Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-22 / 45. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. február 22., szerda Bokros Lajos elköszönt Itt a pénz! Hol a pénz? Ha a közpénzeket jól használnák, nem kellene mindig adót emelni Vetőmag és technológia A korai tavasz nem csak a kiskertekbe, hanem a szán­tóföldekre is kicsalogatta a gazdákat. Az elmaradt ta­lajművelési munkák közben a legtöbb fejtörést a megfe­lelő kukorica-vetőmag kivá­lasztása okozza ebben az időben. Nem véletlenül ke­rült a Ciba Hungária kft ve­tőmagdivíziójának vevőta­lálkozója erre az időpontra. A cég Magyaroszágon a második helyen áll a kuko­rica vetőmag eladás terén, másfél millió hektáron az általuk kifejlesztett és előál­lított vetőmagból kel a ku­korica. Mint azt Markus Ritter divízióigazgató el­mondta: ezt nem csak a va­lóban minőségi, nagy ter­méshozamot produkáló ve­tőmagfajtáiknak köszönhe­tik, hanem annak is, hogy nem elégszenek meg azzal, hogy eladják az árut, hanem egészen a betakarításig nyomon követik a sorsát, amihez technológiát is aján­lanak. — Stratégiánk három részből áll — mondta Mar­kus Ritter. — Kutatási és termelési koncepciónk fő eleme, hogy Magyarország táj- és éghajlati viszonyai­hoz megfelelő fajtákat állít­sunk elő. Ez legegyszerűbb úgy, hogy itt termeltetjük a vetőmagot, és a franciaor­szági laboratóriumainkban vizsgáljuk. A termelés so­rán a minőséget tartjuk szem előtt, állandó ellenőr­zéssel. Az értékesítés során sem csupán az eladás a fon­tos, hanem az, hogy abból valóban jó termés is legyen. A Ciba Hungária vető­magjai nem csak szerintük jók. Az Országos Mező- gazdasági Minősítő Intézet teszteredményei azt mutat­ták: tavaly a FAO 300-399 hibridek közt a Ciba Occi­tan nevű fajtája adta a leg­jobb termést, 9,83 tonnát hektáronként, ráadásul 18,3 százalékos szemnedvesség­tartalommal, ami a mai energiaárak mellett lega­lább olyan fontos. — A Ciba filozófiája, hogy a minőség mellett szociális felelősséggel is tartozik a vevőinek, vala­mint annak az országnak, ahol tevékenykedik — tette hozzá Kőszegi György terü­leti képviselő. — Ezért ná­lunk magyar területen, ma­gyar dolgozókkal termeltet, és a segédanyagokat is Ma­gyarországon készítteti, hogy minél több munkale­hetőséget teremtsen. A Budapest Bank RT tegnapi rendkívüli közgyűlése után Bokros Lajos leendő pénzügy- miniszter hivatalosan is bemu­tatta utódját, aki március else­jén foglalja el a bank vezéri­gazgatói posztját. Ettől a naptól külön válik a pénzintézet elnöki és vezérigazgatói beosztása. Az új vezérigazgató Sindlovics Béla 48 éves bankár, aki 27 éve dolgozik különböző pénzinté­zetekben. Már az ő feladata lesz a bank privatizációjának gya­korlati irányítása, a svájci — Az agrárpiaci rendtartás, a kamarai és a szövetkezeti tör­vény tartalmaz rendeleteket az érdekképviselet jogosítványait illetően, de ezek nincsenek összhangban — mondta Hemer Endre az Érdekvédelmi Szövet­ség titkára. — El kell dönteni, milyen együttműködés adja a legnagyobb biztonságot a terme­lőnek, mert a helyi szerveződé­sek nem elégségesek. A megol­dást a törvények módosítása je­lentené. Ezért felkértük az or­szágos szövetséget, vegyen részt a törvényelőkészítő munkában és a törvénymódosítás kidolgo­zásában is. Jelenleg mintegy százmillió bankkal kezdett tárgyalások folytatása.Az eddigi megbeszé­lések szerint feltehetően 63 százalékos tőketöbbséget sze­reznek majd a svájciak, ezért az elnöki poszt betöltésének jogát a magyar fél részükre tartja fenn. Bokros Lajos a Ferenczy Europress kérdésére kifejtette, hogy a svájci bankárok számí­tanak a Budapest Bank sza­kembergárdájára és ezért sem a tulajdonosváltás, sem a vezető- váltás nem veszélyezteti a bank dolgozóinak megélhetését. A forint értékű kárpótlási jegy van még 20-25 somogyi szövetke­zet tulajdonában. Az érdekkép­viselet régi törekvése, hogy ezt az élelmiszeripari vállaltok pri­vatizációjában használják fel. A Dél-Dunántúli Gabona Rt. ügye még nem zárult le, ezért az AVÜ-t kérdezték a gabonater­melők részvényhez jutásáról. A tanácskozáson elhangzott, hogy várhatóan az idén nagyobb arányban nő majd a magánsze­mélyek által használt földterü­let, mint tavaly. Ezért elsődleges cél mind a vagyon, mind a föld koncentrálása az aktív dolgozók javára. Bár a pénzügyi feltételek javultak, az üzletrészvásárlás­leköszönő elnök-vezérigazgató három munkatársát „viszi ma­gával”, köztük a titkárnőjét. Hangsúlyozta: fájó szívvel mond búcsút a banknak, ahol szakmailag, emberileg egyaránt hasznos tapasztalatokat szer­zett. Nem tervez önmaga bú­csúztatására nagy eszem-iszom partit, szobájából nem visz ma­gával semmiféle emléket. Ehe­lyett inkább az emberi kapcso­latokat, a sok-sok kellemes perc hangulatát őrzi majd a szívé­ben. N. Zs. hoz adókedvezmény kapcsoló­dik, mégsem könnyű a helyzet, ugyanis az aktív tagok havi 20 ezer forintos bruttó keresetéből nem jut befektetésre. Dr. Rednágel Jenő, az FM helyettes államtitkára a mező- gazdasági termelés közgazda­ság! feltételrendszerérői, ezen belül a beruházások támogatásá­ról, az árak és kamatok alakulá­sáról, valamint a hitellehetősé­gekről beszélt előadásában. Dr. Paál Sándomé munkaügyi bíró hangsúlyozta, hogy a szö­vetkezetekben egyre kevesebb jogász dolgozik, ugyanakkor az elnököknek mind több munkaü­gyi feladatot kell ellátniuk. Mi­vel a Munka Törvénykönyvét tavaly módosították, külön fel­hívta a figyelmet a munkaszer­ződések tartalmára, és a fel­mondási, végkielégítési, kártérí­tési ügyek lényeges elemeire. Boldizsár Beáta Ma a világ körülbelül 30 or­szágában tömörültek szö­vetségbe az adófizetők, a szervezetek mintegy hatmil­lió tagot regisztrálnak ösz- szesen. A mozgalom 40 éve indult Svédországban, ahol a közterhek a legmagasab­bak voltak. Huszonöt év alatt átlagosan 25 százalék­kal emelkedtek világvi­szonylatban az adóterhek. — A fejlett országokra vo­natkozik ez a statisztika — válaszolta kérdésünkre dr. Desits István, a Magyar Adó­fizetők Országos Szövetségé­nek társelnöke. — Hazánkban jóval több, mint egy száza­lékkal emelkedik az adóteher évente mostanában. A nem­zetközi szövetség figyelmét fel is keltette a közép-európai helyzet; ennek és munkánk­nak köszönhető, hogy jövőre Budapesten tartják a kong­resszusukat. — Önök mögé — úgy gondolom — gyorsan szer­vezhető jelentős számú, a rosszabbodó helyzettel elége­detlen állampolgár. — A mindenkori pénzügyi kormányzattal, az országgyű­lés költségvetési bizottságá­val rendszeresen tárgyalunk, megkapjuk tőlük az előkészí­tés alatt lévő törvények terve­zetét. A mindenkori tárgyalási helyzetet és erőt egyrészt a mögöttünk álló erők, másrészt az ország lehetőségei szabják meg. Nekünk nem szabad az alkotmányos lehetőségeket túllépni, az embereket felelőt­lenül felhergelni! A nemzet­közi szövetségnek van egy határozata, ami arra kötelez bennünket: a közpénzek leg­gazdaságosabb és felelősség­teljesebb elköltésének a mód­ját kell valamilyen formában a civil ellenőrzés számára lát­hatóvá tenni. Erre mi meg­próbálunk most egy törvény- javaslatot kidolgozni. Ameri­kában, Kalifornia államban született az első ilyen parag­rafus, amely kimondja: az adók emelkedése nem halad­hatja meg a nemzeti jövede­lem ötéves átlagának az emelkedését. A túlköltekező családokon vagy kisvállalato­kon, amelyek azonban az ál­lam felé nem fizetik rendesen kötelezettségeiket, keményen elverik a port. — Egyre több vállalkozó szeretné pontosan látni: mire költi az önkormányzat az adóját. — Az önkormányzatokkal ugyan úgy partnerviszonyt alakítunk ki, mint a központi vezetéssel. Tény: az emberek az adót is jobban megfizetik akkor, ha látják, hogy hova megy a pénzük. Az elmúlt pár évben, a privatizáció alatt a fél országot eladták — valami nagyon nem stimmel, hogy közben az adóterheinket a duplájára „kellett” emelni. — Világszerte pattannak ki a korrupciós botrányok. — Világossá kell tenni, mire költik el a vezetők a közpénzeket. A korrupciót nagyon nehéz bizonyítani, de hogy számos ilyen eset volt az országban, azt mindenki érzi. Csak néhány kisebb eset pattant ki. Tagságunk folya­matosan kéri tőlünk, hogy erre a problémára rendszere­sen figyelmeztessük a kor­mányt. Elvégre nem kellene ilyen meredeken emelni a lakosság adóterheit, ha a közpénzeket jól használnák fel. — Sokan nem fizetnek adót. — A szövetség ilyen esetet soha nem védene. Nekünk az a célunk, hogy a rendes adó­zást követően tudjuk azt, hogy hova ment a pénz. Csak akkor tudjuk megítélni, hogy a közteher mértékét helyesen állapították-e meg, ha ismer­jük, mire használják. — Hány fős a tagságuk? — Jelenleg a szervezet tag­sága mintegy 20 ezer fő. De mindenkit képviselünk, segí­tünk, akár tagként jelentkez­nek nálunk akár nem? — Magasak a magyaror­szági adók Ön szerint? — Nem az a lényeg, hogy mennyi adót fizetünk, hanem az: ami marad, az elég-e a megélhetésre. így nézve azt kell mondanom: igen, sok adót fizetünk. — Kevesebbet becsülete­sebben fizetnénk? — Pontosan meg lehet mondani: ha bizonyos száza­lékkal emelkednek az adókul­csok, úgy mennyivel csökken a morál. Mindenki becsületes szeretne lenni, de ha túl sok az elvonás, akkor tör­vényszerű a kiskapuk kere­sése. — Bonyolult az adórend­szer, ezért is akad rajta rés. — Változtatni kellene az adórendszerünk bonyolultsá­gán, ez igaz. Mint ahogyan alapvetően változtatni kell azon is: az adóval ne a pilla­natnyi költségvetési hiányo­kat tömködjék be, hanem hosszú távon segítsék vele a gazdaságot. Czene Attila Ax, országban bat Helyen, köztük Kaposváron, működik kirendeltsége a Carbonker kft- nek. Az író és pénztárgépek, eszközök forgalmazása mellett ezek szervizelését is ellátják. A ka­posvári üzletben a pénztárgépekből négyszázat, az írógépekből ötven-száz darabot javítanak évente. fotó: kovács tibor A szövetkezetek fejlődéséről tanácskoztak Biztonságot a termelőnek A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének szervezésében háromnapos szakmai továbbképzésen vettek részt Somogy megye szövetkezeti elnökei Balatonfüreden. A ta­lálkozón elsősorban a szövetkezetek fejlődésének további lehe­tőségeiről és a mezőgazdasági termelés közgazdasági feltétel- rendszeréről esett szó. t#Száz vegyesvállat alapítását segítették Ösztönzött befektetések Közel 100 vegyes vállalati be­ruházást támogatott mintegy 3,7 milliárd forinttal az elmúlt év végéig az 1991-ben létreho­zott Befektetésösztönzési Alap. Tavaly 20 pályázatra 650 millió forint támogatást nyújtottak, je­lentősebb összeget kapott a Mi- relite-Budapest, a Bonduelle- Nagykőrös, a Jung Kft.-Esz- tergom, valamint az ITT- Veszprém. A befektetők több­sége exportorientált termelőka­pacitásokat hozott létre. Az 1991-től működő Keres­kedelemfejlesztési Alap szintén a magyar áruk és szolgáltatások külpiacra jutásának elősegítését tűzte ki célul. Egyedi kérelem alapján hét különféle kereske­delemfejlesztési akcióhoz nyúj­tott támogatást: piackutató ta­nulmányok elkészítéséhez, ki­állítási részvételhez, minőség- biztosítás és -tanúsítás megva­lósításához, versenytárgyaláso­kon való részvételhez és kül­földi vállalatalapításhoz. A minisztérium az alap anyagi eszközeivel 1993-tól a frekventált piacokra ország­programokat, a főbb termék- csoportokra pedig a tárcákkal közösen termékmarketing programokat indított. Az elmúlt év második felében az alap 10 külföldi hivatalos magyar kiál­lítást támogatott. A Kereskedelemfejlesztési Alap finanszírozásai 1991— 1993 között meghaladták a 12 milliárd forintot, 1994—ben 748 esetben nyújtott támogatást 2,7 milliárd forint értékben. Félszáz pályázat elbírálása Az Állami Vagyonügynök­ségnél január 1-jétől február 15—éig 51 privatizációs pá­lyázat beadásának, illetve el­bírálásának határideje járt le. Az ötvenegy cég meghirdeté­sével az ÁVÜ mintegy tízmil- liárd forint névértékű vagyont kínált eladásra. A kínalátban most is több a mezőgazdasági és élelmiszeripari cég, s meg­szaporodtak a fémfeldolgozó­ipari, illetve a gépipari társa­ságok is. Non-profit biztosítás Immár kilenc, non-profit biz­tosító egyesületet szervezett országszerte a mezőgazdasági termelők körében az Argosz Biztosító Rt. Nagy az érdeklő­dés a non-profit mezőgazda- sági biztosító egyesületek iránt, a díjak ugyanis lényege­sen alacsonyabbak, mint a biz­tosító társaságoknál. Megfelelő a vetőmagkínálat Rendkívüli módon megnőtt a vetőmagok iránti kereslet, fel­tehetően a télvégi enyhe idő­járásnak köszöhetően. Az el­múlt év januárjához képest 15-20 százalékkal emelkedett a Kertimag Kft. forgalma, amely így elérte a nyolcvan millió forintot az év első hó­napjában. A vevők leginkább a zöldborsó, a paprika, az el­lenálló uborka, a zöldbab, va­lamint a különféle takar­mánynövények vetőmagjait keresik. Jelentős az érdeklő­dés a burgonya vetőgumó iránt is. A Kertimag Kft. ép­pen a növekvő igények miatt Hollandiából szerzett be negyven tonnányit. Az első szállítmány már meg is érke­zett a céghez. Új fizetési eszköz a Pannon GSM-nél Márciustól nemcsak kész­pénzben fizethető, hanem eu- rocsekkel és várhatóan VISA-kártyával is kiegyen­líthető a PANNON GSM bu­dapesti Váci úti bemutatóter­mében a készülékek, valamint az előfizetések díja. A társa­ság ügyfeleinek kényelmét kívánta szolgálni azzal, hogy január közepén fizetési esz­közként megjelölte az OTP Eurocard és Mastercard (EC/ MC) forintkártyát. Február 1- jétől pedig bevezette a Duna- bank és a Budapest Bank által kibocsátott EC/MC hitelkár­tya mellett az összes külföldi kibocsátású EC/MC bankkár­tyát. Csökken a nagyvad-állomány Csökkenőben van a nagyvad­állomány. Ha nem születik meg rövid időn belül a vadá­szati törvény, visszafordítha­tatlanná válhat a folyamat. Ez a Magyar Vadászati Kollé­gium tegnapi sajtótájékoztató­ján hangzott el. Az érdekvé­delmi szervezet vezetői arra. hívták fel a figyelmet, hogy mindenekelőtt a világhírű ma­gyar gímszarvasállomány fo­gyatkozott meg az utóbbi idő­ben kritikus mértékben. Ez az állatok elleni irtóhadjárat számlájára írható. A gondokat növeli, hogy nem készülnek sem közép-, sem hosszú távú tervek a vadgazdálkodásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom