Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-02 / 28. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1995. február 2., csütörtök Kötelező folyadékfejadag Öregkor: ok az ivásra! Olvasóink írják Adó és burgonya Idősek humora Lelkes klubbtagok szebbnél szebb dalokkal Falusi estékre készülnek A megalakulása óta eltelt hat évben majdnem megtízszereződött a csurgói Őszirózsa nyugdíjasklub tagjainak száma. A hajdani 25 helyett most 240 klubtagot tartanak nyilván, összejöveteleiken általában ötvenen jelennek meg. Úgy árad belőlük a szó, csak legyen, aki jegyezni tudja. Az önkifejezés vágya lehet sikereik titka is, mert minden lehetőséget megragadnak a szereplésre. Találkozóikon záporoznak az ötletek, női és férfidalárdájuk rendszeresen próbál. Borsos József klubelnök törődik a tagok szociális helyzetével, és jelentős eredményről tájékoztat: 175 nyugdíjas érdekében kért segítséget, és 150-en kaptak emelést méltányossági alapon. A polgármesteri hivatalban 150 ezer forintos támogatást igényelt a klubnak, s a válasz szintén biztató volt. Hogy mire kell a pénz? Szerepléseik alkalmával mindig maguk szerezték be az eredeti népviseleteket, a jelmezek készítésénél Füsi Lajosné segített sokat. A fellépésekkor az utazás is pénzbe kerül, amit a kisnyug- díjakból nehéz előteremteni. Lelkes klubtagnak számít Bálizs Istvánná, akiből vég nélkül áradnak a szebbnél szebb népdalok. Azt mondja: most, nyugdíjas korában érzi igazán elemében magát. Szeretné a fiataloknak átadni mindazt a szépet, amit ő tanult a szüleitől. Jelenleg a régi falusi esték fölelevenítését tervezi, készül már a forgató- könyv a tollfosztásról, a kuko- ricafosztásról, a fonásról. Bella Józsefié fiatalságával Pallag Ignácból Boldizsár királyt „varázsolnak” FOTÓ: KOVÁCS TIBOR lep meg a nyugdíjasok között, pedig 48 évével, leszázalékolva ő is ide tartozik. Csodálatos zalai balladáival tavaly nívódíjat kapott. A többieknek ünnep, ha énekét hallgatják. Van az úgy, hogy az ember soha nem ismert képességeket fedez föl magában. így járt Németh Józsefié, Annuska is, mikor életének őszén verseket kezdet írni. Úgy gondolja, talán azért ilyen későn, mert a munka földhöz ragasztotta a képzeletet is. Most kiszabadult a magányból, s a jó közösség is szárnyakat ad. Örömmel mesélnek a karácsonyi betlehemezésről, mikor Pallag Ignác bácsi alakította Boldizsár királyt. Nyomban rásegítik a maguk készítette palástot, s jót derülnek koronás társukon, aki büszkén viseli kabátja hajtókáján a Csurgói Máté Lajos által tervezett és készített őszirózsás jelvényt. Izményi Éva Ne maradjon az orvosság a patikában! A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének nyugdíjasválasztmánya állást foglalt a gyógyszerárak emelésével kapcsolatban. Ebben leszögezi: tudják, hogy a nyugdíjasok helyzetének javulása csak az ország gazdasági fejlődésével együtt valósítható meg, azt azonban nehezen veszi tudomásul, hogy a közműdíjak sokkoló hatású emelésével, az infláció jelentős növekedésével egyidőben a gyógyszerárak is drasztikusan emelkedjenek... Sok nyugdíjas már ma sem tudja a részére fölírt gyógyszert kiváltani, a várható több mint átlagosan 50 százalékos emelkedés pedig megfosztja az egészsége megőrzéséhez, illetve helyreállításához való jogától. Ezért a választmány elvárja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőitől, hogy olyan hatékony és folyamatos ellenőrzést vezessen be, amely megakadályoz mindennemű visszaélést a gyógyszerellátásban — olvasható az állásfoglalásban. A pénztár kövessen el mindent, hogy a betegek anyagi lehetőségüktől függetlenül hozzájuthassanak a feltétlenül szükséges gyógyszerekhez. Felkérik az orvosokat, hogy az idős embereknek a szükséges terápiát biztosító legolcsóbb gyógyszereket írják föl, a gyógyszerészeket pedig arra kérik, hogy ha a beteg az árat megismerve visszakéri a receptjét, ajánljanak — ha van ilyen — azonos hatóanyagú, de olcsóbb gyógyszereket. Az önkormányzatok vezetőitől azt várják, hogy tegyék lehetővé: a méltányosság elve alapján minden rászoruló kapjon közgyógyellátási igazolványt, illetve gyógyszertámogatást. Kérik a nyugdíjasszervezeteket, hogy jelezzenek minden tapasztalt visszaélést, például azt, ha a közgyógyellátási igazolványra nemcsak a tulajdonosnak írnak fel gyógyszert. A választmány elvárja az Egészségbiztosítási Önkormányzattól, hogy a legszigorúbb ellenőrzést követelje meg, s ebben a munkában számíthatnak az MSZOSZ nyugdíjasválasztmánya szervezeteinek támogatására is. Az állásfoglalásban megköszönik a gyógyszertári dolgozók megértő türelmét és segítségét. Álmatlanság A nyugdíjas álmatlanságról panaszkodik a háziorvosának, és orvosságot kér, hogy átalud- hassa az egész éjszakát. — Nem kell ahhoz patikaszer — így az orvos. — Sétál egy nagyot Jefekvés előtt, az ágyban pedig elkezd számolni. Meglátja, egy idő után úgy alszik majd, mint a bunda. Két nap múlva újra megjelenik panaszával az orvosnál a páciens, és örömmel újságolja: — Doktor úr, hogy milyen hatásos tanácsot tetszett adni! Tessék elképzelni: tegnapelőtt még 36 600-ig kellett számolnom, hogy elaludjam, s mit gondol, tegnap hánynál aludtam el? _? — Már 35 595-nél! A kúra Az orvos megvizsgálja idős páciensét, és diétát javasol. Felsorolja az ajánlott étkek hosszú sorát, majd így folytatja: — Fogyasszon sok zöldséget és gyümölcsöt — mondja, aztán hozzáteszi: — Alaposan megmosva, persze, és lehetőleg héjastul egye. Egyébként melyik a kedvenc gyümölcse? — kérdezi, mintegy mellékesen az orvos. A beteg elgondolkodik és elhaló hangon válaszol: — A dió. Meg a mogyoró... Dr. 1.1. Közhely, hogy általában meglehetősen egészségtelenül táplálkozunk: túl sokat eszünk, s jobbára túl zsíros, fűszeres ételeket. De igaz-e, hogy a folyadékfogyasztásban is rossz szokások rabjai vagyunk? — Igaz, hozzátéve, hogy ezúttal nem a szeszesitalokról, hanem a vízivásról s általában a folyadékfelvételről van szó — mondja dr. Kelemen Andor belgyógyász főorvos. — Ezen a téren sem az egészséges életmódnak megfelelőek a szokásaink: kevés folyadékot veszünk magunkhoz, és ez kivált az idó'sebb korosztályok esetében okozhat problémákat. — Tudni kell, hogy szervezetünk — izzadás, kilégzés, vizelet, széklet formájában — naponta mintegy két és fél liter vizet veszít. Az ételekkel naponta körülbelül 1 liter folyadékot magunkhoz veszünk, hiányzik tehát mintegy másfél liter. Azaz: ha naponta ennél kevesebbet iszunk, akkor — főleg csecsemőknél és idős embereknél — különböző fokú kiszáradás következik be. — Fontos a kellő mennyiségű folyadék azért is, mert a vesének bizonyos mennyiségű folyadékra van szüksége ahhoz, hogy a szervezetben keletkező anyagcsere-termékek, salakanyagok egy részét a vizelettel kiürítse. Gondoljuk Jeller Antal balatonszabadi olvasónk az idén január 16-án töltötte be a 70. évét. Miután úgy tudta, hogy hetvenen fölül adókedvezmény jár az állampolgárnak, kéréssel kopogtatott a helyi önkormányzat adóügyi osztályán. Ott érte olvasónkat a meglepetés, ugyanis közölték vele, hogy a kedvezményre csak jövőre — vagyis 1996-ban — lesz jogosult. — Azóta is foglalkoztat a gondolat — írja olvasónk —, hogy mivel nem az év első napjáig töltöttem be a 70. évemet, a hátra levő tizenegy és fél hónapra nem kaphatok kedvezményt... Balatonszabadi levélírónk problémájára a megyei közgyűlés jegyzőjétől kértünk választ, s ha megérkezik, tájékoztatjuk róla olvasónkat. Toponári nyugdíjas olvameg, egy mosógépben sem mindegy, hogy mennyi vízzel mossuk ki a ruhából a szeny- nyet. Nem utolsósorban pedig azért is kell a folyadék, hogy pótoljuk vele az izzadással, vizelettel stb. eltávozó létfontosságú ásványi anyagokat, köztük a nátriumot és a káliumot. — Idó'sebb korban miért gyakori a szervezet vízhiányai — Azért, mert öreg korban — idegrendszeri okok következtében — általában csökken a szomjúságérzet. Az évek múlásával tehát különösen ügyelni kell arra, hogy akkor is fogyasszunk naponta legalább másfél liter folyadékot, ha nem kívánunk inni. Ez persze nemcsak víz lehet, hanem leves, tej, tea, limonádé stb. is. A folyadékhiányban azonban közvetve közrejátszanak különféle tévhitek is. Ilyen az a teljesen értelmetlen — állítólagos — illemszabály, hogy evés közben nem illik inni. Ez nem igaz! Annak sincs alapja, hogy a folyadék elveszi az étvágyat, vagy hogy gyümölcs után nem szabad vizet inni. — A magas kor tehát igenis ok az ivásra! Persze nem egyszerre legyűrve a másfél literes fejadagot, hanem egyenletesen, egész napra elosztva. Ez múlhatatlanul szükséges a szervezet normális működéséhez és az egészség megőrzéséhez. Pető Gábor Pál sónk azért fogott tollat, hogy a „szegény ember kenyeréről”, a burgonyáról, pontosabban annak égbe szökő áráról vesse papirra gondolatait. — A régi, rossz időkben, majd az „átkos- ban”, sőt a hadifogságban is jutott néhány szem fagyott vagy sütött „kartocska”, most meg pár hónap alatt 20-ról 100 forintra ment föl az ára — úja. Képzeletében megjelenik egy vízió: a cukorbetegeknek tb-hozzáj árulással receptre írják fel a háziorvosok a viszonylag alacsony szénhidrát tartalmú krumplit, így aztán a betegek kilónként mindössze 40 forintért juthatnak hozzá az egyébként 100 forintos, az egészséges táplálkozás érdekében fontos eleséghez... Reméljük, mindez tényleg csak vízió marad. H. F. Könyv időseknek Időskorúak önismerete címmel füzetet adott ki a Nemzetközi Családév Titkársága. Az öregek napjának tavaly október végén, Szekszárdon rendezett országos ünnepségén elhangzott érdekes előadásokat és beszédeket adja közre. Gyógyszerárak a választmány előtt Ülést tartott Budapesten a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének nyugdíjasválasztmánya. Meghallgatták dr. Sándor Lászlónak, az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökének a gyógyszerárak alakulásáról szóló beszámolóját és megvitatták az MSZOSZ III. kongresszusa előkészítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. Kamara helyett képviselet Január végén megszűnt a Nyugdíjasok Országos Kamarája elnevezés, mert a kamarai törvény a „kamara” szó használatát csak szűkített keretek között engedélyezi. A legfrissebb felmérések szerint 164 szervezet — jogi személy, a cégbíróságon bejegyzett egyesület — változtatja meg emiatt a nevét. Az új név: Nyugdíjasok Országos Képviselete. A képviselet a kamara jogutóda, változatlan céllal, alapszabállyal, illetve szervezeti és működési szabályzattal. Az országos képviseletnek a Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége kiválását követően is 39 tagszervezete maradt, s meghatározó szerepet játszik a nyugdíjasérdekek megjelenítésében, a nyugdíjasok képviseletében és védelmében. Földváron lesz a ki mit tud? Tavaly Nagyatádon rendezték meg a somogyi nyugdíjasok negyedik megyei ki-mit-tud?-ját, Kaposvár pedig az országos döntőnek adott otthont. Az utóbbi, különösen sikeres és maradandó emlékeket nyújtó seregszemlét a megyei művelődési központban tartották. Az idei, ötödik megyei nyugdíjas ki-mit-tud?-ra szeptember végén vagy október elején, az idősek világnapjáról való megemlékezéssel egybekötve Balatonföldváron, a város közösségi házában kerül sor. Idős versfaragók antológiája Nyugdíjas amatőr versírók antológiájának megjelentetését tervezi a Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetségének havonta megjelenő tájékoztatója, a Nyugdíjasok Lapja. Az indok: számos idős ember ír közlésre érdemes verseket, megjelentetésükre azonban eddig — kevés kivételtől eltekintve — terjedelmi okok miatt nem volt mód. Előadás Kaposváron az öregedésről A kaposvári Szigetvári utcai idősek klubjának vendége volt a közelmúltban Kovács Lajos, a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének elnöke. Előadásában dr. Iván László professzornak, a SOTE Gerontológiai Központja igazgatójának Öregedés: a nagy kihívás, illetve Öregedés és önismeret címmel közreadott, az időskorúakról szóló elméleti munkáját méltatta. Tájékoztatta hallgatóit a nyugdíjasmozgalom elmúlt ötévi országos és somogyi tevékenységéről, és válaszolt a klubtagok kérdéseire. Alig érzékelhető fogyasztás A nyugdíjasok fogyasztása 1994-ben — statisztikai és háztartási mércével mérve is — alig érzékelhetően emelkedett, még az egy százalékos növekedést sem érte el — állapította meg a Nyudíjasok Egyesületei Országos Szövetségének elnöksége. Közben a bruttó nemzeti termék 1, az ipari termelés 7, az agrárgazdaság termelése pedig 6 százalékkal nőtt. A nyugdíjasok az idén januárban 10,5 százalék mínusszal indultak. A nyugdíjak reálértéke 1989-hez képest 18 százalékkal csökkent. • • Öregségi járadékosok A ma már igencsak koros mezőgazdasági szövetkezeti tagok még emlékezhetnek rá, amikor — 1960. január l-jétől — bevezették az öregségi járadék rendszerét. Az a havi 260 forint akkoriban bizony igencsak jól jött, még ha a szövetkezetbe lépéskor nem is kárpótolta ezeket az idős gazdákat az őket ért veszteségért. Azt az időt azonban, amíg a gazda mezőgazdasági szövetkezeti tagként 1960. szeptember 30-át követően öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot kapott, a rendelkezések szerint szolgálati ideiként nem lehet figyelembe venni. Járadékosként a közös munkában való részvétellel ténylegesen teljesített, illetőleg a tag javára jóváírt munkaegységek beszámításával legfeljebb az 1960. január 1-je és szeptember 30. közötti időt lehet szolgálati időként számításba venni.
