Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1995. február 16., csütörtök Háló helyett értékőrzést Anyagi és erkölcsi segítség a nyugdíjasoknak -A megyei választmány üléséről A választmány a múlt évet értékelte Ülést tartott a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének Választmá­nya. Kovács Lajos elnök, Szentes József gazdasági ve­zető és Kővári Jenő, az elle­nőrző bizottság elnökének beszámolója alapján megvi­tatták a szövetség tevékeny­ségének tapasztalatait és el­fogadták az idei programot. Hazánkban 2,9 millió nyugdíjas él, közülük mintegy 2,5 millió a saját jogán élvez ellátást. Somogybán a nyugdí­jasok száma 103 362 — ők al­kotják a megye lakosságának csaknem 30 százalékát —, a nyugdíjak átlagösszege 12 ezer 155 forint, s a nyugdíja­sok 90 százaléka a létmini­mumnál kevesebb pénzt kap. — A nyugdíjak reálértéke 1980 és 1994 között több mint 50 százalékkal esett vissza; évről évre nyíltan vagy leple­zetten megrövidítik a nyugdíj- emelés törvényben rögzített mértékét — mondta a megyei nyugdíjasszövetség elnöke, majd így folytatta: — A nyug­díjasoknak nem szociális vé­dőhálóra van szükségük, ha­nem olyan nyugdíj karbantar­tási mechanizmusra, amely a társadalmi jövedelem alaku­lása mértékében a nyugdíjak reálértékét megőrzi, a többi társadalmi réteghez viszonyí­tott jövedelemszintjét fenn­tartja. Az ezekért a célokért való munkálkodás, a nyugdí­jasok érdekeinek védelme in­dokolta a nyugdíjasok szer­vezkedését, egyesületekbe tömörülését. A somogyi nyugdíjasszövetségnek ma 96 tagszervezete működik a me­gye 72 településén, s ezeknek a szervezetek 12 806 nyugdí­jas tagja van. A szövetség ve­zető testületéinek tagjai — a somogyi nyugdíjasok képvise­letében — ott vannak az or­szágos érdekvédelmi szerve­zetekben, hallatják hangjukat a törvényalkotást megelőző tanácskozásokon. A megyé­ben az egyre erősödő, mind tartalmasabbá váló kapcsola­tok révén ugyancsak eljut a nyugdíjasok véleménye, ja­vaslata az önkormányzatok­hoz, a szakszervezetekhez; bővül a szövetség együttmű­ködése más nyugdíjasszerve­zetekkel, számos politikai tö­mörüléssel, a nyugdíjbiztosí­tási, illetve az egészségbiztosí­tási önkormányzattal. Kovács Lajos a múlt év fon­tos eseményei között említette a parlamenti és az önkor­mányzati választásokat, illetve a megyei ki mit tud? nagyatádi FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA rendezvényét és a népszerű vetélkedő Kaposváron tartott országos döntőjét. Mindent egybevetve: igencsak moz­galmas évet tudhat maga mö­gött a megyei nyugdíjasszö­vetség, s nem volt híján a ta­nulságnak — erre következtet­tünk az elnöki, bizottsági be­számolókat követő felszólalá­sokból. Legtöbben azt kérték, hogy a következő ki mit tud?-okon a tárgyilagosabb döntéseket elősegítendő a ver­senyzőket indító klubok kép­viselői is legyenek ott a zsűri­ben. A választmányi ülésen bemutatták és külön is köszön­tötték Jobban Jánost, a Nyug­díjasok Kaposvári Egyesülete választmányának tagját, aki a tavalyi választások eredmé­nyeként tagja lett a kaposvári városi önkormányzatnak, to­vábbá Szentes Józsefet, a me­gyei szövetség elnökségének tagját, a kaposvári egyesület gazdasági elnökhelyettesét, aki Kaposvár város szolgála­táért kitüntetésben részesült. Szomorúbb „névsorolvasás” is elhangzott a választmányi ülé­sen: a résztvevők az elmúlt évben elhunyt társaikra — a fonyódi Hausz Jakabra és He- gedó's Imrére, illetve a marcali Iszl Ferenc Bulcsúra — emlé­keztek... Hernesz Ferenc Műkedvelő együttesek kérték Lengyeltóti számadás Új nyugdíj- törvény kell A Nyugdíjasok Országos Képviselete az ország teher­bíró képességének figyelem- bevételével, a társadalom igazságérzetére alapozva kö­veteli a nyugdíjasok jelenlegi egészségügyi helyzetének jobbítását, a nyugdíjazásuk időpontjáig elért életszínvo­naluk megőrzését, valamint a nyugdíjjárulék befizetésével megalapozott és törvények ál­tal szabályozott, jogos igénye­inek a napi pénzügyi politiká­tól független kielégítését. A képviselet továbbra is szükségesnek tartja a törvények és országgyűlési határozatok szellemében az egyenlő teher­viselés érdekében, hogy az évi nyugdíjemelések a bérkiáram­lással arányosan, automatiku­san valósuljanak meg; hogy a régi, értékvesztett nyugdíjak 1992-ben megkezdett korrekci­ója tovább folytatódjon; hogy a társadalombiztosítás vissza­kapja — mintegy 300 milliárd forint értékre becsült — álla­mosított vagyonát, és mielőbb megvitassák, elfogadják az új nyugdíjtörvényt. A biztosítási elveken alapuló, a munkavi­szonyban töltött évekkel és a befizetett járulékokkal arányos nyugdíjat el kell választani az állami költségvetést terhelő szociális nyugdíjtól, a szociális törvényből adódó folyósítástól. Meg kell valósítani az özvegyi nyugdíjak módosítását. A Nyugdíjasok Országos Képvi­selete támogat minden olyan gazdaságpolitikai elképzelést, amely a gazdasági növekedést nem a nyugdíjas réteg elszegé­nyedésének fokozásával, ha­nem a termelési szféra erősíté­sével és belső fogyasztást nö­velő eszközökkel segíti elő. Méltányos emelés Jó munkakapcsolat alakult ki a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége és • a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság között. Az együtt­működés főként a méltányos nyugdíjemelések és a segélyek iránti igények előterjesztésé­ben, elbírálásában mutatkozott meg. Méltányossági alapon tör­ténő nyugdíjemelésre tavaly 13 millió 611 ezer, segélyezésre 2 millió 986 ezer forint állt ren­delkezésre Somogybán. A be­adott 7156 kérelemből 3078-at teljesítettek, és az egy sze­mélyre jutó havi átlagos emelés 680 forint volt. 998-an átlago­san 3286 forint segélyt kaptak. Az eddigi somogyi ki mit tud?-okkal és az országos se­regszemlével kapcsolatban mind több nyugdíjas teszi szóvá: az idős, műkedvelő szín­játszók, dalárdisták, versmon­dók színre lépése nehezen tűri az összevetést a gyakori fellé­péseken és a szakmai megmé­rettetéseken edződött együtte­sekkel, szólistákkal. A díjakat többnyire az utóbbiak viszik el. Javaslatokat hallottunk arra, hogy már az idén Balatonföld­váron sorra kerülő megyei dön­tőn — akár külön kategóriák indításával is — különböztes­sék meg a „profikat” az „ama­tőröktől”, a főként tényleg nyugdíjas, idős emberekből verbuválódott indulóktól. A közelmúltban tartotta elmúlt három évi munkáját összegező közgyűlését a Nyugdíjasok Lengyeltóti Egyesülete. Annak idején 113 nyugdíjas alakította meg a pártoktól független egye­sületet, s három fő célt tűztek maguk elé: szociális körülmé­nyeik javítását, kulturális igé­nyeik kielégítését és az egymá­son való segítést. Tagnyilvántartásukban ma már több mint kétszázan szere­pelnek, közülük 172-en egész évben rendszeresen fizették azt a minimális tagdíjat, amiben megállapodtak. A rászorulók szociális helyzetének javítására többeket méltányosági nyugdíj­emelésre javasoltak, s 1993-ban 27-en összesen 14 900, tavaly pedig 30-an együttvéve 20 600 forint nyugdíjemelésben része­sültek. Számon tartott esemény­ként emlékeznek a kirándulá­sokra, a színházlátogatásokra — ezeknek a költségét részben az egyesület pénzéből fedezték —, a különféle áruk kedvezményes értékesítésére lebonyolított ak­ciókra. A kiadásokra, persze, nem telt volna csak a tagdíjak­ból, az önkormányzat anyagi támogatására is szükség volt. A polgármesteri hivatal pénzbeli és erkölcsi segítségéért külön is köszönetét mondtak Papszt La­jos polgármesternek. Kamara helyett képviselet Az öt éve alakult Nyugdíja­sok Országos Kamarájának neve Nyugdíjasok Országos Képviseletévé változik - hozta nyilvánosságra közle­ményben a döntését a képvi­selet ügyvivő testületé. Mivel a törvény a „kamara” nevet csak szakmai érdekképvise­leti szervezetek részére teszi lehetővé, a nyugdíjaskamara nem használhatja ezt a nevet. Év végéig a megyei kamarák neve is hasonlóképpen meg­változik, de átmenetileg - a nyugdíjasok jobb tájékozta­tása végett - az új elnevezés után zárójelben a kamara megnevezés is használható. Koleszterinszint és gyógyszerek A magas vérnyomásban szenvedőket, az érszűkülete­teket, a cukorbetegeket, az érműtéten átesetteket mind meg kellene vizsgálni, hogy megállapítsák a koleszterin­szintet és megfelelő orvossá­got írjanak fel számukra. Ezt azon a konferencián javasol­ták, ahol orvosok és gyógy­szerészek a szívbetegségek kialakulásában szerepet játszó koleszterinről tanácskoztak. Ilyen gyógyszert hazánkban most mintegy 40 ezren szed­nek, valójában mint tízszer ennyinek volna rá szüksége. Átmeneti szállás rászorulóknak Három éve nyitották meg Mohácson az éjjeli mene­dékhelyet és népkonyhát: a református egyház tulajdoná­ban levő épületben azóta is húszán laknak. A település önkormányzata most úgy ha­tározott, hogy a továbbiakban átmeneti szállásként vehetik igénybe a rászorulók az eddig menedékhelyként szolgáló szociális intézményt. Húsz férfi elhelyezéséről gondos­kodnak, akik nap közben sem kötelesek elhagyni a lakóhe­lyüket. Főzési lehetőséget is biztosítanak számukra, s ha van jövedelmük, mindezért napi ötven forintot fizetnek. Az áremelések indokolják A parlament plenáris ülésén dől el, mennyivel nő az ál­landó özvegyi és szülői nyug­díj összege, mekkora lesz a minimális nyugdíjemelés, il­letve az emelés felső korlátja. Azt a kormányzati előterjesz­tést, amely szerint a március­tól - januárig visszamenőle­gesen - kifizetendő nyugdíj- emelés 10 százalékos legyen, az ellenzék és az Országgyű­lés szociális bizottságának vezetői nem fogadták el, az év eleji áremelések ugyanis en­nél nagyobb emelést indokol­nak. Ismeretes: a nyugdíjbiz­tosítási önkormányzat javas­lata szerint az idén 13,5 szá­zalékos emelésre kerülne sor. Magas vérnyomás és kezelése Pécsen tavaly alakult a Minő­ségi Hipertónia Club, hogy segítsen a háziorvosoknak a kezelésében, és a sok vér­nyomáscsökkentő gyógyszer közötti eligazodásban. A hi­pertónia, vagyis a magas vér­nyomás súlyos következmé­nyei - például érkárosodás nyomán az agyvérzés, az in­farktus, a vesekárosodás - megelőzhetők a betegség ko­rai felismerése, okának kiderí­tése révén. A klub kéthavonta tartja összejöveteleit, a leg­utóbbi a közelmúltban volt. Ezeken a tagok megismerked­nek a megelőzéssel, illetve a kezeléssel összefüggő legú­jabb kutatási eredményekkel. Hiányzik már a gyermekzsivaj Szíves meghívás a farsangra - Látogatóként benézni: keserves dolog Különös eseménye életünknek a nyugdíjba vonulás. Még a ki­fejezés is — vonulás — mintha szépíteni akarna... Mindenki másként éli meg: van, aki várja a sok szabadidőt, hogy a maga ura legyen, s van, ki retteg a dologtalanságtól, az unalomtól. Ki tudja, mit érzünk majd akkor, ha ránk köszönt az a kor? Szívesen vállalna ma is helyettesítést... fotó: király j. Béla Schmidt Gyulánét tavaly, jú­niusban búcsúztatták a munka­helyén, a kaposvári Füredi ut­cai óvodában. Egy évet már „rádolgozott”, s 39 évnyi mun­kaviszonyt tudhat maga mö­gött. Már akkor, a gyerekektől elköszönve sejtette, hogy nem lesz könnyű az elkövetkező időszak... — A nyár még elég jól el­telt, a Balaton és a németor­szági utazás segített át az első hónapokon — mesélte, mikor az ovisok farsangjára belátoga­tott egykori munkahelyére. — Október óta azonban nagyon nehezen telik az idő. Reggel a legnehezebb, amikor nem kell elindulni... Mert épp a gyere­kek érkezését szerettem a leg­jobban: az újbóli találkozást, az előző napi élmények elme­sélését, a ráhangolódást a fog­lalkozásokra. Nehéz megszok­nom, hogy most mindez elma­rad, meg azt, hogy már nem hárul rám feladat, felelősség. Persze így sem telnek tétle­nül a napok, a bevásárlás, fő­zés, a házimunka kitöltik a dél­előttöt. A nyugdíjas férj dolgo­zik még, mert ki kell egészíteni kettőjük jövedelmét. Ott sora­koznak a régen félretett köny­vek, és elfoglaltságot ad a ké­zimunka is, de hiányzik va­lami... A süteményillatú dél­utánok, mikor a gyermekei látogatását várná, a felfordulás a lakásban, ami az unokák je­lenlétét sejtetné. Egész életét kicsik között töltötte, így a sa­ját gyerek hiánya most lett érezhető. Vannak „fogadott unokák" a testvére családjából, de ők nem a közelben laknak. Ám legalább ünnepekkor van kinek ajándékot készíteni... Nehéz volt az elszakadás az egykori munkahelytől, ahol 27 évet töltött. Az óvoda minden kis zugát ismeri. Szívesen vál­lalna ma is helyettesítést, mert csak látogatóként benézni ke­serves dolog. Az egykori isko­latársakról kérdezve kiderül: most készülnek a negyvenéves találkozóra. Rózsika őrzi va­lamennyiük címét, s szívesen veti bele magát a szervezésbe. Az óvónőképzőben 32-en vé­geztek 1955-ben, tehát vala­mennyien az elmúlt években mehettek nyugdíjba. Lesz mi­ről mesélni a találkozón, ha összehasonlítják a bejárt életu- takat. Izményi Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom