Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-24 / 47. szám
1995. február 24., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Csurgói farsang Csokonai nyomán Csokonai tette híressé a somogyi farsangot. Bár a Dorottyát nem Csurgón írta, de ott fejezte be. A csurgói Csokonai gimnázium diákjai szívesen engedtek a névadó költő-tanár bátorításának: az iskolai munka egyhangúságát pár órára diákvígsággal fűszerezték. A legmaradandóbb élményt Berkes Sándor I. A-s tanuló és Nagy Zsófia - a Flamingó tagjai - nyújtotta társastánc-bemutatójával. Az országos bajnok páros hatására a diszkót is angol keringővei fejezték be a vigadó diákok. Pénztárgépet loptak az éjjeli betörők Ismeretlen tettes(ek) éjszaka Istvándiban betört(ek) Dor- mán Tamás vállalkozó italboltjába, és cigarettát vittek magukkal. Az anyagi kár több mint húszezer forint. Ugyancsak ismeretlen tettesek jártak a hét elején a barcsi Sör Bt Dráva-erdőben levő épületében is. Innen a pénztárgépet vitték magukkal. A kárt itt még nem mérték föl. Iskolai vígasság tombolával Nagy sikerű farsangi bált rendezett a barcsi III. Számú Általános Iskola; a karnevált Horváth Zita szépségkirálynő és Kozma Zoltán, a király nyitotta meg. Az iskola felsőtagozatos diákjai táncoltak, az alsósok pedig ügyességi játékokon vettek részt. A tombolán nyert díjakat a tanár kar vásárolta, s ezeken ötven gyermek osztozott. A nyeremények között volt tollkészlet is. Ä tombolajegyek árából befolyt összeg, 4500 forint pedig a diákönkormányzat kasszáját gyarapítja. Közhasznú munkás Szentborbáson Szentborbáson ezen a csaknem százötven lelkes településen egy közhasznú munkást alkalmaz a helyi önkormányzat. Feladatai között szerepel a polgármesteri hivatal udvarának takarítása, a park gondozása. Közéleti tevékenység polgári körben A képviselő-testületbe be nem került 59 jelölt közéleti tevékenységét fogja össze Csurgón a polgári kör. Tagjai már másodszor jöttek össze az idén, s találkozásaikon megvitatják a testületi előterjesztéseket is. Közéleti elkötelezettségük a garancia, hogy széles körben tájékozódjanak, baráti és lakókörükből ajánlásokat hozzanak. Kastélyosdombón télbúcsúztató A kastélyosdombói szociális foglalkoztató holnap este hét órai kezdettel tartja a télbúcsúztató farsangi bált. A rendezvényt az intézet lakói hagyományos rigmusokból, csúfolókból összeállított felvonulással nyitják meg, s elégetik a tél jelképét, a szalmabábot. A farsangi bál bevétele az intézet lakóinak nyaralási költségét gyarapítja. Szemétgondok Barcson Barcson a városi szeméttelep kapacitásbővítésének lehetőségéről az első félévben tárgyal a képviselő-testület. A város gyűlő szemetét ugyanis legalább két évig a mostani helyen kell tárolni. Ezzel egyidőben fölveszik a kapcsolatot a regionális hulladék- lerakó hely kialakításában érdekelt városokkal: Nagyatáddal, Csurgóval és Szigetvárral. A jelenleg érvényes pályázati kiírás új és regionális telepekre vonatkozik, központi alapból tehát pénzügyi támogatás csak ezekre igényelhető. Az új szemétlerakó pályázati anyagának elkészítése több időt igénylő feladat; ez idő alatt a régi telepen kell elhelyezni a város összegyűjtött hulladékát. Rendbeteszik a temetőket Barcson tárgyalt a cég idei üzleti tervének előkészítéséről Stier Sándor, a megyei temetkezési kft igazgatója, s megbeszélték a város területén levő temetők felújítási munkáit, illetve ezek finanszírozását. Megállapodtak, hogy a temetkezési szolgáltatást végző kft 400 ezer forinttal, a Szalai és Társa Bt pedig 20 ezer forinttal járul hozzá a munka költségeihez. A polgármesteri hivatal a tulajdonában levő irodahelyiségért — ezt a kft barcsi kirendeltsége bérli — kapott évi bérleti díjat, 400 ezer forintot szintén a temetők felújítására fordítja. G. A. Együttműködés a józan takarékosság jegyében Szövetkeznek a Csurgó környéki önkormányzatok Az önkormányzati választások a legkisebb falu számára is biztosították az önállóságot. Az élet azonban az egymásrautaltság, az évszázados együttműködés továbbvitelének igényét fogalmazta meg. A tavalyi törvénymódosítás is jobban ösztönöz már a társulásra. Csurgó város együttműködési kezdeményezési kísérlete évek múltán kezd gyakorlattá válni. Amikor tavaly Szászfalvi László összehívta a másik 16 polgármester társát, hogy a közös gondolkodás, cselekvés programjáról beszéljenek, senki sem maradt távol. 2-3 kísérlet, több változatban elkészült alapszabály-tervezet érlelte komollyá a tervet. A napokban már valamennyi képviselő-testület számára elfogadásra ajánlott dokumentummá állt ösz- sze Csurgó Térségi Önkormányzatok Szövetségének alapszabálya címmel. Csurgó megtépázott központ-jellegét már a 15 évvel ezelőtti vizsgálatok is visszaállí- tandónak tekintették azzal, hogy elismerték: a településnek jól elhatárolható vonzáskörzete van. őszinte együttműködési szándékról árulkodik, hogy a legtávolabbi községek: Inke, Somogy- udvarhely, Pogányszentpéter, Or- tilos polgármestere volt a legaktívabb, ők adták a legtöbb ötletet. Mester Károly, Somogyudvar- hely polgármestere szívesen látna egy információs központot Csurgón, hogy a faluja és Porrog azonos ügyben ne járjon külön utat. A szemételhelyezés minden település gondja. Csurgón már megvalósítás előtt áll. Pénzügyi támogatásban akkor reménykedhetnek, ha tízezernél több lakos gondjait megoldják. Szenta, Csurgónagymarton, Somogycsi- csó nem tudja elhelyezni a szippantott szennyvizet. A csurgói tisztítómű kihasználtsága viszont csak 50 százalékos. Mintegy tízmillió forint ráfordítással valamennyi település szennyvizét fogadni tudná. A folyamatos ügyvitelt az ügyvezető alelnök biztosítaná. Bihariné Asbóth Emőke közösségfejlesztő, csurgói alpolgármester a jelölt. Az elnöki címet éves váltással Csurgó és a tőle délkeletre, északra és nyugatra levő falvak valamelyik polgármestere tölti be. A szervezet nem vesz át semmiféle önkormányzati hatáskört; koordináló, egyeztető fórum. A lakosonként évente befizetendő 10 forintos tagdíj inkább csak jelképes. A 17 egyenrangú önkormányzat szövetsége csak valamennyi képviselő-testület igenlő szavazása eredményeként alakul hivatalos szervezetté. Ezzel aligha lesz gond; az együttműködés a józan takarékosság egyik területe. Horváth József Naponta 500 köbméter alapanyag Bélavárról Kapós a drávai kavics Osztályozás után rakodják a kavicsot fotó: kovács tibor Naponta több mint ötszáz köbméter kavicsot termelnek ki a Dráva Kavics és Beton Kft bélavári kavicsbányájában. A felszínre hozott alapanyagot már a helyszínen osztályozzák: minőségtől függően használják útépítésre vagy sóderkészítésre. A bélavári telepen hatalmas erőgépek hozzák fel a tó mélyéről a kavicsot. A munka a tavasz előtti rossz időben sem állhat meg egy pillanatra sem. — A közeli bányatóból termeljük ki a kavicsot — mondta Csordás József. — Szerencsére jó minőségű alapanyagot rejt errefelé a föld; úgy tűnik, jó ideig maradhatunk még, hiszen alapanyag van bőven. A bányató korábban a termelőszövetkezeté volt, a kft nemrég vásárolta meg a telepet, s jelenleg hatan dolgoznak itt. A munkásoknak csak egy részét a köti le a kitermelés, a többiek pedig a gigászi méretű rakodógépeket kezelik. A cég folyamatosan költ fejlesztésekre. Nemsokára egy új szivattyúgépet helyeznek üzembe, a modem eszközökkel tovább nőhet a munka hatékonysága. Korábban ugyanis csak a felszín közeli kavicshoz tudtak hozzáférkőzni. Manapság viszont már egyre mélyebbről is ki tudják kotorni a kavicsot. A kitermelt anyagot négyszáz méter hosszú futószalagon szállítják a telepre. — Szivattyúval óránként ezer köbméter vizet emelünk ki, amelyből, kirostáljuk a kavicsot. Hatalmas vízmennyiséget kell megmozgatnunk, hiszen a kiszivattyúzott víznek csak tíz-tizenöt százaléka a számunkra hasznosítható sóder. Ezzel a technológiával naponta akár ötszáz köbméter kavicsot is el tudnak szállítani. Az osztályozás és mosás után nemsokkal teherautókra pakolják az árut. Ebben egy nagyteljesítményű amerikai erőgép is segít. Egy rakodással teletömi egy több tonnás teherautó platóját is. A hatféle osztály valamelyikébe besorolt kavicsot építkezésnél, de betontermékek készítésénél is felhasználják. Megtudtuk, kapós a bélavári kavics: környékbeliek és kaposvári, szigetvári, de még pécsi kereskedők és építkezők is a bélavári telepen vásárolnak. (Harsányi) Babócsai ritka búza Idén feleannyi napraforgó vetnek a babócsai Határőr mezőgazdasági szövetkezetben, mint tavaly. Elodázhatatlanná vált a termésszerkezet módosítása is. A szövetkezet nincs rózsás helyzetben: tavaly nagy károkat okozott az aszály. A határ menti szövetkezet fő profilja a növénytermesztés és az állattenyésztés. Hatalmas gabonatábláikon megterem a búza, a takarmányárpa és a kukorica, s a napraforgó. — Régen volt ilyen gyenge évünk — mondta Zsálek Sándor, a Határúr mezőgazdasági szövetkezet főkönyvelője. — A pénzügyi nehézség oka elsősorban az aszály. Ennek ellenére várhatóan nullszaldóval zárjuk a múlt esztendőt. A mezőgazdasági szövetkezetnek tavaly 190 millió forint volt a bevétele. Ennél többet reméltek, ám számításaikba beleszólt az időjárás. Több hétig nem esett egyetlen csepp eső sem, a növények nagy része csenevész maradt. Búzából 607 hektárnyit vetettek, s a korábbi 48 tonnás termésátlag helyett csak 33 tonnát értek el. Kukoricából alig 3,5 tonnát takarítottak be, szemben a megszokott 5 tonnával. A 712 hektár napraforgó is alig fizetett. Csak ennél az ipari növénynél 27 százalékos aszálykárt mértek. — Elkerülhetetlenné vált, hogy átalakítsuk a termésszerkezetet. Az idén kevesebb a búza és a napraforgó — mondta a főkönyvelő. Napraforgót így most csak 360 hektáron termelnek. A kukoricának a múlt évihez hasonló, csaknem 1000 hektárnyi a termőterülete, s 60 hektárral nő a szójáé. Az állattenyésztést nem érinti az átszervezés a babócsai szövetkezet istállóiban 270 fejőstehenet tartanak, a tejet naponta a kaposvári tejüzem viszi el. Van 2 ezer hízójuk is, és folyamatosan átveszi a pécsi Möbiusz kereskedelmi cég. A sertés kilójáért most 170 forintot kapnak. Harsányi Miklós Jókora pontyot akasztott meg a kisbóki holtág vízében Sarkanti Tibor barcsi sporthorgász a múlt hét végén. A 76 centi hosszú tükörponty éppen 16 kiló 80 dekát nyom fotó: pölöskei tiborné A barcsi gimnazista jutalma Háromhetes tanulmányút Németországba Kökény Virág barcsi gimnazista háromhetes utat nyert Németországba. Mielőtt bárki irigykedne, eláruljuk, hogy Virág nem Fortunának köszönheti a külföldi nyaralást: rengeteg munka, áldozatvállalás van mögötte. Egyszóval megdolgozott érte... — Az előzmény 1994 őszére nyúlik vissza —- mondta a diáklány —, amikor a budapesti Goethe Intézet pályázati hirdetésére jelentkeztem. Nyelvismereti tesztet kellett kitölteni. Aztán kérdőívet kaptunk, és válaszoltunk olyan kérdésre, mint például: „miért fontos mindennapi életünkben a nyelv?”. Természetesen németül fogalmaztuk meg a feleletet. Az elbírálásnál figyelembe vették a gimnáziumi osztályzatokat is... Virág többször is említette tanárnője, Domahidi Enikő' nevét. Mint mondta: rengeteget köszönhet neki. A Budapesten kitöltött tesztet Frankfurtban javították, s a barcsi diáklány a közelmúltban értesült a kedvező hírről: Németországban tölthet három hetet a nyáron. A Goethe Intézet állja az utazás költségeit, a részletes programot áprilisban küldik. — A Széchenyi Ferenc Gimnázium HI/A speciális német osztályába járok; ez azt jelenti, hogy emelt óraszámban, heti hat órában tanulom a nyelvet — mondta Kökény Virág. — A II. Számú Általános Iskolában is tanultam két évig, ezért a gimibe kerülve már volt némi német nyelvismeretem... Kedvenc tantárgyam a német; részt vettem az országos középiskolai tanulmányi versenyen is. Az eredményről még nem jött meg az értesítés. Domahidi Enikővel még a tavalyi verseny feladatait is megoldottuk... Kökény Virág a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem német szakán kívánja folytatni tanulmányait. Pedagógusnak készül. Gamos Adrienn Tótújfalu önkormányzata a valóság talaján Baráti ráhatásra indult a polgár- mesteri választáson Tótújfaluban Schutzmann István. Bizalmat szavazott neki a falu lakossága, így került erre a posztra, tiszteletdíjas polgármesternek. A statisztikai kimutatások szerint 320-an élnek a településen, 150 a nyugdíjasok száma. A lakosság 40 százaléka fiatal. 14 munka- nélkülit tartanak nyilván. Az egyetlen munkalehetőség ezen a környéken a lakócsai tsz, de a szövetkezetben nem tervezik újabb dolgozók felvételét. — A költségvetésünk még nem készült el, de a falunak egyetlen fillére sem maradt az 1994-es esztendőről — mondta Schutzmann István. — Önkormányzatunk vállalkozáspárti, pedagógusi szolgálati lakásunkat bérbe adjuk, mert üzletet szeretnénk kialakítani. Egy diszkontboltra gondoltunk... Az idei költségvetésünk nagy részét elviszi a közös intézmények működtetése. Nagy terveket nem szövögetünk. Csak olyan felújításokat tervezünk, amelyek ténylegesen elérhetőek. A kultúrházat akarjuk csak felújítani, s terveink között szerepel az épületben egy vizesblokk elkészítése. Ha mégsem lenne jelentkező az üzlethelység bérlésére, akkor — mint hallottuk — fodrászatot szeretnének kialakítani Tótújfaluban. G. A.
