzetközi szervezet, pénzintézet szerint hazánk ere­jén felül költ a jóléti szférára, ezen belül is szociálpolitikára. A szociális ellátórendszert ha­tékonyabbá, célzottabbá kell tenni. Nem lesz megállapodás A kormányzat elállt attól, hogy az eredeti elképzelések szerint most vagy a közeljövőben tár­sadalmi-gazdasági megállapo­dást kössön a szociális partne­rekkel. A kormányzat azonban továbbra is lehetőséget lát arra, hogy a munkaügyi kérdéseken túl stratégiai ügyekről is tár­gyaljon, s ha lehetőség van rá, megállapodjon az érdekegyez­tető felekkel. A társa­dalmi-gazdasági megállapodás helyett jelenleg háromoldalú nyilatkozat aláírását tartja le­hetségesnek a kormányzat. Nyugdíjemelési javaslat A Parlament a jövő héten napi­rendre tűzi a nyugdíjemelési határozati javaslatot, amelynek értelmében márciustól januárig visszamenőleg 10 százalékkal emelkednek az ellátások. A képviselők folytatják egyebek mellett a privatizációs törvény általános vitáját, és szó lesz a tb-törvény módosításáról is. Ülésezett az Államháztartási Reform Bizottság Kincstári rend kellene Megtartotta első ülését tegnap a nemrég megalakult Államház­tartási Reform Bizottság. A tes­tület elé Békési László lekö­szönő pénzügyminiszter ter­jesztette be azt a vitaanyagot, amely a reform legfontosabb lépéseit, foglalja össze. Számítások szerint az állam- háztartás a GDP 57-60 száza­lékát koncentrálja, illetve osztja el újra. Amennyiben sikeres lesz a reform, úgy ez az arány 4—5 év alatt legalább 45^18 százalékra csökken. Magyaror­szághoz hasonló fejlettségű or­szágokban az államháztartás csupán a jövedelmek 30 száza­lékát centralizálja. Abban egye­tértettek a bizottságban részt vevő szakértők, hogy az állam­nak mind teljesebb mértékben ki kell vonulnia a gazdaságból. Jelenleg meglehetősen átte­kinthetetlen az állam pénzügyi gazdálkodása. Ennek része, hogy 24 elkülönített állami pénzügyi alap működik. A rendszert egyszerűsíteni kell. A vitaanyag szerint lényeges lenne, hogy kialakuljon a kincs­tári rendszer. Ez lehetővé tenné, hogy az állami intézmé­nyek finanszírozása ne előzete­sen, hanem a kiadásoknak meg­felelően, utólagosan történjen. Szükséges, hogy módosuljon az államadósság kezelése. A jelen­leg kialakult rendszerben az adósságszolgálat olyan terheket ró a folyó költségvetésre, ami a következő években egyre in­kább kezelhetetlenné válik. Az államháztartási reform leg­korábban 1996-ban kezdődhet meg. Az irányelvek minél gyorsabb kidolgozása azért is fontos, mert az idén szüksé­gessé váló költségvetési módo­sítások különböző intézkedések összhangban kell, hogy legye­nek a reformmal. Képviselők a Kögáznál A Kögáz Rt veszteséggel zárta az elmúlt évet — mondta György Pál, a Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Rt vezérigazgatója azon a tájékoztatón, amelyen megyénk országgyűlési képviselői vettek részt. A találkozón a részvénytársaság múltjáról és jelenéről, terveiről beszélt a vezérigazgató. (Tudósításunk a 3. oldalon.) fotó: kovácstibor Együttműködő rendőrségek Borút Likarnak, a szlovén bel­ügyminisztérium közbiztonsá­gért felelős államtitkárának a meghívására csütörtökön és pénteken, küldöttség élén, láto­gatást tett Szlovéniában Pintér Sándor országos rendőrfőkapi­tány. A delegációt fogadta And­rej Ster belügyminiszter. A megbeszélések során áttekintet­ték a két ország rendőri szerve­inek 1993 óta végzett közös munkáját és az együttműködés fejlesztésében rejlő lehetősége­ket. Megvitatták a határmenti megyék kapcsolatait, össze­hangolták jövőbeni tevékeny­ségüket a szervezett bűnözés és a kábítószer elleni harc terüle­tén. Egyetértettek abban, hogy tovább kell fokozni az informá­ciócsere hatékonyságát, s rend­szeresen értékelni kell az elért eredményeket. A megbeszélé­sek után Pintér Sándor és Borút Likar emlékeztetőt írt alá. Most 85 forintot kérnek a kaposvári piacon egy kiló burgonyáért, de nemrég még ez kerek 100 forint volt, és ki tudja, hová „gurulnak” még az árak a jövőben. Somogybán — ame­lyet a homokos talajának köszönhetően a burgonyatermesztés egyik központjaként tartottak számon — tavaly lényegesen kevesebb volt a termés az előző évekhez képest és a kilátások erre az évre sem kedvezőek. (Cikkünk a 4. oldalon.) fotó: lang Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom