Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-23 / 46. szám
1995. február 23., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Innovációs közgyűlés Jelenleg a nemzeti jövedelem kevesebb mint egy százalékát fordítja hazánk kutatás-fejlesztési célokra, pedig ennél többre lenne szükség — hangzott el a Magyar Innovációs Kamara VI. tisztújító közgyűlésén. Ezzel a közgyűlés valamennyi felszólalója egyetértett, és leszögezték: jobban kell támogatni a technológiai és a szellemi megújulási .folyamatot hazánkban. Az innovációról nem beszélni kell, annak érdekében tettekre van szükség. Az áldozatok védelmében A bűncselekmények sértettjei által elszenvedett károk, sérelmek orvoslására a jelenlegi büntetőjogszabályok nem nyújtanak kellő garanciát —- hangzott el a Fehér Gyűrű közhasznú egyesületnek a bűncselekmények áldozatainak napja alkalmából tartott vitaülésén. Bejelentették: az egyesület az áldozatoknak nyújtott gyakorlati segítségen túl olyan jogszabály-módosítások előkészítését kezdeményezi, amelyek meghatározzák a bűncselekmények sértettjeinek jogi helyzetét és jogosultságukat a kárigényre. Vasutasérdekek pro és kontra Tovább folynak a megbeszélések a foglalkoztatáspolitikai koncepcióról és a készülő új kollektív szerződésről a MÁV vezetése és az érdekvédelmi szervezetek között. A Vasutasok Szakszervezetének vezetői el mondták, hogy a mellékvonalak felülvizsgálata megtörtént és megkötötték a racionalizálási megállapodásokat. Az idén az átlagos foglalkoztatási létszám négyszáztizennégy fővel magasabb lesz a MÁV- nál, mint az elmúlt évben, ezerötszáz ember felvételére lenne szükség. Az átszervezések folytán kettőezer-nyolc - vannyolc vasutas állása vált bizonytalanná és 622 fő elbocsátása várható. Huszonötezren az erőmű ellen Eddig 25 ezer aláírást gyűjtött össze néhány környezetvédő szervezet a mochovcei (mohi) atomerőmű befejezése ellen tiltakozva. Ez még messze elmarad az Ausztriában összegyűjtött 1,2 millió aláírástól, ám a hazai zöldek csak a közelmúltban kezdték el az akciót. A magyar zöldek szerint több szempontból is vitatható a létesítmény biztonsága. Az üzemeltetés közbeni keletkező radioaktív anyagok folyamatosan szennyezhetnék a Dunát, a főváros ivóvízbázisát. Egy esetleges üzemzavar közvetlenül veszélyeztetné a magyar településeket. Az Autonómok a megállapodásról Az Autonómok megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a társadalmi-gazdasági megállapodás meghiúsulása után veszélybe került az éves bérmegállapodás is — közölték levélben Horn Gyula miniszterelnökkel. A levélben a szak- szervezeti szövetség rámutat: az országos béremelési ajánlásokról még nem állapodtak meg az érdekegyeztető felek. A gyermekjólét jövője A gyermekek védelméről 1987-ben készült először jogszabály-tervezet Magyarországon, s bár a téma az azt követő esztendőkben is folyamatosan napirenden volt, a kérdést átfogóan rendező jogszabály azóta sem készült el. Egyelőre annak a koncepciónak a sorsa is kétséges, amelyet a jelenlegi népjóléti vezetés korábban a kormány elé terjesztett. A gyermekekkel foglalkozó szakemberek, köztük a Jóléti Szövetség képviselői ugyanis a legújabb tervezetet is számos ponton hiányosnak tartják - derült ki a szervezet és a szaktárca szerdai sajtótájékoztatóján. Bíró Boldizsár, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára elöljáróban elmondta: az elmúlt négy esztendőben több, a gyermekek érdekeit szolgáló döntés született, ám ezek a gyermekvédelmi intézményrendszert sajnálatos módon nem érintették alapvetően. Pedig ezen szervezetek ma már képtelenek megbirkózni a rájuk háruló feladatokkal, lehetőségeik határához érkeztek. Ezért - mutatott rá - a tárca helyettes államtitkára a jelenlegi intézmény- rendszer fokozatos átalakítása, lebontása immár nem tűr halasztást. Szorgalmazzák, hogy a jövőben csak azok a gyerekek nevelkedjenek intézetben, akik valamilyen okból nem maradhatnak saját családjukban, vagy akiket nem lehet nevelőszülőkhöz adni. Kódex a kisebbségről Pártsemleges marad a TIB Nemzetpolitikai kérdésekben nem maradnak szótlanok A Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) változatlanul pártsemleges, elsősorban érdekvédelmi társadalmi szervezet. A napi politikai ügyektől távoltartja magát, azonban nemzetpolitikai kérdésekben hallatni kívánja hangját — hangzott el a TIB tegnapi, budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen a február 4-én tartott tisztújító közgyűlésen megválasztott elnökség legtöbb határozatának lényegét is ismertették. Zimányi Tibor elnök elmondta: elítéli, hogy az illetékes állami szervek ígéreteken kívül semmi érdemlegeset nem tesznek a kárpótlási jegyek értékromlásának megakadályozására, pedig csak a kárpótlási törvényekben előírt kötelezettségüknek kellene eleget tenniük. Az ,56-os sor- tüzekkel kapcsolatos igazság- tételi törvényről az a véleményük, hogy a jogszabály végrehajtását fel kellene függeszteni. Annak eddigi alkalmazása ugyanis a természetes igazságérzettel rendelkezők felháborodását váltotta ki. Nem értenek egyet azzal, hogy csak néhány olyan személy ellen emeltek vádat, akik a ravaszt meghúzták, ugyanakkor a véres akciók előkészítői és felbujtói elkerülik a felelősség- revonást. A TIB helyteleníti a Kahler Frigyes vezette Történelmi Tényfeltáró Bizottság megszüntetését is. Külpolitikai kérdésekben szintén állást foglalt az elnökség: erélytelennek és elégtelennek ítélik meg az orosz hadsereg csecsenföldi inváziója elleni tiltakozást. Elvárják, hogy a szomszédos államokkal kötendő alapszerződéseket a kormány — korábbi ígérete szerint — csak a határon túli magyar szervezetek egyetértésével írja alá. Az ,56-os szervezetekről szólva elhangzott: a TIB elítéli az olyan kezdeményezéseket, amelyek egy-egy új szervezet létrehozását eredményezik, különösen ha elit—jellegű, néhány személyes csoportosulás igényli az ,56-osok nevében való megnyilatkozás jogát. Nem fogadják el az ,56-os Emlékbizottság Megbékélés Emlékműről szóló javaslatát sem, mivel véleményük szerint nem lehet a barikád mindkét oldalán harcolóknak közös emlékművet állítani. Ugyanakkor szorgalmazzák, hogy az 1956-os forradalom 50. évfordulójára méltó emlékmű készüljön Budapesten. A Szabadság téren lévő, az egykori Szovjetunió felségjeleit viselő emlékművet a TIB szerint át kell helyezni. — Az elesett katonáknak kijár a tisztelet, ennek helyszíne azonban csak a temető és nem a köztér lehet - hangzott el. Az ügyben megbeszélést kezdeményeznek a budapesti orosz nagykövetséggel. A TIB határozataihoz a Recski Szövetség, az ,56-os Szövetség, az 1956-os Magyarok Világszövetsége és a Politikai Elítéltek Közössége 1945-56 (PÉK) is csatlakozott — közölték a sajtótájékoztatón. Heten hétfelé húztak - Róluk döntöttek nélkülük •• Önkormányzatok egységben Kisebbségi Kódex címmel jogszabály-gyűjtemény jelent meg a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. Az Auktor Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott kötetet Wolfart János a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke mutatta be szerdán az újságíróknak Budapesten. Mint elmondta: a kiadvány segítségére lehet a közélet különböző szintjein tevékenykedő jogalkalmazóknak, különös tekintettel a kisebbségi önkormányzatokra. A szerkesztési határnapok miatt a kézikönyv az 1994. őszi állapotokat tükrözi, de reményei szerint a jogszabály-módosítások esetén lehetőség lesz pótlapok kiadására. Wolfart János kitért arra, hogy ez évi aktuális feladat a kisebbségi törvény korrekciója a kisebbségi önkormányzatok finanszírozásáról szóló kormányrendelet és a kisebbségi közalapítvány létrehozásával összefüggésben. Hangsúlyozta: bár az összeállítást nem lehetett minden kisebbség anyanyelvére lefordítani, előbb-utóbb szükséges lesz kivonatos változatának vagy egy szakmai kisz- szótámak a megjelentetése az érintett nyelveken. A jogszabály-gyűjteményt ezer példányban adták ki. Megrendelhető az Auktor Könyvkiadótól a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivataltól, és beszerezhető a szakkönyvesboltokban is. A hét országos önkormányzati érdekszövetség vezetői úgy döntöttek egyesítik erejüket: szándéknyilatkozatot írtak alá, amely szerint ha — szervezeteik közgyűlése is jóváhagyja — egyetlen egységes érdekképviseletet hoznak létre, amely a Magyar Ön- kormányzatok Szövetsége nevet viseli. Ezt tegnap jelentette be Kovács Sándomé sásdi polgármester, a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke pécsi sajtótájékoztatóján. A 480 települést tömörítő szövetség egyik élharcosa az egyesülésnek, talán éppen azért, mert a kistelepülések, a községek igencsak kiszolgáltatottá váltak. Az önkormányzatok anyagi-gazdasági helyzetének romlása összefogásra kényszerítette az önkormányzati érdek- szövetségeket is. Az érdekeltek is rájöttek arra, ha heten hétfelé húznak, nem érhetnek el eredményt. Sérelmezték is, hogy sem a korábbi sem a jelenlegi kormányfő nem ült velük tárgya lóasztalhoz, hogy nincsenek ott az érdekegyeztető tanácsban, így róluk döntenek nélkülük... Megtudtuk azt is, hogy ha az érdekszövetségek közgyűlései március végéig elfogadják az egyesülési szándéknyilatkozatot, akkor június 30-ig elkészítik az egységes szervezeti szabályzatot és megkezdődhet az egyesülés. — Hatékonyabb érdekérvényesítésre törekszik majd az egységes szövetség — hangsúlyozta Kovács Sándomé. — Ha erős az önkormányzati szövetség, akkor nem születhetett volna meg a miniszteri rendelet, amely szerint a Dédász tulajdonában levő villanyoszlopokat az önkormányzatok kötelesek karbantartani. Érdekes a helyzet, hiszen arra kötelezik az önkormányzatokat, hogy más tulajdonát tartsák karba, ugyanakkor a felújítási alap a Dé- dásznál képződik. Harmadik éve nem emelik az önkormányzati normatívákat. Az iskolás gyermekekre kapott központi támogatás a költségek felét, míg az óvodai normatíva a költségek egyharmadát fedezi. Amikor az önkormányzatok már a működéshez is kénytelenek hiteleket felvenni, akkor már szinte szabad az út a csőd felé. Azt is meg kell akadályozni, hogy a központi költségvetés rendre bekalkulálja: majd az önkormányzat megoldja a helyi gondokat. így jártunk a tb-finanszírozással, a tűzoltósággal, a rendőrséggel... Mára kiderült: a széttagolt — és időnként egymásnak is feszülő — önkormányzati szövetségek az elmúlt négy évben megfizették a tanulópénzt. Most arra törekednek, hogy a egyesülés után a különböző tagozatokon belül lehessen megjeleníteni a sajátos érdekeket. Azt szeretnék, hogy az ön- kormányzatok érintő döntések meghozatalakor legalább egyeztetési kötelezettséget írjon elő a törvényalkotás rendjéről szóló törvény. Vétójogra nem vágynak, az érdekegyeztető tanácsba viszont igen. Fontosnak tartanák, hogy bevonják az önkormányzatokat a törvényelőkészítő folyamatokba, hogy intézményes kapcsolat alakuljon ki a parlamenti bizottságokkal és a kormánnyal. És szívesen foglalkoztatnának független szakértőket a majdani önkormányzatok házában, hogy méltó partnerei legyenek a kormányszakértőknek. Többek között ehhez kémek segítséget a külföldi szervezetektől is. (Lengyel) Módosulhat a törvénykönyv A Munkaügyi Minisztérium javasolja a kormány csütörtöki ülésén, hogy a kabinet mielőbb terjessze a Parlament elé a Munka törvénykönyve módosítását. Az előterjesztésből kimarad az éves túlórakeret új meghatározása, amit a szakszervezetek erősen kifogásoltak. Erről Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter tájékoztatta szerdán az újságírókat. Az előterjesztés tartalmazza a munkaadók több más, lényegesnek tartott változtatási igényét. Az egyenlőtlen munkaidőbeosztás munkaidőkeretének meghatározásánál azonban még a munkaadók által többször csökkentett utolsó ajánlatnál is alacsonyabb szintet javasol a szaktárca. Jelenleg a Munka törvénykönyve szerint 8 hét átlagában kell megfelelniük a munkahelyeknek a 8 órás munkaidőnek. A módosítási javaslat ezt két hónapra változtatná, illetve a jogszabály kimondaná: a kollektív szerződésekben maximum 5 hónapos átlag meghatározásában állapodhatnak meg az érdekegyeztető felek. A szakszervezetek végül már elfogadták volna az 5 hónapot, de csak az ágazati kollektív szerződések szintjén. Szerintük a helyi kollektív szerződések megkötésekor a munkaadók túl erős pozícióban vannak, és a munkavállalókra erőltetik szándékukat. Kimaradt valamennyi, a szakszervezetekre vonatkozó módosítási javaslat. A Munkaügyi Minisztérium nem kíván a szakszervezetek egyetértése nélkül ilyen jellegű kérdéseket szabályozni. Bekerült viszont a javaslatba, hogy rendkívüli felmondásnál, ha a dolgozó bírósághoz fordul megszűnne a munkaviszony felfüggesztésének lehetősége. A dolgozó így ténylegesen munkanélkülivé válik és jogosultságot szerez a munkanélküli ellátásra. Ugyanakkor szigorítanák a rendkívüli felmondásnál a munkaadók kötelezettségeit; a felmondás okának valódiságát nekik kell majd bizonyítaniuk. Nemcsak érdekvitában, de jogvitában is helye lenne az előzetes egyeztetésnek, amennyiben a kollektív szerződés szerint így állapodnak meg a felek. Az egyeztetés során békéltetőt is igénybe lehet majd venni. Be kívánják vezetni a a távolléti díj intézményét. A távoliét, így például szabadság esetére számított díjazásba beszámítana az alapbér, a pótlékok is, a túlmunkadíj. Az egyszeri jutalom, prémium viszont nem. A módosítás szerint megszűnne a háromnapos - orvosi igazolás nélkül igénybe vehető - betegszabadság. AUTÓ KANIZSA KFT. Tovább tart a FORD FARSANG Óriási lehetőség! A Ford Escort összes 4 ajtós típusára 100-200 ezer Ft rendkívüli kedvezményt adunk! (amíg a készlet tart)- A Ford Transit típusok továbbra is 150 ezer Ft kedvezménnyel!- Nálunk a FORD teljes típusválasztékát választhatja kamatmentes részletre!- Az ESCORT típusait továbbra is 10% előleggel vásárolhatja!- Helyszíni ügyintézés! Kedves vásárlóinkat további meglepetésekkel várjuk. Bennünket Ön vezet. Autó Kanizsa Kft. 8800 Nagykanizsa, Eötvös tér 27. Telefon/fax: 93/311-370. Rádiótelefon: 30/463-551 (73113)
