Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-25 / 48. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1995. február 25., szombat „Weisz atyát míg nem látjuk, iskolába nem járunk!” Egy 1946-os kaposvári diáksztrájk dokumentumai 1946 június elején Kaposvár közvéleményét megmozgató és sokáig foglalkoztató diákmegmozdulás zajlott le a Somssich Pál Gimnázium tanulói körében, illetve tőlük kiindulva. Az eseményről a helyi és az országos sajtó is beszámolt, de - mint a most feltárt dokumentumok bizonyítják - a tárgyilagosság teljes mellőzésével. Azóta a helytörténészek legföljebb utalásként foglalkoztak vele. Most a hiteles források révén feltehetőleg pontosan felidézhetők az események fontosabb mozzanatai. (A politikai háttér feltárása természetesen más műfajt igényel.) .Június 3-án, az éjszaka folyamán olaj festékkel, nyomtatott betűkkel az iskola altiszti lakásának és a gimnázium kerítésének falára valamint a járdára Halál Rákosira! szövegű feliratokat festettek. A gyanú a gimnázium tanulóira terelődött. Ezért 8 órakor nyomozók jelentek meg, bementek a WC-kbe, ahol kifogásolható, részben tréfás feliratokat, továbbá horogkereszteket, ötágú csillagokat, sarló-kalapácsos rajzokat találtak. Ugyancsak bementek osztályokba, ahol kutatást tartottak. Amint erről tudomást szereztem, tájékoztattam őket, hogy a Rendtartás szerint tanítási órára senki nem mehet be engedély nélkül. Nemsokára eltávoztak, 15 tanulót a felsőbb osztályokból magukkal vittek. Kihallgatásuk még most, este 9 órakor is folyik. Délután a politikai osztály vezetője arról tájékoztatott, hogy 4-5 régi tankönyvet és 3 VII. o-os hittankönyvet találtak.” (Pap Antal igazgatóhelyettes jelentése a tankerületi főigazgatósághoz. Jún. 3.) Diáksztrájk a gimnáziumban A kaposvári gimnáziumban a diákok sztrájkba léptek, hogy a rendőrségi eljárás alatt álló tanáraikat és társaikat ezzel kiszabadítsák. Egész valószerűtlen az, hogy a sztrájkot maguk a diákok szervezték volna meg, értelmi szerzők bizonyára másutt vannak... (Somogyvárme- gye, jún. 5.) „F. hó 3-án reggel 8-9 óra között megjelent a rendőrség a Somssich Gimnáziumban, ahol a VI/A és a VI/B osztályokban kutatást tartott a könyvek, füzetek között és a VII/A osztályban Maár László és Molnár László tanulóknál személymotozást is végzett. Utána... kb. 20 diákot bekísértek. Még aznap du. dr. Weisz György rk. hitoktató és Kelemen László gimn. tanárunk is őrizetbe lett véve. F. hó 4-én reggel, midőn erről a diákság tudomást szerzett, az V., VI. és VII. oszt. diákjai egyöntetű határozatban megállapodtunk abban, hogy a harmadik előadási óra után elhagyjuk az intézetet, és így tiltakozunk tanáraink és diáktársaink őrizetbe vétele ellen. Ezt Takáts Gyula tanárunk észrevette, és visszaintett bennünket az emeleti lépcsőkről a tantermekbe. F. hó 4-én 18 óra 30 perckor intézetünk diákságának nagyobb része megjelent a Szent Imre templomban az esti litánián, és ott annak kezdete előtt és befejezése után azt a hírt kaptuk, hogy őrizetbe vett társainkat és tanárainkat a rendőrségen megverték. Ezen hír váltotta ki belőlünk azt az elhatározásunkat, hogy másnap nem fogunk megjelenni a tanításra az intézetben mindaddig, míg tanárainkat és diáktársainkat szabadon nem engedi a rendőrség. Kezdeményezői a VI. és VII. osztályok jelen volt tanulói voltak. Itt határoztuk el azt is, hogy f. hó 5-én reggel küldöttséget küldünk az igazgatónkhoz, és így jelentjük be az ifjúság határozatát. A küldöttség tagjaiul Kárpáti Kálmán VII/B, Gimesy Ferenc VI/B és én önként vállalkoztunk. F. hó 5-én reggel ...felmentünk a gimnázium I. emeletére a VII/B osztályba és én ott a falitáblára ... a következő szöveget írtam fel: „Amíg papunk, tanárunk és diáktársaink nincsenek szabadon, addig iskolába nem jövünk. Diákság” — A táblát Kárpátival én vittem le az intézet bejárati ajtajához és ott az ajtóhoz támasztva helyeztük el. Utána eltávoztunk a Somssich Pál utcába. Midőn 8 óra előtt pár perccel láttuk az intézetbe bemenni Pap helyettes igazgatónkat Bolyó László tanárunk kíséretében, akkor utánamentünk az igazgatói irodába, hol Kárpáti bejelentette az összes tanulók egyöntetű határozataként, hogy az intézetbe a diákság nem jelenik meg addig, míg az őrizetbe vett tanárai és diáktársai szabadon nem lesznek. ... Kérjük az igazgató urat, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg, mert lelkileg annyira össze van törve az ifjúság, hogy tanulni nem képes. Erre igazgatónk azt válaszolta, hogy bejelentésünket szomorúan kell tudomásul vennie, és az intézkedéseket meg fogja tenni... A küldöttségben részt vett még Máthé Győző VI/B oszt. tanuló is. Utána sétálva szétmentünk a városba. Kb. 9 óra tájban Boros Péter, Baranyai László és László Zoltán osztálytársaimmal megkerestük lakásán, a Zárda u. 6. sz. alatt Kárpáti Kálmánt. Vele... elmentünk az Irányi Dániel utcába a fiú kereskedelmi iskolába azzal a céllal, hogy velük együtt állítunk össze egy diákküldöttséget Csongrádi r. őrnagyhoz, a politikai osztály vezetőjéhez egy előzőleg megfogalmazott írással. Ezen tervünket elvetették azzal, hogy délelőtt nem hajlandók végrehajtani, hanem helyette este 19 órakor, harangzúgás mellett a város katolikus közönsége és a tanuló ifjúság közös megrendezésében néma tüntetéssel akartak a városi rendőr-főkapitányság elé vonulni. A küldöttség ekkor adta volna át a kérelmet. A kereskedelmi iskolából kb. tíz fő távoztunk. A 2. sz. előtt szólított igazolásra két férfi és egy hölgy, kik rendőrségi személyek voltak. Közülünk Baranyai Lászlót, Boros Pétert, Jankovics Ferencet és Fábrics Zoltánt a rendőr-főkapitányságra be is kísérték. (Szigetvári János tanú- vallomása, 1946. jún. 5.) (Dr. Kárpáti Kálmán kaposvári lakos: - A jegyzőkönyvi vallomás hiteles. Arra azonban nem emlékszem, hogy engem igazoltattak volna. Arról tudok, hogy ezen a napon több diáktársamat megállították az utcán a rendőrök ilyen céllal.) „...Azt tudtuk, hogy előbb vagy utóbb az indexre helyezett könyvek beszolgáltatását ellenőrizni fogják. Az erről szóló rendeletet az igazgató közzétette. A szaktanárok is többször megmondták, szóbelileg.” - Kárpáti Kálmán 20 éves, VII. o. tanuló vallomása.) (Dr. Kárpáti Kálmán: - Most látom, milyen rettenetes fogalmazvány. Legalább két óra hosszat pötyögte a kihallgatóm. A rendőrségen egyébként kétszer voltam. Először hosszabb, egyedüli várakoztatás után arról faggattak, kik firkálták a falra azokat a bizonyos feliratokat. De én semmiről nem tudtam, a bűnjeleket nem láttam, mert a rendőrség reggelre már átmeszeltette valamennyit. így aztán nyugodt voltam. Nem bántottak, azt viszont tudom, hogy néhány társamat megverték. Egyikük jóval később mondta el egy osztálytalálkozó alkalmával, hogy verés közben a kezét is eltörték. Miután semmit nem tudtak kezdem velem, egy alacsony nyomozó azzal fenyegetett, hogy átadnak az oroszoknak. Végül hazaküldtek, de megszabták az útvonalamat, nehogy a gimnázium felé menjek.) „3-án az iskolából a rendőrségre kísértek, éjjel 3-kor engedtek ki. Közben 3 ízben is kihallgattak, hiába mondtam, hogy magántanuló vagyok, csak egy hete járok be, igazgatói engedéllyel, az órákra. Csongrádi őrnagy úr és Kovács nyomozó igen durva hangon beszéltek velem, erősen megfélemlítettek. Beszédes nyomozó az éjjel folyamán tettleg bántalmazott, a lábamat rugdalta. A jkv-ben olyan rész is szerepel, amelyet csak fenyegetésre írtam alá...” (Tapsonyi Endre VII. o. panasza tárgyában az igazgatói irodában felvett jkv.) „... 5-én reggel iskolába menet két kisdiák megszólított: igaz-e, hogy ma nem lesz tanítás. Hozzátették, hogy erről két ismeretlen férfi tájékoztatta őket az utcán. Én azt mondtam, hogy erről nem tudok. Amikor beértem az udvarra, ott volt a tábla az ajtónak támasztva. Firbás Nándor igazgatóval (új kinevezettként aznap kellett volna átvennie hivatalát — P. L.) Pintér Lajos c. igazgatóval megbeszéltük a teendőket és 8.05-kor eltávolíttattuk a táblát az altiszttel.” (Pap Antal igh. rendőrségi vallomása, jún. 5.) (Dr. Kárpáti Kálmán: - Igen, ezután mentünk be az igazgatói irodába. Hogy miért éppen én voltam a szószóló? Pedig csak hetedikesként kerültem a Soms- sichba. Talán azért esett rám a választás, mert a legidősebb voltam a társaim közül. Az akkor nem is jutott eszembe, hogy én voltam a diákszövetség iskolai elnöke is.) „A rendőrségtől azt a felhívást kaptam, hogy rádió útján haladéktalanul rendeljük be a gyerekeket az iskolába. Ezt meg is tettük. A tanulóknak egy töredéke meg is jelent. Este hét órára valamennyi tanár és diák szabadlábon volt, csak dr. Weisz György hitoktató nem. Erre a diákság tüntetést szervezett a Szt Imre templom előtt, litánia után. Megpróbáltuk szétoszlatni, de csak a megjelenő karhatalom felszólítására hagyták abba a tüntetést.” (Dr. Kárpáti Kálmán: - Aznap este a kántort helyettesítettem a Szent Imre templomban, így amikor leértem, már nagyon sokan voltak. Arra emlékszem, hogy elkezdtük énekelni a Himnuszt, mire a rendőrök is vi- gyázzba vágták magukat. Hodics Károly, Kaposvár:- Én akkor harmadikos voltam. A hetedikes bátyámat is bevitték a rendőrségre előző nap, reggel engedték ki. A család igen kétségbe volt esve. A tüntető tömeg - mert nagyon sokan voltunk - a posta előtt tömörült, a rendőrség kocsiját is megpróbáltuk felborítani. Jól emlékszem a skandált rigmusra: Weisz atyát míg nem látjuk, iskolába nem járunk!) „Miniszteri Osztálytanácsos Úr! - A rendőrségtől azt a tájékoztatást kaptam, ha az iskolától való távolmaradást és az utcai tüntetést megszüntetem, a még fogva tartott Weisz György rk. hittanár ügyét haladéktalanul kivizsgálják és szabadlábra helyezik. Erre felhívást tettem közzé a sajtóban, a Somogyvármegyé- ben, a Somogyi Hírlapban, hogy minden gyermek azonnal jöjjön iskolába, fegyelmi terhe mellett. Ilyen szövegű írást tettem ki a kapura is. 6-án, egynapi szünet után a diákok nagyobb része már iskolába jött, de mivel Weisz György még fogságban volt, újabb tüntetésre készültek. Erről sikerült lebeszélnem őket. 7-én teljes létszámban megjelentek a tanulók, mivel Weisz hitoktatót szabadon engedték. - Pap Antal igh. jelentése, június 14. Két nappal korábban hasonló jelentés ment a tankerületi főigazgatósághoz is.) „Készült a Somogy megyei intemálótáborban (a Kaposúj- lakhoz tartozó Szarkaváron - P. L.) Weisz György 33 éves nagymajtényi születésű r.k. hittanár, Németh István u. 39. sz. alatti lakossal. Jelen vannak: Kővári Gyula r. hadgy, jkv-ve- zető, Gaál János VI/A, Sipos Géza VILA, Barcsánincs Ferenc VI/B és dr. Weisz György. Fent nevezett a következőket adja elő. 1946. jún. 3-án 17 órakor vettek őrizetbe és fogságom ideje alatt ill. kihallgatásom alatt fizi- kailagt nem bántalmaztak, semmiféle testi sérelem nem ért. Egyéb előadnivalóm az ügyben nincs.” (A hittanárt rendőri felügyelet alá helyezték, melyre hivatkozva a tankerületi főigazgatóság leirata alapján működése alól az igazgató felmentette. — P. L.) (Dr. Kárpáti Kálmán: - Weisz atya sokoldalúan művelt, több nyelven beszélő, könyveket fordító hittanár volt. Legnagyobb bűne nyilván az lehetett, hogy hallatlan népszerűségnek örvendett a diákság körében. Az alkalom pedig, amely őrizetbe vételéhez vezetett: eltűrte a régi hittankönyvek használatát. Igaz, figyelmeztetett bennünket, hogy ezt senkinek ne mondjuk el. Többé nem taníthatott Kaposvárott, egy eldugott faluba helyezték plébánosnak.) .Jegyzőkönyv. Készült a kaposvári Somssich Pál Gimnáziumban, június 12-én. Jelen vannak: Firbás Nándor igazgató, Papp Antal igh és Mátray Tibor tanár jkv-vezető. A nyomozói jelentések alapján vizsgálatot végeztünk. Ennek során az alábbiakat állapítottuk meg. 1. Az iskola altiszti lakásának és kerítésének Szent Imre u-i oldalán kint és a járdán Halál Rákosira! szövegű feliratok elkövetőit nem sikerült felderíteni a tanulóifjúság körében. Mivel éjszaka történt az eset, valószínűtlen, hogy diákok lettek volna a tettesek. 2. A WC-kben talált feliratok ügyében az osztályok egymásra hárítják a felelősséget. Azt is felvetették, hogy a dolgozók gimnáziumának hallgatói is bejárnak délutánonként. 3. Az egyik osztályban fasiszta indulónak vélt ének a repülőinduló volt. 4. A régi tankönyveket elkoboztuk, igazgatói megrovásban részesítettük használóit. 5. Iskolánkból 17 diák tagja politikai pártnak. A tagságot megtiltottuk, kértük a pártok vezetőit: a névsorból töröljék őket. (Jún. 12. Készült tankerületi főigazgatói utasításra.) Mi történt a gimnáziumban ? A politikai rendőrség félhivatalos nyilatkozata — Somogy- vármegye, 1946. jún. 6. „A kaposvári fiúgimnáziumban, úgy a külső falakon, mint egyes helyiségekben Sztálin ge- neralisszimusról és Rákosi Mátyásról gyalázkodó feliratokat és képeket talált a rendőrség. Bebizonyosodott, hogy fasiszta és nyilas indulókat énekeltek üres órákon. A diákok lakásán fasiszta könyveket, lőszert és fegyvereket talált a rendőrség. Az egyik tanár lakásán német nyelvű fasiszta iratokat és indexre tett könyveket találtak. A tanárok elmulasztották a fasiszta könyvek beszedését... A letartóztatottakat népbíróság elé állítják.” (Dr. Kárpáti Kálmán: - Az újságcikkeket nem ismertem. A közlés valótlanságát bizonyítja, hogy néhány iskolai fegyelmivel lezárult az ügy. Pedig ha találtak volna bárkinél is akárcsak használhatatlan fegyvert, aligha úszta volna meg szigorú bírósági ítélet nélkül. Én a házkutatásokról sem hallottam. — Mi lett a további sorsuk?- A többség diplomát szerzett. Érettségünk évében, 1947-ben, még nem indult be az osztályharc gépezete. Orvosok, mérnökök, kutatók kerültek ki közülünk, egyik osztálytársam a miniszterelnökségig vitte. De akadtak, akik az ötvenes években - osztályidegeneknek nyilvánítva munkaszolgálatosokként kerültek megalázó helyzetbe. Egyik társamat pedig orosz katonák sortüze terítette le ’56 november 4-én. Csodával határos módon visszatért ugyan a sírból, de többé soha nem talált magára.) Paál László ősi függőhíd az őserdőben A mexikói őserdő mélyén, az ősi maja királyság területén régészek és mérnökök fölfedezték a világ legrégebbi függőhíd- ját. A 183 méter hosszú híd, amely Yaxchilán (ma romváros) egyik büszkesége volt, valószínűleg a világ leghosszabb ilyen építménye. A Reuter brit hírügynökség tudósítójának mondta ezt James A. O’Kon mérnök, az egyik felfedező. Bár Yaxchilan maradványait, amelyek Mexikó és Guatemala határán fekszenek, már száz éve tanulmányozzák, a számítógép segítsége kellett, hogy fölfedezzék a hidat, amely az Usumacinta folyót ívelte át. O’Kon ősi térképekből és dokumentumokból derítette ki. Hamis Rippl-Rónai képek Egy-három millió forintba kerül ma egy eredeti Rippl-Rónai kép. Egyre magasabbra szökik az árfolyama. Ám az eredeti képek között egyre több hamisítványt fedeznek fel. — Rippl-Rónai József halála után néhány évvel már megjelentek a műkereskedelemben a festő hamisított képei. Az utóbbi időben egyre több kerül elő ezek közül. Oka, hogy lendületet vett a műkereskedelem, egyre többen kívánják pénzüket értékes műalkotásokba fektetni és ezt a piaci igényt ismerték föl az elszegényedő emberek, akik évtizedeken át abban a hitben éltek: eredeti Rippl-kép tulajdonosai — mondta Horváth János, a Somogy Megyei Múzeum tudományos szakreferense. Rippl- Rónai valamennyi festői korszakát idéző hamisítvánnyal találkoznak a szakértők. Csupán a párizsi képek másolására mertek kevesen vállalkozni. — Miként ismerhetők föl a hamisítványok? — A szakértőnek ismernie kell Rippl-Rónai sajátos pasz- teltechnikáját, hogy fölismerje a hamisítványt. Ám a szignó, a névaláírás is sokat elárul a kép eredetéről. Rippl-Rónai kivételes rajztudását sem lehet fölis- merhetetlenül utánozni. A hamisítványok dilettáns munkák, de erre csak a szakértő jön rá. Sokan azt tartották, hogy könnyű utánozni a mestert, ám ez nem igaz. Nemrégiben egy budapesti aukción együtt néztük át a képeket Bemáth Máriával, a jeles Rippl-Rónai-kuta- tóval. Megdöbbentő volt számunkra, hogy messziről leríttak a hamisítványok: öt festményből kettő hamis volt. — Kaposváron is felfedezhetők még Rippl-hamisítványok? — Sokan színes reprodukciók bemutatásával fordulnak hozzánk. Ezekről is megállapíthatók az eredetiek és a hamisítványok. Elhatároztam, hogy egy katalógust állítok össze a hamisított képekből — mindenki okulására. Ez hasznos lehet a gyűjtőknek és a múzeumi szakembereknek is. (Horányi) Michele örök ifjúsága Csak minden négy évben van születésnapom - magyarázta mosolyogva „örök ifjúságának titkát” a dpa tudósítójának a francia színjátszás nagyasszonya, Michele Morgan. Február 29-én lenne 75 éves, ha lenne 29 nap az idén. Michele Morgan 1920. február 29-én született - akkor szökőév volt. Utolsó jelentős filmszerepeinek egyikét éppen húsz évvel ezelőtt, 1975-ben játszotta el Claude Lelouche Az egér és a macska című filmjében. Franciás bája és sugárzó egyénisége 60 film sikerének volt biztosítéké. Ugyenez tette őt a franciák mindmáig körülrajongott kedvencévé. A párizsi színészfőiskola elvégezve a zöldszemű szőke szépség a harmincas években kötelezte el magát a film mellett. Hollywoodban a II. világháború alatt és után nem tudta igazán megvetni a lábát - nem eléggé szexis, mondták róla. A következő évtizedek nagysikerű filmek egész sorát hozták, köztük 1948-ban Alessandro Blasetti Fabioláját, amelyben Michele Morgan második férjével, az 1959-ben szerencsétlenség áldozatául esett Henry Vidallal együtt lépett föl. Michele Morgan filmjeiben feledhetetlen párost alkotott a híres Jean Marais-val. A „boldog nagymama” és „nagyon büszke dédnagymama” szabad idejében feste- get, és őskutatással foglalkozik. 1993-ban jelent meg - Suzanne Chantellel közösen írt - könyve a Roussel család történetéről.
