Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-17 / 41. szám

Megyei körkép: Fonyódi fórum a pénzügyekről # Alapítványok a gyermekekért Somogyi tájak: Nagyváthy-emlékek Csurgón # Potonyban igénylik a falugazdászt Belpolitika: Csakazértis demokrácia • A fonyódi jegyző érvei v em dúl kultúrharc (3-4. oldal) (5. oldal) (7. oldal) • • / VI. évfolyam, 41. szám Ára: 19,50 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1995. február 17., péntek A tavalyi évet értékelték a somogyi rendőrök Hosszú a bűnlajstrom Erik a BB privatizáció A közgyűlés ma hagyja jóvá a Hungarovin-szerződést A bogiári bornak még mindig biztos a piaca Ma ül össze a Balatonboglári Borgazdasági Rt közgyűlése, hogy jóváhagyja azt a szerző­dést, mely szerint a Hungaro- vin Rt 922 millió forintos tő­keemeléssel a BB Rt részvé- nyinek 51 százalékát, s ezzel többségi tulajdonát megszerzi. Cikkünkéi meg sem kellett várni a közgyűlést,^ hisz a többségi tulajdonos AVÜ az­zal, hogy a szindikátusi szer­ződést megkötötte már egyszer határozott. A részvények 25 FOTÓ: TÖRÖK ANETT százalékát birtokló MRP szer­vezet pedig azt vállalta, hogy együtt szavaz a többségi tulaj­donossal. A közgyűlésre csak azért van szükség, hogy eleget tegyenek a hivatalos formának is. (Részletek a 3. oldalon) Takarékoskodó törvények 1994-ben Somogybán 14 ezer 636 bűncselekmény vált is­mertté, 5,4 százalékkal több, az előző évinél. A felderített bűnügyek száma - 1993-hoz viszonyítva - több mint 10 százalékkal emelkedett. Ennek tükrében a Somogy me­gyei rendőrök munkáját jónak tartom — mondta dr. Ferenczi László megyei főkapitány teg­nap, a Somogy Megyei Rendőr­főkapitányságon tartott pa­rancsnoki értekezletet követő sajtótájékoztatón. Az értekezle­ten a rendőrség tavalyi munká­ját értékelték. — Hogy milyen szorosan fo­nódik össze a tőke Magyaror­szágon a politikával? — A ha­zai és külföldi pénzemberekkel már nem a parlamenti képvise­lők tartják a kapcsolatot, mint korábban, inkább a pártok ap­parátusa, és „kijáró embereik” — mondta tegnap a Somogyi Hírlapnak Lengyel László köz­gazdász, politológus, a Pénz­ügykutató Rt elnök-vezérigaz­gatója. — Számos nagyvállalat Hétfőtől — február 20-tól — emeli a sertéshús nagykereske­delmi árát a Budapesti Hús­nagykereskedelmi Közös Vál­lalat. A vállalat vezetője el­mondta: igen magasak a felvá­sárlási árak, és ezeket a magas költségeket már nem tudják el­lensúlyozni. A magas felvásár­lási árakat főként a megnöve­kedett orosz exportlehetősé­geknek tulajdonítják. Tavaly 5,4 százalékkal emelkedtek a bűncselekmények Somogybán. Ez azonban nem ad okot aggodalomra, ugyanis ezt az emelkedést a kisebb sú­lyú vagyon elleni jogsértések okozták, amelyek nem rengetik meg a közbiztonságot — hang­súlyozta a főkapitány. Me­gyénk Budapest után bűnügyi- leg a legfertőzöttebb területe Magyarországnak. A bűncselekmények felderí­tési eredményessége a megyék között a tizedik helyet bizto­sítja Somogynak. (Részletes tudósításunk a 3. oldalon ol­vasható). direkt erre a célra alkalmaz „szakembereket. Nem véletlen az sem, hogy az összes pártnak jelentős adóssága maradt az or­szággyűlési képviselőválasztá­sok után; valószínűleg vártak valakiktől valamit. A képvise­lők összeférhetetlenségéről szóló törvénytervezetet kor­rektnek tartom, csak az az „aprócska” probléma, hogy 1998-tól léptetik érvénybe... (Interjúnk a 7. oldalon.) Hétfőtől a Budapesti Hús- nagykemél a félsertés kilójáért az eddigi 337 forinttal szemben mintegy 16 forinttal többet kell fizetni. S erre még rá kell szá­molni a 12 százalékos áfát. Azaz a ténylegesen fizetendő ár meghaladja majd a 395 forintot. A fogyasztói árakat a kiskeres­kedők alakítják ki, de a drágu­lás a 4 százalékot mindenkép­pen eléri. A kormány sürgős tárgyalást kérve az Országgyűlés elé ter­jeszti a közbeszerzésekről szóló törvényjavaslatot. A jogszabály nyílt, áttekinthető helyzetet kí­ván teremteni a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek tevé­kenységében. A leendő jogsza­bály jelentősége gazdasági szemszögből és a közélet tisz­tasága szempontjából egyaránt kiemelkedő: biztosítja a közki­adások hatékony és takarékos felhasználását, s a korrupció, valamint a gazdasági verseny­nyel ellentétes jelenségek kizá­rását — határozott tegnapi ülé­sén a kormány. A kormány megtárgyalta és sürgős tárgyalást kérve az Or­szággyűlés elé terjeszti az egyes közszolgáltatások köte­lező igénybe vételéről szóló törvény tervezetét is. Az előter­jesztés joghézagot pótol: a hul­ladéktermelők számára előírja a településtisztasági szolgáltatá­sok kötelező igénybevételét és felhatalmazást ad az önkor­mányzatoknak az ezért járó díj rendeleti megállapítására. Határozott a kabinet a Ma­gyar Honvédség felsőszintű ve­zetési rendjének átalakításáról is. Eszerint a honvédség leg­felső szintű vezető szerve a Magyar Honvédség parancs­noksága, amelynek közvetlen alárendeltségébe tartozik a Ve­zérkar, a Szárazföldi, a Repülő és Légvédelmi, valamint az Anyagi-Technikai Főcsoport- főnökség. A felső-, majd ké­sőbb a középszintű vezetés át­alakításával 20 százalékkal, mintegy 470 fővel csökken e vezetői szintek létszáma. Csák Elemér, a tegnap bemu­tatkozott kormányszóvivő új­ságírói kérdésre válaszolva kö­zölte: a kormány foglalkozott a privatizációs tárca nélküli mi­niszter leendő hatáskörével is, de rendeletet erről nem hozott. Segítik a lakásbérlőket Szita Károly Kaposvár polgár- mestere találkozott Battha Pál­lal, a lakásbérlők országos egyesületének főtitkárával. A Labe főtitkára azt kérte: Ka­posváron is segítsék az egyesü­let törekvéseit, többek között annak a törvénymódosításnak a keresztülvitelében, amely meg­hosszabbítja az önkormányzati lakásvásárlási igény bejelenté­sének határidejét. Szita Károly támogatásáról biztosította a ké­rést és hangsúlyozta: a város­nak is érdeke, hogy erős, jól működő egyesület dolgozzon, mert csak így lehet hatékonyan képviselni lakásbérlők érdekeit. Társulást syánlaMÁV Egy Balassagyarmaton rende­zett fórummal tegnap befejező­dött az a párbeszéd, melyet a kritikus helyzetbe került vasúti mellékvonalak ügyében folyta­tott a MÁV Rt. az érintett ön- kormányzatokkal. Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke elmondta: a vasút március végéig készíti el gaz­dasági, stratégiai koncepcióját. A tervezet egyik kulcskérdése a személyszállítás finanszírozá­sának megoldása. Ezért külön­féle ellátási színvonalat képvi­selő menetrendeket készítenek, s a kormány felelőssége lesz majd a választás. Ä mellékvonalak sorsáról szólva Kálnoki Kis Sándor be­jelentette: 3.500 kilométernyi mellékvonalból csupán 800 ki­lométernyi mellékvonal jöve­delmező működésére nincs ki­látás. Ezek túlnyomórészt több­szörösen hátrányos helyzetű térségekben találhatók, fenntar­tásuk tehát politikai döntést igényel. Azt ajánlotta, hogy a helyi gazdálkodó szervek a MÁV részvételével hozzanak létre regionális vasúttársaságo­kat, melyek térségi támogatás segítségével fenntartanák a mellékvonalakat. A politikának is a pénz a mozgatója A kormány rákényszerül a jobb munkára Hétfőtől húsáremelés Gyors döntés a személyi kérdésekről Ezen a héten pont kerül a még nyitott személyi kérdésekre: koa­líciós partnerek ma tárgyalnak arról, hogy a privatizációs tárca nélküli miniszteri és a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkári posztját mi­lyen szempontok alapján töltsék be, s kiket javasoljon e felada­tokra a miniszterelnök. Ezzel be­fejeződik a kormányzás első idő­szakának tapasztalatain alapuló kormányzati szerkezetváltás, s a valódi kérdések kerülhetnek sorra. Ezt Szekeres Imre az MSZP alelnöke mondta, szegedi sajtótájékoztatóján. Megszűnő nagykövetségek A kormány elfogadta a Kül­ügyminisztérium indítványát hét nagykövetség bezárásáról. Ennek értelmében Magyaror­szág megszünteti Uruguay-i, perui, venezuelai, zimbabwei, az Egyesült Arab Emírségek­ben, kambodzsai és Fülöp-szi- geteki misszióját. A bezárandó nagykövetségek feladatát a szomszédos államokban mű­ködő magyar nagykövetségek veszik át. Veszélyben az alapszerződés A Szabad Demokraták Szövet­ségének véleménye szerint nem lehetséges „szakmailag védhető” alapszerződést aláírni Szlováki­ával március 20-áig, az Európai Stabilitási Konferencia megnyi­tásáig. A sürgető határidő köze­ledtével azonban a kormány — közelebbről Horn Gyula minisz­terelnök — döntéskényszerbe kerül: vagy a viszonylagos kül­politikai sikerszériát akarja megkoronázni az alapszerződés megkötésével, vagy tartja magát a Külügyminisztérium által kép­viselt, szakmailag védhető állás­ponthoz, és akkor nem lesz meg­állapodás. Bármelyik megoldást választja is a kormányfő, súlyos következményekkel kell szá­molnia. Dunai vízpótlás tartalékalapból A Duna egyoldalú elterelése mi­att szükséges teendőkről szóló országgyűlési határozathoz be­nyújtott módosító javaslatokat tárgyalta meg az Országgyűlés Külügyi Bizottsága. Támogatta a környezetvédelmi bizottság módosító indítványát, amely szerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy saját hatásköré­ben döntsön, és az ideiglenes vízpótlás finanszírozását az 1995. évi központi költségvetés általános tartalékából oldja meg, és számoljon be a Parlamentnek. Felkéri a kormányt: kezdemé­nyezzen szerződést Magyaror­szág és Szlovákia között e témá­ban, és szorgalmazza a külön megállapodás megkötését. Kapcsolaterősítés Tunéziával Gál Zoltán, a Magyar Ország- gyűlés elnöke csütörtökön fo­gadta Habib ben Yahia tunéziai külügyminisztert. A megbeszélé­sen megállapították: a demokra­tikus átalakulás fázisában levő két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok fejleszté­sében igen nagy szerepe van a parlamentek együttműködésének közvetlenül és az Interparlamen­táris Unió keretein belül is. A külügyminiszter elmondta, hogy a tunéziai parlament elnöke megkapta a magyar Parlament elnökének meghívását, és való­színűleg még ebben az évben ha­zánkba utazik. Fűtés fával Bár részben helyreállították a gáz- és vil- lanyszolgálgatást Szarajevóban, a város lakói gyakran kény­szerülnek arra, hogy fát szerezzenek a fűtéshez feb-reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom