Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-20 / 43. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1995. február 20., hétfő Sok még a bizonytalanság a tűzoltóságokon, jut-e pénz a működésre... Kuncze Gábor belügyminiszter Budapesten a városi tűzoltóságok parancsnokaival, illetve az érintett polgármesterekkel találkozott, hogy meghallgassa véleményüket a tűzoltó-parancsnokságok önkormányzati hatáskörbe helyezéséről. Ezzel kapcsolatban ugyanis az 1995. évi költségvetési törvény már konkrét feladatokat fogalmazott meg mind a kormány, mind pedig az önkormányzatok és megyei tűzoltó-parancsnokságok részére. A végrehajtásra vonatkozó rendelet azonban — annak ellenére, hogy 1991-ben jelent meg egy törvény, amely meghatározta: az önkormányzatok feladata a tűzoltóság általános irányítása és működtetése — még csak az előkészítés stádiumában van. Minderről Rajnai Zsolt századostól, Kaposvár tűzoltóparancsnokától érdeklődtünk. Mint elmondta, a belügyminiszter a megbeszélésen arra volt kíváncsi, hogy mi az érintettek véleménye a városi tűzoltó-parancsnokságok önkormányzati hatáskörbe helyezéséről. ígérte, hogy az elhangzott észrevételeket figyelembe veszik a konkrét szabályozás kiadásánál. — Mi volt az „érintettek" véleménye? — Nem mindenki látta a garanciáját annak, hogy abból a költségvetési összegből, amely a Magyar Közlönyben megjelent, biztosítható lesz a városi tűzoltóságok finanszírozása. — Mekkora összegről van szó? — Valamivel több, mint 25 millió forint az a költségvetési támogatás, amelyet erre a célra az állam a kaposvári önkormányzathoz csoportosít át. Ebből kellene a tűzoltóságot a második félévben fenntartani. — Kellene? — Nehéz lenne most megítélni, hogy ez az összeg elég lesz-e. A korábbi évek költség- vetésével összehasonlítva talán egy nagyon szűkös működési lehetőséget biztosít. — A kaposvári önkormányzat eddig is támogatta a tűzoltóság munkáját... — Igen. 1994 végén kaptunk egy 20 millió forintos tűzoltóautót, amelyhez a pályázaton nyert összegen kívül 7 millió 200’ ezer forintot saját erőből kellett biztosítani. A kaposvári képviselő-testület ezt felvállalta; megkereste a kaposvári tűzoltóság működési területéhez tartozó településeket, amelyek közül 25 járult hozzá a 7 millió forinthoz. — A hiányzó tűzvédelmi törvényről beszéltek a budapesti találkozón ? — Erre is utalt a belügyminiszter. Hangsúlyozta, hogy a FOTÓ: KOVÁCS TIBOR törvénynek mihamarább a parlament elé kell kerülnie. ígérte: mindent megtesz azért, hogy idén ez megtörténjen. — Hány tűzoltó dolgozik a kaposvári parancsnokságon? — Hetvennyolcán adnak 24-48 órás szolgálatot, tizenegyen pedig irányítási, adminisztratív feladatokat látnak el. Véleményem szerint a létszám elég, ám problémát jelent, hogy az utóbbi időben sokan mentek el rokkantsági nyugállományba. S ez a szolgálat-kiadásban okozott gondot. Tamási Rita Önkormányzati pénzből élnek a városi tűzoltó-parancsnokságok A vidék felé fordul az egészségbiztosítás? A társadalombiztosítási ön- kormányzatok megalakulásáról szóló törvény egyik paragrafusa kimondja, hogy az ön- kormányzatoknak ki kell alakítaniuk az adott biztosítási ág helyi, területi testületéit és egyben ezek hatáskörébe utalja a helyi igazgatási szervezetek felügyeletét. Lassan két éve működik az egészségbiztosítási önkormányzat, de e paragrafus végrehajtása késik. Miért? — kérdeztük dr. Sándor Lászlót, az önkormányzat elnökét. — Most jutottunk el odáig, hogy átgondoljuk a területi önkormányzatok szervezeti felépítését, működési rendjét, jogait. Mára kiderült, hogy a feladat sokkal bonyolultabb, mint első látásra tűnt: köny- nyen kialakulhat egy „kettős hatalom”, amit senki sem kíván. Az eddig lebonyolított szakmai vitákból arra következtetek, hogy a területi ön- kormányzatok aligha tartanák majd igényt a megyei hivatalok ellenőrzésére, irányítására, nem akarnak bizonyos kérdésekben döntési jogokat kiharcolni maguknak. Elsősorban a szolgáltatási szerződések érvényesülését fogják ellenőrizni, véleményt mondanak majd az egészségügyi intézmények munkájáról és ha kell, javaslatot tesznek egyes szerződések módosításra. Mindebből az következik, hogy ezek a testületek elsősorban a biztosítottak „érdekvédelmével” foglalkoznak majd. — Régi vita: megyei vagy regionális szinten kell-e képviselni ezeket az érdekeket? — Ma még korai volna bármelyik álláspont mellett kiállni, hiszen mind a két megoldás mellett és ellen szólnak érvek. Mielőtt dönte- nénk, ki kell dolgozni a helyi és az országos önkormányzatok együttműködési módszereit, a jogok gyakorlási rendjét, a kapcsolódási pontokat. — Nem fenyeget a bürok- ratizálódás, a döntések nehézkessé válásának veszélye? — Ezek a helyi önkormányzatok legfeljebb 10-15 tagúak lehetnek, különben működésképtelenné válhatnak. — Hol kapcsolódnak a rendszerbe maguk a biztosítottak? — Ma ez az egész rendszer leggyengébb pontja, hiszen a leginkább érintetteknek semmi törvényes beleszólási joguk nincs a folyamatok alakításába. Ha valakit jogsérelem ér, egyénileg kell orvoslást keresnie. Azt szeretnénk, ha a jövőben a biztosító fel tudná vállalni ezt a szakmai jogvédelmet is, talán éppen a helyi önkormányzatok megalakulása hozhat ebben áttörést. Somfai Péter Lassan oldódnak az SZDSZ fenntartásai A magyar közoktatás jövője a tét Szöllősi Istvánná a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára szerint, a leendő pénzügyminiszter Bokros Lajos programja nem felel meg a kormányprogramban szereplő alapvető oktatáspolitikai célkitűzéseknek: az iskoláztatási esélyegyenlőség megteremtésének és az érettségizettek, illetve a felsőoktatásban részt vevők számaránya növelésének. A főtitkárasszony erről a magyar közoktatás jövőjéről rendezett országos fórumon beszélt. Az ismertetett célkitűzések szempontjából értékelte a közoktatás fejlesztésének stratégiájáról, a közoktatási törvény módosításáról és a nemzeti alaptantervről napvilágot látott vitaanyagokat, valamint a pedagógusképzésnek és az oktatási szféra pénzügyi feltételeinek kérdéseit. Szöllősi Istvánná az első téma kapcsán kiemelte: az iskolaszerkezet átalakításának problémáját, és ezzel összefüggésben aláhúzta: a szakemberek úgy látják, hogy a stratégiáról szóló dokumentumban felvázolt 6+4+2-es pedagógiai képzési szintek szükségszerűen ehhez a felosztáshoz igazodó iskolaszerkezetet alakítanak ki. A szak- szervezeti vezető ennek alapját abban láttatta, hogy — véleménye szerint — az önkormányzatok anyagi erőforrások hiányában szabadulni kívánnak majd oktatási feladataik ellátásától, és hatosztályos iskolákat akarnak majd fenntartani. Figyelmeztetett: ez, a már megkezdődött és a tragikusnak nevezhető társadalmi polarizációt erősíti és a legnagyobb foglalkoztatotti réteg a pedagógusok egzisztenciális biztonságát veszélyezteti. Hol van az említett problémákkal számotvető minisztériumi hatás- vizsgálat — tette fel a kérdést. Szöllősiné ezenkívül felszólította a művelődési és közoktatási minisztériumot, valamint a munkaügyi tárcát, hogy dolgozza ki a pedagógusok átképzési rendszerét. Aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a főiskolai tanárképzés sorsa, ha a felsőoktatási képzés a jelenlegi három szint helyett két szintűvé válik, úgy mint tanítóképzés és egyetemi szintű tanárképzés. Báthory Zoltán művelődési minisztériumi helyettes államtitkár a felmerült aggodalmakra válaszolva aláhúzta: az iskola- fenntartókat a törvénytervezet 10 évfolyam fenntartására kötelezi és ez alól nincs és nem is lehet kivétel. Pokorni Zoltán fiataldemokrata képviselő hozzászólásában egyetértését fejezte ki azzal a szocialista, illetve szabaddemokrata elgondolással kapcsolatban, hogy a közoktatásfejlesztés stratégiáját, illetve a nemzeti alaptanterv alapelveit az Országgyűlésben is meg kell vitatni. Az SZDSZ Országos Tanácsa szombati ülésén felhatalmazta az ügyvivői testületet, hogy a privatizációs tárca nélküli miniszter intézményének létrehozásával kapcsolatos pontokon módosítsa az MSZP és az SZDSZ júniusban aláírt koalíciós megállapodását. Az OT vitájában mindazonáltal hangsúlyt kapott az is, hogy nem lenné szerencsés, ha ezzel a poszttal külön gazdaságpolitikai centrum jönne létre a kormányon belül. A leendő privatizációs miniszter személyéről az OT nem fejtette ki véleményét és nem hozott határozatot, mert nem akarja megkötni a koalíciós egyeztetést folytató politikusok kezét. Az SZDSZ véleménye erről a témáról azonban nem változott. Erről az OT elnöke és a párt vezetői számoltak be az ülést követő sajtótájékoztatón. Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes a vita tapasztalatait összegezve elmondta: az SZDSZ-ben igen nagy az igény arra, hogy a koalíció másként működjön, mint eddig. A koalíciós partnereknek fel kell hagyniuk a nyilvánosság előtti vitákkal és a kormány tevékenységének javítására kell erőiket összpontosítaniuk. Az SZDSZ változást sürget, mert ha folytatódik a mostani gyakorlat — mint Kuncze Gábor fogalmazott — lejáratódik a politika is, a koalíciós pártok is. Pető Iván úgy vélekedett, hogy a közelmúlt koalíciós vitáinak jó része abból adódott, hogy az SZDSZ-nek kellett a nyilvánosság elé vitt, ám előre nem egyeztetett álláspontokra reagálnia. Bokros teendők... Bokros teendők várnak az igen nehéz helyzetben lévő magyar gazdaság vezetőire. Jogos tehát a kérdés, vajon ezek ellátásra milyen esélyekkel kecsegtet a már-már megszellőztetett Bokros-terv, vagyis az a dolgozat, amelyet a pénzügyminiszter a kormányfő elé terjesztett? Új privatizációs politika formálódik? A jelek szerint ezúttal a hangsúly nem arra kerül, hogy a privatizációs bevételekből menynyit lehet a költségvetési hiány fedezetére fordítani, hanem arra, mit lehet belőlük visszaforgatni fejlesztésre” korszerűsítésre. Ezért valóban érdemes áruba bocsátani az állami vagyon egy részét, de — a HungarHotels példája nyomán tegyük hozzá — a maga értékén, s nem azon alul. így gondolkodva ésszerűnek tűnik Bokros Lajos felfogása, miszerint a privatizáció a működőképes gazdaság megteremtésének eszköze, éppen ezért annak felgyorsítása a feladat. Csúcsminiszter lesz Bokor? Úgy tűnik, némileg változik majd a pénzügyminiszter eddig is kiemelt státusza — ő a gazdasági kabinet vezetője —, mert ezentúl a gazdasági tárgyú kormányelőterjesztéseknek kötelezően át kell menniük a kezén. Gazdasági csúcsminiszterségét egyesek sokallják. Pedig nem a funkcióban, hanem annak tartalmában van a lényeg. Ha ez a megbízás segíti a kormány egységes gazdaságpolitikájának kialakítását és főleg annak összehangolt megvalósítását, akkor lesz értelme az ilyen típusú „hatalomösszpontosításnak”. Mert „csúcsokból” van elég. Jogászképzés indul Győrött A tervek szerint szeptembertől visszatér a jogászképzés Győrbe. A Széchenyi István főiskolán induló új szak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának kihelyezett nappali tagozata lesz. Az elgondolások szerint az egyetem és a győri főiskola közös állam- és jogtudományi intézetet alapít. A győri tagozaton a hallgatók a budapesti tanterv és az ottani követelmények szerint folytatják majd állam- és jogtudományi tanulmányaikat. Kisgazda-botrány Debrecenben Botrányos körülmények között kezdődött meg a Független Kisgazdapárt Hajdú-Bihar megyei nagyválasztmányi ülése tegnap Debrecenben. A küldötteket ugyanis egy őrző-védő kft. tagjai igazoltatták. Csak az léphetett be, akinek a meghívóját Torgyán József pártelnök írta alá. A nagyválasztmány ilyen megbeszélését pártalkot- mány-ellenesnek ítélte a párt hajdú-bihari elnöke. A tiltakozás miatt őt és társait sem engedték be a tanácskozásra. Hasonlóan járt több mint száz megyei kisgazda is. Romák az önkormányzatokról A mai megbeszélés legfőbb célja az országos önkormányzat megalakításával kapcsolatos kérdések tisztázása — jelentette ki Mohácsi Attila, a Magyarországi Roma Szervezetek Kerekasztala ügyvezető elnöke. Jelenleg azt akarják elérni, hogy az országos önkormányzat megválasztása előtt a független jelöltek is kapjanak állami támogatást kampányukhoz. Ennek érdekében — a tervek szerint — a közeljövőben levelet intéznek Horn Gyula miniszterelnökhöz. Még alakuló kongresszusukon elhatározták, hogy nem jegyeztetik be a cégbíróságon a Roma Kerékasztalt. Véleményük szerint ugyanis nem ez a jogi aktus, hanem a száztizenhét cigány szervezet csatlakozása teremti meg legitimitásukat. Missziós Müvek Domaszéken A Pápai Missziós Művek rendezésében Szeged-Domaszé- ken Harmadik Világ Keresztény Konferencia elnevezéssel kétnapos tanácskozás kezdődött. Az ország minden részéből érkezett résztvevők, többségükben pedagógusok hallgatnak előadásokat arról, hogy mindennapi munkájuk során hogyan végezhetik a gyermekek harmadik világgal kapcsolatos tudatformálását. A tanácskozáson — többek között — szó esett a globális felelősségtudat, mint pedagógiai feladat kialakításáról is. A konferencia résztvevői tegnap kreatív műhely keretében cseréltek véleményt e kérdésekről. Lezárják a Tisza-hidat Ma megkezdődik a záhonyi Ti- sza-híd aszfaltburkolatának javítása. A munkavégzés félpályás útlezárást igényel. Mivel forgalmas helyen végzik a jelentős értékű felújítást, emiatt — különösen az első időkben — torlódásra lehet majd számítani. Előreláthatóan a záhonyi közúti határátkelőhelyen a jelenleginél hosszabb időt vesz majd igénybe az átkelés.
