Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-23 / 46. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. február 23., csütörtök Külpolitikáról a T. Házban Brit-ír keretegyezmény Csaknem kétévi, buktatókkal, politikai és kormányválságokkal terhes egyezkedés után tegnap hivatalosan is megszületett az a történelmi jelentőségű keretmegállapodás, amely az ír sziget státusának alkotmányos rendezéséhez hivátott tárgyalási alapot teremteni. A 23 oldalas dokumentumot John Major brit miniszterelnök - John Bruton ír kormányfővel az oldalán - hirdette ki Észak-írország fővárosában tegnap délelőtt. A közös sajtóértekezleten Major kijelentette: ötleteket hoztak Belfastba, amelyek megvalósítása azonban kizárólag Ulster népén múlik. Major emlékeztetett arra, hogy á keretegyezményhez vezető tárgyalássorozat elején a felek kijelölték a rendezési folyamat három elsődleges vonulatát: az Eszak-írországon belüli viszonyrendszer új alapokra helyezését, Észak és Dél - Ulster és a köztársaság - kapcsolatainak meghatározását, illetve London és Dublin viszonyának újrafogalmazását. A brit kormányfő e gesztussal jelezte: Ulster belügyeibe Dublin nem szól bele. Formálódó NATO-javasäat Valószínűleg ma adja át Strobe Talbot amerikai külügyminiszter-helyettes Bili Clinton elnök levelét Grigorij Mamedov orosz külügyminiszter-helyettesnek a NATO-orosz kapcsolatok mélyítésének további lehetőségeiről - jelezték szövetségi források Brüsszelben. Kozirev első helyettese tegnap érkezett Washingtonba. Az amerikai elnök levelét hétfői rendkívüli ülésükön véleményezték a NATO-or- szágok nagykövetei. Szövetségi illetékesek szerint az ebben foglaltak „általános támogatást” élveztek az európai tagállamok képviselői részéről. Az Atlantic News tegnapi száma szerint a levél elsősorban az Oroszországhoz fűződő jövőbeni kapcsolatokról alkotott nyugati álláspontok egyfajta összesítését tartalmazza. Értesülések szerint a javaslat nem megy el egy átfogó NATO- orosz biztonsági szerződés megkötéséig, viszont új elemként, immár konkrét ajánlatként is felveti egy állandó konzultatív bizottság létrehozását Moszkva és Brüsszel között. Érdekeinkkel ellentétes a szomszédainkkal kialakult feszültség. Az országgyűlés szerdán külpolitikai vitanapot tartott, amelyen Kovács László külügyminiszter vázolta Magyarország nemzetközi mozgásterét, megvonta a kormány héthónapos nemzetközi tevékenységének mérlegét és tájékoztatott a következő időszak külpolitikai tennivalóiról. Kelet-európai változások Rámutatott: Kelet-Közép-Eu- rópa számos országában az elmúlt időszakban megszilárdult a többpárti parlamenti demokrácia, a jogállamiság intézményrendszere. A parlamenti választások a demokrácia szabályainak megfelelően zajlottak le, és a demokratikus baloldali pártok győzelme sehol sem eredményezett visszarendeződését. Nem vált be az a jóslat sem, hogy törésre kerül sor a baloldali többségi kormányok és Nyugat között. Ha feszültségekkel is, de folyik a gazdaság átalakítása, a piacgazdaság kiépítése. Válságok Térségünk kétségkívül legsúlyosabb problémája a dél-szláv válság elhúzódása. Fennáll a veszélye annak, hogy egy rossz rendezés teremt precedenst,mert végül is elismeri az erővel kialakított új realitásokat. A magyar külpolitikának a szomszédság miatt nagyfokú óvatosságot és mértéktartást kell tanúsítani, s minden lehetségest meg kell tennie a válság rendezésének előmozdítására. Egy távolabbi, de veszélyes válsággóc a csecsen-válság. Itt tartós tűzszünet előmozdítására kell törekedni. Európai csatlakozásunk Magyarország nemzetközi mozgástere szempontjából igen fontos és pozitív, hogy az Európai Unióban elfogadták a bővítés stratégiáját s a NATO-ban is megkezdődött a bővítés feltételeinek alapos és konkrét tanulmányozása, következményeinek alapos és részletes vizsgálata. A két szervezethez való csatlakozás követelményei között sok az azonos, mint a parlamenti demokrácia,a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása, vagy a piacgazdaság érvényesülése. Alapkövetelmény, hogy megoldatlan területi vitákkal, kisebbségi problémákkal nem lehet csatlakozni az Európai Unióhoz vagy a NATO-hoz, mert tagállamai nem kívánják importálni a kö„Nem lehet irreálisnak tartani azt a véleményt, hogy Magyarország akár 1996-ban csatlakozzon a NATO-hoz, de azok sem tűnnek túl pesszimistának, akik ennél későbbre teszik a csatlakozás lehetőségét”. — hangzott el a beszámolóban. A külügyminiszter elmondta,hogy a kormány memorandumot készített az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás stratégiájáról, s az okmányt átadta az említett szervezetek tagjainak. Magyar- ország azt igényli, hogy minden esetben egyedi döntés szülessen. A csatlakozásra valófelkészülés nagyon bonyolult feladatainak megoldásához Magyar- országnak segítségre van szüksége mind az Európai Unió, mind a NATO részéről — tartalmazza a memorandum. Szomszédaink Magyarország és szomszédai viszonyáról szólva Kovács László elmondta: az elmúlt hét hónapban a kölcsönös érdekek szerint fejlődtek kapcsolataink Ukrajnával, Horvátországgal és Szlovéniával. Új helyzet alakult ki a magyar-osztrák kapcsolatokban, mert Ausztria január 1 -je óta az Európai Unió teljes jogú tagja lett. Ez hosszú távon Magyarország számára egyértelműen előnyös, ugyanakkor rövid távon megnehezíti a magyar áruk piacra jutását és a határátlépést is. Ezeknek a problémák megelőzésére mindkét részről megvan az akarat. Teljesen sajátosak a magyar- jugoszláv és a magyar-szerb kapcsolatok, mert ezek javítása a délszláv válság rendezésétől, mindenekelőtt Belgrád magatartásától függ. Ma nincs többre lehetőségünk, minthogy fenntartsuk a politikai érintkezést. Az elmúlt hét hónapban különleges figyelmet kapott a magyar-szlovák illetve a magyar-román kapcsolatok javítása, hiszen érdekeinkkel ellentétes a mai feszültség. A kormány abból indul ki, hogy csak a párbeszéd segítségével, a bizalom építésével lehet a viszonyt javítani, az együttműködést építeni. A napirenden lévő alapszerződések nem célt, hanem eszközt jelentenek a kapcsolatok javítására. Ellenzéki vélemények A vitában az ellenzék vezérszónokai elsősorban a határainkon túli magyarság érdekeinek védelmével, képviseletével kapcsolatos kormánypolitikát kritizálták. Für Lajos azt fejtegette, hogy Európa alapgondja a kontinens egy nyolcadát kitevő százmilliós kisebbség sorsának alakulása. „Az új országvezetés gyors sikereket ígért,... azóta kiderült, hogy az ígérgetés kortesfogás volt csupán” — jegyezte meg, s a garanciák kikövetelését hangsúlyozta. Külügyminisztériumunk állandóan csak szomszédaink érzékenységére hivatkozik, ahelyett, hogy fölhívná a nemzetközi közvéleményt arra: az elmúlt 70 évben mennyi szörnyű megaláztatást kellett elviselniük millióknak, csak azért, mert magyarnak születtek — mondta G. Nagyné Maczó Ágnes, az FKGP vezérszónoka. Surján László (KDNP) a parlamenti pártok több közös nemzetközifellépésétsürgette. Élesen bírálta a Hom-kabinet külpolitikai tevékenységét, kivált „az alapszerződéses szomszédsági politikát” a Fidesz vezérszónoka, Németh Zsolt. A fiatal demokraták megítélés szerint a román és a szlovák fél nem mutat megértést a magyar követelések iránt. Ebben a helyzetben csak rossz alapszerződéseket lehet kötni. A koalíciós álláspont A koalíciós pártok képviselői egybehangzóan vitatták az ellenzéknek a kormány külpolitikai tevékenységével szemben hangoztatott kifogásait. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka kifejtette: pártja (miként a külföldi megfigyelők jórésze is) elégedett a kormány külpolitikájával. Veszélyesnek ítélte azt a vádaskodást, hogy a kormány nem mérlegeli kellőképpen a határon túli magyarok érdekeit. Az alapszerződésekről szólva Eörsi kijelentette: ha nem sikerül elérni a kívánatos maximumot, ez még nem lehet gátja annak, hogy megkössék. A kormányfő felszólalása A vitában felszólalt Horn Gyula miniszterelnök is, aki emlékeztette a képviselőket: a szocialisták egyetértettek az előző parlamenttel az európai csatlakozás kérdésében. Kormányzópártként sem változott a véleményük: az integrációval történelmi esély kínálkozik több évszázados lemaradásunk pótlására, s lehetőség nyílik a biztonsági garanciák megteremtésére is. A csatlakozás belső feltételei adottak, s ha — várhatóan 1996-ban — megkezdődnek a tárgyalások, belátható közelségbe kerül Magyarország EU-tagsága. Ez egyszersmind megteremtheti a határok átjárhatóságát, s így egymásra találhat a régió 15 millió magyarja. A miniszterelnök aláhúzta: nincs földrészünkön olyan állam — beleértve szomszédainkat is —, amely ellenezné felvételünket a NATÓ-ba vagy az Európai Unióba. Magyarország biztonsági érdekeit az szolgálná, ha a szomszéd országokat is felvennék az említett szervezetekbe. Ferenczy Europress Halott katonák cseréje Az Unprofor segítségével megkötött megállapodás értelmében kicserélték 10 muzulmán és 10 szerb katona holttestét Szarajevóban. A katonák a háború elején vesztették életüket. feb-reuters Jelcin Belorussziában Hivatalos látogatáson tartózkodik Minszkben Borisz Jelcin orosz elnök. A látogatás eredményéként Jelcin belorusz partnerével, Alexander Luksenkoval barátsági és együttműködési szerződést ír alá. FEB-REUTERS Válogatott űrhajósok Az orosz-amerikai kormányközi bizottság elfogadta a márciusi közös űrrepülés személyzetének összetételét. A csapat a Moszkva melletti Csillagvárosban mutatkozott be. feb-reuters Csecsének, ingusok gyászos évfordulója Dudajev bosszút hirdet Dzsohar Dudajev csecsen elnök „népi bosszúra” , ellenlábasa, Umar Avturhanov, a Dudajev megdöntésére szövetkezett ellenzéki Ideiglenes Tanács vezetője viszont megbékélésre szólított fel tegnap, a csecsen és in- gus nép 1944-es kitelepítésének évfordulóján. Tegnap a „csecsen nép kongresszusa” a „népi bosszú” napjává nyilvánította február 23-t, a csecsének és a ingusok 51 évvel ezelőtti deportálásának évfordulóját. Az ezt bejelentő csecsen elnöki szóvivő nem részletezte, hogy a határozat alatt konkrétan mit értett a tanácskozáson részt vett 700 küldött. Korábban Dudajev elnök azzal fenyegetőzött, hogy vérfürdőt rendeznek a csecsének az orosz csapatok körében az említett napon. A tanácskozáson született határozatban a csecsen nép képviselői a Moszkva által kinevezett csecsen vezetőket bűnözőknek és hazaárulóknak minősítették. Eközben a Moszkva által támogatott (és a Dudajev vezette tanácskozáson megbélyegzett) Umar Avturhanov, a csecsenföldi ideiglenes adminisztráció egy hónapja kinevezett helyettes vezetője a háború befejezését szorgalmazta. A tavaly nyáron alakult ellenzéki Ideiglenes Tanács elnöke Duda- jevre hárította a. felelőséget a vérontásért, mondván a csecsen elnök provokálta ki az orosz csapatok bevetését és Dudajev ellenállása okozta Groznij lerombolását. Amerikai kémek kiutasítása Egy magát megnevezni nem óhajtó amerikai kormánytisztviselő tegnap reggel elismerte, hogy alapjában véve megfelel a valóságnak az a sajtóértesülés, amely szerint a francia kormány kémkedés gyanújával kiutasított az országból öt amerikai állampolgárt, köztük négy diplomatát. Ecuadorban az első megfigyelők Megérkeztek Ecuadorba az első nemzetközi megfigyelők, akiknek a perui-ecuadori vitatott határszakasz biztosítása és a tűzszünet lehetőség szerinti betartatása lesz a feladata - jelentették a hírügynökségek. A húsztagú, amerikai, argentin és chilei megfigyelőkből álló csoportot egy brazil katonatiszt vezeti. Az ecuadori Cuenca városában tartózkodó különítmény az időjárástól függően érkezik majd a határra. Francia kampány összetűzéssel Halálos áldozatot követelt Franciaországban a tavaszi államfőválasztás előtt folyó kampány: a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) plakátragasztói Marseille egyik — főleg bevándorlók által lakott — negyedében tegnapra virradóan összeverekedtek a helybeliekkel, s amikor a Nemzeti Front emberei fegyverrel próbálták „fedezni” menekülésüket, az egyik eltévedt golyó megölt egy éppen arra járó, az összetűzésben semmiféle szerepet nem játszó tizenhét éves fiatalembert. Brüsszeli segély belgrádi újságnak A brüsszeli Európai Bizottság úgy döntött, hogy 105 ezer ECU (több mint 130 ezer dollár) értékű segélyt folyósít a belgrádi Nasa Borba című lapnak, amely papírhiány miatt nem képes vállalni a napi megjelenést. A segély alapján a tervek szerint Magyarországról mintegy 300 tonna papírt szállítanak a független szerb újságnak. Csökkentik a személyi állományt Michal Kovác szlovák államfő nyugtalanítónak találja az elnöki iroda költségvetési megszorítása nyomán kialakult helyzetet. A szlovák parlament korábban úgy döntött, hogy az elnöki iroda személyi állományát 35 főve! kell csökkenteni. Ján Findra, az elnöki iroda vezetője szerint a döntés végrehajthatatlan, hiszen a távozó 35 munkatársnak a törvény szerint végkielégítést kell adni, a nem egész 10 millió koronás évi bérkeret azonban a megmaradt 60 munkatárs bérére sem elegendő. Öttagú delegáció Csecsenföldön Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet emberi jogi küldöttséget menesztett Csecsenföldre. Az öttagú delegáció, amely Lorenzo Amberg svájci diplomata vezetésével tegnap utazott el Bécsből, előbb Moszkvában keresi a lehetőséget a tanácskozásra az orosz hatóságokkal, majd innen utazik tovább a válság helyszínére.
