Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-25 / 48. szám

1995. február 25., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Zamárdi 230 millió forintja Zamárdi képviselő-testülete jó váhagyta az év költségvetését; 230 millió forintból gazdál­kodhatnak majd. A pénz túl­nyomó részét elviszi az intéz­mények működtetése, fejlesz­tésekre azonban marad 47 mil­lió, aminek több mint a negye­dét szánják a Balaton-parti inf­rastruktúra javítására. Kiadvány a 25 éves siófoki kórházról A siófoki kórház fennállásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból kiadványt jelentetett meg. A könyvecskében érdekessé­gek is olvashatóak az egész­ségügyi intézmény múltjáról és mindennapjairól. Köszöntötték a legidősebb lakost A balatonendrédi önkor­mányzat képviselői köszön­tötték Farkas Györgynét, a község legidősebb asszonyát, aki betöltötte a 94. életévét. Ajándékkal kedveskedtek a Princz József, Lép Erzsébet párnak is - ők a legidősebb házasok a faluban, illetve Gál Jánosnak és Szalai Zsófiának, akiknek az idén lesz az 50. házassági évfordulójuk. Régi filmhíradó ősbemutatója Az 55 évvel ezelőtt történt eseményekről, a lengyel me­nekültek balatonboglári kará­csonyáról mutatták be a Ma­gyar Filmhíradó tudósítását tegnap a Lengyel-Magyar Barátság Házában. A film a csodával határos módon ma­radt meg a Magyar Filminté­zet anyagai között és került Horváth Aladár helytörténész birtokába, aki filmjét a Kapos Tv-nek adományozta. Ösztöndíj, segítség fonyódi diákoknak A fonyódi Mátyás Király Gimnázium Alapítvány ja­vára rendezett hétvégi jóté­konysági bálon 480 ezer fo­rintot gyűjtött az iskola a te­hetséges, illetve a nehéz kö­rülmények között tanuló diá­kok javára. Az iskola aulájá­ban rendezett bálon 350 ven­dég vett részt tiszteletre méltó adakozókedvvel. Két Oláh egy szabóságban Oláh Gábor, az idős mester és fia a műhelyben Kivágták a veszélyes fákat A Közúti Igazgatóság szántódi üzemmérnökségének dolgozói a 70-es főút és a vasút között magasodó fák közül négyet kivágtak. Attól tarthattak ugyanis, hogy a kiöregedett, elszáradt fák az úttestre dőlhetnek. Siófok és Zamárdi között felcsonkolták az összes fát, nehogy az ágakat lemetsze kamionok teteje. fotó: czene attila Kisközség a balatoni közlekedés vérkeringésében Friss hajtások Viszen Amikor a siófoki Oláh Gábor varrni tanult — még a második világégés előtt —, a vásári sza­bók és a mérték utáni, úgyne­vezett úri szabók aránya a fele-fele volt. Elsorvadt azóta az utánpótlás, a konfekció ki­szorította a minőséget — mondta a mester, aki ezekben a napokban tölti be hetvenedik életévét. — Csaknem harminc eszten­dőt dolgoztam a háziipari szö­vetkezetben — emlékezett Oláh Gábor. — Voltak nehéz évek, de több volt a szép. A somogyi népművészet életben- tartójaként, érvényesítőjeként működött a cég; sajnos, erről is már csak múlt időben beszélhe­tek. Nemrég hazaköltöztünk, a Bányász utcába, ott varrunk: a fiam, meg én. Ő már a harma­dik Oláh Gábor a sorban, aki szabóként dolgozik... Az idősebb mester varrja a zakókat, blézereket, a fiatalabb a hozzávaló nadrágot, szok­nyát. Egy öltönyt csaknem 30 óra hosszat szurkálnak tűvel, mire takaros lesz. Hogy hány öltéssel varrnak össze egy-egy darabot, azt nem tudták („sok­szor úgy tűnik, millióval” — mondták jókedvűen). De azt már kiszámolták: egy évben annyi cérnát használnak el ket­ten, hogy azzal körbe lehetne öltögetni a Balatont... (Czene) Az utóbbi években friss hajtá­sok mutatkoznak Visz korfá­ján. A nyolcvanas években majdnem kihalt ez a dombok közt megbúvó kisközség — mondta Hujder Ferenc pol­gármester. Akkoriban döntő többségben éltek itt a nyugdí­jas korúak, ma ötven százalé­kos arányban a fiatalokkal. Próbálom tetten érni, mikor pattantak ki azok a friss hajtá­sok. A polgármester és Dobók László képviselő pontosan tudja: a falu közepén lebontot­ták a lapos tetejű cseppet sem sajnálni való községházát, és annak a helyén alakították ki a buszfordulót. Behozták a telepü­lés közepére a Volánt, bekap­csolták Viszt a balatoni közle­kedés vérkeringésébe a napi 14-16 járattal. Azóta a fiatalok nem törik a fejüket távozáson. A képviselő-testület pedig támoga­tást ad a fészekrakóknak. Szere­— Ismeretteijesztéssel koráb­ban csak nagyon kevesen fog­lalkozhattak. Ezt a tevékenysé­get azonban az utóbbi időben túlliberalizálták — ez a vélemé­nye Seer Nándornak, aki 12. éve szervez a TIT keretein belül képzéseket, tanfolyamokat Sió­fokon. — Mindenki, aki nem zsebből zsebbe dolgozik, szigo­rítást akar. A szolgáltatásaink már most is csaknem nullszal­dósak; akik féláron kínálják magukat, azok bizonyos, hogy nem fizetik az adót, a társada­lombiztosítást, az áfát. Otthon adnak órákat — főképp nyelv­leckéket —, papucsban. Én nem akarok sarat dobálni, csak egyenlő, korrekt feltételeket tik otthonukat a visziek. Minde­nütt tuja, gondosan ültetett dí­szítő növényzet, szemet gyö­nyörködtető parkok. Az új községházban - itt van az orvosi rendelő, a szép nagyte­rem, és egy vagy két kis szoba a hivatalnak - kicsit fázunk, bár a beszélgetőtársak szívét ma is melengeti az élmény, hogy né­hány éve a faluval összefogva 6 millió forintból 8 hónap alatt megépítették. A gázfűtésben reménykedtek, ezért birkóznak most a hideggel a villanyradiá­torok. A gázvezetékre az idei költségvetésben 1,4 milliót tar­talékolnak. Jó lenne bekapcso­lódni a szomszédos falvakkal együtt a programba, de bíiják-e a családok? Ha nem sikerül va­lamilyen pályázati pénzhez jutni, járdaépítésre költik a tarta­lék forintokat. Hujder Ferenc a korábbi tisz­teletdíjas polgármesterséget fel­váltotta a testület döntése nyo­szeretnék. Aztán döntsön a piac! Terveikről szólva Seer Nán­dor elmondta: újfajta pályavá­lasztási tanácsadást lrívánnak meghonosítani a Balaton-par- ton. Ez fontosabb most, mint ko­rábban, hiszen az állam nem tud megfelelőképpen gondoskodni minden, általánost végzett kis polgáráról. — Most éppen virágkötő-tan­folyam indul nálunk — mondta Seer Nándor. — Hogy mikép­pen jutott ez az eszünkbe? Min­den kérdést, kívánságot feljegy­zünk, és ha már hárman szeret­nének valami egyformát csi­nálni, akkor megszervezzük, mert biztosan érdekel másokat is. Nagyon figyelünk az embe­mán főállásúra. Úgy tűnik, ez jó befektetése a községnek, ha arra gondolok, hogy sosem szé- gyellte két kézzel megfogni a munkát a közösért. 1993, a köz­ségháza átadása óta nem vállal­tak nagyobb beruházást, gyűjtik a forintokat valami nagyobbra, mint a gáz vagy a járdák ügye.. így az idén 2 millió plusszal kezdik az évet. Összesen 9,8 millió forintból gazdálkodhat­nak, ebből 4 millió megy el csak az intézmények és a körjegyző­ség fenntartására, vagyis alig több mint 3 millió jut egy évben fejlesztésre. Meg kell fogni minden forintot. Am hívják tár­sadalmi munkának vagy akár­minek, Viszen természetes do­log, hogy ez emberek megfog­ják a munkát és együtt dolgoz­nak a közösért. Rövidesen senki sem fog azon csodálkozni, hogy itt a Balatontól tíz kilométerre csodálatos környezetben vendé­geket fogadnak. (Gáldonyi) rekre. Erre szorít bennünket az is, hogy állami támogatásként mindössze 30 ezer forintot ka­punk egy évre, a másik hatmil­liót magunknak kell kigazdál­kodnunk. Tavaly csaknem ötven tanfolyamot, képzést és számos előadást szerveztünk. Fordítást, tolmácsolást szinte naponta ren­delnek nálunk; ezt minden nyelvről minden nyelvre tudjuk vállalni. A TIT öt éve egyesü­letté alakult. Komplex szolgálta­tást nyújt a piacon. És hogy nem akármilyen színvonalon, azt ta­núsítja az is: Seer Nándor is járt kazánfűtő-tanfolyamra, elvé­gezte a motorfűrész- kezelőit, kiválóan beszél németül és an­golul... (Czene) SOS segítség Z am árúiban Négy éve jött létre az SOS regi­onális rádiósalapítvány - az éle­tért. Rádiós hírlánccal próbál segíteni a vízi és közlekedési balesetek sérültjein. Kiépített rendszerén többek között elérhe­tők a siófoki mentők, a rendőr­ség, vízi rendészet, tűzoltóság. A segélyhívó rádiók telepítésé­vel Bartha László egy példaér­tékű rendszert kíván létrehozni, amelynek a Balaton valamennyi településén működnie kellene.- Mindennek csak az anya­giak szabnak határt - mondja Bartha László, akinek egyik erőssége a szervezés. (Van egy keresőfoglalkozása is: a Pi- roschka utazási iroda tulajdo­nosa.) - Az alapítvány elnöke­ként, társadalmi munkásként el­kötelezettje vagyok Zamárdinak és annak az ügynek, hogy segí­teni kell a bajbajutottakon.- Mit könyvelhetnek el ered­ményként?- Támogatóink száma szépen bővült. Ki kell emelni zamárdi és a balatonföldvári önkor­mányzat, valamint a polgári vé­delem siófoki parancsnokságá­nak együttműködési készségét. Sikerült szerezni egy Mercedes mentőautót, jártuk a strandot és figyelmeztettük a fürdőzőket a vízi veszélyekre. A Kerámia Hotel tetejéről hangágyú adott viharjelzéseket, két sárkányre­pülő pedig felderítést végzett a tó fölött. Van egy mozgó hír­központunk is, amellyel például a januári havazás idején végig­jártuk a főútakat, és ott segítet­tünk, ahol kellett. Mindig van valami. Legutóbb a ságvári gáz­robbanás; elsőként értünk oda a polgári védelemmel együtt.- Gátolja-e valami a munkát?- Az adóhivatallal nagyon sok csatát vívtunk. Az áfá-t ugyanis nem tudjuk visszaigé­nyelni. Megsarcolja az állam az adományokat. Úgy is mondhat­nám, hogy már a „koldust is megadóztatják”. Bartha László már a nyárra gondolva szervezi a Balaton legnagyobb szabadstrandjára a mentőhajót - orvossal, hogy a segítség időben érkezzen. Lakos Katalin A TIT nem húz papucsot Kényszerből titok a valódi jövedelem Madarász Ferenc balatonbog­lári adótanácsadó tapasztalata szerint az utóbbi két-három év­ben lefelé mennek a vállalkozá­sok mutatói, egyre kevésbé éri meg a Balaton-parton próbál­kozni. A hat hétre zsugorodott főszezon alatt kellene megsze­rezni az egészéves jövedelmet, de ez nem megy. A magas ka­matú kölcsönöket, amikkel vál­lalkozásba lehet kezdeni, nem tudják kitermelni, tőke meg nincs. Jellemző, hogy a vállal­kozások zöme családi alapon szerveződik, alkalmazottat el­vétve foglalkoztatnak, hiszen maguk is a munkanélküliséget elkerülő kényszervállalkozók. — A tóparton épülő üzletek 60 százaléka bérletnek készül - mondja a tanácsadó -, egyelőre még akadnak bérlők. Mindenki megpróbálja leszorítani a jöve­delmét, amelynek 80 százalékát kéri az állam adó és társada­lombiztosítási járulék formájá­ban. Csak ez utóbbi eléri az 54 százalékot. A megmaradt pénz­ből viszont nem lehetne újabb beruházást, egyáltalán a családi megélhetést fedezni. A Bala­ton-parton jellemző nyaraltatok zöme nyugdíjas; ha mindent bevall, nem marad semmi, ho­lott ezek a nyugdíjas-vállalko­zások nemcsak a nyugdíjkiegé­szítést szolgálják, még mindig ők az alapvető támaszai a csa­ládalapító fiataloknak. Meg­győződése, hogy az idegenfor­galmi adót valamilyen átalány­rendszerben lehetne eredmé­nyesen beszedni, hogy közelít­sen a realitásokhoz a települé­sek valódi bevétele. Ügyfeleinek most kellett nyi­latkozni: vállalják-e a személyi jövedelemadóban az átalánya­dót, ami január 1-jétől lépett életbe, s egy év múlva kellene bevallani. Mindössze két kis­vállalkozónak tudta jó szívvel ajánlani, mert a nyaraltatóknak például ehhez vállalkozói iga­zolványt kell váltani, ami egész évben tb-járulék fizetéssel jár. Egyszóval azoknak a szolgálta­tóknak éri meg, akik a megren­delővel vetetik meg a szüksé­ges anyagot. Igaz, 50 fölött so­kakban felmerül, hogy a tb-já- rulék megspórolásával nem maradnak-e hoppon nyugdíjas­ként? A minimálnyugdíj eleve jár, és többen tapasztalják, hogy egy-egy biztosítótársa­sággal jobban járnak. A provo­káló megjegyzésre, hogy akkor az adótanácsadó segíti a jöve­delmek eltitkolását, Madarász Ferenc mosolyog; ez nem nála történik. Mondja: a szállítóknak számláért kell könyörögni, a számlaadás ugyanis nem jel­lemző. S ha nincs számla, elvi­leg jövedelem sincs... Vajon hol vannak a sokszor beígért külföldi kedvező hitel­források? Jönnek továbbra is csak éppen azokhoz nem jutnak el, akiknek szánják. A vállalko­zók zömének marad az újabb adóforma, valamilyen vagyo­nadó réme, amit valószínűleg egyre kevesebben tudnak befi­zetni. így látja az adótanácsadó. Gáldonyi Magdolna Fonyód város képviselő-testülete pályázatot hirdet a polgármesteri hivatal jegyzői és aljegyzői állásának betöltésére Pályázati feltételek a jegyző és az aljegyző esetében: — magyar állampolgárság — büntetlen előélet — állam- és jogtudományi egyetemi végzettség — legalább 5 éves államigazgatási gyakorlat. A jegyző esetében előnyben részesül az a pályázó, aki jo­gász-közgazdász végzettséggel is rendelkezik. A pályázathoz mellékelni kell: — részletes szakmai önéletrajzot, — képesítést igazoló okiratmásolat, — 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. Fizetés a Köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. alapján megegyezéssel. A pályázat benyújtásának határideje: 1995. március 14. A pályázatot a következő címre lehet benyújtani: Fonyód város polgármestere, 8600 Fonyód, Fő u. 19. Telefon: 85/360-113.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom