Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-27 / 49. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP KÖZBIZTONSÁG 1995. február 27., hétfő Kedvezmények a börtönvilágban Kevesebb a visszaeső Dr. Tari Ferenc országos BV-parancsnok fotó: török anett Elfutott a pakoló páros Hajsza a kaposvári éjszakában Február 20-án délelőtt fo- nyódi rendőrjárőrök figyeltek fel egy párra, amint — a bogiári Munkaügyi Minisztérium üdülője előtt — Lada Szandrájukat próbálták megrakni mindenféle szajréval. Mint később kiderült: az üdülőből a gázpalackoktól a függönyökig szinte mindent összepakoltak, ami mozdítható. Kovács László százados, a Fonyódi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy amikor a rendőrök megjelentek, a pakoló páros futásnak eredt, a férfi egy induló vonat mögött egérutat nyert, ám a nőt elkapták. Hegyi Lajosné 58 éves, kaposvári lakos először tagadott, még a társa nevére sem emlékezett, ám később elismerte, hogy élettársával, Kermeczy Károly kaposvári lakossal „működött” Bogláron. Kermeczy egyébként a volt Jugoszlávia területéről származik, Magyarországon nincs letelepedési engedélye. A fonyódi bűnügyesek még aznap kaposvári kollégáik segítségét kérték. A kaposváriak ki is mentek a megadott címre, ahonnan éppen távozni készült Kermeczy Károly. Amint meglátta a rendőröket, beült autójába és eltüzelt, a rendőrök pedig követték. Megkezdődött a hajsza Kaposváron... Az ámokfutó Kermeczy összetört egy rendőrautót és három másik személygépkocsit is, majd autójából gyalog próbált menekülni. Elkapták, s a házkutatás során két busznyi lopott holmi került elő lakásából. Gyanúsítom kihallgatásakor — Boglár, Lelle és Fonyód térségében — 15 rendbeli betöréses lopást ismert el, s említést tett kaposvári butikokban elkövetett lopásokról is. A Fonyódi Rendőrkapitányság Kermeczy Károlyt őrizetbe vette, majd a Fonyódi Városi Bíróság letartóztatásba helyezte, mivel alaposan gyanúsítható többrendbeli betöréses lopás bűntettének elkövetésével. (Tamási) A gyanútól jutnak el a bűncselekményig Milliók a „mosodában" Az év baleseti helyszínelője Wöller Tibor, a Kaposvári Rendőrkapitányság zászlósa nyerte el az 1994. év baleseti helyszínelője címet. Amint azt ősz István százados, a városi kapitányság közlekedési osztályának vezetője hangsúlyozta Wöller Tibor szakmai felkészültsége, nehéz munkája során tanúsított embersége indokolta a választást. A fiatalok az ő keze alatt váltak helyszínelőkké. A kaposvári zászlós egyébként jó eséllyel indul az országos listán az év közlekedési rendőre cím megnyeréséért. — Már gyerekként vonzott a rendőri pálya — mondta a Balatonkeresztúrról származó, 38 éves Wöller Tibor. — Bár a családunkban nincs rendőr, édesapám nagyon örült a 12 évvel ezelőtti választásomnak. Előtte ugyanis a kaposvári cukorgyárban voltam mechanikai műszerész. A rendőrségen először a közlekedési osztályra kerültem mint ellenőrző járőr, majd balesethelyszínelő vizsgáló lettem. — Hogy mi a szép ebben a munkában? — kérdezett vissza. — Sokrétű tevékenység, s egész embert és nagyon precíz teljesítményt igényel. Nemcsak a nyomok rögzítésével foglalkozunk, hanem a helyszínvázlattól a jegyzőkönyvírásig, a szakértők bevonásától a meghallgatásokig, a hozzátartozók értesítéséig sok mindennel. Emberekkel, főként a balesetben érintettekkel, hozzátartozókkal foglalkozni nem igazán könnyű feladat. Sikerélményt nem nagyon élünk át, hiszen minket akkor hívnak, amikor baj van. Hiába dolgozunk jól, a már megtörténten nem tudunk változtatni. — Meg lehet szokni a ■ tragédiák látványát? — Nem. Azt sem, ha egy ember hal meg egy balesetnél, de például a taszári katasztrófát soha nem tudom elfelejteni. Hetven órát dolgoztunk egyfolytában, de a fizikai fáradtság semmi nem volt ahhoz képest, hogy lelkileg mennyire megviselt valamennyiünket. Az első öt évben a fáradtság, a stressz miatt többször is azon voltam: abbahagyom ezt a munkát, de végülis mindig maradtam. Azzal együtt is, hogy sok ágyban töltött éjszaka kimaradt az életemből. — Mit jelent önnek a most elnyert cím? — A munkám elismerését és megbecsülését. Nagyon örülök, hogy évekkel ezelőtt nem adtam fel... (Tamási) — Magyarország 32 börtönében mintegy 13 ezer fogvatar- tott él, közülük 9 ezer jogerős elítélt, a többi előzetes — válaszolta a Somogyi Hírlap kérdésére dr. Tari Ferenc vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka Igáiban, ahol tanfolyamon szakemberek ismertették hazánk BV-pa- rancsnokaival egy új számítás- technikai (nyilvántartási) rendszer lényegét. — Milyen év volt 1994 a büntetés-végrehajtásban ? — Nyugodt, de nehéz évet zártunk. Nem voltak rendkívüli események, de a működés feltételeit nehezen tudtuk biztosítani, a személyzet pedig igen nehéz körülmények között dolgozott. A munkát leginkább az az adat reprezentálja, hogy tavaly befogadtunk 14-15 ezer embert és 16 ezret szabadítottunk, tehát mintegy 30 ezren fordultak meg a börtönökben. Ha a fokozatokat nézzük: 5-600-an fogházban, 3 ezer 500-an fegyházban, a többiek pedig börtönben számolgatják napjaikat. A visszaesők száma csökkent; ez köszönhető — egyebek között — annak is, hogy 1993-tól a visszaesők is feltételes szabadságra bocsáthatók. Tehát sokan szabadultak, de nem kerültek vissza olyan ütemben, mint amire sokan számítottak. — Az 1993-as BV-törvény értelmében az elítéltek lehetőséget kapnak eltávozásra, külső munkára. Hogyan értékeli ezt a kedvezményt? S visz- szaélnek-e ezzel a „szabadsággal”? — Már 1966-ban ismert volt a rövid tartamú eltávozás; 1979-ben pedig általánossá vált. Most azonban ezek a lehetőségek bővültek a kimaradás, az enyhébb végrehajtási szabályok, valamint a büntetés-félbeszakítás intézményével. Tehát az elítélt több címen is elhagyhatja a börtönt. Fegyház fokozatban természetesen nem adható ez a jutalom, a börtön fokozatban is nagyon meggondolják, ki érdemli meg. Enyhébb fokozatban pedig még arra is lehetőség van, hogy a börtönön kívül dolgozhasson a fogvatar- tott. A jogalkotó ezzel azt kívánta kifejezni, hogy nem mondott le a börtönbe került emberről, lehetőséget ad a normális családi kapcsolatok fenntartására. Emellett a felelősségtudatot is fejleszti, hiszen az elítélt maga dönti el: visszajön-e. Ha nem teszi, természetesen megbüntetjük, s szigorúbb körülmények közé kerül. Nagy felelősség hárul azokra is, akik döntenek arról, kik hagyhatják el a börtönt. A tapasztalatok szerint a döntés 98 százalékban jó volt. — A büntetés-félbeszakítás nem jutalom... — Többen is visszaéltek vele. Olyannak adható, aki családi vagy személyes problémáit nem tudja másként rendezni. Például elvitte a vihar a háza tetejét vagy olyan műtétre van szüksége, amely csak külső kórházban oldható meg. Büntetés-félbeszakítás címén a parancsnok 10 napra, én három hónapra, a miniszter pedig még hosszabb időre engedheti el az elítéltet. Az elmúlt 4-5 évben két olyan súlyos bűncselekmény — emberölés — volt, amelyet ilyen szabadságon levő fogvatartott követett el. Megértem a közvélemény felháborodását, de ezek nem védhetők ki. — Somogy Budapest után bíínügyileg a legfertőzöttebb terület. A megyei BV-intézet lépést tud-e tartani ezzel a nagyarányú bűnözéssel? — Minden megyei BV-intézet zsúfolt, ám ha valahol börtönt kellene építeni, akkor szerintem Budapesten vagy Pest megyében. Somogybán egyébként a nagyatádi börtönnel kapcsolatban már úgy gondolom, meg tudtuk volna győzni a lakosságot és az önkormányzatot, hogy az intézmény nem fertőzi meg a várost, ám a laktanya olyan állapotban van, hogy többszáz millió forintot kellett volna költeni rá. — Hány elítélt jut egy fogvatartóra? — A 32 börtönben 6 ezer 100-an dolgoznak, ez a létszám a feladatokhoz viszonyítva kevés. Az északi államokban egy személyzetre egy elítélt jut. — Ha a börtönviszonyokat tekintjük, hol állunk Európában? — Nehéz az összehasonlítás.- Inkább saját múltunkhoz kellene viszonyítani a jelenlegi állapotot. Az 1960-as évekhez képest sokkal humánusabb, Európa élvonalában levő a szabályozási rendszerünk. Az Európa Tanács egyik konferenciáján példaértékűnek említették, hogy Magyarország egy nemzeti törvényének — a BV-tör- vénynek — a megalkotásakor egyebek mellett a Dániából, Angliából és Ausztriából hívott szakértők véleményét is figyelembe vették. — Köszönöm a beszélgetést. Tamási Rita A pénzmosás annyira új fogalom, hogy az értelmező szótár legutolsó kiadásában hiába keresünk ilyen címszavat. Hivatalos jelentése: kábítószerrel való visszaélésből, embercsempészetből, más, súlyos bűncselekményből származó pénz legálissá változtatása. Az ilyen ügyek elszaporodása miatt tavaly az Országgyűlés a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról külön törvényt alkotott. A törvény hatálya kiterjed az ország valamennyi pénzintézeti-, biztosítási-, értékpapír-forgalmazási intézményére, valamint a játékkaszinók vezetőire, alkalmazottaira és ügyfeleire. A törvény előírja, hogy minden kétmillió forintot meghaladó hazai vagy külföldi fizetőeszköz befizetésekor az ügyfélnek igazolnia kell magát, az erről szóló dokumentumokat a pénzintézeteknek tíz esztendeig meg kell őrizniük. A törvény egyik paragrafusa arról is rendelkezik, hogy a pénzmosásra utaló gyanús jeleket azonnal jelenteni kell az Országos Rendőr-főkapitányságnak, akkor is, ha a szóban forgó pénz értéke nem éri el a kétmillió forintot. A szakemberek sok gyanús jelet ismernek. „Szagot kapnak” a nyomozók,ha valaki többször két milliónál kevesebb, de azt megközelítő összeget helyez el a bankszámláján. Gyanús az is, ha valaki ugyanilyen összeget mondjuk kis címletekben kíván bankba tenni. Több mint „szokatlan”, ha valaki a játék- kaszinóban sok százezerért vált zsetont, majd néhány órával később csaknem ugyanannyit visszavált... Pénzmosás feltételezésekor a rendőrség általában „visszafelé” nyomoz: a gyanútól próbál eljutni a bűncselekményig. A szálak gyakran idegen országokba vezetnek, más kontinensekre is átnyúlnak. Nem is olyan régen a magyar rendőrök Columbiában gyártott kábítószer nyomára akadtak, amelyet Floridában adtak el, de a pénzeket Európában igyekeztek tisztára mosni. Két magyar bankban összesen 2 millió 437 ezer dollárt helyeztek el. Az Interpol az érintett országok rendőrségeinek közreműködésével egyszerre „lépett” s így lakat alá kerültek a pénzmosók... és a pénz is. (Koós) A megokolhatatlan halál nyomában Rendkívüli haláleset az, amely nem természetes okból következett be, a halált valamilyen külső, erőszakos hatás okozta. Ezek közé tartozik az öngyilkosság is. A rendkívüli halálesetek túlnyomó többsége a rendőrség bűnügyi osztályához tartoznak és amíg be nem bizonyosodik, hogy senki nem felelős a megfordíthatatlanért, szakértők hada dolgozik. Szarka Ákos a Marcali Rendőrkapitányság nyomozója elmondta: amíg Marcalihoz tartozott a Balaton-part, évente ötven-hatvan ilyen rendkívüli haláleset történt, amelynek hetven százaléka öngyilkosság volt. A különválás óta ez a szám évi harmincra csökkent, de még mindig az öngyilkosság áll az első helyen, évi tíz-tizenkét esettel. Az elkövetés legtöbbet használt módja — az esetek háromnegyed része — az önakasztás. Gyakoriságban ezt a kútbaugrás, vegyszer- mérgezés, érfelvágás követi. S az okok? Leggyakoribb az italozó életmód, a gyógyíthatatlan betegségtől való félelem, a súlyos depresszió és a különböző családi problémák. Bűncselekmények Somogybán Tavaly megyénkben 14 ezer 636 bűncselekmény vált ismertté (1993-ban 13 ezer 887). A személy elleni bűncselekmények száma 575 volt (előző évben 543). Az összes jogsértés 82 százaléka vagyon elleni volt, ezzel mintegy egymilliárd forint kárt okoztak az elkövetők. A lopások miatt elrendelt nyomozások száma 4779 (4558), a betörések miatt pedig 3270 (3591) esetben indult büntető eljárás. Ügyeleti telefonok A rendőrség munkáját segítő bejelentéseket, információkat a lakosság nemcsak a 07-es és a (82)414-422-es telefonszámokon közölheti, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya a (82)420-613-as, a kaposvári rendőrkapitányság pedig a (82)414-422/2505-ös számon várja a hívásokat. Az utóbbi két telefon éjszaka üzenetrögzítővel működik. A Nagyatádi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya a (82)352-241-es számon, a Barcsi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya pedig a (82)461-230-as számon várja a bejelentéseket munkaidőn kívül, illetve éjszaka szintén üzenetrögzítős telefonon. A közlekedés biztonságáért A közlekedés biztonságának növelése, a személyi sérüléses balesetek számának csökkentése a célja a Kaposváron (Dózsa Gy. u. 16.) működő rendőrségi balesetmegelőzési irodának. A közlekedéssel kapcsolatos kérdésekre minden érdeklődőnek válaszolnak, valamint az iroda segítséget nyújt többek között a pedagógusoknak, a közlekedési szakembereknek a közlekedésre nevelésről szóló videóanyagokkal, óravázlatokkal, technikai bemutatókkal. A videókazetták ingyen kölcsönözhetők. Az iroda 315-221-es telefonszáma munkaidőn kívül üzenetrögzítővel működik. A napközi tűzifáját lopta el Az utóbbi időben — lévén tél van — elszaporodtak megyénkben a fatolvajok. Legutóbb Somogyszilben az idősek napközi otthonának és az orvosi rendelőnek a fáskamrájából elloptak 30 ezer forint értékű tűzifát. A Kaposvári Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen lopás vétsége miatt rendelt el nyomozást. Rendőrségi pályázat A Siófoki Rendőrkapitányság felvételre keres egy revizort, akinek feladata: a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos bizonylatok és egyéb dokumentumok összegyűjtése, értékelése, a gazdaság- védelemmel összefüggő nyomozati tevékenység segítése. Az előírt iskolai végzettség: minimum mérlegképes könyvelő képesítés, de pénzügyi és számviteli főiskolai, vagy közgazdasági egyetemi végzettség előnyt jelent. Bérezés: a közalkalmazotti törvény szerint. Jelentkezés: Siófok Városi Rendőrkapitányság vezetőjénél. Cím: 8600 Siófok, Sió u. 12-20. Telefon: 06(84)310-700
