Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-28 / 50. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. február 28., kedd Háztartási tisztítószerek előállításával és forgalmazásával foglalkozik a kaposvári Galvanochem kft. A hu- szonkétféle terméket Somogyon kívül Baranya, Tolna és Zala megyébe is szállítják. Képünkön Nagy Gyula, a szervizlaboratórium vezetője ellenőrzi a minőséget. fotó: kovács tibor Összeomlott a Barings Súlyosan érintette az angol pénzvilágot a Barings, Anglia legrégibb kereskedelmi bankjának az összeomlása. Süllyedt a font és a részvények árfolyama. Erre érzékenyen reagált a tokiói tőzsde is: több mint három százalékkal esett a részvények ára. fotó: feb-reutres A növekedés jelei A múlt év második felétől bizonyos változás tapasztalható a külkereskedelmi forgalomban, meggyorsult az export növekedése, ám még mindig igen nagy az importkereslet. Jelenleg havi 300 millió dollárral haladja meg az import az exportot. Az idén azonban a folyó fizetési mérleg hiányának jelentős mértékben több mint egymilliárd dollárral csökkennie kell. Ez elsősorban akkor sikerülhet, ha mérséklődik a költségvetési deficit, és az államháztartásra is kiterjed a reform. Minderről Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tájékoztatta az MTI-t. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nincsenek adatai arról, hogy a külkereskedő cégek exportbevételeiknek milyen hányadát parkoltatják külföldön, mekkora összeget tehet ki az ilyen jellegű tőkemenekítés. Hárshegyi Frigyes véleménye szerint ebben az ügyben nem jelentene megoldást, ha lehetővé tennék a vállalatoknak devizaszámla nyitását. Ez ugyanis a magyar gazdaság dollarizálását eredményezné. Az alapvető megoldás, hogy országos szinten csökkenteni kell a túlfogyasztást, amely 24 hónapja jellemzi a magyar gazdaságot. A fizetési mérleg bizonyos mértékű hiánya szükségszerű velejárója a növekedés megindulásának. A növekedés már 1993 óta jelen van a magyar gazdaságban. Jelenleg azonban ezt a növekedést egészében a külföld finanszírozza. A hazai megtakarítások teljes egészében a költségvetési hiány finanszírozását szolgálják. Francia-német festékgyár Az idén mintegy 18 ezer tonna festéket gyárt Magyarországon a Trilak-Hae- ring Kft francia-német vegyes vállalat. A cég háztartási és építőpari célokat egyaránt szolgáló festékeket állít elő, évente átlagosan 1500-2000 féle terméket kínál eladásra. Új homlokzatfestékekkel is megjelent. Ebből 2000 tonnát meghaladó mennyiséget készít évente. A vállalat hazai fejlesztőmérnök gárdát alkalmaz, az ő munkájuk eredményeként kezdték meg a 240 féle színárnyalatban előállított Modakril festéknek a gyártását. Junior bútorok Junior programot dolgozott ki a balassagyarmati Ipoly Bútorgyár Részvénytársaság. Fabio bútorcsaládjával olyan komplett szobaberendezést ajánl, amely az általános iskolától egészen az érettségiig kiszolgálja a fiatalok igényeit. Az új termékből - néhány kisebb mintaszéria után - most készíti a gyár az első nagyobb sorozatot. Kiszolgáltatott kereskedők A „bérlopás” legkülönbözőbb formái alakultak ki a kereskedelemben; a cégek anyagi problémáikat a dolgozókra hárítják, a vezetők nem vállalják a felelősséget, s hogy ezt elkerüljék, a legkülönbözőbb nyilatkozatokat Íratják alá az alkalmazottakkal. Az adóhivatal, az ellenőrző hatóságok elsiklanak a visszaélések felett. Mindezt a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének vezetői mondták el saj tótáj ékozt atój ukon. Pályakezdő munkanélküliek Csaknem 60 ezer pályakezdő volt a regisztrált munkanélküliek között január végén. Az átképzési programokon túl e helyzet megváltoztatásához a fog- lalkoztási törvény módosítását is szükségesnek tartja a szaktárca - mondta el Benedek András, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján. A segélyezés helyett az aktív foglalkoztatáspolitikai programokra és a gyakornok-foglalkoztatás támogatására kell helyezni a hangsúlyt a minisztérium szerint. Amit ne tanuljunk meg a „kistigrisektől” Az ázsiai „kis és nagy tigrisek” példátlan ütemű gazdasági fejlődését az elmúlt évtizedekben gyakran állítják példaként a közép-kelet-eu- rópai országok elé. De van, amit nem szabad követnünk. Mert sok jel szerint drámai, mélyre ható és veszélyes környezetpusztítással járt ezekben az országokban a gazdaság gyors, korlátozatlan fejlődése. Tajvanban például az egy főre jutó éves nemzeti jövedelem már meghaladja a 10 ezer dollárt, ami több mint számos nyugat-európai országban. Ugyanakkor azonban az egykor zöldellő, szubtrópikus sziget az, amelyet felfedezői, a portugálok „Ilha formosa”-nak, csodálatos szigetnek neveztek, a vizek 90 százaléka nehézfémekkel fertőzött, sok iskola ablakait zárva kell tartani a kőbányák tucatjainak zajától, porától, s a rákmegbetegedések száma rohamosan nő. Az ENSZ felmérései szerint 2020-ra Ázsia lakóinak a fele úgynevezett „mega-várösok- ban”, több tízmilliós lakosságú tömbökben él majd, annak minden súlyos egészségi következményével. Dzsakarta, Indonézia fővárosa például az ország környezetvédelmi minisztere szerint száz éven belül lakhatatlanná válik. Bangkokban, Thaiföld egykor világszép fővárosában az autóközlekedés lázálommá vált, a szűk utcákon az átlagos sebesség óránként 4 km. A gyerekek hajnali 4-kor indulnak, hogy eljussanak az iskolába és a szennyezett levegő következtében sok gyereknél tapasztalnak már tartós agyi károsodást. Dél-Koreában a szennyvíznek csaknem háromnegyede tisztítatlanul kerül a tavakba és a folyókba, s az emberek a hét végén a hegyekbe vándorolnak, hogy műanyag tartályokban hozzanak haza maguknak tiszta vizet. Három évtized kemény iparosítása után a szakértők szerint 200 évre lenne szükség, amíg a környezeti ártalmakat felszámolják. A környezeti szempontból időzített bomba a térség legújabb sikerországa, Kína, az ezredforduló „nagy tigrise”. A világ tíz legszennyezettebb városa közül 4 Kínában van, egyikük Peking. Ezért veszélyesek a tigrisek, még államok formájában is. Heltai András Határidők és változások A helyi adók bevallása Az Országgyűlés december 22-én az önkormányzatok hatáskörébe tartozó egyes helyi adó kivetésének és bevallásának szabályait is módosította. A helyi adózást érintő egyik lényeges változás, hogy a helyi adók körébe tartozó építményadó és telekadó esetében az „önadózás” jogintézménye, 1995. január 1-jétől megszűnt. Ez a változás elősorban az egyéni és társasvállalkozásokat, kisebb mértékben pedig azokat a magánszemélyeket érinti, akik a helyi adózásban korábban az önadózást választották. Az adókivetési szabályok változása azt jelenti, hogy a jövőben az építményadót és a telekadót nem a vállalkozónak tekintendő adózóknak, hanem az önkormányzati adóhatóságoknak kivetés útján határozattal kell megállapítani. Az idei évtől már a vállalkozási tevékenységet nem folytató magán- személyek sem választhatják az önadózást, valamennyi helyi adójukat — a tartózkodás alapján fizetendő idegenforgalmi adó (kurtaxa) kivételével — az önkormányzati adóhatóságok állapítják meg kivetéssel. Az új típusú adókivetési eljárás egyszerűsíti a helyi adózást és csökkenti az adófizetők adózási adminisztrációs terheit azzal, hogy az építményadó és telekadó kapcsán az adómegállapítási kötelezettség megszűnik, ugyanakkor az adóbevallási kötelezettség teljesítése is kedvezőbbé válik. Az építményadóról és a telekadóról a jövőben már nem évente, hanem csak változás esetén kell újabb adóbevallást adni. A helyi adóztatás másik lényeges változása az építményadó, a telekadó és a tartózkodás alapján fizetendő idegen- forgalmi adó (kurtaxa) bevallásának rendjével és határidejével kapcsolatos. Az idén az építményadó, a telekadó és az idegenforgalmi adó (kurtaxa) bevallásának rendje az új típusú adókivetési eljáráshoz • igazodik. Ennek megfelelően a jogi személyeknek és az egyéb szervezeteknek az 1994. évre vonatkozó építményadó és telekadó bevallásaikat még az 1994. évben hatályos rendelkezések szerint kell elkészíteni és benyújtani az adóköteles ingatlan (építmény, beépítetlen belterületi földrészlet) fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz. Az idei évben átmenetinek tekinthető fontos követelmény, hogy az adóbevallásban az önadózással lezárt 1994. évre vonatkozó és az 1995. évi építményadó, illetve telekadó kivetéséhez szükséges — 1995. január 1-jei állapotnak megfelelő — adatokat egyaránt fel kell tüntetni. Ennek megfelelően kell elkészíteni adóbevallásaikat azoknak a magánszemélyeknek is, akik az adókivetési szabályok változása (1995. január 1.) előtt az önadózást választották. A tartózkodás alapján fizetendő idegenforgalmi adó (kurtaxa) beszedésére kötelezettek az általuk 1994-ben beszedett helyi adóról az 1994-ben hatályos rendelkezések szerint tesznek bevallást. Ennek megfelelően az általuk 1994. évben beszedett adót az önkormányzatnál benyújtott adóbevallásuk keretében vallják be. Amennyiben az önkormányzatnál helyi adó bevallásra, mint adóalanyok nem kötelezettek, az általuk 1994-ben beszedett adóról az adóbevallást- 1995. február 28-ig kell benyújtani az illetékes önkormányzati adóhatósághoz. A jogi személyeknek és az egyéb szervezeteknek az építményadóról és a telekadóról, az önadózást választott magány- személyeknek pedig valamennyi helyi adóról az adóbevallást 1995. február 28-ig kell tenni az illetékes önkormányzatokhoz, az önkormányzat erre a célra rendszeresített nyomtatványán. Az önkormányzati adóhatóságok az adóbevallási nyomtatványokat a bevallásra kötelezettek részére kézbesítették. Ha a bevallásra kötelezett az adóbevallás benyújtásában akadályozott, az adóbevallást az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül kell benyújtani. Ilyenkor az adóbevalláshoz csatolni kell a késedelem igazolására vonatkozó kérelmet. Rózsa István pénzügyi (adó)tanácsadó Távol Mexikótól? A bizonytalanságból menekül a tőke Mexikó 13 éven belül immár másodszor bizonyult pénzügyi földrengés epicentrumának. Az 1982-es adósság- válság is ebből az országból indult el, rengései megingatták a távoli Közép- és Ke- let-Európa országait, beleértve hazánkat is. Néhány héttel ezelőtt a pesó, a mexikói valuta 40 százalékos leértékelése sem maradt belügy: a válság átterjedt azokra a nagy amerikai bankokra és befektető társaságokra is, amelyek az idei esztendő első napjaiban korábbi mexikói befektetéseiknek csak mintegy a felét tudták dollárra visszaváltani. Mexikó sokkal nagyobb hozamok ígéretével csábította a beruházókat és a hitelezőket, mint ami a fejlett országokban általában elérhető volt, a peso pedig a térség legszilárdabb pénzének tűnt. Csakhogy a jegenyék sem nőnek az égig. A mexikói jegybank csak addig tudta szinten tartani a nemzeti valuta árfolyamát, ameddig a tartalékai ki nem fogytak. Jött a leértékelés, vele együtt a veszteségtömeg. A tőkések a helyzet további romlásától tartottak, s az is kivonult a fenyegetett országból, aki a leértékelés előtt még befektetéseken törte a fejét. A menekülő tőke tovább apasztotta az ország dollártartalékait, s végül valósággal összeomlott a mexikói gazdaság. A peso okozta földcsuszamlás hozzájárult a dollár gyengüléséhez, az árfolyamarányok átmeneti átrendeződéséhez a német márka javára, s a változások továbbgyűrűztek, megrázva az angol fontot, s a többi európai valutát is. Még a Budapesti Értéktőzsde árfolyamainak vészes csökkenését is a mexikói „földrengéssel” magyarázta a Nemzeti Bank egyik alelnöke, pedig hát a Hungar Hotels ügy talán közelebb van a Deák Ferenc utcai értéktőzsdéhez, mint a latin-amerikai ország. Mi az eset megszívlelendő tanulsága? Óriási verseny folyik a világon a kölcsöntőkéért és a befektetésekért, s e versenyben az elmúlt esztendőben a fejlődő országok egy része vonzóbbnak bizonyult, mint Közép- és Kelet-Európa bármelyik országa. A mexikói válság megriasztotta a nemzetközi tőkét, felértékelte a befektetések biztonságát a magasabb hozamokkal szemben. Ami bennünket illet, nyilvánvaló, hogy amíg nem sikerül a fizetési mérleg hiányát mérsékelni, a forintot nem tudjuk megszabadítani az értékét aláásó költségvetési hiánytól, s a privatizáció nem teremt megfelelő kínálatot a komoly befektetőknek, addig nem számíthatunk előretörésre a tőkéért folytatott versenyben. Bácskai Tamás Kedvez az időjárás a falültetésnek Keresik a csemetéket az Alsótekeresi Faiskola Kft Szigetvári utcai le- rakatában. A sláger a biotáplálkozás-kulturában divatos áfonya csemete, de a szilva, kajszi és az őszibarack valamint a dísznövények. fotó: király j. béla
