Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-22 / 45. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. február 22., szerda Kurtaxaharc Földváron Tavaly 17 millió forintnyi idegenforgalmi adóhoz jutott a balatonföldvári ön- kormányzat. A polgár- mesteri hivatal szakemberei úgy gondolják: reális becslések szerint is mintegy 25 millió forintnyi lenne a beszedhető kur- taxa, amit azonban a szobakiadók eltitkolnak. Dr. Kiss Pál, a város jegyzője azt mondta: nagy pénz marad a szállodáknál is. Amióta ugyanis nem az állam tulajdonát képezik, jelentős mértékűnek tűnik az eltitkolás ebben a körben is. — Földváron az a döntés született, hogy pályázatot hirdetünk az idegenforgalmi adó behajtásának komplex végrehajtására — mondta dr. Kiss Pál. — Korábban mintegy tízen foglalkoztak a településen az ellenőrzéssel, az intézkedő szakembereket azonban a lakosság megpróbálta befolyásolni. Most olyan, progresszív jutalék-kulcsot dolgoztunk ki, mely alapján akár több millió forint bevételhez juthat a pályázatot megnyert vállalkozó vagy szervezet — ehhez azonban szigorúnak kell lenniük és keményen kell dolgozniuk. — Nem versenytárgyalást írtunk ki, mert a feltételeket már rögzítettük; az kapja meg végül a munka jogát, aki kellő garanciát tud adni arra, hogy az önkormányzat hozzájuthat a pénzéhez. 20 millió forintnyi idegenforgalmi adóval számol idén Balatonföldvár költségvetése. A tervek szerint a szobakiadókat számítógépen tartják majd nyilván. Az ellenőr díjat nem szedhet (ezt továbbra is a postán vagy a takarékszövetkezetben kell fizetnie az adózónak) — ő a csekkeket ellenőrzi majd; hogy megfelel-e a befizetés mértéke a vendégek által eltöltött napok számával. Akad jelenleg még egy apró joghézag; ellenőrző tevékenységet igazából csak az adóhatóság végezhet. Korábban egyedi megbízási szerződéssel dolgoztak külsős munkatársaik, ez a forma azonban nem felel meg a legújabb elképzelésnek. Az önkormányzat ezekben a napokban egyezteti problémáját a Pénzügyminisztérium illetékeseivel. (Czene) / Nágocs óvott Árvácskája Tegnap átadták Nágocson a Dunántúli Református Egyházkerület „Árvácska” Anya-, Gyermekotthonát. Az ez alkalomból tartott ünnepélyes templomi istentiszteleten igét hirdetett dr. Márkus Mihály református püspök, s a református egyház megjelent lelkészei egy-egy bibliai igével mondtak áldást a létesítmény felszentelése alkalmából. A megnyitón részt vett dr. Bíró Boldizsár, a Mépjóléti Minisztérium helyettes államtitkára, aki köszöntőjében elmondta: szükség lenne hasonló kezdeményezésekre másutt is, mert egyre több az otthontalan, reménytelen helyzetben élő, gyermekét egyedül nevelő anya. Az ünnepi istentisztelet után Nagy Csabáné református lelkésznő, az otthon megbízott igazgatója és Nagy Csaba, a gyülekezet gondozó lelkésze átvették és a résztvevőknek bemutatták a korszerű, jól felszerelt intézményt. A Dunántúli Református Egyházkerület Tanácsa Pápán, 1993. január 15-i ülésén a megfogant élet védelme érdekében határozott úgy, hogy a nágocsi egyházközség üresen álló lelkészlakásában átmeneti otthont létesít az áldott állapotban lévő, válsághelyzetbe jutott nők, illetve a már szülés után levő édesanyák és csecsemőik számára, felekezeti megkülönböztetés nélkül. Az átépítés költségeihez a Népjóléti Minisztérium másfélmillió forint, a svájci egyházak segélyszervezete, a HEKS pedig ötmillió forint támogatást nyújtott. Az intézetben otthont találnak mindazok az áldott állapotban levő leányok és asszonyok, akik e nélkül a segítség nélkül nem tudnák vállalni gyermekük világrahozatalát. A felvételhez a felekezet szerint illetékes lelkipásztor ajánlására és védőnői környezettanulmányra van szükség. Jelenleg hárman élnek a néhány hete működő, tizenkét férőhelyes otthonban, ahol védett környezetet biztosítanak számukra gyermekük születéséig, s az azt követő hónapokra is. Csecsemőjük hat hónapos koráig tartózkodhatnak itt az édesanyák, indokolt esetben azonban akár egy évig is maradhatnak. Ez alatt az idő alatt lelki gondozással segítik az életbe való visszailleszkedésüket az intézet munkatársai, s azután is figyelemmel kísérik a gyermek fejlődését, sorsát. Az otthon költségeinek fedezésére alapítványt hoztak létre, ahová önkéntes bel- és külföldi adományok is érkeznek. A Népjóléti Minisztérium is jelentős összeggel támogatja az intézmény fenntartását. A kezdeményezés a református egyház keretén belül egyedülálló, s az országban is csak néhány helyen működik hasonló létesítmény. Jakab Edit Kölcsönt kér a Danuvia — A kilencvenmillió forintnyi tartozásból mintegy negyvenmillió jogosságát nem ismerjük el — mondta Magyar Vince, a nagyatádi Danuvia igazgatója. — A bíróság az ügyben négy éve nem hozott ítéletet, váratlanul soká húzódik. A nagyatádi üzemben azonban nem ez az egyetlen hosszúra nyúlt vita. Az atádiak 1993-ban alakultak részvénytársasággá, a bíróság azonban máig nem jegyezte be a céget. — A cégbíróság késlekedése akadályozza a privatizációt is. Amíg nem alakulunk hivatalosan is Rt-vé, addig az ÁVÜ nem tudja meghirdetni a céget. Amíg pedig az ajánlat nem jelenik meg, az érdeklődőknek sem tudunk mit mondani — tette hozzá Magyar Vince. Vevőjelöltek pedig az igazgató szerint többen is vannak. Az üzem iránt bel- és külföldi cégek egyaránt jelentkeztek. Az érdeklődők elsősorban az atádi gyár mostani partnerei közül kerülnek ki, így a vállalat vezetője szerint potenciális vevő lehet például a társaság mostani egyik legjelentősebb üzletfele, a belga DME-cég is... A vállalat dolgozóit azonban mostanában köznapibb dolgok foglalkoztatják. A legfontosabb kérdés számukra az, hogy állásuk biztos maradhasson, aminek feltétele, hogy legyen elegendő alapanyag, megrendelés és pénz, amiből a cégnél bért tudnak fizetni. — Hitelkérelmünket ma bírálják el Budapesten. A kölcsön felvételét az is sürgeti, hogy a hónap végén több millió forintnyi adósságunkat kell rendezni, ami csaknem az összes mozgatható pénzünket felemészti. Optimisták vagyunk azonban, hiszen a banknak sem lehet érdeke, hogy tönkretegye a vállalatot. Ha gyár pénzt kap, akkor a csaknem kétszáz dolgozó ismét túljut egy válságos helyzeten. Hogy végső megoldást mikor remélhetnek?...Ha a cégbíróság bejegyezné a részvénytársaságot, az ÁVÜ pedig pályázatot írna ki, ami netán eredményesen zárul, akkor még az idén új tulajdonosa lehetne a cégnek. A volt Danuvia gyár jövőjét illetően azonban egyelőre túl sok a feltételes mód. B. Zs. Tavaszra készül a Deseda Már a tavaszi felújítási munkákat végzik a kaposváriak kedvelt kirándulóhelyén, a Deseda tónál. A tó és közvetlen környékének rendben tartása a városgondnokság feladata. Két évvel ezelőtt sok gondot okozott a Desedán a kékalga. Azóta fokozottan figyelnek a víz minőségére. Hartner Rudolf, a város- gondnokság vezetője elmondta, gátőröket alkalmaznak, akik a elsősorban a vízgazdálkodással kapcsolatos teendőket végzik: megfelelő vízszinten tartják a tavat, ellenőrzik, hogy nem éri-e környezeti szennyezés a vizet. Tavasszal rendszeresen elvégzik a gáton lévő műtárgyak, például a zsilip karbantartását. Megkezdték a kikötők deszkaburkolatának javítását is. A vandálok leleményessége nem ismer határokat: legutóbbi akciójuk eredményeképpen a stég vascsőkorlátait fűrészelték el. Tavaly az önkormányzat helyileg védett területté nyilvánította a Desedát és környékét. Hartner Rudolftól azt is megtudtuk, szeretnék elérni, hogy a közeli községek, így Magyaregres és Somogyaszaló is csatlakozzanak a védetté nyilvánításhoz. Jó lenne szót érteni a mezőgazdasági területek tulajdonosaival is, hiszen a vízbe kerülő sok kemikália miatt igencsak növekedésnek indultak a hínárok. S. P. G. Valami bűzlik Vésén Rókafarm és hibás tervek telefonügyben Vésén, ahol a kötelező feladatok ellátására sem futja az idei költségvetésből, a lakossági panaszok és észrevételek meghallgatására falugyűlést szerveztek a minap. Ahogy azt Berták Lászlótól, a közel ezres lélekszámú település polgármesterétől megtudtuk: a községre évek óta jellemző hátrányos helyzeten ésszerűbb gazdálkodással és a bevételt növelő tényezők felkutatásával kívánnak változtatni. A vései önkormányzati kassza harmincöt millió forintja mellé további kilencmillióra pályázatot nyújtanak be; az állami támogatás azonban csak egy, a szükséges kényszerintézkedések sorában. A meglévő eszközök és az önkormányzati vagyon jobb kihasználása, hosszútávon megtérülő befektetésnek látszik. — A falunak vannak olyan kül- és belterületi ingatlanjai, amelyek a vállalkozások fellendítésére ingyen és bérmentve felajánlhatok lennének — véli a polgármester. — Ez a munkahelyteremtő kezdeményezések és az elhelyezkedési gondokkal küzdő emberek számára egyaránt haszonnal járna. Sajnos, a kevés számú, működő vállalkozásokkal is baj van: gondolok itt a község szívében működő ezüstróka farmra. A közmeghallgatáson sok helybéli kifogást emelt az állattartással járó bűz és egyéb kísérő jelenségek ellen. A Tisztiorvosi Szolgálat ugyan megadta a szükséges engedélyt, ám a feltételek betartását senki és semmi nem garantálja. A környező községekkel alkotandó, különböző társulások szintén költségkímélő megoldást jelentenének. Ilyen a hulladék elszállítására, vagy az önkormányzatoknál kötelező, belső ellenőrzési rendszer kiépítésére létrehozandó társulási forma. Vésén a takarékosság jegyében a körjegyzőség gondolatával is kacérkodnak — kérdés: melyik szomszédos telelpülés „akadna horogra”? — A telefontéma és a szociális, házigondozói szolgálat léte vagy nemléte került még terítékre a falugyűlés során — mondja Bertók László. — A telefonépítést végző kivitelező nem győzött mentegetőzni a késések miatt, mondván: rossz volt a tervezés. Való igaz, hogy két utcát teljesen át kell terveztetni, s ez a beruházás leállásával jár. Most két lehetőség közül választhatunk: vagy 80 százalékos beüzemelést kérünk a Matávtól, vagy ki kell várnunk azt a két-három hónapot, ami a teljes átadásig még hátra van. Csíky K. Erika Termékeinek nyolcvanöt százalékát exportálja a kaposvári Kawetra kft. A késes olvadó biztosítóbetéteket és aljzatokat gyártó üzem az idén 275 millió forintos bevételt tervez. Képünk szerelőüzemben készült, ahol 4-6 ezer darabot készítenek el belőle műszakonként. fotó: kovács tibor Vízváron is gondot okoz a munkanélküliség Nehézkes gázprogram — Örülünk, ha pénzünkből futja a gázprogram befejezésére: más, nagyobb kiadásra nem is gondolhatunk — mondta Bállá Róbert, a vízvári körjegyző. Hozzátette azt is: gyakran meglehetősen nehéz előre tervezni, mivel egy-egy váratlan kiadás felboríthatja pénzügyi tervüket. Vízváron még nem szavazták meg á végleges költségvetést. Az előzetes számítások szerint várhatóan 38 millió forint áll rendelkezésükre. Ekkora összeg manapság nem sok egy ekkora falunak. Ebből finanszírozzák a 25 millió forint értékű gázprogramot. A falu határáig már elkészült a gerincvezeték, most a házakhoz kötik be a gázt. Az állás nélkül maradt vízváriak támogatását is rendezni kell. Jelenleg 32 munka- nélkülit és 16 jövedelempótlóst tartanak nyilván. — Gondot okoz, hogy egyre nő a fiatal munkanélküliek száma. Ugyanakkor évek óta erőteljesen csökken és öregszik a falu lakossága — tette hozzá. Sok térségbeli faluhoz hasonlóan a munkanélküliek közül magas a pályakezdő fiatalok száma. Jelenleg 10 fiatal kénytelen várakozni és reménykedni. Ez a reménykedés pedig jó ideig eltarthat, hiszen a környéken kevés a munkahely. Ami némi bizakodásra adhat okot: a fiatalok nagy része középfokú végzettségű, akad köztük technikus is. (Harsányi) Virágkötészetet tanulnak Negyven órás virágkötészeti tanfolyam kezdődött tegnap Kaposváron a TIT megyei székházában. Huszonöt érdeklődő kezdte meg az alapismeretek elsajátítását. A virágkötészet iránt egyre nagyobb az érdeklődés: nemcsak az árusok tanulják szívesen, hiszen az ízléses lakásdíszítésben egyre inkább nagyobb szerepet kapnak a szépen elrendezett élő- és szárazvirágból összeállított csokrok. / All már az acélváz Jól haladnak Böhönye ipartelepén a német Halm Elektrotechnik Bt üzemcsarnokának munkálatai. Részben a kedvező időjárásnak, nem kevésbé az építkezésen rendszeresen dolgozó tizenöt-tizennyolc szakmunkás hozzáértésének eredményeként a napokban elkészült a mintegy nyolcszáz négyzetméter hasznos alapterületű csarnok acélvázszerkezete. A jelek arra mutatnak, hogy a német cég a terveknek megfelelően befejezi a csarnok építését és felszerelését, s júniusban kezdődhet a termelés, amely — egyelőre húsz-huszonöt embernek biztosít munka- és kereseti lehetőséget. Önkéntes segítők a Máltaiaknál A Magyar Máltai Szeretetszolgálat négy évvel ezelőtt megalakult marcali csoportja köré egyre nagyobb számban gyűlnek össze azok az önkéntes segítők — jelenleg számuk harminc körül mozog —, akik a karitatív munkából tevékeny részt kívánnak vállalni és felvételüket kérik az aktív tagok sorába. Ugyancsak rendszeres támogatói a helyi csoportnak a város intézményei és gazdálkodó egységei, amelyek a Máltaiakon keresztül különböző adományokkal segítik a rászorulókat. Néma telefonok Siófokon Az elmúlt hétvégén a 70/A út építése kapcsán végzett távközlési hálózat kiváltása közben az építők egy telefonkábelt vágtak el, melynek során hozzávetőlegesen ötven tulajdonos maradt telefon nélkül. Mint megtudtuk: a Matáv hétvégén nem tart ügyelet, ezért a telefonvonalak rendbetétele csak hétfőn kezdődött, és a hiba kijavítása a késő délutáni órákig tartott. Bogiári költségvetés A balatonboglári képviselő-testület csütörtökön délután két órakor kezdődő ülésén a művelődési házban tárgyalja a város idei költségvetését. A tervezet egyik sarkalatos pontjáról, a sportcsarnok megvalósításáról a hétvégén népszavazást is tartottak. Bár a referendum a huszonnyolc százalékos részvételi arány miatt érvénytelen lett, a résztvevők hetvenöt százaléka, több mint ezer állampolgár igent mondott a beruházás megvalósítására. A csütörtöki testületi ülésen dől el, hogy a képviselők figyelembe ve- szik-e majd az egyértelmű jelzést.
